Bocskai István szobra és egy idézetet megörökítő dombormű - Genf - Svájc

                                     


Bocskai István szobra és egy idézetet megörökítő dombormű - Genf - Svájc
 
A svájci Genf a XVI. század óta a kálvinizmus szellemi fővárosának számít Európa-szerte.
 
A reformáció nagy alakjait – Kálvint és másokat – monumentális emlékmű örökíti meg az óváros melletti parkban.
 
A szobrok sorában áll Bocskai István (1557-1606) alakja is. A XVI. század nagy magyar államférfija a protestánsok vallásszabadságát biztosító bécsi béke megkötésével szerzett jogot hogy egy sorba kerüljön Cromwellel, Knoxszal vagy Roger Williams-szel.
 
Basta császári tábornok erdélyi zsarnokoskodása és II. Rudolf 1604-ben kibocsátott valláskorlátozó törvénye ellen felkelés robbant ki, amelynek Bocskai hajdúival az élére állt.
 
Még a harcok idején, 1605-ben Bocskai Istvánt a nemesi rendek Erdély és Magyarország fejedelmévé kiáltották ki, ezt a méltóságát az ország egyharmadát meghódított törökök is elismerték. Az 1606 nyarán megkötött bécsi békében Rudolf kénytelen volt újra elfogadni az alkotmányt, megerősíteni a szabad vallásgyakorlás jogát, valamint azt, hogy az erdélyiek maguk választhassák fejedelmüket.
 
Bocskai biztosította a székelyek előjogait is, a hajdúkat pedig kiemelte a jobbágysorból. A bécsi béke rendelkezéseit Rudolf a törökkel megkötött zsitvatoroki békében is garantálta.
 
Bocskai Istvánt, mint a nemzeti függetlenség és a vallásszabadság bajnokát ovációval fogadta a kassai országgyűlés 1606. december 13-án – ezt örökíti meg a jeles magyar államférfi genfi szobra melletti dombormű, felette a békekötés szövegéből vett, a vallás gyakorlását szavatoló latin nyelvű idézettel.
 
Az itt ábrázolt esemény után két héttel azonban a fejedelem váratlanul meghalt. Hívei kancellárját, Kátay Mihályt gyanúsították azzal, hogy megmérgezte, s a feldühödött tömeg a kassai piactéren Kátayt felkoncolta.


2021. February 17. 00:00

Január 13 a vallásszabadság napja - Ma 447 éve a világon elsőnek a Tordai Országgyűlés kimondta a vallásszabadságot

Most akkor melyik nemzet a legtoleránsabb a világon?
Január 13: a Vallásszabadság Napja

Ma 453 éve a magyarok, a világon elsőként - a Tordai Országgyűlésen - kimondták a vallásszabadságot, vagyis a toleranciát.

Az erdélyi rendek 1568-ban(!) törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot. A ma, állítólag nagyon demokratikus országokban, mindennaposak volt a kirekesztés, dúltak a vallásháborúk, Amerikában a legjövedelmezőbb vállalkozás a rabszolga kereskedelem volt.

Eközben a magyarok az erdélyi Tordán kimondták, hogy:

„... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik.

Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől, az előbbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”

fotón: Körösfői Kriesch Aladár (1863-192o) - Tordai országgyűlés

2021. January 13. 00:00

Wass Albert gondolata ma különösen aktuális és megszívlelendő

                                     

"A fél világot bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel,  s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeledkezel."

Wass Albert (1908 -1998) - író, költő

2020. July 09. 00:00

Az írófejedelem a magyar nyelvről

                     


Az  írófejedelem a magyar nyelvről
 
"... egy igazán tehetséges angol írónak az előbb már említett hatalmas előnyök ellenére is leküzdhetetlen nehézségekkel kell szembenéznie. 
 
Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni. A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal... 
 
Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. 
 
Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. 
 
A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét óriási variációban változtatni lehet. Ez a művelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hűségesen visszaadni. 
 
Ehhez képest (s itt bocsánatot kérek a tisztelt Hallgatóságtól) sokszor úgy érzem, hogy a mi angol nyelvünkön a legtöbbször képtelen vagyok a közlendőm belső lelkiismeretem szerinti pontos visszaadásra, és ahelyett, hogy biztosan odatalálnék, ahová akarok, csak járom és járom az utam akörül a szólás-mondásunkban szereplő bizonyos bokor körül. (I am just going and going around the bush.)" 
 
George Bernard Shaw (1856-1950) - angol író

2020. July 04. 00:00

Joachim Meisnertől

"Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni...
 
Szent István államfelfogásában soha nem tudott az a nyugat-európai abszolutizmus kialakulni, ahol a király azt mondja: Az állam én vagyok.
 
Ő országát Mária oltalmába ajánlotta. Királyságát úgy fogta fel, hogy ő csak gondozója és nem tulajdonosa azoknak az embereknek, akiket rá, mint intézőre biztak.
 
Ha ez a fajta államfelfogás megmaradt volna a középkortól az újkorig, akkor az európai kontinens sok szenvedéstől és nélkülözéstől menekült volna.
 
Szent István királyi házába vette Máriát. Ő és honfitársai pedig Mária testvérei és Jézus tanítványai lettek.
 
Ez Magyarországnak olyan méltóságot kölcsönzött, amely nem veszett el soha."
 
Szent beszéd - részlet - Budapest, 2009. augusztus 20.
 
Joachim Meisner (1933) - bíboros, 1989-től kölni érsek - Németország

2020. June 27. 00:00

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)

                                       

Világhírű magyar tudósok, feltalálók – Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
 
Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
 
A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát ma is elfogadják.
 
Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben kapta a fizikai Nobel-díjat.

2020. June 16. 00:00

Magyar emlékek a nagyvilágban - Puskás Ferenc szobra - Madrid - Spanyolország

Magyar emlékek a nagyvilágban - Puskás Ferenc szobra - Madrid - Spanyolország
 
Igaz az Aranycsapatnak nem lett világbajnok az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon, de így is bekerült a sporttörténelembe.
 
Puskás Ferenc nevét a mai napig világszerte ismerik. A többszörös gólkirály pályafutása alatt csak két mezben játszott.
 
Magyarországon a futballválogatott csapatkapitánya és a Budapesti Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az ‘56-os forradalom és szabadságharc után azonban Spanyolországba költözött, ahol kilenc éven át volt a Real Madrid játékosa.
 
Portrészobrát Spanyolországban, a Real Madrid 2005-ben átadott edzőközpontjában avatták fel.
 
Az embermagasságú gránit oszlopon elhelyezett alkotás a főbejáratnál áll.

2020. January 29. 00:00

Magyar emlékek a nagyvilágban - Fried Vilmos a világhírű magyar filmes szakember herendi porcelánba égetett örök érvényű mondata - Hollywood - USA

Magyar emlékek a nagyvilágban - Fried Vilmos a világhírű magyar filmes szakember herendi porcelánba égetett örök érvényű mondata - Hollywood - USA
 
A XX. században számos magyar próbált szerencsét az amerikai filmgyártás álomvárosában. A legenda szerint az egyik, természetesen ugyancsak magyar filmmogul, irodájának ajtajára kiragasztott feliraton figyelmeztette honfitársait: nem elég, hogy magyarok, tehetségesnek is kell lenniük.
 
Mint arról Hollywood története tanúskodik, ebben sem volt hiány. Számos magyar születésű vagy származású színész, rendező, operatőr, zeneszerző és a szakma sok más művelője járult hozzá a maga tudásával és talentumával az amerikai film diadalútjához.
 
1929 óta csaknem 140 alkalommal jelöltek magyar gyökerekkel rendelkező művészt Oscar-díjra, és harminc esetben meg is kapták ezt a legmagasabb elismerést az amerikai filmakadémiától.
 
A filmszínészek sora Lugosi Bélától Tony Curtisig terjed, az operatőrök közül kiemelkedik Zsigmond Vilmos és Kovács László, a rendezők skáláját olyan nevek gazdagítják, mint George Cukor, Kertész Mihály (Michael Curtiz) vagy Pál György (George Pal), a sci-fi műfajának hatszoros Oscar-díjas megteremtője.
 
Számos producert is jegyez a krónika, a közelmúltban elhunyt Andrew Vajnájától visszafelé, egészen Joe Pasternakig. Adolph Zukor volt a Paramount birodalom megalapítója, legnagyobb hollywoodi filmzene-szerzőként pedig a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklóst tartja számon a szakma.
 
William Fox, a 20th Century Fox “szülőatyja", aki Fried Vilmosként (1879-1952) a hegyaljai Tolcsván látta meg a napvilágot, és még gyermekként került ki Amerikába, mindenek előtt filmgyártóként, stúdióvezetőként írta be a nevét a mozgókép krónikájába.
 
1927-ben a Fox stúdióban készült Hetedik mennyország című alkotásnak ez volt a nyitómondata: “Azoknak, akik elindultak a mélységből a magasba, a csatornából a csillagok felé, a Bátorság létráját kell megmászniuk".
 
Ez a gondolat ékesíti - angol és magyar nyelven - azt a reprezentatív kivitelű, Herenden készült porcelán emléktáblát is, amelyet a Fox filmgyár nagyvetítőjének falán helyeztek el az alapító tiszteletére.

2019. December 30. 00:00

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bejczy Antal (1930-2015)

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bejczy Antal (1930-2015)
 
Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt fizikus, űrkutató, a marsjáró egyik megalkotója.
 
Az Ercsihez tartozó Sinatelepen született. Gyermekkorát a mai Besnyő területén, Göböljáráson töltötte, ahol édesapja, Bejczy Jenő főintéző volt. Középiskolába Kalocsára, a jezsuitákhoz járt.
 
1948-ban osztályelsőként ő mondta a ballagási beszédet, amelynek demokratikus hangvétele miatt egy napra bevitték a rendőrségre.
 
Egyetemre nem mehetett, gyárban helyezkedett el szakmunkásként. Később esti tagozaton a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának hallgatója lett.
 
1956-ban elhagyta az országot. Először Norvégiában telepedett le, ott folytatta tanulmányait. Diplomájának megszerzése után három éven át az oslói egyetemen tanított.
 
1966-ban az USA-ba ment, ott elkezdett foglalkozni a Marson történő leszállás problematikájával.
 
1969-től nyugdíjazásáig, 32 éven át dolgozott a világhírű kaliforniai NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatójaként a távoli űrkutatás témáiban. Hajtóművekkel, űrhajóvezérléssel, telerobotikával foglalkozott. E mellett, a St. Louis-i Washington Egyetem robotika tanszékét vezette.
 
1997-ben mutatkozott be fő műve, a Marsjáró. A Sojourner több héten keresztül küldte az adatokat a Földre arról a körülbelül 100 négyzetméteres területről, amelyet bejárt.
 
Hat robotikai szabadalom és több mint negyven újítás fűződik a nevéhez. Százhetven tudományos cikk szerzője, több könyv szerzője és társszerzője, több tucat tudományos konferencia előadója.
 
2010. március 20-án ő vette át a külföldön élő magyarok nevében a Magyar Örökség-díjat, amelyet "a nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel", tehát a magyar űrkutatók közössége kapott.

2019. December 30. 00:00

Magyar emlékek a nagyvilágban - Wesselényi Miklós javaslatára felállított ércoroszlán-szobor - Jeseník - Csehország

                          A

Magyar emlékek a nagyvilágban - Wesselényi Miklós javaslatára felállított ércoroszlán-szobor - Jeseník - Csehország
 
Az ismert észak-csehországi fürdőhely jelképe az oroszlán, amelynek szobrát az itt megfordult, gyógyulásukért hálás magyarok állíttatták fel.
 
A Priessnitz-féle vízkúra szülőföldjén olyan neveket őriznek a vendégkönyvek, mint Széchenyi Istváné vagy Tompa Mihályé. Az üdülőhely leghűségesebb magyar látogatója (életének utolsó éveiben lakója) báró Wesselényi Miklós (1796-1850), az “árvízi hajós” volt.
 
A reformkor kiváló alakja, az ellenzék egyik fő szervezője nyakába hűtlenségi pert akasztott a bécsi udvar, s a kirótt börtönévek alatt megroppant legendás ereje, romlani kezdett a látása. Jeseníkben keresett gyógyulást, 1848-1850 között pedig ide vonult vissza “önkéntes száműzetésbe”, megvakulva.
 
Első látogatása idején vetette fel, hogy a lengyelek, a csehek és a franciák példáját követve a magyar vendégek is emeljenek itt emlékművet.
A kezdeményezés meghallgatásra talált, 1840-ben már állt az ércoroszlán, Ludwig von Schwanthaler müncheni szobrász alkotása. A talapzat oldalát Vörösmarty Mihály strófája ékesíti:
 
"A vaddal köz italt megkezdé vetni az ember
S gőge fejében kór agg leve és nyavalás
Priessnitz visszaadá a víznek régi hatalmát
S ősi erőben kel újra az emberi faj"
 
A magyar oroszlán hamarosan a legnépszerűbb emlékmű lett Jeseníkben, motívuma díszíti a szuveníreket, az éttermi tárgyakat, szalvétákat.
 
A szobrot a legtöbb vendég felkeresi, a helyi hagyományok szerint ugyanis a férfi, aki megsimogatja, visszanyeri régi erejét…

2019. December 22. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/30