Papp Lajos (1949) - szívsebész professzor, író A bor

A bor Isten itala, ha az szőlőből készült és nem pancsolják. Minden 50 év fölötti férfi és asszony legolcsóbb koszorúér gyógyító szere. Sok ezer évig nem volt más gyógyszer a szívbetegségre csak a bor.
 
Papp Lajos (1949) - szívsebész professzor, író

2019. February 16. 00:00

Bizalom

ll

2019. January 06. 00:00

Kárpát-medence madarai - Fehér gólya A nagy utazás útvonalterve

Kárpát-medence madarai - Fehér gólya
A nagy utazás útvonalterve
 
Sokszor csaknem 16 ezer kilométert tesznek meg - kóborlásaikkal együtt - a fehér gólyák, mire hazaérkeznek.
 
Megszokott útvonalukon repültek vissza az idén is, a költési területükre a Kárpát-medencébe.
 
Sokan nyár végén egészen Dél-Afrikáig repültek. A tél végén indultak vissza Zimbabwén keresztül, Mozambikot érintve, Zambián, Tanzánián, Kenyán, Etiópián, Dél-Szudánon átrepülve.
 
Egyiptomban, a Nílus-völgyön, végigrepülve jöttek, majd a Földközi-tengeri közel-keleti partvidékén keresztezték Anatóliát, és érkeztek Európába a Boszporuszon keresztül.
 
Mára felújították, kicsinosították fészkeiket, és a nászt követően, már a "költési munkálatokkal" vannak ellátva.
 
kattints a képekre - érdemes!

2018. August 23. 00:00

Magyar kutyafajtáink - Sinka

Magyar kutyafajtáink - Sinka
 
A magyar terelőkutyák evolúciójában a Sinka a legújabb kor képviselője, és ezért a XXI. század magyar terelőkutyája. Legendája mintegy 50 évvel ezelőtt, az 1970-es évek elején indult el a Hortobágyról.
 
A magyar terelőkutyák standard szerinti törzskönyves tenyésztése mellett a magyar pásztorok nemzedékről nemzedékre tenyésztették és szelektálták ki maguknak a saját jellemüknek leginkább megfelelő terelő kutyákat.
 
A tenyésztés és a szelekció legfontosabb szempontja a fajta jegyekhez történő ragaszkodás mellett a munka teljesítmény volt.
 
A gulyások és juhászok kultúrája egy többé-kevésbé zárt világ. Ezért ezeknek a kutyáknak a fejlődése évtizedek, és nemzedékek óta a nyilvánosságtól távol, a közérdeklődés szeme elöl rejtve történt.
 
A pásztorok egymás között cserélgették ezeket a kutyákat, illetve egymás között fedeztetve utódaikat. Annak ellenére, hogy törzskönyv és származási papírok nem kísérték a kutyákat a jól teljesítő egyedeket nagyon is számon tartották, utódaikat olyan szemmel nézték.
 
A kíméletlen szelekciónak eredményeként létrejött egy olyan homogén, jellemző fajta jegyekkel rendelkező állomány, amelynek jó híre gyorsan terjedt országszerte. Ezért a Sinka napjainkra már kinőtte a Hortobágyot és több jelentős populáció is található az országban, melyek mindegyike a Hortobágyról eredeztethető.
 
Az országos elterjedés következtében egyre többen ismerik meg. Ezért a Sinka részben szemlélet is egy olyan világból, ahol a dolgok más értékrendben működnek.
 
Minderre a napjainkban a Sinka már felkészült, ezért talán itt az ideje, hogy megismerjük. A megismeréséhez viszont elengedhetetlen a közeg, környezet megértése, amelyben született és kialakult. Ezért nem ragadható ki ebből a közegből, mert annak szerves részét, alkotó elemét képezi. Ehhez próbál segítséget nyújtani ez a honlap.
 
Ez a fajta élénk temperamentumos - vad természete nem véletlen, mert munkára született és mindenképp határozottan következetes nevelést, rendszeres foglalkozást igényel.
 
 

2017. July 06. 00:00

Kócs-Havas - Árva és Liptó határhegysége - HD minőségű rövid VIDEÓ!

                           

Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!

Kócs-Havas – Árva és Liptó határhegysége – HD minőségű rövid VIDEÓ!

kattints a VIDEÓRA és a képekre – érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=UIiaXpIAqCQ

2017. June 12. 00:00

Prédikálószéki-kilátó - Visegrádi-hegység - Dunakanyar - Dunántúl - rövid légi VIDEÓ

Prédikálószéki-kilátó - Visegrádi-hegység - Dunakanyar - Dunántúl - rövid légi VIDEÓ
felvétel: Tótha Krisztián
 
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=0r80qOHpqyM

2017. June 04. 00:00

A 800 éves Árpád-fa a Boldogasszony kápolna kertjében - Hédervár - Kisalföld

                         

A 800 éves Árpád-fa a Boldogasszony kápolna kertjében - Hédervár - Kisalföld
 
Hédervár közepén, a kastélyszállótól nem messze áll a Boldogasszony kápolna, s mellette egy hatalmas kocsányos tölgy.
 
A fát a néphit ezer évesnek tartja, de kutatók szerint a fa "csupán" 800 éves lehet. Így is alighanem Magyarország legidősebb fája ez a tölgy.
 
A legenda szerint a fa törzsén található nyomokat Árpád fejedelem kötőféke hagyta, amikor seregével itt pihent meg és ült hadi tanácsot Pozsony ellen készülvén.
 
Erdő soha nem vette körbe, erre az alacsonyan kinövő alsó ágai utalnak. A fa 1942 óta védett, törzsének legnagyobb átmérője 235 centiméter!

2017. May 31. 00:00

Bélavár - Gyalui-havasok - Aranyosszék - Erdély

                         

Bélavár - Gyalui-havasok - Aranyosszék - Erdély
 
Bélavára a Gyalui-havasok déli peremén található. Torda felől a legkönnyebb megközelíteni, az Aranyos völgyén felfelé haladva.
 
A Runki-szoros és a Podsági-völgy után érünk a Bélavári-völgybe. Innen turistaösvényen lehet felkapaszkodni a mészkőmagaslat tetejére.
:D

2017. April 09. 00:00

Áji-szurdokvölgy vízesései - Felvidék

Áji-szurdokvölgy vízesései - Felvidék
 
A Szádelői völgyel csaknem párhuzamosan elhelyezkedő Áji szurdokvölgy egyik érdekessége az Áji-vízesés -sorozat.
 
A több kisebb nagyobb teraszról lezúduló Garádics patak helyenként szép vízeséseket alkot.
 
A lezúduló víz hangja már messziről jelzi jelenlétüket, mely sajátos hangulatot kölcsönöz a helynek.
 
A legnagyobb 6,6 méter magas, további három magassága is meghaladja a 4 métert.
 
A völgyben húzódó autóútról letérve könnyen megtalálhatjuk őket.
 
kattints a képekre - érdemes!

2017. March 02. 00:00

shagya-arab ló

                         

A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amelyet Országgyűlési határozat határozat nyilvánít nemzeti kinccsé. Ez a melegvérű lófajta a bábolnai és a radautzi ménes által tenyésztett arab lófajta és különböző nemzetek zárt törzskönyve alapján továbbtenyésztett változata. A 18. század végétől a hadsereg egyre gyorsabb és jobb lovakat igényelt. A lovaknak nemcsak gyorsnak és kitartónak, hanem elegánsnak is kellett lennie.  II. József 1789-ben Bábolna-Banapusztán megalapította a Bábolnai Császári és Királyi Ménest, ahova küllem és teljesítmény szerinti válogatás után kerülhettek be a lovak. 1806-ban a Ferenc császár által kiadott rendeletére "kiváló és nemes" állomány tenyésztése lett a feladat. Báró Csekonics (Csekonits) József méneskapitány elsősorban mezőhegyesi kancákkal, néhány spanyol és egy arab ménnel olyan alapállományt hozott létre, ami megfelelt a kiemelkedő minőségű lóállomány előállítására. 1816-ban született határozat szerint a magas arab vérhányadú bábolnai kancákat csak arab mének fedezhetik, és létrejött a bábolnai arab. 1835-ben érkezett Szíriából Bábolnára a fajta névadója, Shagya Senior. Az 1878. és az 1900. évi párizsi világkiállításokon a shagya-arabok nagy sikert arattak.

2017. January 31. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/29