Ma van az évfordulója az 1956 október 25-i vérengzésnek

Örök dicsőség a mártírrá, nemzeti hőssé vált honfitársainknak!
 
Ma van az évfordulója az 1956 október 25-i vérengzésnek
 
Az 1956-os forradalom során a Parlamentnél történt sortűzben máig sem tudni pontosan hány tüntető vesztette életét - de több százan egészen biztosan.
 
A téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetőkből állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek álltak.
 
A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, „a véres csütörtök”.
 

2021. October 25. 00:00

Nádler Róbert (1858-1938) festőművész képeiből

 

Nádler Róbert (1858-1938) festőművész képeiből

Eredetileg építésznek készült, később festészeti tanulmányokat végzett Bécsben, majd a müncheni akadémián. Eleinte számos architektonikus utcaképpel, városi látképekkel, életképekkel és falurészletekkel vett részt kiállításokon.

Stílusa aprólékosan naturalisztikus. Számtalan díjjal jutalmazták. 1889-ben kinevezték a Mintarajziskola tanárává, 1915-ben az Iparművészeti Iskola igazgatója lett. 1929-ig a Műegyetemen a díszítő rajz- és népművészet tanára volt, s egyben a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének elnöke.

[/capt

                        

2021. July 10. 00:00

Borsos Miklós (1906-1990) munkáiból

Borsos Miklós (1906-1990) munkáiból
 
Az erdélyi Nagyszebenben született szobrász, éremművész és grafikus.
 
Családja a román betörés elől 1916-ban Győrbe menekült.
 
Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is.
 
1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia Riviérára.
 
Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, utána több helyi kiállításon is, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában rendezett tárlata feltűnően nagy sikert aratott.
 
Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsba, s ezért a fővárosba költözött.
 
1946 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is.
 
Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének.
 
1966-ban a velencei biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata.
 
1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria termeiben nyílt nagyszabású gyűjteményes kiállítása. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből, a Káptalandombon állandó kiállítás nyílt, és még ebben az évben a város díszpolgárává avatták.
 
1989-ben jelent meg a munkásságát bemutató reprezentatív kötet.

2020. December 12. 00:00

Antal Imre (1944-2017) gyimesi festőművész munkáiból - Erdély

Antal Imre (1944-2017) gyimesi festőművész munkáiból - Erdély
 
Festő, grafikus. A marosvásárhelyi Művészeti Líceumban végezte művészeti tanulmányait.
Mesterei: Bordy András, Nagy Pál. Szülőfalujában, Gyimesfelsőlokon alkotott és rajzot tanított.
1968 óta kiállító művész. Saját munkái mellett tanítványai, a csángó gyerekek rajzai is eljutottak a világ sok országába. Egyéni kiállítása volt 1969-1995 között öt alkalommal Csíkszeredában,
1990-től többször Budapesten. A makói, zalaegerszegi, homoródszentmártoni nemzetközi művésztelep tagja. Művei megtalálhatók erdélyi és magyarországi közgyűjteményekben.

2020. December 07. 00:00

Antal Imre (1944-2017) gyimesi festőművész munkáiból - Erdély

Antal Imre (1944-2017) gyimesi festőművész munkáiból - Erdély
 
Festő, grafikus. A marosvásárhelyi Művészeti Líceumban végezte művészeti tanulmányait.
Mesterei: Bordy András, Nagy Pál. Szülőfalujában, Gyimesfelsőlokon alkotott és rajzot tanított.
1968 óta kiállító művész. Saját munkái mellett tanítványai, a csángó gyerekek rajzai is eljutottak a világ sok országába. Egyéni kiállítása volt 1969-1995 között öt alkalommal Csíkszeredában,
1990-től többször Budapesten. A makói, zalaegerszegi, homoródszentmártoni nemzetközi művésztelep tagja. Művei megtalálhatók erdélyi és magyarországi közgyűjteményekben.

2020. December 07. 00:00

A Magyar konyha ínyencségei – Sertésborda Budapest módra

A Magyar konyha ínyencségei – Sertésborda Budapest módra
 
Hozzávalók: 
8 kisebb szelet karaj csont nélkül 
20 dkg csirkemáj 
40 dkg gomba 20 dkg zöldborsó 
10 dkg húsos füstölt szalonna 
20 dkg vöröshagyma 
2 db tv paprika 
2 db paradicsom 
extra szűz olíva olaj 
őrölt fekete bors 
őrölt köménymag 
1 teáskanál pirospaprika 
só 
 
Elkészítés: 
A hússzeleteket kiklopfoljuk, megsózzuk, és kevés olajon pirosra sütjük. 
 
A hagymát, a csirkemájat, a paprikát, a paradicsomot, a gombát és a szalonnát kisebb kockákra vágjuk. 
 
A szalonnát kiolvasztjuk, rátesszük a hagymát, a köménymagot, és üvegesre dinszteljük. Hozzáadjuk a gombát. Sózzuk,borsozzuk. Ha a leve elpárolgott, beletesszük a zöldborsót, a paprikát és a paradicsomot is. 
 
Rászórjuk a pirospaprikát, és együtt készre pároljuk. Amikor majdnem készen van, beletesszük a csirkemájat, és gyorsan átpároljuk azzal is. Csak pár perc az egész, annyi hogy a májat megvágva ne legyen véres a közepe. 
 
Tálalásnál a ragut a húsra halmozzuk. Rizst vagy burgonyakrokettet, illetve sült krumplit adunk hozzá köretnek. 
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. December 03. 00:00

Magyar konyha ínyencségei – Áldos leves

Magyar konyha ínyencségei – Áldos leves

Az áldos leves magyar eleink jellegzetes étele volt. Apróra vágott húst fokhagymát, zöldségféléket és fűszereket, köztük borsot tartalmazott. Beletették a föld alatti, a földi és a föld feletti világ terményeit. Volt sűrűbb és hígabb leveses változata is.

Ünnepi étkezésekkor Isten áldását kérték az étkezés előtt, esetleg áldozati étel is volt, innen származik az "áldos" név.

Az áldost, a magyar eredetű népek jellegzetes bronz főzőüstben készítették. A főzőüstöknek többféle alakja volt. Egyik típusa, amelynek a talpa szűkebb volt mint a felsőrésze és ezt gyakorlatilag a tűzbe rakták, ill. köré rakták meg a tüzet. Ritkábban a főzőüstöt tűz fölé aggatták, mint a mai bográcsokat vagy a kemence erre kialakított helyén melegítették.

Az áldos leves talán a bográcsgulyás és a ragulevesek főzési szokásában él tovább.

A régészek által fellelt bronz főzőüstök az ősmagyarok kiváló ötvösművészetét dicséri. Az Árpád-i hazatérés idején, leveskultúránk lényegesen egészségesebb étkezést biztosított az akkori Európa "fejlett" népeinél általános és szokásos nyárson sütögetést, amely a húsokban lévő kórokozókat sem pusztította el teljesen és sokkal nehezebben emészthető ételt biztosított.

Az áldos "utódja", a manapság is kedvelt raguleves készítésekor ízlés szerint használhatunk disznóhúst, marhahús, de akár pulykahúst is. A raguleves főfogásnak is beillik, különösen a cipóban tálalt változat.

hozzávalók:
30 dkg pulykamell, vagy ízlés szerinti bármiféle hús
15 dkg füstölt szalonna
1 közepes fej hagyma
1-3 gerezd fokhagyma
3 db sárgarépa
1 db petrezselyemgyökér
1 db kis zeller
30 dkg zöldborsó
1 kávéskanál tárkony
petrezselyem zöldje
só, bors,
ecet
2 dl tejszín
30-40 dkg-os kenyércipók, ha abban kívánjuk tálalni és elfogyasztani

A szalonnát feldaraboljuk és zsírján megpirítjuk. Hozzáadjuk az apróra vágott hagymát, fokhagymát Miután megdinsztelődtek, hozzáadjuk a kis kockára vágott pulykamellet. Sózzuk, és tárkonyozzuk.

Amikor a hús kifehéredik hozzáadjuk a karikára vágott sárgarépát, petrezselyemgyökeret, és zellert. Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje és puhára főzzük.
Besűrítjük a tejszínnel, borsozzuk.
Megszórjuk az apróra vágott petrezselyem zöldjével tálalás előtt.

2020. December 02. 00:00

Magyar konyha ínyencségei – Tojáspörkölt

                     

Magyar konyha ínyencségei – Tojáspörkölt
 
Hozzávalók:
10 db főtt tojás
20 dkg vöröshagyma
2 db zöldpaprika
1 db nagyobb paradicsom
1 kávéskanál őrölt pirospaprika
3 csipetnyi fűszerkömény
bors
1 babérlevél
kicsi cukor
olaj
 
Elkészítés:
A felmelegített olajon megfuttatjuk a köményt, majd üvegesre dinszteljük az apróra vágott hagymát és zöldpaprikát. Beletesszük a fűszerpaprikát, pici vízzel felöntjük.
 
Beledaraboljuk a paradicsomot, beletesszük a babérlevelet, és egy csapott kávéskanálnyi cukrot (el is hagyható), és lassú lángon készre főzzük a pörkölalapot.
 
Ezután hozzáadjuk a a négybe, vagy nyolcba vágott főtt tojásokat Kicsit összefőzzük. Óvatosan keverjük csak meg, hogy a tojás sárgája is darabos maradjon!
A végén ízlés szerint borsozzuk.
 
Friss házikenyérrel tálaljuk.
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. December 02. 00:00

Szinte Gábor (1928-2012) festőművész képeiből

                             


Szinte Gábor (1928-2012) festőművész képeiből
 
Felsőfokú tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta, Bernáth Aurél, Berény Róbert és Szőnyi István voltak a mesterei.
 
Az elbeszélő, figurális festészet kiváló képviselője. 1956-ban "önkényesen" Olaszországba távozott és két év múlva a firenzei Accademia delle Belle Arti-n kapott diplomát.
 
II. Szilveszter pápa szülőhelyén, a franciaországi Saint-Simon székesegyházában 2005-ben avatták fel a pápa életútjáról és Szent István király koronázásáról készült, összesen körülbelül 130 m² méretű festményeit.
 
Kompozíciói, képi világa, színei egyszerre hagyományosak és modernek, derűsek, megnyugtatóak, ugyanakkor gondolkodásra késztetőek.
 
Emellett Szinte Gábor kiváló portréfestő, Dávid Ferencről, Bolyai Jánosról, Kodály Zoltánról, Huszti Péterről, Mándy Ivánról festett képei remekművek.
 
Műveiből a nemzet nagy sorskérdései mellett az ember személyes lehetőségei, ereje, tartása iránti érdeklődés tükröződik.
 
Számos műve középületeket vagy középületek enteriőrjét díszíti. Műveit magán- és közgyűjtemények őrzik, köztük a Magyar Nemzeti Galéria, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, az esztergomi Keresztény Múzeum.
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. December 02. 00:00

A magyar konyha ínyencségei – Aranygaluska

             

 

A magyar konyha ínyencségei – Aranygaluska
 
Hozzávalók:
A tésztához:
40 dkg liszt
2 tojás
4 dkg olvasztott margarin
2 dkg élesztő
3 dkg cukor
2,5 dl tej
kis csipet só
 
A töltéshez:
5 dkg margarin
10 dkg darált dió
5 dkg cukor
5 dkg mazsola
reszelt citromhéj
 
A vaníliasodóhoz:
1 liter tej
1 csomag vaníliás puding
cukor
 
Elkészítés: 1,5 dl tejet meglangyosítunk, 1 evőkanál cukrot elkeverünk benne, és belemorzsoljuk az élesztőt. 10 percig állni hagyjuk, amíg felfut. Ekkor a lisztbe mélyedést készítünk, és beleöntjük a maradék tejjel együtt.
 
Hozzáadjuk a 2 tojás sárgáját, a maradék cukrot, a sót. Félig összedolgozzuk (robotgéppel is lehet), utána részletekben hozzáadjuk az olvasztott margarint.
 
Pár percig dagasztjuk, amíg elválik az edény falától, ekkor meglisztezzük, letakarjuk, és duplájára kelesztjük. Egy tűzálló tálat margarinnal kikenünk, és olvasztott margarinba mártott kanállal beleszaggatjuk a tésztát.
 
Rétegenként megszórjuk a cukrozott darál dióval és mazsolával, citromhéjjal. A maradék margarint ráöntjük.
 
Még 20 percig kelesztjük, addig bemelegszik a sütő. A tetejét megkenjük felvert tojással, és 180 fokon 30 percig sütjük.
Porcukorral megszórjuk.
 
A vaníliasodóhoz 1 csomag vaníliás pudingot ízlés szerint cukorral 1 liter tejjel megfőzünk.
 
kattints a képekre - érdemes!

 

2020. November 30. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/865