Patrióta Európa Mozgalom

Értékeink és a politika

Kedves Barátaink!

Az elmúlt hetekben ismét többen jelezték: nem értik, hogy "mit keres" az oldalunkon a politika is - egy olyan oldalon, amely a legmagasabb színvonalon mutatja be értékeinket.

A Patrióta Európa Mozgalom Facebook oldala igyekszik minél többet megmutatni azokból az értékekből, amelyekkel mi magyarok a közös európai kultúrát, történelmet, hagyományokat, stb. gazdagítjuk, s ily módon része, részesei vagyunk annak.

Az értékeinket azonban meg is kell védeni, mert azokat mindig is támadták, amióta világ a világ. Meg kell mutatnunk azt is, hogy kik, (mik) azok a hazai illetve külhoni személyek, (erők), akik, (amelyek) e támadások mögött állnak.

Meg kell neveznünk az ellenünk - az érdekeink, értékeink ellen tevékenykedőket, meg kell mutatnunk azok törekvéseit, megnyilvánulásait. Szükséges felvillantani azt is, hogy melyek azok a külhoni és hazai események, cselekedetek, irányok, szervezetek, pártok, kik azok a személyek, amelyek, (akik) védeni igyekeznek érdekeinket, értékeinket.

Mindezt pedig úgy nevezik: politika. A politika az életünk szerves része, értékeink jövője, a jó, vagy rossz politikán áll, vagy bukik. Nem élhetünk egy álomvilágban, ahol nem veszünk tudomást az életünket alapvetően meghatározó politikai világról.

Nem viselkedhetünk struccmadárként, amely életveszélyes helyzetben a homokba dugja fejét és várja a sorsát.

A mozgalom jelszava: "A pénzhatalom és a bürokraták Európája helyett mi az értékek és a nemzetek Európájának létrejöttét kívánjuk elősegíteni!"

Tehát hagyományaink, gyökereink őrzése nem jelentheti csupán azt, hogy szép képekkel, jó idézetekkel, a hagyományaink, a tudományos eredményeink, kiváló személyiségeink, kultúránk, művészeteink, stb. bemutatásával kimerülne a vállalt feladatunk, ugyanis mindezeket az értékeket meg is kell védenünk a folyamatos rombolástól, tudatos támadásoktól.

A politika az nem valami bűnös dolog. Az is lehet jó - ha az érdekeinket megtestesítő szolgálatot jelenti - de lehet bűnös fegyver is olyanok kezében, akik nem a nemzet, az emberek szolgálatát tartják mindenek előtti feladatuknak, hanem valami egészen más célok szolgáivá szegődtek.

Tudomásul kell vennünk, hogy az égadta világon minden, minden politika. A politika dönt életünk, társadalmunk minden feltételéről: az iskoláról, a gyerekeink jövőjéről, a nyugdíjakról, rezsink nagyságáról, de a magyar érdekek védelmétől (vagy az elárulásától) kezdve, egészen a családok helyzetén keresztül, az adók mértékének a megállapításáig, a művészetek finanszírozásától, a sport támogatásáig.

A politika törvények formájában befolyásolja, sokszor meghatározza alapvető értékeink, érdekeink jövőjét. Az elmúlt hat évben hozott törvények alapvetően változtatták meg éppen ezeknek az értékeinknek a helyzetét, kilátásait.

Persze a Gyurcsány-Bajnai korszakban is hoztak fontos törvényeket, csak azok éppen hogy romboltak mindent, ami nekünk, embereknek fontos, ami érték.

Minden politika: az értékeink védelme is az. A politikát nem megvetnünk kell, hanem aktívan közreműködnünk abban, hogy a jó politika kaphasson esélyt továbbra is.

Ha szükséges Békemenettel is, ha kell népszavazáson való részvételünkkel, és amikor ott lesz az ideje a választásokon szavazatunkkal - a haza, a nemzet érdekeinek a védelmében!

Hiszen ez az érdekünk, ez a magyar érdek!

Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója

2017. August 02. 00:00

Egyéb , Háttér , Magyarok a Kárpát-medencében , Haza és haladás , Magyarok a nagyvilágban

Petőfi körtefája - Gyárfás fogadó udvara - Székelykeresztúr - Székelyföld - Erdély

A legenda szerint ez a körtefa még Petőfit is "látta" ezt a fát.

Kányádi Sándor erről szóló négy sorát márványtáblába vésték, és a fát ölelő kerítésen helyezték el.

"Haldoklik az öreg tanú,

Petőfi vén körtefája.

Azt beszélik ő látta volt

verset írni utoljára."

Kányádi Sándor (1929) - költő

kattints a képekre - érdemes!

2017. August 02. 00:00

Egyéb

Kákonyi Csilla (Radnót - Erdély - 1940) festőművész képeiből - I. rész

Édesapja Kákonyi József, ötvösművész, rajztanár. Középiskolát a marosvásárhelyi Zene és Képzőművészeti Liceumban végezte. 1960-66 között a kolozsvári "Ion Andreescu" Képzőművészeti Akadémia festészeti karán diplomázott. Férje, Bálint Zsigmond, mérnök, fotóművész. A képek fotóinak is a készítője. A székelyföldi Marosvásárhelyen élő és alkotó művész, legkiválóbb kortárs festőművészeink egyike.

2017. July 31. 00:00

Jókai emberismerete

"Ha tudnád, hogy milyen szép a világ; dehogy hagynád azt magadtól elzárva tartani! Ha tudnád, hogy milyen édes a szerelem, dehogy ismernél törvényt, mely azt megtiltja tőled! Ha tudnád, hogy mennyire bűnös minden ember; dehogy szégyellenéd magadat előttük."

Jókai Mór (1825-1904) - író

2017. July 30. 00:00

Egyéb

József Attila - Talán eltűnök hirtelen - rövid - VIDEÓ

Elmondja: Latinovits Zoltán

"Ifjúságom, e zöld vadont

szabadnak hittem és öröknek

és most könnyezve hallgatom,

a száraz ágak hogy zörögnek"

kattints a VIDEÓRA - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=SJBUs0djk4M

2017. July 27. 00:00

Videó

Heinrich Ede (1819 - 1885) festőművész képeiből

Bécsben, majd Rómában képezte magát. 1844-62 között Itáliában élt. Miksa főherceg megbízására képciklust festett a Miramarekastély számára.

1863-ban a Pollack Mihály téri Festetics Palota falképeit festette.

Bécsi akadémikus stílusban készített portrékat, életképeket és történelmi témákat.

Két olajvázlata a Szépművészeti Múzeumba,

egy pasztellje és tusrajza az Ernst Múzeumba került.

2017. July 25. 00:00

Mátyás király-szobor - Kard helyett kapával - annak emlékére, hogy Gömörben megkapáltatta a főurakat - Sajógömör - Felvidék

Holló Barnabás (1865-1917) - Mátyás király-szobor - Kard helyett kapával - annak emlékére, hogy Gömörben megkapáltatta a főurakat - Sajógömör - Felvidék

:D :D

kattints a képekre - érdemes!

2017. July 24. 00:00

Egyéb ,

Than Mór (Óbecse, 1828 - Trieszt, 1899) - festőművész képeiből

A 19. századi magyar festészet jelentős alakja. Kalocsán járt gimnáziumba, majd Pesten filozófiát és jogot tanult.

Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. Tanulmányait félbeszakította, és az 1848–49-es szabadságharc alatt Görgey mellett lett hadifestő.

Később betegsége miatt nem sorozták be a császári seregbe. Már mint jogász egész albumot rajzolt tele a magyar történelemből merített tárgyakkal és a szabadságharc után pedig komolyan elhatározta, hogy művészi pályára lép.

Bécsbe, majd 1855-ben Párizsban, később pedig Olaszországban tanult és dolgozott, majd az 1860-as évek elején hazatért, és műtermet nyitott Pesten.

1864-től Lotz Károly mellett dolgozott a Pesti Vigadó falképein, majd 1870-től vele együtt készítette a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának falfestményeit.

kattints a képekre - érdemes!

2017. July 24. 00:00

Wéber Henrik (1818-1866) festményeiből

Wéber Henrik (1818-1866) festőművész alkotásaiból

Pesten Kärgling János Tóbiás arcképfestő növendéke volt, majd 1835-től a bécsi képzőművészeti akadémia történelmi festészeti osztályán Johann Ender és Leopold Kupelwieser irányítása alatt folytatta tanulmányait.

Bécsben tanításból és litografálásból élt. Az 1830-as évek végén életképekkel jelentkezett, majd 1840-ben a müncheni képzőművészeti akadémia növendéke lett, ahol 1842-ben szerzett diplomát.

Hazatérése után számos történeti képet festett, ezek legtöbbjén Hunyadi-házzal kapcsolatos eseményt dolgoz fel.

1845–47-ben Itáliában járt, ahol több népi viseletbe öltözött nőalakot örökített meg. Számos kiváló portrét festett.

Biedermeier festészetünk jelentős alakja. Az 1860-as években az Ország tükre című folyóirat számára magyar történelmi eseményeket bemutató litográfiákat készített.

kattints a képekre - érdemes!

2017. July 24. 00:00

József Attila egyik keltezetlen töredéke

Kedves Barátaink! A költészet napján József Attila egy keltezetlen töredékét ajánljuk elolvasására!

A költő egyik keltezetlen töredéke

"Én költő vagyok, de nem kell dicsőség,

ne ünnepelje bennem senki hősét,

ily ünneplést én Istenre hagyok.

Ő az, hogy nincs nagy, kinél nincs nagyobb.

Versem azé, ki szivem versbe kérte

és nékem elég a barátság érte."

József Attila (1905-1937)

2017. July 24. 00:00

Egyéb