Ezt soha ne feledd! Mészáros László

Ezt soha ne feledd!
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy minden tökéletes!
 
A "modern" európai ember, így a magyarok nagy része is, azt gondolja, hogy akkor tökéletes az élete, ha "anyagilag rendben van".
 
Már fiatal korban azért tanulnak, szereznek több diplomát, szakmákat, hogy kellőképpen "gazdagok lehessenek" - majd, egyszer.
 
Ennek "érdekében" már eleve csak lazább párkapcsolatokat, vállalnak, de ha össze is kötik az életüket valakivel, hosszú ideig "nem vállalnak" gyereket - majd csak akkor, amikor már "mindent meg tudnak adni neki(k)".
 
A végzettségeken túl, gyűjtik a pénzt - próbálnak minél többet megszerezni belőle, hogy majd "első nekifutásra" egy "normális" nagy lakást szerezhessenek - s persze vehessenek autót (nem akár milyet, hanem olyat, ami a saját anyagi körülményeikhez képest túl nagy terhet jelent majd nekik).
 
És akarnak majd szuper babakocsit, vagyonba kerülő "babacuccokat", rengeteg játékot, valamint "természetesen" biztosítani akarják a majdani "jó életükhöz" szükséges anyagi forrásokat!
 
Értsd: olyan "jó életet" szeretnének, amilyet amúgy csak nagyon kevesen érhetnek el, és amely idilli élet elérése szinte lehetetlen terheket ró rájuk.
 
Ilyen álmokat kergetnek a mai európai emberek, a mai magyarok, köztük, már a fiatal magyarok túlnyomó része is, miközben azért arról sem mondanak le, hogy - addig is, amíg nem "áll be ez az idilli állapotuk" - "éljenek, szórakozzanak, és élvezzék az életet"!
 
Sajnos ez mára szinte általános állapottá, életformává vált. Mire a vágyott javakat, vagy annak egy részét megszerzi a fehér európai, köztük a magyar ember, addigra megkeseredett, fásult, túlhajtott, a negyedik X felé járó, boldogtalan robottá válik.
 
Gyermektelenül, esetleg egy gyermekkel, többnyire elvált állapotban, köddé vált álmokkal.
 
Soha ne feledd hát!
Ne kergess hiú, a mai világ diktálta álmokat!
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy minden tökéletes!
 
És ha ezt az egyszerű igazságot nem tartod folyamatosan a szemed előtt, mindig boldogtalannak fogod érezni magadat!
 
Mert nem fogod észrevenni a pillanat boldogságának a lehetőségeit, egy vágyott, többnyire elérhetetlen majdani boldogság hajszolása miatt.
 
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
 
C:\Users\user\Pictures\képp Ezt soha ne feledd!.jpg

2022. January 20. 00:00

Újévi magyar népszokások

Újévi magyar népszokások

Január elseje a polgári év kezdőnapja. A középkorban december 25-én, azaz Krisztus születésének napján kezdődött az év. A XIII. Gergely pápa-féle naptárreform (1582) a polgári év kezdetévé január elsejét tette, az egyházi év mindmáig advent első napjával (a karácsonyt négy héttel megelőző vasárnappal) kezdődik. A változó évkezdet miatt az újévet sokfelé kiskarácsonynak nevezték. A január elseji évkezdet Magyarországon már 1587-ben életbe lépett.


Úgy tartották, hogy amit ezen a napon cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre. Tilalmak fűződnek ehhez a naphoz.

Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni.


Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. Például. a bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek.

Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, elrepítené a szerencsét.

Disznóhúst kell enni, mert a disznó előre túrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újévkor megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. Újévi első látogatónak férfit vártak, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Az időjárásra is jósoltak, többnyire úgy tartják a jó idő jó esztendőt jósol. Ezen a napon fiúgyerekek jártak házról házra köszönteni. Az köszöntő gyakran nem más, mint a jókívánságok versbe szedése.

 

2022. January 01. 00:00

Ma van az évfordulója az 1956 október 25-i vérengzésnek

Örök dicsőség a mártírrá, nemzeti hőssé vált honfitársainknak!
 
Ma van az évfordulója az 1956 október 25-i vérengzésnek
 
Az 1956-os forradalom során a Parlamentnél történt sortűzben máig sem tudni pontosan hány tüntető vesztette életét - de több százan egészen biztosan.
 
A téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetőkből állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek álltak.
 
A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, „a véres csütörtök”.
 

2021. October 25. 00:00

Nádler Róbert (1858-1938) festőművész képeiből

 

Nádler Róbert (1858-1938) festőművész képeiből

Eredetileg építésznek készült, később festészeti tanulmányokat végzett Bécsben, majd a müncheni akadémián. Eleinte számos architektonikus utcaképpel, városi látképekkel, életképekkel és falurészletekkel vett részt kiállításokon.

Stílusa aprólékosan naturalisztikus. Számtalan díjjal jutalmazták. 1889-ben kinevezték a Mintarajziskola tanárává, 1915-ben az Iparművészeti Iskola igazgatója lett. 1929-ig a Műegyetemen a díszítő rajz- és népművészet tanára volt, s egyben a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének elnöke.

[/capt

                        

2021. July 10. 00:00

Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás

Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás
 
A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza.
A magyar falvakban az emberek a mai napig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztítják az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is, de a városokban is hasonló módon húsvéti nagytakarításokat végeznek.
 
A gazdák a szerszámokat is letisztogatják, kifényesítik. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is.
 
Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék azt.
 
A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula igazolta, ilyet ma is találni régi imádságos könyvekben.
 
A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizma szentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a katekumenek olaját és a krizmát.
Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.

2021. April 09. 00:00

Czóbel Béla (1883 - 1976) festőművész képeiből

                       

Czóbel Béla (1883 - 1976) festőművész képeiből - I. album
 
Kossuth-díjas, érdemes művész , kiváló művész , az École de Paris jelentős magyar képviselője.
 
Tanulmányait a nagybányai szabadiskolában kezdte 1902 nyarán Iványi Grünwald Béla tanítványaként, és a következő években többször visszatért ide. Az 1902-03-as tanévben a müncheni akadémián tanult.
 
1903-ban a párizsi Julian Akadémiára iratkozott be. 1903-ban a Nemzeti Szalon őszi tárlatán és Párizsban a Champs-de-Mars-i szalon kiállításán szerepelt.
 
Első munkái plein air tanulmányok , a szecesszió hatását mutatják. Párizsban barátságot kötött Picassóval, Braque-kal, Dunoyer de Segonzac-kal és a fauves-ok csoportjához tartozó több festővel. 1905 őszén és a további években a Salon d'Automne-ban, a fauves-ok termében állította ki kompozícióit.
 
Ezekkel a képekkel a nagybányai művésztelepen, a "neósok" vezéregyénisége lett. Egyformán részt vett a párizsi és a magyar művészeti életben. Első gyűjteményes kiállítását 1907-ben Párizsban, a Galerie Berthe Weilben rendezte meg.
 
Részt vett a Magyar Impresszionisták és Neoimpresszionisták Köre (MIÉNK) megalakításában, a Műhely kiállításain, tagja volt a Nyolcaknak, bár kiállításaikon nem szerepelt. Az I. világháború idején műveinek nagy része megsemmisült. 1914-1919 között Hollandiában, Bergben élt. Amszterdamban részt vett a Hollandische Kunstenaarskring kiállításain. 1919-1925 között Berlinben tartózkodott, tagja lett a berlini Freie Sezessionnak.
 
Első budapesti gyűjteményes kiállítását 1924-ben rendezte meg a Belvedere szalonban. Alapító tagja volt a KUT-nak, a Nemzeti Szalonban rendezett szinte valamennyi kiállításukon szerepelt.
 
1925-ben Berlinből Párizsba költözött. A párizsi Galerie Bing 1927-ben reprezentatív kiállításon mutatta be a fauve-ok 1904-1908 közötti tevékenységét, ahol Festők a fák alatt c. képével szerepelt.
 
A harmincas évek elejére kialakult, és a továbbiakban lényegében nem változott sajátos festői világa, amely mindvégig megőrizte természetszerűségét. 1971-ben a Műcsarnokban nyílt reprezentatív, retrospektív kiállítása műveiből.
 
1975-ben műveinek bemutatására Szentendrén múzeum nyílt. A rendkívül gazdag életmű jelentős darabjai magyar és külföldi magángyűjteményekben vannak.
 

2021. April 06. 00:00

Izsó Miklós (1831-1875) - Csokonai Vitéz Mihály szobra - Debrecen - Alföld

Izsó Miklós (1831-1875) - Csokonai Vitéz Mihály szobra - Debrecen - Alföld
 
A 19. századi magyarországi emlékműszobrászat legjelentősebb alkotásai közé tartozik a debreceni Csokonai-emlékszobor.
 
1861-ben a helyi kereskedők, katonák, színészek, tanárok által megalakított, az irodalmi műveltséggel rendelkező, jómódú kereskedő, Csanak József által vezetett debreceni Emlékkert Társulattól kapta a megbízást.
 
A Nagytemplom és a Református Kollégium közötti térben egy olyan szobor-panteont akartak létrehozni, amely Debrecen nevezetes szülötteinek állít emléket – elsőként Csokonai Vitéz Mihálynak.
Bár az 1871-ben felállított Csokonai-szobrot Izsó Miklós fejezte be, a megvalósult emlékmű némileg eltér a terrakotta modelltől.
 
A megrendelők szerint túlságosan csenevésznek hatott Csokonai alakja (a valóságban olyan is volt), ezért a nagyításnál 'vastagítottak' az alakon. Ezt a 'vastagítást' a Müncheni Királyi Bronzöntödében hajtották végre.
Az alkotást 1871. október 11-én avatták fel ünnepélyes keretek között.
 
A terrakotta kismintát a Református Kollégiumban őrzik, de van még egy a Déri Múzeum egyik lépcső feljárójánál, és újabban Karcagon is áll egy másolat belőle; kútszoborként a Csokonai Könyvtár előtt.
 
A szobor már nem az eredeti helyén áll, a tér rendezése során a villamossínek megváltozásával a szobrot is arrébb tették, 1977-78-ban.
 
2012 nyara: örvendetes hír: a kismintát mindenki számára láthatóvá tette a református kollégium. A második emeleten kialakított Csokonai emlékszobában helyezték el.
 
fotó és szöveg: Kotricz Tünde

2021. April 05. 00:00

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás

                            

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás
 
Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.   
 
Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. 
 
A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni. 
 
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. 
 
Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. 
 
Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
 
fotón: Munkácsy Mihály (1844-1900) - Húsvéti locsolkodás - 1865

2021. April 05. 00:00

Húsvéti köszöntő Csaba testvértől a támogatóknak

                          Kedves Támogatók, Keresztszülők, Barátok! A gyerekeink iránti jóságukért köszönetképpen, szeretném megosztani Önökkel az egyik nagyon szép nagycsütörtöki élményemet.   Aki gyerekekkel foglalkozik, az tudja, hogy mindenik évnek megvan a maga keresztje, van olyan tanév, amikorra a himlő, máskor az influenza környékezi meg a nagycsaládot, és biza' akkor "megy a gyűrű vándorútra, egyik kézből a másikba", és nehéz megfékezni a járványt. Persze nemcsak fertőző betegségek indulhatnak el a gyermekek világában, hanem különféle divatok, hóbortok is, melyeket a felnőtteknek nagyon nehéz megérteni, befolyásolni. Volt egy év, amikor a fiaink folyton bosszantották a tanárokat, az osztályok szinte versenyeztek, hogy ki tud csínytevésben rálicitálni a másikra. Nekik nagyon jó bulinak tűnt, de egy-egy tanár a felmondását fontolgatta. Mi mást tehettem volna, újból és újból összeszedtem az intézet belső udvarára a gyerekeket, hol szép szóval, máskor meg minden pedagógiai haragomat csatasorba állítva próbáltam a fiaimat nevelgetni, a kedvesség és a jóság útjára terelgetni. Tavasz felé már az egész pedagógiai eszköztárunk romokban hevert. Magamba roskadva behívtam az intézet vezetőjét, és megbeszéltük, hogy ha már nincs eredménye annak, hogy a gyerekek fejét mosogatjuk, próbáljuk meg a lábukat megmosni. A nagycsütörtöki szentmisén a legcsintalanabb gyerekeket kiültettük az első padba, és az evangélium után prédikáció helyet letérdeltem szerre mindenik fékezhetetlen kiscsikó elé, és szelíden, ahogyan mesterünktől tanultam, megmostam, megtörölgettem a lábát. A hívek döbbent csendben nézték, nem mondtam semmit, csak céltudatosan végeztem a dolgomat, a kántor közben szép nagyböjti zsoltárt énekelt. A szertartást elsősorban a gyerekeknek szántam pedagógiai célzattal, de igazából engem is végtelenül megindított. Ott és akkor döbbentem rá, hogy Péter lábát mosva az én lábamat is megmosta a Mester. Bár Júdás zsebében ott zörgött a harminc ezüstpénz, Jézus mégis lehajolt, és az áruló lábát is megmosta. Aztán belém nyilallt a felismerés: Jézus nemcsak megmosta a tanítványai lábát, hanem utána meg is halt értük a kereszten! Vajon én meg tudnék halni ezekért a rosszcsont gyerekekért? A szertartást befejezve felálltam, és csendesen néztem őket, míg az orgona utolsó akkordjai is elhaltak. Néztem a fiaimat, és annyira szépnek láttam őket, mint még soha! A megfosztott oltár előtt sokáig némán térdeltünk. A végén, a sekrestyében mindenki tanítványom odajött, hozzám bújtak, megöleltek csendesen. Néma percek után az egyik, talán a legcsintalanabb megszólalt: "Csaba testvér, én többet nem leszek rossz!" Én sem, én sem, visszhangozták a többiek a mélyről jövő jó elhatározást. Évek teltek el, ma már felnőtt emberek, elsodorta őket a múló idő, de én úgy gondolom, hogy legtöbbjüknek sikerült megtartani a tiszta szívből felfakadt őszinte fogadalmat. Egy biztos, ha találkozunk, ugyanazzal a szeretettel tudjuk átölelni egymást. A gyerekek előtt térden állva örökre megértettem, hogy szeretetre csak végtelen alázattal és nagy-nagy szeretettel lehet tanítani az embereket. Ezúton kívánok Önöknek kegyelmekben gazdag húsvétot! Böjte Csaba

2021. April 03. 00:00

Nagypéntek van ma - Jézust megfeszítése után keresztről levették - műalkotások

                                   

A pieta olasz szó, jelentése szánalom, sajnálkozás, és azt az ábrázolástípust jelenti, melyen Mária a halott fiát, Jézust siratja.

2021. April 02. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/868