Reviczky Gyula: Pünkösd ünnepére

Reviczky Gyula: Pünkösd ünnepére
 
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!
 
fotón: Ismeretlen festő (1510) - A szentlélek eljövetele - Oltárkép - Pünkösd - Csíkszereda - Székelyföld - Erdély

2024. May 20. 00:00

Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királyválasztás

Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:

A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink. 

Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen (vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában. 

A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”

A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.

Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.

A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.

2024. May 20. 00:00

Pünkösdi népszokások - Pünkösdölés

                        

Pünkösdi népszokások - Pünkösdölés
 
Más néven mimimamázásnak, mavagyon-járásnak is nevezik. Hasonló szokás, mint a pünkösdi királynéjárás, de ennek adománygyűjtő szerepe van.
 
Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző. A gyerekek (fiatalok) énekelve, táncolva végig járták a falut, és adományokat gyűjtöttek. Három jellegzetes típusa alakult ki:
1. Nincs megkülönböztetett szereplő. A lányok a fonóház elől indulnak el ünnepi viseletben, négyes sorban, kezükben pünkösdi rózsával énekelve körbejárni a falut.
 
2. A játék főszereplője a pünkösdi királyné, mellette megy még négy lány a királyné feje felé virágos kendőt tartva.
 
3. Egyes helyeken a menyasszony és a vőlegény voltak a főszereplők.
 
Pünkösdölő ének: Mi van ma, mi van ma Piros pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Andreás, bokrétás feleséges, jó táncos,
Jól megfogd, jól megfogd a lovad kantárját,
ne tipesse, ne tapossa a pünkösdi rózsát.
 
Patrióta Európa Mozgalom

2024. May 20. 00:00

Magyar népszokások - Pünkösdi étkezési szokások

Magyar népszokások - Pünkösdi étkezési szokások

 Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet.

Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. Nem juhtartó vidékeken az ünnep hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával volt.

A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács).

Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg.

Sok helyen sárga kalácsot ettek, így biztosítva, hogy a gabona bő termésű legyen.

A pünkösdkor szedett bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

A komatál küldése általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást.

Az ország egyes vidékein a komázás fehérvasárnaptól Szent Iván-napig terjedő időben bármilyen tavaszi ünnepre eshetett. Réső Ensel Sándor 1867-ben az egri leánykák pünkösdi mátkatál-küldözgetéséről számol be; Gyöngyösön a 19. századfordulón pünkösdkor a legények kedvesüknek küldtek mátkatálat.

Néhány Baranya megyei községben nem komatálat, hanem szépen feldíszített „komafát” cserélgettek a leánykák.

A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot, ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a kalács és kis üveg ital.

A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt.

Komatálat hoztam,

Fel is koszorúztam,

Koma küldte komának,

Hogy váltsa ki magának.

Ha nem váltja magának,

Küldje vissza komának.

 

Szentmihályhegyen:

Mátka, mátka, mátkálunk,

Éltül, holtig, kiskarácsony napig.

Ha megcsalsz, ha megversz,

Mégis mátkák leszünk.

 

Göcsejben:

Mátka, mátka, mátkálunk,

Száz esztendig szánkálunk.

 

Baranya megyében a komatálat vivő a kiszemelt háznál ezt mondta:

Komatálat hoztam,

Meg is aranyoztam.

Szűz hozta szűznek,

Koma hozta komának,

Ha nem tetszik komának,

Hazaviszem azon az úton, amelyiken hoztam.

Fotókon: Magyar népszokások - Pünkösdi étkezési szokások 

2024. May 20. 00:00

Pünkösd - a Szentlélek eljövetelének ünnepe

                               

Pünkösd - a Szentlélek eljövetelének ünnepe
 
A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.
 
A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
 
„ Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”
Apostolok cselekedetei - 2. fejezet - Károlyi-biblia

2024. May 19. 00:00

Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királynéjárás

                       


Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királynéjárás
 
Eredetileg a Dunántúlra volt jellemző ez a szokás. Négy nagyobb lány (később több) körbe visz a faluban egy ötödiket, aki a legkisebb és a legszebb, minden udvaron megállnak, a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják őt fátyollal, énekelnek, közben körbejárják a királynét, a végén felemelik, és termékenységvarázsló mondókákat mondanak.
 
A mondókák végeztével a ház népétől ajándékokat kapnak. Ezt a dalt éneklik:
 
Elhozta az isten, piros pünkösd napját,
Mi is meghordozzuk, királyné asszonykát.
És a legkisebb leány énekli.
Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok, mégis az istennek dicséretet mondok.
 
Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok, szüleim kertjében, most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa, de ki nem nyilhatok, csak úgy illatozok.
 
Patrióta Európa Mozgalom

2024. May 18. 00:00

Pünkösdi népszokások - Törökbasázás, borzakirály, rabjárás, májusfa állítás

                         

Pünkösdi népszokások - Törökbasázás, borzakirály, rabjárás, májusfa állítás

Nyugat-Magyarország egyes vidékein volt jellemző pünkösdkor, hogy egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.  

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy ,,Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

A pünkösdi ünnepkör egyik jeles hagyománya a májusfa állítása. A májusfát (májfa, hajnalfa, jakabfa, jakabág) bizonyos területeken pünkösd napján állítanak. Más helyeken viszont ilyenkor bontják le a május elején állított májusfát.

Játékokkal, versenyekkel tarkított része ez pünkösdi ünneplének: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait.

Patrióta Európa Mozgalom

2024. May 18. 00:00

A BRANCS színészei bitorolják a Nemzet Színésze nemzeti intézményünket:

Helyzetjelentés - 2024
A BRANCS színészei bitorolják a Nemzet Színésze nemzeti intézményünket:
Bodrogi Gyula, Cserhalmi György,, Jordán Tamás, Kulka János, Molnár Piroska, Pogány Judit, Szacsvay László, Udvaros Dorottya.
Mivel a már "behívott tagok" jelölik a megüresedett helyekre az új tagokat, ezért olyan valódi kiválóságok, mint Koncz Gábor, Huszti Péter, Béres Ilona, Mécs Károly, vagy például Balázs Péter nem lehetnek tagok, mert ők nem tartoznak a BRANCSHOZ!
Ez skandalum! Ezt nem hagyhatjuk! Meg kell változtatni a kiválasztás szabályait.
fotón: Blaha Lujza

2024. May 15. 00:00

Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! térkép - Kárpát haza

                         

 

Ismerjük meg jobban Kárpát-hazánkat!
Újra és újra elő kell vennünk térképeinket!
 
Vegyük szemügyre Kárpát-hazánk tájegységeit ábrázoló térképet, melyet időről időre tanulmányoznunk kell, és osszuk is  meg, hogy mások is megismerhessék!
 
kattints a térképre - érdemes!

2024. April 27. 00:00

Áprlis 24. - Szent György napja

                         

Áprlis 24. - Szent György napja
 
Szent György napi népszokások - ezen a napon hajtják ki a legelőre az állatokat
 
Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24.-e, pedig sárkányölő Szent György ünnepe.
 
A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött.
 
Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást.
 
A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárítást szolgálta. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének szintén rontáselhárító célja volt.
 
A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, illetve a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján. való áthajtás.
 
Az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába. is szokás volt.
 
kattints a képekre - érdemes!

2024. April 24. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/223