A Nándorfehérvári diadal napja - A vár ahol Magyarország megvédte Európát – 1456. július 4–22.

                           


Már akkor is Magyarország védte meg Európát a muszlim invázió elől!
1456. július 22.
A Nándorfehérvári diadal napja - A vár ahol Magyarország megvédte Európát
 
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
 
Az eseményt a hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon.
 
A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.
 
A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, a pápa a déli harangszóval hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a szabadságukért – amit egyébként nem mellékesen a magyarok vívtak ki számukra – Európa számára.
 
Patrióta Európa Mozgalom

2022. July 22. 00:00

Ma van az évfordulója az 1956 október 25-i vérengzésnek

Örök dicsőség a mártírrá, nemzeti hőssé vált honfitársainknak!
 
Ma van az évfordulója az 1956 október 25-i vérengzésnek
 
Az 1956-os forradalom során a Parlamentnél történt sortűzben máig sem tudni pontosan hány tüntető vesztette életét - de több százan egészen biztosan.
 
A téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetőkből állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek álltak.
 
A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, „a véres csütörtök”.
 

2021. October 25. 00:00

Nádler Róbert (1858-1938) festőművész képeiből

 

Nádler Róbert (1858-1938) festőművész képeiből

Eredetileg építésznek készült, később festészeti tanulmányokat végzett Bécsben, majd a müncheni akadémián. Eleinte számos architektonikus utcaképpel, városi látképekkel, életképekkel és falurészletekkel vett részt kiállításokon.

Stílusa aprólékosan naturalisztikus. Számtalan díjjal jutalmazták. 1889-ben kinevezték a Mintarajziskola tanárává, 1915-ben az Iparművészeti Iskola igazgatója lett. 1929-ig a Műegyetemen a díszítő rajz- és népművészet tanára volt, s egyben a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének elnöke.

[/capt

                        

2021. July 10. 00:00

Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani

 
Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani
elmondja: Latinovits Zoltán
 
kattints a linkre:
https://www.youtube.com/watch?v=wEcsTntVxq8
 
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagy komolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?
 
 
 
C:\Users\user\Pictures\Szivárványos Székelyföld - Erdély fotó Fodor István 1.jpg

2021. July 07. 00:00

Koltay Gergely - Demjén Ferenc: Kell még egy szó

Koltay Gergely - Demjén Ferenc: Kell még egy szó
 
kattints a linkre:
https://www.youtube.com/watch?v=2Vf48D5ONa4
 
Kell még egy szó, mielőtt mennél,
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér,
Az úton majd néha, gondolj reám,
Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár.
.
Nézz rám, és lásd, csillagokra lépsz,
Nézz rám, tovatűnt a régi szenvedés.
Hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény,
Tudod jól, hova mész, de végül hazatérsz.
.
Szállj, szállj, sólyom szárnyán,
Három hegyen túl!
Száll, szállj, én várok rád,
Ahol véget ér az út!
.
Úgy kell, hogy te is értsd, nem éltél hiába,
Az a hely, ahol élsz, világnak világa,
Az égigérő fának, ha nem nő újra ága,
Úgy élj, hogy te legyél virágnak virága.
.
Szállj, szállj, sólyom szárnyán,
Három hegyen túl!
Száll, szállj, ott várok rád,
Ahol véget ér az út!
.
Nézz rám, s ne ígérj,
Nézz rám, sose félj,
Ha nincs hely, ahol élj,
Indulj hazafelé!

2021. July 07. 00:00

Az osztrákok ezeket a nemzeti kincseinket is elorozták - és eszük ágában sincsen visszaadni! - Nagyszentmiklósi kincsek - Nagyszentmiklós - Bánság

                           

 

A nagyszentmiklósi kincseket 1799-ben Magyarországon találták, Nagyszentmiklós - Bánság - határában. Egy szőlősgazda árokásás közben huszonhárom aranyedényre lelt. Összsúlyuk majdnem 10 kg. Előkerülése óta eredete heves viták tárgya volt, mivel az edények többségét nem egyazon időben és műhelyben készíthették. Valószínűleg az avar fejedelmi kincstár része lehetett, melyet a kaganátus végnapjaiban rejthettek el. 1799.-benI. Ferenc magyar császár Bécsbe, a Császári és Királyi Régiségtárba vitette. Jelenleg a bécsi Szépművészeti Múzeumban őrzik az elorozott kincseket.. Magyarországon a kincset először 1884-ben állították ki, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten. Legutóbbi szakszerű feldolgozása Bálint Csanád nevéhez fűződik. Az aranyedényeken számos rovásfelirat látható.

2021. July 05. 00:00

"Irtsátok ki a magyarokat!" Pozsonyi csata

"Irtsátok ki a magyarokat!"
 
A pozsonyi csata 1114. évfordulóján különösen érdemes megnézni ezt a VIDEÓ-ót!
 
907-ben a Keleti Frank Királyság élén Arnulf fia, a mindössze 14 éves IV. (Gyermek) Lajos állt.
 
A magyarok kiirtását célzó hadjárata a következő parancsa alapján történt:
„decretum... Ugros eliminandos esse - rendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak.”
 
kattints a nagyon fontos, érdekfeszítő, mindmáig a Nyugat érdekei okán elhallgatott, most új tényeket feltáró VIDEÓ-ra - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?reload=9&v=EaS7eCYrcbY&feature=share
 
 

2021. July 04. 00:00

Boromisza Tibor (1880-1960) festményeiből

Boromisza Tibor (1880-1960) festményeiből
 
Katonatiszti pályáját feladva 1903-ban Ferenczynél kezdett festészeti tanulmányokat, majd Rómában (1904), Párizsban (1905) és Münchenben (1906) folytatta.
 
1908-ban részt vett a balatoni festőtelep alapításában. Az 1920-as évek első felében buddhista szerzetesként élt a Margitszigeten.
 
1927-28-ban a Hortobágyon a pásztorok életét tanulmányozta és festette. Több lap munkatársaként működött.
 
1913-ban megalapította az Eke c. folyóiratot. Számos kiállítást rendezett az ország különböző nagyvárosaiban, 1948-ban pedig Budapesten, a Művész Galériában.
 
Műveit a Magyar Nemzeti Galéria (Csikós számadó, Juhász számadó, Kucsmás férfi, Anya gyermekével) és a debreceni Déri Múzeum őrzi.
 
Emlékkiállítását 1962-ben a Szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban rendezték.

2021. June 14. 00:00

Ferenczy Károly (1862-1917) - festőművész

                         

Ferenczy Károly (1862-1917) - festőművész alkotásaiból
 
Bánsági családból származik. Apja a bécsi Magyar Minisztérium magas rangú hivatalnoka, később az Első Erdélyi Vasúttársaság igazgatója.
 
Ferenczy Károly szerelmével, Fialka Olga festőnővel 1884-ben Rómába utaztak tanulmányútra, majd 1885 őszén néhány hónapig Münchenben tanult képzőművészetet.
 
1886-ban Münchenbe utazott, hogy ott tovább tanuljon, ott megismerkedett Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal. Ezután Nápolyban iratkozott be az ottani Képzőművészeti Akadémiára. 1887-1889 között a párizsi Julian Akadémián tanult tovább.
 
Tanárai Tony Robert-Fleury és William-Adolphe Bouguereau voltak. Hazatérve 1889-ben Szentendrén telepedett le családjával. 1892-ben visszatért Münchenbe, ahol 1896-ig élt. 1896-ban Hollósy Simonnal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Csók Istvánnal Iványi-Grünwald Bélával megalapították a nagybányai művésztelepet.
 
1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola egyik vezető mestere.
 
kattints a képekre - érdemes!

2021. June 14. 00:00

Aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk

                                   

Aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk

“Valóságokat akartam láttatni, igazságokat akartam kiáltani. Valóságokat és igazságokat, amik fájnak a gyávának, elnémítják az árulót, megrontják az ellenséget, megállítják az elnyomni akarót.

Amik bátorságot adnak a csüggedőknek, világot gyújtanak a sötétben tévelygőknek, fegyvert adnak a védteleneknek.

Ezt akartam kiáltani, és lehet, hogy kiáltó szó leszek a pusztában… Mégis kiáltok!

Neked: Erdély, Bánság, Körös vidéke és Máramaros ezeresztendős magyarsága: Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára.

Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. De kiáltom még egyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk. Ezt kiáltom, és hinni akarom, hogy nem leszek mégsem pusztában kiáltó szó csupán…"

Kiáltó Szó - részlet – 1921. január.

Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977) – építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus

2021. June 07. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/868