A Nándorfehérvári diadal napja - A vár ahol Magyarország megvédte Európát – 1456. július 4–22.
Már akkor is Magyarország védte meg Európát a muszlim invázió elől!
1456. július 22.
A Nándorfehérvári diadal napja - A vár ahol Magyarország megvédte Európát
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
Az eseményt a hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon.
A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.
A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, a pápa a déli harangszóval hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a szabadságukért – amit egyébként nem mellékesen a magyarok vívtak ki számukra – Európa számára.
Patrióta Európa Mozgalom
2022. July 22. 00:00
Január 13 a vallásszabadság napja - Ma 447 éve a világon elsőnek a Tordai Országgyűlés kimondta a vallásszabadságot
Most akkor melyik nemzet a legtoleránsabb a világon?
Január 13: a Vallásszabadság Napja
Ma 454 éve a magyarok, a világon elsőként - a Tordai Országgyűlésen - kimondták a vallásszabadságot, vagyis a toleranciát.
Az erdélyi rendek 1568-ban(!) törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot. A ma, állítólag nagyon demokratikus országokban, mindennaposak volt a kirekesztés, dúltak a vallásháborúk, Amerikában a legjövedelmezőbb vállalkozás a rabszolga kereskedelem volt.
Eközben a magyarok az erdélyi Tordán kimondták, hogy:
„... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik.
Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől, az előbbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”
fotón: Körösfői Kriesch Aladár (1863-192o) - Tordai országgyűlés
Január 13: a Vallásszabadság Napja
Ma 454 éve a magyarok, a világon elsőként - a Tordai Országgyűlésen - kimondták a vallásszabadságot, vagyis a toleranciát.
Az erdélyi rendek 1568-ban(!) törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot. A ma, állítólag nagyon demokratikus országokban, mindennaposak volt a kirekesztés, dúltak a vallásháborúk, Amerikában a legjövedelmezőbb vállalkozás a rabszolga kereskedelem volt.
Eközben a magyarok az erdélyi Tordán kimondták, hogy:
„... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik.
Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől, az előbbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”
fotón: Körösfői Kriesch Aladár (1863-192o) - Tordai országgyűlés
2022. January 13. 00:00
Magyar népszokások - Vízkereszt
Magyar népszokások - Vízkereszt
A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered.
A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen.
Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek.
Például Palócföldön, Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat.
A bölcsőre is szent vizet hintettek. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B.
Ez egy 15. századi eredetű szokás. A 16. századtól kezdve pedig a csillagének éneklése vált az ünnep részévé.
Vízkereszti népszokás, hogy ekkor szokás lebontani a karácsonyfát. Vízkeresztkor kezdődik meg a farsang időszaka.
2022. January 06. 00:00
Ezt soha ne feledd! Mészáros László
Ezt soha ne feledd!
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy minden tökéletes!
A "modern" európai ember, így a magyarok nagy része is, azt gondolja, hogy akkor tökéletes az élete, ha "anyagilag rendben van".
Már fiatal korban azért tanulnak, szereznek több diplomát, szakmákat, hogy kellőképpen "gazdagok lehessenek" - majd, egyszer.
Ennek "érdekében" már eleve csak lazább párkapcsolatokat, vállalnak, de ha össze is kötik az életüket valakivel, hosszú ideig "nem vállalnak" gyereket - majd csak akkor, amikor már "mindent meg tudnak adni neki(k)".
A végzettségeken túl, gyűjtik a pénzt - próbálnak minél többet megszerezni belőle, hogy majd "első nekifutásra" egy "normális" nagy lakást szerezhessenek - s persze vehessenek autót (nem akár milyet, hanem olyat, ami a saját anyagi körülményeikhez képest túl nagy terhet jelent majd nekik).
És akarnak majd szuper babakocsit, vagyonba kerülő "babacuccokat", rengeteg játékot, valamint "természetesen" biztosítani akarják a majdani "jó életükhöz" szükséges anyagi forrásokat!
Értsd: olyan "jó életet" szeretnének, amilyet amúgy csak nagyon kevesen érhetnek el, és amely idilli élet elérése szinte lehetetlen terheket ró rájuk.
Ilyen álmokat kergetnek a mai európai emberek, a mai magyarok, köztük, már a fiatal magyarok túlnyomó része is, miközben azért arról sem mondanak le, hogy - addig is, amíg nem "áll be ez az idilli állapotuk" - "éljenek, szórakozzanak, és élvezzék az életet"!
Sajnos ez mára szinte általános állapottá, életformává vált. Mire a vágyott javakat, vagy annak egy részét megszerzi a fehér európai, köztük a magyar ember, addigra megkeseredett, fásult, túlhajtott, a negyedik X felé járó, boldogtalan robottá válik.
Gyermektelenül, esetleg egy gyermekkel, többnyire elvált állapotban, köddé vált álmokkal.
Soha ne feledd hát!
Ne kergess hiú, a mai világ diktálta álmokat!
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy minden tökéletes!
És ha ezt az egyszerű igazságot nem tartod folyamatosan a szemed előtt, mindig boldogtalannak fogod érezni magadat!
Mert nem fogod észrevenni a pillanat boldogságának a lehetőségeit, egy vágyott, többnyire elérhetetlen majdani boldogság hajszolása miatt.
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
C:\Users\user\Pictures\képp Ezt soha ne feledd!.jpg
2022. January 04. 00:00
Pósa Lajos: Verje meg az Isten
Verje meg az Isten
Verje meg az Isten,
Veretlen ne hagyja,
Ki magyar létére
Magát megtagadja.
Szabadságunk fáját
Fosztja-fosztogatja,
Leveleit, virágait
A viharnak adja.
Verje meg az Isten
Nem egyszer, de százszor
Ki magyar létére
Idegenhez pártol.
Ősi jussát önként
Idegennek dobja,
Kincseinket egy más fajnak
Kincstárába hordja.
Verje meg az Isten,
Minden kis dolgába;
Ki magyar létére
Egy más faj szolgája.
Mást érez s mást mond
Talpnyaló nyelvével.
Háromszínű lobogónkat
Ronggyá tépi széjjel.
Verje meg az Isten
Ki a magyart bántja,
Ki magyar létére
Száz örvénybe rántja.
Verje meg, verje meg
Minden haragjával!
Judásszerű két kezének
Tüzes ostorával!
Pósa Lajos ( 1850-1914) - író, költő
2022. January 04. 00:00
Karácsonyi magyar népszokások - aprószentek napja
Karácsonyi magyar népszokások - aprószentek napja
December 28-nak, aprószentek napjának jellegzetes szokása a vesszőzés, melyet neveznek aprószentekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak stb. is.
A vessző lehet termőág, hajló fűzfavessző vagy korbács. A vesszőzés résztvevői a fiúgyermekek, legények vagy pásztorok. Megkorbácsolják a lányokat, asszonyokat vagy a gyerekeket.
A szomszédba „mustármagért” küldött fiúgyereket a háziak veregetik meg. Az erdélyi Koronkán a mit sem sejtő kisfiút mustármagért küldték. Mikor ezt elmondta, a háziasszony egy vesszővel „megsuprálta”:
„Aprószentek Dávid, Dávid éljen a fiad sokáig!”
Ezután megjutalmazták a gyereket dióval, mogyoróval, esetleg egy kis pénzzel.
Szegeden, az Alföldön a gyerekeket ugyancsak mustármagért küldték a szomszédba, ahol elővették a nyírfavesszőt s megkérdezték, hányan vannak az aprószentek.
Addig vesszőzték, míg meg nem mondta, hogy száznegyvennégyezren. Ha nem tudta megmondani, akkor a háziak mondták el helyette.
Úgy tartották, hogy akit megvesszőznek, az nem lesz keléses.
Aprószentek napján a beregi Tiszaháton elmentek a gyerekek a jó ismerősökhöz mustármagot kérni:
"Mustármagot jöttem kérni,
Tessék engem jól elverni."
Erdélyben, Nagykászonban (Kászonaltíz, Kászonfeltíz és Impér) az aprószentekelés hagyománya más, mint más . Erdély legtöbb tájékán.
Míg más vidékeken december 28-án a kisfiúk mennek a leányokat vagy a szomszédokat megvesszőzni, itt a szokás érdekessége, hogy egy ősibb formáját őrizte meg: ezen az éjszakán a legények gyűlnek össze csoportokba és a hajadonokat keresik fel az összefont nyírfavesszőkkel.
fotón: Kászoni legények indulnak a leányokhoz aprószentek vesszőzésére
2021. December 28. 00:00
Karácsonyi magyar népszokások - Regölés - Regősének - rövid VIDEÓ!
Karácsonyi magyar népszokások - Regölés
Regősének - rövid VIDEÓ!
Regölés:
István napjától, december 26-tól újévig jártak a regősök.
A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés – bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt.
Különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak.
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!:
https://www.youtube.com/watch?v=qTwheptLGT8
2021. December 26. 00:00
Karácsonyi magyar népszokások - Ostyahordás - Sebestyén Márta - Betlehem, Betlehem - VIDEÓ!
Karácsonyi magyar népszokások - Ostyahordás - Sebestyén Márta - Betlehem, Betlehem - VIDEÓ!
Ostyahordás:
Hogyan történt a régi időkben az ostyahordás?
A kántor feleségének az volt a feladata, hogy karácsony előtt egy héttel megsüsse az ostyát a szeretet és a békesség jelképes kenyerét.
Annyit készített, hogy jusson a faluban minden családnak. Az ostyákat díszes kosárban két-három legény vitte ünnepi öltözékben portáról-portára, s közülük az élen járó mondta el a beköszöntő strófát:
„Amikor az Úr Jézus világra született, először mi hozzánk hasonló gyermek lett, mint mennyei mester tanított sok jóra, itt az ostya színében testét nekünk adta.
Hogy Jézus született, ilyen ajándékokat hordtak a pásztorok: sajtot, báránykát.
Mi is abból a célból hoztuk a hófehér ostyákat.”
Az ostya a karácsonyi vacsora fontos része volt, amelyet több helyen mézzel, fokhagymával együtt ettek.
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=WK2fVjFtkKM
2021. December 25. 00:00
Márai Sándor - Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában
Nem lehet a csoda nélkül élni
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség - amint mondják - hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő
fotókon: Benczúr Gyula (1811-1873) - A napkeleti bölcsek imádják a kisded Jézust - oltárkép - Fasori evangélikus templom - Budapest
2021. December 25. 00:00
Böjte Csaba üzenete karácsonykor - nem csak karácsonyra
Csodálatos ez a Föld, az élet melyet ajándékba kaptunk a Jó Istentől és nem csak Karácsonyra! Örvendjünk neki és becsüljük meg nagy nagy szeretettel.
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
mém készült
2021. December 25. 00:00