Már akkor is Magyarország védte meg Európát a muszlim invázió elől!

1456. július 22.

A Nándorfehérvári diadal napja - A vár ahol Magyarország megvédte Európát

 

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

 

Az eseményt a hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon.

 

A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.

 

A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, a pápa a déli harangszóval hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a szabadságukért – amit egyébként nem mellékesen a magyarok vívtak ki számukra – Európa számára.

 

Patrióta Európa Mozgalom

Október 6 - az aradi vértanúk kivégzésének napja - a magyarok gyásznapja

 

"Galícia nyomorúságában született meg az én - minden áldozatra kész - önérzetem, hol is a Metternich-politika erkölcstelenségét, a nemesség esztelen könyörtelenségét...

színről színre látva, lelkiismeretem felzúdult, s lelkemben egy jobb kor utáni vágy ébredt."

 

Knezić Károly (1818-1849) - aradi vértanú

Október 6 - az aradi vértanúk kivégzésének napja - a magyarok gyásznapja

 

Kivégzése előtti éjjel írta a feleségének:

"Adj gyermekeink mindegyikének, ha kilép a világba, egy emléket tőlem - előjeléül annak, hogy az, aki becsületesen és tisztán élte egész életét - nyugodtan bír meghalni, ha ártatlanul is, mint én."

 

Lázár Vilmos (1817-1849) - aradi vértanú

Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849) - aradi vértanú

 

A hibátlan jellemű, lovagias tiszt rendkívül érzékeny volt katonai becsületére, a kivégzése előtti percekben is ama rágalmak ellen tiltakozott, melyek szerint Budavár visszavételekor az elfogott osztrák katonákkal kegyetlenkedett volna.

Szavait - Tichy osztrák őrnagy, a kivégzés parancsnokának intésére - a dobok dübörgése némította el.

Nagysándor József (1803-1849) - aradi vértanú

 

Szivarozva várta kivégzését, s amikor sorra került, a latin mondást idézte: "Hodie mihi, cras tibi! (Ma nekem, holnap neked!)

"Éljen a haza!" kiáltással halt meg. 

Október 6 - az aradi vértanúk kivégzésének napja - a magyarok gyásznapja

 

Mikor a tábornokok a kivégzés hajnalán a várudvaron gyülekeztek, Poeltenberg végignézve társain így szólt:

"Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje!"

 

Poeltenberg Ernő (1808-1849) - aradi vértanú

Október 6 - az aradi vértanúk kivégzésének napja - a magyarok gyásznapja

 

Schweidel József (1796-1649) - aradi vértanú

 

Egy szemtanú szerint ő sem akarta engedni, hogy a szemét bekössék, a törzsőrmester kétszer tett erre kísérletet, de Schweidel minden alkalommal lerántotta a kendőt.

 

Kezében azt a feszületet tartotta, amelyet mindenkor, a csatákban is magával hordott.

A vérével befröcskölt keresztet papja - utolsó kívánságának megfelelően - eljuttatta honvéd kapitány fiának, aki szintén az aradi várban raboskodott.

Október 6 - az aradi vértanúk kivégzésének napja - a magyarok gyásznapja

 

Török Ignác (1795-1849) - aradi vértanú

 

Világosnál ejtik foglyul; a szelíd, nyugodt hadmérnök a bíróság előtt magyarságával indokolta tetteit. "Lelkiismeretem felment engem" - mondta.

 

A kivégzés előtti éjszakán sem cáfolta meg hivatását és szenvedélyét: egy, a várerődítéssel foglalkozó szakmunkát olvasgatott.

Amikor a pribékek a bitóhoz kisérték a felindult embert, Tichy őrnagy gúnyos megjegyzésére így vágott vissza:

"Szégyellje magát ön, hóhérlegény!"

 

A kivégzése előtti pillanatokban állítólag szívszélhűdés érte, már csak holttestét akaszthatták fel.