Ezt soha ne feledd! Mészáros László

Ezt soha ne feledd!
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy minden tökéletes!
 
A "modern" európai ember, így a magyarok nagy része is, azt gondolja, hogy akkor tökéletes az élete, ha "anyagilag rendben van".
 
Már fiatal korban azért tanulnak, szereznek több diplomát, szakmákat, hogy kellőképpen "gazdagok lehessenek" - majd, egyszer.
 
Ennek "érdekében" már eleve csak lazább párkapcsolatokat, vállalnak, de ha össze is kötik az életüket valakivel, hosszú ideig "nem vállalnak" gyereket - majd csak akkor, amikor már "mindent meg tudnak adni neki(k)".
 
A végzettségeken túl, gyűjtik a pénzt - próbálnak minél többet megszerezni belőle, hogy majd "első nekifutásra" egy "normális" nagy lakást szerezhessenek - s persze vehessenek autót (nem akár milyet, hanem olyat, ami a saját anyagi körülményeikhez képest túl nagy terhet jelent majd nekik).
 
És akarnak majd szuper babakocsit, vagyonba kerülő "babacuccokat", rengeteg játékot, valamint "természetesen" biztosítani akarják a majdani "jó életükhöz" szükséges anyagi forrásokat!
 
Értsd: olyan "jó életet" szeretnének, amilyet amúgy csak nagyon kevesen érhetnek el, és amely idilli élet elérése szinte lehetetlen terheket ró rájuk.
 
Ilyen álmokat kergetnek a mai európai emberek, a mai magyarok, köztük, már a fiatal magyarok túlnyomó része is, miközben azért arról sem mondanak le, hogy - addig is, amíg nem "áll be ez az idilli állapotuk" - "éljenek, szórakozzanak, és élvezzék az életet"!
 
Sajnos ez mára szinte általános állapottá, életformává vált. Mire a vágyott javakat, vagy annak egy részét megszerzi a fehér európai, köztük a magyar ember, addigra megkeseredett, fásult, túlhajtott, a negyedik X felé járó, boldogtalan robottá válik.
 
Gyermektelenül, esetleg egy gyermekkel, többnyire elvált állapotban, köddé vált álmokkal.
 
Soha ne feledd hát!
Ne kergess hiú, a mai világ diktálta álmokat!
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy minden tökéletes!
 
És ha ezt az egyszerű igazságot nem tartod folyamatosan a szemed előtt, mindig boldogtalannak fogod érezni magadat!
 
Mert nem fogod észrevenni a pillanat boldogságának a lehetőségeit, egy vágyott, többnyire elérhetetlen majdani boldogság hajszolása miatt.
 
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
 
C:\Users\user\Pictures\képp Ezt soha ne feledd!.jpg

2022. January 20. 00:00

Újévi magyar népszokások

Újévi magyar népszokások

Január elseje a polgári év kezdőnapja. A középkorban december 25-én, azaz Krisztus születésének napján kezdődött az év. A XIII. Gergely pápa-féle naptárreform (1582) a polgári év kezdetévé január elsejét tette, az egyházi év mindmáig advent első napjával (a karácsonyt négy héttel megelőző vasárnappal) kezdődik. A változó évkezdet miatt az újévet sokfelé kiskarácsonynak nevezték. A január elseji évkezdet Magyarországon már 1587-ben életbe lépett.


Úgy tartották, hogy amit ezen a napon cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre. Tilalmak fűződnek ehhez a naphoz.

Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni.


Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. Például. a bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek.

Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, elrepítené a szerencsét.

Disznóhúst kell enni, mert a disznó előre túrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újévkor megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. Újévi első látogatónak férfit vártak, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Az időjárásra is jósoltak, többnyire úgy tartják a jó idő jó esztendőt jósol. Ezen a napon fiúgyerekek jártak házról házra köszönteni. Az köszöntő gyakran nem más, mint a jókívánságok versbe szedése.

 

2022. January 01. 00:00

Balla Béla (1882-1965) festőművész képeiből

                           

Balla Béla (1882-1965) festőművész képeiből
 
A nagybányai szabadiskolában 1904-1905-ben tanult. Ferenczy Károly festőművészt vallotta mesterének. Ezután Münchenben folytatta tanulmányait, s Olaszországban (Firenzében, Rómában) járt tanulmányúton.
 
1927-től kezdve 1942-ig felváltva Aradon és Nagybányán működött. Az 1937-ben megalakult Nagybányai Művészek Egyesületének választmányi tagjává, majd az 1941-ben újra megalakult Nagybányai Festők Társaságának törzstagjává választották.
 
Élete utolsó éveit Nagybányán töltötte, tagja volt az itteni művésztelep maradványainak. Impresszionista kezdetek után a dekoratív irányzatok felé tájékozódva tájképeket, csendéleteket, figurális kompozíciókat festett.
 
Festett hagyományos naturalista és impresszionista tájképeket, megérintette a szecesszió, de hatott rá Matisse művészete is.
 
Rajongott a modern francia művészetért, a kolónián pedig Ziffer Sándor festészetét tartotta példaadónak.
 
kattints a képekre - érdemes!

2021. April 18. 00:00

Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás

Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás
 
A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza.
A magyar falvakban az emberek a mai napig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztítják az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is, de a városokban is hasonló módon húsvéti nagytakarításokat végeznek.
 
A gazdák a szerszámokat is letisztogatják, kifényesítik. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is.
 
Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék azt.
 
A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula igazolta, ilyet ma is találni régi imádságos könyvekben.
 
A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizma szentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a katekumenek olaját és a krizmát.
Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.

2021. April 09. 00:00

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás

                            

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás
 
Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.   
 
Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. 
 
A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni. 
 
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. 
 
Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. 
 
Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
 
fotón: Munkácsy Mihály (1844-1900) - Húsvéti locsolkodás - 1865

2021. April 05. 00:00

Húsvéti köszöntő Csaba testvértől a támogatóknak

                          Kedves Támogatók, Keresztszülők, Barátok! A gyerekeink iránti jóságukért köszönetképpen, szeretném megosztani Önökkel az egyik nagyon szép nagycsütörtöki élményemet.   Aki gyerekekkel foglalkozik, az tudja, hogy mindenik évnek megvan a maga keresztje, van olyan tanév, amikorra a himlő, máskor az influenza környékezi meg a nagycsaládot, és biza' akkor "megy a gyűrű vándorútra, egyik kézből a másikba", és nehéz megfékezni a járványt. Persze nemcsak fertőző betegségek indulhatnak el a gyermekek világában, hanem különféle divatok, hóbortok is, melyeket a felnőtteknek nagyon nehéz megérteni, befolyásolni. Volt egy év, amikor a fiaink folyton bosszantották a tanárokat, az osztályok szinte versenyeztek, hogy ki tud csínytevésben rálicitálni a másikra. Nekik nagyon jó bulinak tűnt, de egy-egy tanár a felmondását fontolgatta. Mi mást tehettem volna, újból és újból összeszedtem az intézet belső udvarára a gyerekeket, hol szép szóval, máskor meg minden pedagógiai haragomat csatasorba állítva próbáltam a fiaimat nevelgetni, a kedvesség és a jóság útjára terelgetni. Tavasz felé már az egész pedagógiai eszköztárunk romokban hevert. Magamba roskadva behívtam az intézet vezetőjét, és megbeszéltük, hogy ha már nincs eredménye annak, hogy a gyerekek fejét mosogatjuk, próbáljuk meg a lábukat megmosni. A nagycsütörtöki szentmisén a legcsintalanabb gyerekeket kiültettük az első padba, és az evangélium után prédikáció helyet letérdeltem szerre mindenik fékezhetetlen kiscsikó elé, és szelíden, ahogyan mesterünktől tanultam, megmostam, megtörölgettem a lábát. A hívek döbbent csendben nézték, nem mondtam semmit, csak céltudatosan végeztem a dolgomat, a kántor közben szép nagyböjti zsoltárt énekelt. A szertartást elsősorban a gyerekeknek szántam pedagógiai célzattal, de igazából engem is végtelenül megindított. Ott és akkor döbbentem rá, hogy Péter lábát mosva az én lábamat is megmosta a Mester. Bár Júdás zsebében ott zörgött a harminc ezüstpénz, Jézus mégis lehajolt, és az áruló lábát is megmosta. Aztán belém nyilallt a felismerés: Jézus nemcsak megmosta a tanítványai lábát, hanem utána meg is halt értük a kereszten! Vajon én meg tudnék halni ezekért a rosszcsont gyerekekért? A szertartást befejezve felálltam, és csendesen néztem őket, míg az orgona utolsó akkordjai is elhaltak. Néztem a fiaimat, és annyira szépnek láttam őket, mint még soha! A megfosztott oltár előtt sokáig némán térdeltünk. A végén, a sekrestyében mindenki tanítványom odajött, hozzám bújtak, megöleltek csendesen. Néma percek után az egyik, talán a legcsintalanabb megszólalt: "Csaba testvér, én többet nem leszek rossz!" Én sem, én sem, visszhangozták a többiek a mélyről jövő jó elhatározást. Évek teltek el, ma már felnőtt emberek, elsodorta őket a múló idő, de én úgy gondolom, hogy legtöbbjüknek sikerült megtartani a tiszta szívből felfakadt őszinte fogadalmat. Egy biztos, ha találkozunk, ugyanazzal a szeretettel tudjuk átölelni egymást. A gyerekek előtt térden állva örökre megértettem, hogy szeretetre csak végtelen alázattal és nagy-nagy szeretettel lehet tanítani az embereket. Ezúton kívánok Önöknek kegyelmekben gazdag húsvétot! Böjte Csaba

2021. April 03. 00:00

Húsvéti jelképek - Bárány - Isten báránya

Húsvéti jelképek - Bárány - Isten báránya
 
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja.
 
A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.
 
Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a Földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
 
fotón: Francisco de Zurbarán ((1598-1664) - Agnus Dei - Az Isten báránya

2021. April 02. 00:00

Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás

Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
 
Nagypénteket ma is hallgatással, különös meghatottsággal, bensőséges átéléssel ünnepli népünk hívő rétege - a világnak van halottja e napon.
 
Teljes a csönd, a tűz kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják. Úgy járnak-kelnek, mintha kinek-kinek a saját házában lenne a mindenek halottja.
 
A csíki székelységnél "hosszúnap", az északi csángóknál "aszupéntek". Jézus Krisztus kereszthalálának és földbetételének napja.
 
E nap a gyász és a vezeklő szemlélődés ideje. A legtöbb helyen ilyenkor tartották a passiót: Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról szóló játékot. A szent passió egyik része: Jézus temetése, virrasztása nagypéntek népi liturgiájának máig eleven része.
 
Helyi szokásoktól függően hol temetőben, hol templomban, hol pedig útszéli kereszteknél, esetleg egy-egy háznál napközben vagy az éjszakába is belenyúlva tartják.
 
A dunántúli Vasvár sajátos hagyománya a fekete lakodalom” (gyászmenyegző). Nagypénteken egész éjszaka virrasztanak. Ilyenkor kerítenek sort a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság a nevét kapta.
 
A passió ösztönözte a szabadtéri kálváriák építését, de a "Szentgrádics"-ét is és a keresztek; keresztutak állítását.
 
Szentistván matyó faluban nagypéntek délután a stációkat fáklyafény mellett látogatták végig. Erdélyben Hétfalu evangélikus csángósága körében még a századfordulón is járta a templomban énekelt passió.
 
A nagypénteki templomi liturgiának máig egyik legjellegzetesebb mozzanata a János-passió anyanyelvi előadása. A szentsír, másként "Úr koporsója" (a dunántúli Csökölyben "Isten koporsója") sajátos hazai liturgikus fejlemény.
 
A szentsír eredetileg csak keresztből állott. Ezt födték be gyolccsal, miseruhával és stólával is, miseénekek kíséretében. Meghintették szenteltvízzel, s úgy füstölték meg, mint a temetésnél szokás. Követ helyeztek rá, lepecsételték, őrség vigyázta.
 
Manapság a nyitott koporsóba fektetett Krisztus-szobrot a benedekiek már nagycsütörtök este ravatalra helyezik, felvirágozzák és a hívek késő éjszakáig virrasztanak mellette.
 
Az Alföldön Csanádpalotán "jézuskatonának" nevezik a szentsír őrzőjét.
 
A moldvai Istensegíts székelyei a szentsír elé fektetett feszülethez térden csúszva közeledtek és úgy csókolták meg: pénzt és piros tojást tettek melléje.
 
Az alföldi zagyvarékasiak azt tartják: a nagypénteki káromkodás villámot csalogat. A dunántúli Csököly református asszonyai hófehérben, eltakart arccal "igazodtak fel" a nagypénteki gyászistentiszteletre.
 
Református hagyomány, hogy Partiumban Nagyszalontán az anyák e napon apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy a csöppségek hamarabb tanuljanak beszélni.
 
Nagypéntek vetőnap borsóra, palántázó alkalom: virágültető nap. Egykor e napon és nagyszombaton tilos volt a szántás, mivel Jézus teste ilyenkor a földben van. A falvak népe meglátogatta halottait, a temetőben sírokat gondozott.
 
kattints a képekre - érdemes!

2021. April 02. 00:00

Nagypéntek van ma - Jézust megfeszítése után keresztről levették - műalkotások

                                   

A pieta olasz szó, jelentése szánalom, sajnálkozás, és azt az ábrázolástípust jelenti, melyen Mária a halott fiát, Jézust siratja.

2021. April 02. 00:00

Ma van nagyhétfő

                                   

 

Ma van nagyhétfő
 
A fügefa megátkozása:
Máté és Márk evangélista is leírja, hogy Jézus megéhezett, és talál egy fügefát. Márk írja, hogy a fa zöld volt, és még nem volt itt fügeérés ideje.
 
Jézus megátkozza a fát, noha nagy valószínűséggel termett volna gyümölcsöt a fa az érés idejére. Haragja nem a fa ellen irányult, hanem az ellen, amit, vagy akit a fával szimbolizált.
 
Évezredeken át, hirdették a próféták a Messiás eljövetelét, elmondták, hogy miről ismerhető fel. Ez a hit éltette a zsidó népet. Jézust a szavai és tettei igazolták, még sem fogadták be. Az évezredeken át a zsidóság körében hirdetett messiási jövendölések után, Jézus jogosan várta el, hogy felismerjék őt.
 
Valójában ez nem történt meg, mert Péter a Szentlélek erejével ugyan megvallotta Jézusnak, hogy az Isten Fiának tartja, ő és mindenki más is egy harcos, hadvezér messiást várt, aki Izrael trónjára ülve kiűzi a rómaiakat, a zsidók pedig a világ urai lesznek.
 
Jézus viszont nem ilyen messiást testesített meg, ezért nem tudták, nem akarták elfogadni őt. Nem voltak nyitottak arra az útra, mely ténylegesen megteremtette volna bennük az Isten Országát, ezért nem hozhattak gyümölcsöt sem.
 
Hiába voltak kívülről olyanok, mint a zöldellő fa, belülről száradtak el. Ahogy a fügefa is a hit nélküliséget szimbolizálta.
 
A kufárok kiűzése a templomból:
 
Ez az igerész azon kevesek közé tartozik, mellyel mind a négy evangélista foglalkozik. Noha Márk, Máté és Lukácsa húsvét előtti hétre helyezték az eseményt, hogy Jézus korbáccsal kergette el kereskedőket a templomból.
 
Egyedül János említi meg, hogy kötélből ostort font, és azzal verte ki az állatokat a templom csarnokából, miközben az Írást idézi. Márk és Máté leírása szerint, Jézus és tanítványai elhagyták Jeruzsálemet, és Betániában töltötték az éjszakát.
 
Lukács igerésze, a papok tanakodásával fejeződik be, hogy hogyan okozhatnák Jézus vesztét, de cselekedni nem mertek ellene a nép haragjától való félelmükben.
 
El Greco (1541-1614l) - Jézus kiűzi a kufárokat a templomból
 
 C:\Users\user\Képek-Archiv2\El Greco (1541-1614l) - Jézus kiűzi a kufárokat a templomból.jpg

2021. March 29. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/220