Húsvéti köszöntő Csaba testvértől a támogatóknak

                          Kedves Támogatók, Keresztszülők, Barátok! A gyerekeink iránti jóságukért köszönetképpen, szeretném megosztani Önökkel az egyik nagyon szép nagycsütörtöki élményemet.   Aki gyerekekkel foglalkozik, az tudja, hogy mindenik évnek megvan a maga keresztje, van olyan tanév, amikorra a himlő, máskor az influenza környékezi meg a nagycsaládot, és biza' akkor "megy a gyűrű vándorútra, egyik kézből a másikba", és nehéz megfékezni a járványt. Persze nemcsak fertőző betegségek indulhatnak el a gyermekek világában, hanem különféle divatok, hóbortok is, melyeket a felnőtteknek nagyon nehéz megérteni, befolyásolni. Volt egy év, amikor a fiaink folyton bosszantották a tanárokat, az osztályok szinte versenyeztek, hogy ki tud csínytevésben rálicitálni a másikra. Nekik nagyon jó bulinak tűnt, de egy-egy tanár a felmondását fontolgatta. Mi mást tehettem volna, újból és újból összeszedtem az intézet belső udvarára a gyerekeket, hol szép szóval, máskor meg minden pedagógiai haragomat csatasorba állítva próbáltam a fiaimat nevelgetni, a kedvesség és a jóság útjára terelgetni. Tavasz felé már az egész pedagógiai eszköztárunk romokban hevert. Magamba roskadva behívtam az intézet vezetőjét, és megbeszéltük, hogy ha már nincs eredménye annak, hogy a gyerekek fejét mosogatjuk, próbáljuk meg a lábukat megmosni. A nagycsütörtöki szentmisén a legcsintalanabb gyerekeket kiültettük az első padba, és az evangélium után prédikáció helyet letérdeltem szerre mindenik fékezhetetlen kiscsikó elé, és szelíden, ahogyan mesterünktől tanultam, megmostam, megtörölgettem a lábát. A hívek döbbent csendben nézték, nem mondtam semmit, csak céltudatosan végeztem a dolgomat, a kántor közben szép nagyböjti zsoltárt énekelt. A szertartást elsősorban a gyerekeknek szántam pedagógiai célzattal, de igazából engem is végtelenül megindított. Ott és akkor döbbentem rá, hogy Péter lábát mosva az én lábamat is megmosta a Mester. Bár Júdás zsebében ott zörgött a harminc ezüstpénz, Jézus mégis lehajolt, és az áruló lábát is megmosta. Aztán belém nyilallt a felismerés: Jézus nemcsak megmosta a tanítványai lábát, hanem utána meg is halt értük a kereszten! Vajon én meg tudnék halni ezekért a rosszcsont gyerekekért? A szertartást befejezve felálltam, és csendesen néztem őket, míg az orgona utolsó akkordjai is elhaltak. Néztem a fiaimat, és annyira szépnek láttam őket, mint még soha! A megfosztott oltár előtt sokáig némán térdeltünk. A végén, a sekrestyében mindenki tanítványom odajött, hozzám bújtak, megöleltek csendesen. Néma percek után az egyik, talán a legcsintalanabb megszólalt: "Csaba testvér, én többet nem leszek rossz!" Én sem, én sem, visszhangozták a többiek a mélyről jövő jó elhatározást. Évek teltek el, ma már felnőtt emberek, elsodorta őket a múló idő, de én úgy gondolom, hogy legtöbbjüknek sikerült megtartani a tiszta szívből felfakadt őszinte fogadalmat. Egy biztos, ha találkozunk, ugyanazzal a szeretettel tudjuk átölelni egymást. A gyerekek előtt térden állva örökre megértettem, hogy szeretetre csak végtelen alázattal és nagy-nagy szeretettel lehet tanítani az embereket. Ezúton kívánok Önöknek kegyelmekben gazdag húsvétot! Böjte Csaba

2021. April 03. 00:00

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Körösi Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784 – 1842, Dardzsiling- India)

                                  Nyelvtudós, világjáró. Gyalog elindult Ázsiába, hogy a magyarok őshazáját és őstörténeti forrásokat keressen. 20 nyelven beszélt. 16 európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket. Elképzelhetetlen nélkülözések árán, lámakolostorokban tanulta és rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. Elkészítette a világ első tibeti nyelvtanát és a tibeti-angol szótárt. A keleti nyelvészet történetében úttörő jelentőségű Calcuttában megjelent két műve: Grammar of the Tibetan Language, és Essays towards a Dictionary Tibetan and English. Halála után jelent meg szanszkrit-tibeti-angol szótára. 1982-ben Budapesten felavatták Európa első buddhista emlékművét, a Csoma-stupát.

2021. February 19. 00:00

A madéfalvi vérengzés emlékműve - Madéfalva - Székelyföld - Erdély

                           

A madéfalvi vérengzés emlékműve - Madéfalva - Székelyföld - Erdély
 
A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem - latinul a Siculicidium, azaz székelygyilkosság - a székelyek ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt.
 
A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, ami megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta.
 
A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a Vízkereszt utáni hajnalon, akárcsak később Nagyenyeden), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 400 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.
 
Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban.
 
1774-ben Bukovina a török fennhatóság alól osztrák kéz alá került. Hadik András gróf közbenjárására megkegyelmeztek a székelyeknek, és behívták őket az újonnan megszervezett, elnéptelenedett tartományba, ahol 1786-ig megalapították falvaikat.
 
Az alapított falvak: Istensegíts (1775), Fogadjisten (1776), Hadikfalva (1776), Józseffalva (1785,), Andrásfalva (1786).
Patrióta Európa Mozgalom

2021. January 07. 00:00

Páll Lajos (Korond, 1938– Székelyudvarhely, 2012) - költő, festőművész

 

       

       

Páll Lajos (1938 – 2012) képeiből – I. album
 
Kedves Barátaink! 
 
Szomorúan emlékezünk Páll Lajosra, aki már 2012 novemberében távozott közülünk.
A kivételes tehetségű korondi költő és festőművész. A Magyar Művészeti Akadémia tagjára, kiváló barátunkra egy rendkívüli “kiállítással” emlékezünk. 
 
A Patrióta Európa Mozgalom egy olyan Páll Lajos anyaggal rendelkezik, amely közel 100 fotóból áll , és amely párját ritkítja – ilyen nincs még egy a világon! 1992-ben a Budapest Galériában mi,  barátai (Kollár K. Attilával és Sellei Abával) egy nagy kiállítást szerveztünk addigi alkotásai legjavából. 
 
A professzionális fotóssal, Váli Miklós barátunkkal abban a megismételhetetlen pillanatban az összes kiállított képét lefényképeztettük – ugyanis az ott bemutatott festményei sem azelőtt, sem azóta nem voltak, de ezután sem lesznek úgy együtt elérhetőek, mint akkor voltak. 
 
Kanadától, Kecskemétig, Szeredától Bécsig terjed azoknak a barátoknak, gyűjtőknek a sora, akik arra az alkalomra “visszaadták” Lajosnak a képeiket. 
 
Nos ebből az anyagból fogunk három alkalommal egy-egy összeállítást bemutatni a oldalunkon. Ez az esemény annyira kivételes, hogy nem csak ezek a képei, de más festményei sem voltak megtalálhatók eddig az interneten, hiszen ő nem foglakozott a számítópéppel, mások pedig meg mind ezidáig csupán egy kép képet tettek fel a megosztó oldalakra tőle - azokat is rossz minőségben. 
 
Isten áldja barátunk emlékét, Önök pedig fogadják szeretettel Páll Lajos ritkán, de számítógépen eddig egyáltalán nem láthatott képeit. 
 
Barátsággal: Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója

                

2020. November 24. 00:00

Székely szabadságharcos emlékmű és temető - Nyerges-tető - Székelyföld - Erdély

                         

Székely szabadságharcos emlékmű és temető - Nyerges-tető - Székelyföld - Erdély
 
A Nyerges-tető egy 878 méter magas hágó. Erdélyben a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között.
A Csíkkozmás és Kászonújfalu települések közötti vízválasztón helyezkedik el.
 
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert. 1849. augusztus 1-jén Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetése alatt 200 honvédjére bízta a csatát.
 
A székelyek élethalálharcot vívtak Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen.
 
A kis számú székely hadsereg, önfeláldozó küzdelmük ellenére vereséget szenvedett az ellenségtől. Szinte mindannyian az életüket vesztették.
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. September 02. 00:00

A Nándorfehérvári diadal napja - A vár ahol Magyarország megvédte Európát – 1456. július 4–22.

                           


Már akkor is Magyarország védte meg Európát a muszlim invázió elől!
1456. július 22.
A Nándorfehérvári diadal napja - A vár ahol Magyarország megvédte Európát
 
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
 
Az eseményt a hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon.
 
A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.
 
A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, a pápa a déli harangszóval hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a szabadságukért – amit egyébként nem mellékesen a magyarok vívtak ki számukra – Európa számára.
 
Patrióta Európa Mozgalom

2020. July 22. 00:00

Wass Albert gondolata ma különösen aktuális és megszívlelendő

                                     

"A fél világot bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel,  s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeledkezel."

Wass Albert (1908 -1998) - író, költő

2020. July 09. 00:00

Joachim Meisnertől

"Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni...
 
Szent István államfelfogásában soha nem tudott az a nyugat-európai abszolutizmus kialakulni, ahol a király azt mondja: Az állam én vagyok.
 
Ő országát Mária oltalmába ajánlotta. Királyságát úgy fogta fel, hogy ő csak gondozója és nem tulajdonosa azoknak az embereknek, akiket rá, mint intézőre biztak.
 
Ha ez a fajta államfelfogás megmaradt volna a középkortól az újkorig, akkor az európai kontinens sok szenvedéstől és nélkülözéstől menekült volna.
 
Szent István királyi házába vette Máriát. Ő és honfitársai pedig Mária testvérei és Jézus tanítványai lettek.
 
Ez Magyarországnak olyan méltóságot kölcsönzött, amely nem veszett el soha."
 
Szent beszéd - részlet - Budapest, 2009. augusztus 20.
 
Joachim Meisner (1933) - bíboros, 1989-től kölni érsek - Németország

2020. June 27. 00:00

Alsó-Garam mente - Kenutúra a kurtaszoknyás falvak között - HD minőségű rövid VIDEÓ!

Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
 
Alsó-Garam mente – Kenutúra a kurtaszoknyás falvak között – HD minőségű rövid VIDEÓ!
 
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg Kárpát-hazánkat, ismerjük meg gyökereinket! 
Osszuk meg az anyagot, hogy sokan megismerhessék! 
 
kattints a VIDEÓRA- érdemes! 
https://www.youtube.com/watch?v=DEJKYChx4r4&list=PLpBqJgTiIEqxcEXKaODUAUaC8SeE9iTHq&index=5

                           

2020. June 15. 00:00

Mi nem vagyunk itt idegenek...

                             

Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk
 
Akármekkora áldozatot követel szent hitünk és faji jogaink bátor megvallása, vállalnunk kell azokat.
 
Erre kötelez őseink becsülete, saját lelkiismeretünk és gyermekeink tiszta jövője. Félre a sötét gondolatokkal, félre a kétségbeeséssel! Nekünk helyt kell állnunk.
 
Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk. Őseink vére és könnye puhította a barázdákat itt; drága hamvaik porladnak Erdély szent röge alatt.
 
Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik.
 
Márton Áron - erdélyi katolikus püspök - 1940

2020. June 15. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/98