Régi magyar filmcsillagok - Páger Antal (1899-1986)

Régi magyar filmcsillagok - Páger Antal (1899-1986) 
 
Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész.
Iparoscsaládban született Makón, édesapja csizmadia volt. Édesanyja, aki jegyszedőként dolgozott a makói Hollósy Kornélia színháznál, fiát gyakran elvitte az előadásokra. Hét testvére közül négy korán meghalt.
 
Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a színház felé. Csizmadia apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát is (Páger 45 évig nem vett újra ecsetet kezébe).
 
Az érettségit követően Pestre ment továbbtanulni. Az orvosi karon nem volt már hely, így a jogi karra iratkozott be. Az évnyitóig visszautazott Makóra, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő előadáson. Az egyik előadást követően felkereste a székesfehérvári színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek.
 
Az első világháború alatt Olaszországban szolgált. Utána visszakerült társulatához Székesfehérvárra (1919–1922), majd játszott Kecskeméten (1922–1924), Pécsett (1924–1925). Nagyváradon egy évadon keresztül, az 1925–1926-os évben, majd 1926 és 1930 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Szegedről Beöthy hívta 1931-ben Budapestre, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban töltött el egy-egy munkával teli évadot. 
 
Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a Vígszínházban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 pengőt kapott.
 
A színházi szerepek mellett kedveltté vált a filmszakmában is. 1932-ben lépett először a felvevőgép elé. Kabos Gyulával és Dajka Margittal a főszerepben eljátszotta a "Piri mindent tud" című film egyik főszerepét.
 
Több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgatott élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végezte színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját hallatlan mély belső átéléssel megformált alakításaival megszerette a filmszakma, s a közönség teljes elismerését.
 
Az 1944 előtti filmek egyik legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike volt. „Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt” – vallotta egy riporteri kérdésre. 
 
A háború előtt a művészvilágban jobboldali nézeteket képviselt, antiszemita művekben is szerepet vállalt. Egyik pártba sem lépett be, de színészi hírneve ezt is is felnagyította. 
 
Végül 1944. augusztus 20-án elmenekült a fővárosból és Pornóapátiban telepedett le. Az orosz csapatok érkezése előtt, 1945. március 28-rói 29-re virradó éjjel lépte át az osztrák határt.[3]1945-ben belügyminiszteri rendelettel mind a 112 filmjét irredentizmus vádjával indexre tették, és megtiltották azok további forgalmazását.
Emigrációban
 
1948. január 24-én - két évi ausztriai és hét hónapi franciaországi tartózkodás után - Argentínában telepedett le. Buenos Airesben festő-grafikusként dolgozott. Önálló tárlata volt Venezuelában, Brazíliában a São Pauló-i Biennálén pedig 45 képpel szerepelt. 
 
1948-54 között az argentínai Magyar Színjátszó Társaság vezetője volt. 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot. 1954. augusztus 14-én a Buenos Aires-i Casa de Catalunya színháznál az ő rendezésével, díszlettervezésével és főszereplésével bemutatták Curt Goetz A montevideói ház c. színdarabját. 
 
Az 1955-ös évtől kezdődően csak vendégjátékokon vett részt. 1956 augusztusában Bécsből, a számára biztosított különrepülőgéppel, hazatelepült Magyarországra. Az októberi forradalom eseményeitől távol maradt, így hazatelepülése a kommunista kulturális diplomácia sikere volt.
 
Sikerei ellenére igazi otthonra nem talált az emigrációban és sokszor gondolt a hazatérésre. Végül kormányengedéllyel 1956 augusztusában érkezett meg Budapestre, rettegve a várható megaláztatásoktól. 
 
Hamar kiderült, hogy népszerűsége múlhatatlan, első színházi fellépésén a közönség hatalmas tapsviharral fogadta. Második fénykorában több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben szinte haláláig a Vígszínház színpadán volt, utoljára a Kőműves Kelemen Vándorának énekes-táncos szerepében láthatta a közönség.
 
Visszakapta egykori villáját, újra megnősült, második felesége Szilágyi Bea (1908–1987), színművésznő, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára; a Színház- és Filmművészeti Szövetség főtitkára. 
 
Klasszikus és modern darabokban, tragédiában, komédiában, groteszkben egyaránt kiválóan alakított. Számtalan kisembert formált meg hitelesen, naturalizmusba hajló parasztábrázolása újdonságnak számított. 
 
Időskori szerepei mély humánumot sugároztak. A hatvanas évek elejétől több magyar filmsiker részese volt: Dálnoki Miklós Béla szerepét játszotta a Honfoglalás című filmben, 
Kéri építészmérnököt a Fűre lépni szabad-ban, Tamburás szerepét a Hattyúdalban, Elnök Jóskát a Húsz órában. 1964-ben a cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta - megosztva Saro Urzìval - Vajkay Ákos megformálásáért Ranódy László Pacsirta című filmjében.
 
Főbb színpadi szerepei:
Csehov: Három nővér (Csebutkin, katonaorvos)
A dohányzás ártalmasságáról (Nyuhin Ivan Ivanovics)
Tolsztoj: Anna Karenina (Karenin)
Háború és béke (Öreg herceg, Andrej apja)
Molnár Ferenc: A testőr (A kritikus)
Játék a kastélyban (Turai)
A hattyú (Albert herceg, trónörökös)
Williams: Macska a forró tetőn (Atyus)
Ibsen: John Gabriel Borkman (John Gabriel Borkman)
G. B. Shaw: Szent Johanna (Érsek)
Goethe: Faust (Philemon)
Mrozek: Tangó (Eugeniusz)
Szép Ernő: Kávécsarnok (Alajos)
Karinthy Ferenc: Különös tárgyalás (Tanú)
Gyurkovics: Az öreg (Öreg)
Eörsi: Széchenyi és az árnyak (Ápolt)
Szakonyi: Adáshiba (Bódog)
Békeffi: Egy asszonygyilkos vallomása (Rose, nyomozó)
Bródy - Szörényi: Kőműves Kelemen (Vándor)
Fejes - Presser: Jó estét nyár, jó estét szerelem (Személyzetis)
Garcia Lorca: Donna Rosita (Nagybácsi)
O’Neill: Eljő a jeges (Harry Hope)
Sartre: Altona foglyai (Az apa, hajógyáros)
Nash: Az esőcsináló (Starbuck)
Nicolaj: Hárman a padon (Luigi Lapaglia)
Chase: Barátom, Harvey (Elwood P. Dowd)
De Filippo: A cilinder (Agostino)
Brandon: Charlie nénje (Sir Francis Topplebee ezredes)
Patrick: Teaház az augusztusi Holdhoz (Sakini)
 
Filmjeiből:
Csókolj meg, édes! (1932) – Keszeg András
Piri mindent tud (1932) – Fodor L. Árpád, háztulajdonos
Köszönöm, hogy elgázolt (1935) – Asztalos Péter
Pesti mese (1937) – Kubik
Hotel Kikelet (1937) – Földi Péter
Férfi mind őrült (1937) – Jónás
Péntek Rézi (1938) – Dr. Gerleszegi Gerle Géza
Döntő pillanat (1938) – Bálint Gábor
Rozmaring (1938) – Kery István
Fehérvári huszárok (1939) – Onódy István
Hazajáró lélek (1940) – Török Ágoston
Földindulás (1940) – Kántor János
Igen vagy nem? (1940) – Id. Péteri János
Erdélyi kastély (1940) - Monostory Ádám gróf
Zárt tárgyalás (1940) – Benedek Gábor ügyvéd
Szűts Mara házassága (1941) – Simaházi Tamás
Régi keringő (1941) – Dudva Mihály
Egy éjszaka Erdélyben (1941) – II. József
Doktor Kovács István (1941) – Dr. Kovács István
Őrségváltás (1942) – Takács Péter
Fráter Loránd (1942) – Fráter Lóránd
Férfihűség (1942) – Sándorffy Péter
Szerető fia Péter (1942) - Balogh Péter
Aranypáva (1943) – Forintos Mátyás
A nagyrozsdási eset (1957) – Barka Sándor
Sóbálvány (1958) – Mohai doktor
A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) – Tóth Mihály
Felmegyek a miniszterhez (1961) – Balogh Bódog
Nem ér a nevem (1961) - Pintér bácsi
Mici néni két élete (1962) – Gál Alfréd
Pacsirta (1963) – Vajkay Ákos (Cannes-i filmfesztivál (1964) – Legjobb férfi alakítás díja)
Hattyúdal (1963) – Tamburás
Honfoglalás (1963) – Dálnoki Miklós Béla
Ezer év (1963) (tv-film)
Váltás (1964) (tv-film) - Márkus főmérnök
A kőszívű ember fiai (1965) – Öreg Pál
Húsz óra (1965) – Igazgató Jóska
Utószezon (1966)
A bíró és a hóhér (1968) – Bärlach felügyelő
Isten hozta, őrnagy úr! (1969) – Tomaji plébános
A varázsló (1969) – Csilli Csalla bácsi, a varázsló
A beszélő köntös (1969) – Lestyák András, szabómester
A fekete város (televíziós sorozat, 1971) – Bibók Vince
Fuss, hogy utolérjenek! (1972) – Tanár úr
Bob herceg (1972) – Tom apó
Keménykalap és krumpliorr 1–4. (1974) – Leopoldi
Fekete gyémántok (1976) – Thibald herceg
Philemon és Baucis (1978, rend. Makk Károly) – Öregember
Társkeresés N 1463 (TV film1982) - Hankóczi Márton - Táti
Szent Kristóf kápolnája (1983) – Esperes
Különös házasság (1984) - Medve doktor
Eltüsszentett birodalom (1985) – Szépapó
A vén bakancsos és fia, a huszár (1985) – A vén bakancsos
Elveszett paradicsom (töredék) (1986) – Zoltán apja

2020. November 04. 00:00

A magyar konyha ínyencségei – Tócsniba bújt sertésszelet

A magyar konyha ínyencségei – Tócsniba bújt sertésszelet
 
Hozzávalók:
6 szép nagy szelet sertéslapocka
bors
A bundához:
4 közepes durvára reszelt burgonya (nyersen)
1 tojás
3 evőkanál liszt
1 dl kefir
1 kisebb csokor petrezselyemzöld felaprítva
bors
2 gerezd fokhagyma reszelve
 
Elkészítése:
A hússzeleteket kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk.
 
A burgonyát nyersen lereszeljük és összekeverjük a bunda további hozzávalóival.
 
A szeleteket belemártjuk lisztbe, majd a krumplis masszába és forró olajban, lassú tűznél, fedő alatt kisütjük.
 
Tálaláskor tejföllel megkenjük a szeleteket, majd reszelt sajttal megszórjuk.
 
Természetesen más húsból is készíthető!
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. April 23. 00:00

A magyar konyha ínyencségei – Cserépben sült zöldséges-fehérboros csirke

                         

 

A magyar konyha ínyencségei – Cserépben sült zöldséges-fehérboros csirke
 
Hozzávalók:
6 db csirke alsó comb
6 db csirke felső comb
20 dkg zöldbab
25 dkg vöröshagyma
8-12 gerezd fokhagyma
1 nagy db sárgarépa
1 nagy db
petrezselyemgyökér
2 db db paprika
2 db db paradicsom
0.5 kg burgonya
5 dkg füstölt húsos szalonna
2 dl fehérbor
1 csipetnyi kanál kakukkfű
1 evőkanálnyi rozmaring
 
Elkészítése: A római cseréptálat 10-20 percre hideg vízben áztatjuk. A megtisztított csirkecombokat megsózzuk, befűszerezzük a szárított kakukkfűvel és a rozmaringgal.
 
A zöldbabot felszeleteljük, a sárgarépát és a petrezselyemgyökeret megpucoljuk, és felkarikázzuk. A burgonyát meghámozzuk, és felkockázzuk, a hagymát, a fokhagymát megpucoljuk, és nagyobb darabokra vágjuk.
 
A paprikát felkarikázzuk, a paradicsomot nagyobb kockákra vágjuk. A felszeletelt zöldségeket összekeverjük, hozzáadjuk a felcsíkozott szalonnát, sózzuk, majd a római tálba öntjük.
 
A fűszeres csirkecombokat a zöldségekre sorakoztatjuk, és ráöntjük a fehérbort. A római tálra rátesszük a tetejét, és készre sütjük a csirkét. Az utolsó 20 percben levesszük a római tál tetejét, és így fejezzük be a sütést.
Természetesen más, nem cserépedényben is készíthetjük.
A sütési hőfok: 180°C
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. April 22. 00:00

A magyar konyha ínyencségei – Füstölt csülök babos káposztával

                           

 

A magyar konyha ínyencségei – Füstölt csülök babos káposztával
 
Hozzávalók:
1 db füstölt csülök
60 dkg savanyú káposzta
20 dkg tarkabab
25 dkg vöröshagyma
1 csokor petrezselyem zöldje
olaj
6 gerezd fokhagyma
 
Elkészítés: A babot előző napon megtisztítjuk és beáztatjuk. A csülköt meleg vízbe tesszük, felforraljuk, levét kiöntjük, és friss vízben puhára főzzük. (Kuktában főzve, a főzési idő lényegesen lecsökkenthető)
 
A vöröshagymát megtisztítjuk, vékony szeletekre vágjuk és olajban megpirítjuk, majd, hozzáadjuk a babot. Néhány percig együtt pároljuk, aztán felengedjük a csülök főzőlevével.
 
Ha a bab félig megpuhult, beletesszük a káposztát, szükség esetén további csülöklét öntünk rá.
 
A főzés vége felé hozzáadjuk a zúzott fokhagymát. Mikor teljesen kész, puhára főtt, beletesszük a finomra vágott petrezselyme zöldjét is.
A csontjáról lefejtett, szeletekre vágott csülök mellé körítésként tálaljuk. Adhatunk hozzá tejfölt is.
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. April 21. 00:00

A Magyar konyha ínyencségei – Mézes-áfonyás szűzérme

A Magyar konyha ínyencségei – Mézes-áfonyás szűzérme
 
Hozzávalók:
50 dkg szűzérme 2 cm vastag szeletekre vágva
liszt
olaj
15 dkg vöröshagyma
4 dl húsleves, vagy csontlé
4 evőkanál áfonya dzsem
1 evőkanál méz
 
Elkészítése:
Serpenyőben megforrósítjuk az olajat, és a lisztben (2 evőkanál)
megforgatott, enyhén megsózott szűzérméket mindkét oldalukon 3-4
percig sütjük. Kivesszük a húst, félretesszük.
 
A pecsenyelében megpároljuk az apróra vágott
hagymát, megszórjuk 2 evőkanál liszttel és elkeverjük.
 
A serpenyőbe öntjük a húslevet, hozzáadjuk az áfonya dzsemet
és a mézet, simára keverjük és 3-4 perc alatt besűrítjük.
 
A húst visszatesszük a mártásba, még egyet rottyantunk rajta.
 
Párolt zöld körettel tálaljuk.
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. April 20. 00:00

Széchenyi István Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek

Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek: a dűlőknek, a patakoknak, az erdőknek a határban, a tetőnek fent a Hargitán...
 
„Ahol az írott történelem megszűnik, ott kezdődnek a szájhagyományok, ahol ezek végződnek ott beszélni kezdenek az épületek romjai, ahol ezek is elhallgatnak, ott megszólal a föld.”
 
Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány minisztere

2020. April 18. 00:00

Magyar konyha ínyencségei – Áldos leves

Magyar konyha ínyencségei – Áldos leves

Az áldos leves magyar eleink jellegzetes étele volt. Apróra vágott húst fokhagymát, zöldségféléket és fűszereket, köztük borsot tartalmazott. Beletették a föld alatti, a földi és a föld feletti világ terményeit. Volt sűrűbb és hígabb leveses változata is.

Ünnepi étkezésekkor Isten áldását kérték az étkezés előtt, esetleg áldozati étel is volt, innen származik az "áldos" név.

Az áldost, a magyar eredetű népek jellegzetes bronz főzőüstben készítették. A főzőüstöknek többféle alakja volt. Egyik típusa, amelynek a talpa szűkebb volt mint a felsőrésze és ezt gyakorlatilag a tűzbe rakták, ill. köré rakták meg a tüzet. Ritkábban a főzőüstöt tűz fölé aggatták, mint a mai bográcsokat vagy a kemence erre kialakított helyén melegítették.

Az áldos leves talán a bográcsgulyás és a ragulevesek főzési szokásában él tovább.

A régészek által fellelt bronz főzőüstök az ősmagyarok kiváló ötvösművészetét dicséri. Az Árpád-i hazatérés idején, leveskultúránk lényegesen egészségesebb étkezést biztosított az akkori Európa "fejlett" népeinél általános és szokásos nyárson sütögetést, amely a húsokban lévő kórokozókat sem pusztította el teljesen és sokkal nehezebben emészthető ételt biztosított.

Az áldos "utódja", a manapság is kedvelt raguleves készítésekor ízlés szerint használhatunk disznóhúst, marhahús, de akár pulykahúst is. A raguleves főfogásnak is beillik, különösen a cipóban tálalt változat.

hozzávalók:
30 dkg pulykamell, vagy ízlés szerinti bármiféle hús
15 dkg füstölt szalonna
1 közepes fej hagyma
1-3 gerezd fokhagyma
3 db sárgarépa
1 db petrezselyemgyökér
1 db kis zeller
30 dkg zöldborsó
1 kávéskanál tárkony
petrezselyem zöldje
só, bors,
ecet
2 dl tejszín
30-40 dkg-os kenyércipók, ha abban kívánjuk tálalni és elfogyasztani

A szalonnát feldaraboljuk és zsírján megpirítjuk. Hozzáadjuk az apróra vágott hagymát, fokhagymát Miután megdinsztelődtek, hozzáadjuk a kis kockára vágott pulykamellet. Sózzuk, és tárkonyozzuk.

Amikor a hús kifehéredik hozzáadjuk a karikára vágott sárgarépát, petrezselyemgyökeret, és zellert. Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje és puhára főzzük.
Besűrítjük a tejszínnel, borsozzuk.
Megszórjuk az apróra vágott petrezselyem zöldjével tálalás előtt.

2020. April 12. 00:00

A Római Lazio futballcsapat himnuszát - az 56-os magyar szabadságharcról szóló dalt - állva énekelte a lelkes hallgatóság Orbán Viktor római beszéde közben 2019. szeptember 21-én.

A Római Lazio futballcsapat himnuszát - az 56-os magyar szabadságharcról szóló dalt - állva énekelte a lelkes hallgatóság Orbán Viktor római beszéde közben 2019. szeptember 21-én.

(A dalszöveg magyarul is, és a himnusz linkje, illetve a teljes Orbán-beszéd alább található!)

Az olasz labdarúgó bajnokság egyik élvonalbeli együttesének, a Lazio Rómának a himnusza valóban az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak állít emléket.

Az otthoni mérkőzéseit a római olimpiai stadionban játszó Lazio szurkolóinak több tízezres tömege minden mérkőzésen elénekli az Avanti ragazzi di Buda, avanti ragazzi di Pest c. dalt, amely a klub himnusza is egyben.

Ez a magyar nemzetet dicsőítő és a szabadságharcnak leverését közömbösen szemlélő világot, világhatalmakat ostorozó dal.

Az olasz dal teljes szövegét, és annak nyersfordítását, valamint a dal énekelt változatát, illetve a teljes Orbán-beszédet az alábbiakban közzétesszük:

Avanti ragazzi di Buda

Előre, budai srácok!

avanti ragazzi di Pest

Előre, pesti srácok!

studenti, braccianti, operai,

Diákok, napszámosok, munkások,

il sole non sorge piu ad Est.

a nap többé nem Keleten kel.

Abbiamo vegliato una notte

Átvirrasztottunk egy éjszakát,

la notte dei cento e piu mesi

száz és még több hónap éjszakáját,

sognando quest'alba d'ottobre,

októbernek ezen hajnaláról álmodva,

quest'alba dei giovan'ungheresi.

a magyar fiatalság ezen hajnaláról.

Ricordo che avevi un moschetto

Emlékszem volt egy puskád,

su portalo in piazza, ti aspetto,

hozd le a térre, várlak,

nascosta tra i libri di scuola

a tankönyvek közt elrejtve

anch'io portero una pistola.

én is viszek egy pisztolyt.

Sei giorni e sei notti di gloria

Hat dicsőséges napon és éjjelen át

duro questa nostra vittoria

tartott a győzelmünk,

ma al settimo sono arrivati

de a hetedik napon megérkeztek

i russi con i carri armati.

az oroszok a harckocsikkal.

I carri ci spezzan le ossa,

A tankok összezúzzák a csontjainkat,

nessuno ci viene in aiuto

senki sem nyújt segítséget,

il mondo e rimasto a guardare

a világ csak bámul

sull'orlo della fossa seduto.

a sír széléről.

Ragazza non dirlo a mia madre

Leány, ne mondd meg anyámnak,

non dirle che muoio stasera

ne mondd meg, hogy meghalok ezen az estén,

ma dille che sto su in montagna

mondd azt, hogy a hegyekben vagyok,

e che tornero a primavera

és visszatérek tavasszal.

Compagni noi siam condannati,

Bajtársaim, végünk,

sconfitta e la rivoluzione

a forradalmat leverték,

fra poco saremo bendati

nemsokára bekötött szemmel

e messi davanti al plotone

az osztag (~kivégzőosztag) elé állítanak.

Compagno il plotone s'avanza,

Bajtársam a sereg halad előre,

gia cadono il primo e il secondo

már elesik az első s a második,

finita e la nostra vacanza,

vége a szabadságunknak,

sepolto l'onore del mondo

a világ becsülete eltemettetett.

Compagno riponi il fucile

Harcostársam, tedd el a fegyvert

torneranno a cantare le fonti

a források újra énekelni fognak

quel giorno serrate le file

a napon, melyen zárjátok a sorokat,

e noi torneremo dai monti

és mi visszatérünk a hegyekből.

Avanti ragazzi di Buda,

Előre, budai srácok!

avanti ragazzi di Pest

Előre, pesti srácok!

studenti, braccianti e operai,

Diákok, napszámosok, munkások,

il sole non sorge piu all'Est.

a nap többé nem Keleten kel.

kattints a dal linkjére:
https://www.youtube.com/watch?v=xGuIM_PPZmQ

utána Orbán Viktor beszédére:
https://www.youtube.com/watch?v=9MrXq6-Yrs4

 

fotó: C:\Users\user\Pictures\Orbán róma beszéd.jpg

2020. March 22. 00:00

Magyarország az én hazám

Magyarország az én hazám
 
Ezt minden magyar embernek érdemes meghallgatnia!
 
Kóti Jánoska csodálatos hangját vigye a nagyvilágba Balogh Sándor zeneszerző-karmester zenei köntösében a szeretet.
 
Kérünk mindenkit népszerűsítse a klipet. A zene gyógyító ereje láthatóvá válik ebben a pár percben.
 
Énekeljünk együtt Jánoskával, akitől megtanulhatjuk milyen csodálatos érzés őszintének lenni.
 
Elleshetjük ennek a vak kisgyermeknek kitartását, fantasztikus erejét-hogy mi is olyanok lehessünk mint ő.
Egy igaz ember.
 
kattints a VIDEÓRA - fontos - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=0BnWnfuFKig

2020. February 07. 00:00

A tények több mint 50 év távlatában is de Gaulle tábornokot - Franciaország egykori elnökét igazolják

A tények több mint 50 év távlatában is de Gaulle tábornokot - Franciaország egykori elnökét igazolják
 
A De Gaulle vezette Franciaország 1962 –ben adta meg Algériának a függetlenséget.
 
Akkori beszédében pontosan felvázolta, hogy Franciaország miért nem tudja és nem is fogja tudni integrálni a muzulmánokat:
 
A beszéd szabad fordítása:
 
„Nagyon jó dolog, hogy léteznek sárga franciák, feketék, vagy barnák. Ez azt bizonyítja, hogy Franciaország nyitott minden faj számára és egy világegyetemes szemlélettel rendelkezik.
 
Viszont mindez csak egy feltétellel lehetséges: hogy ők a lakosság egy csekély hányadát képezzék.
 
Ha ez nem így lenne, azt jelentené, hogy Franciaország már nem lehetne Franciaország.
 
Mindenekelőtt mi egy európai fehér bőrű népcsoport tagjai vagyunk, akiknek gyökerei a görög-latin kultúra alapjaiból erednek és keresztény a vallásunk.
 
Ne gyertek nekem gyermekmesékkel!
Muzulmánok?
Jártatok ott, hogy lássátok őket?
Láttátok őket turbánjaikkal és burnuszaikkal?
Teljesen nyilvánvaló, hogy azok nem franciák!
 
Azok, akik az integrációt propagálják, kolibri eszük van, még ha nagy tudósoknak is hiszik magukat.
 
Próbáljátok integrálni az olajat az ecettel, öntsétek össze egy üvegbe, aztán rázzátok jól össze és mégis egy idő elteltével ismét szétválnak.
 
Az arabok, azok arabok, a franciák pedig franciák.
 
Valóban azt hiszitek, hogy Franciaország népessége magába tudna szívni tízmillió muzulmánt, akik holnap már húsz millióan lesznek és holnapután negyvenen?
 
Ha most megvalósítjuk Algéria Franciaországhoz való integrációját, ha Algéria minden arabja és berbere franciának fog számítani, hogyan fogjuk tudni megakadályozni őket abban, hogy ne jöjjenek a kontinentális Franciaországba, ahol sokkal magasabb az életszínvonal?
 
Szülőfalum mostani neve Colombey - A Két -Templomnál, hamarosan Colombey - A Két -Mecsetnél lenne…”
 
C:\Users\user\Pictures\patt Charles de Gaulle (1890-1970) - francia köztársasági elnök.jpg

2019. November 23. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/862