Ferenczy Károly (1862-1917) - festőművész

                         

Ferenczy Károly (1862-1917) - festőművész alkotásaiból
 
Bánsági családból származik. Apja a bécsi Magyar Minisztérium magas rangú hivatalnoka, később az Első Erdélyi Vasúttársaság igazgatója.
 
Ferenczy Károly szerelmével, Fialka Olga festőnővel 1884-ben Rómába utaztak tanulmányútra, majd 1885 őszén néhány hónapig Münchenben tanult képzőművészetet.
 
1886-ban Münchenbe utazott, hogy ott tovább tanuljon, ott megismerkedett Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal. Ezután Nápolyban iratkozott be az ottani Képzőművészeti Akadémiára. 1887-1889 között a párizsi Julian Akadémián tanult tovább.
 
Tanárai Tony Robert-Fleury és William-Adolphe Bouguereau voltak. Hazatérve 1889-ben Szentendrén telepedett le családjával. 1892-ben visszatért Münchenbe, ahol 1896-ig élt. 1896-ban Hollósy Simonnal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Csók Istvánnal Iványi-Grünwald Bélával megalapították a nagybányai művésztelepet.
 
1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola egyik vezető mestere.
 
kattints a képekre - érdemes!

2021. June 14. 00:00

Molnár C. Pál (1894-1981) festményeiből

Molnár C. Pál (1894-1981) festményeiből
 
1915 és 1918 között a budapesti Rajztanárképző Főiskola diákja volt. A Szinyei családdal, mint házitanító Svájcba utazott, s az első kiállítását is ott, Lausanne-ban, illetve Genfben rendezték meg.
 
1923-ban Új Társaságának (KUT) tagja lett. Az 1930-as években jelentős művészi sikerek kísérték pályáját: 1931-ben az Ernst Múzeumban megrendezi gyűjteményes kiállítását. 1933-ban illusztrálta Rostand Cyrano de Bergerac című alkotását, ezzel több díjat is nyert.
 
1936-ban Budapest Székesfőváros jubileumi aranyéremmel tüntette ki, 1937-ben pedig pannóit Grand Prix-val jutalmazták a párizsi világkiállításon.
 
Magyarországon főleg egyházi megbízásai voltak, sok köztéri munkát készített, például ő festette a Városmajori templom oltárképét és a Szent Anna templom mennyezetképét is. Alapító tagja és kiállítója volt a Budai Művészek Egyesületének.
 
Műveinek a római iskola tárgykörével megegyező, többnyire szakrális jeleneteit közvetlen, érzéki látásmóddal ruházta fel.
 
Az ötvenes évektől tájképeket küldött be az országos tárlatokra. Kései képeinek témáit főként a mezőhegyesi méntelep és a zsennyei park csendes kis részletei adták.
 
kattints a képekre - érdemes!

2021. February 01. 00:00

Borsos Miklós (1906-1990) munkáiból

Borsos Miklós (1906-1990) munkáiból
 
Az erdélyi Nagyszebenben született szobrász, éremművész és grafikus.
 
Családja a román betörés elől 1916-ban Győrbe menekült.
 
Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is.
 
1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia Riviérára.
 
Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, utána több helyi kiállításon is, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában rendezett tárlata feltűnően nagy sikert aratott.
 
Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsba, s ezért a fővárosba költözött.
 
1946 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is.
 
Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének.
 
1966-ban a velencei biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata.
 
1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria termeiben nyílt nagyszabású gyűjteményes kiállítása. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből, a Káptalandombon állandó kiállítás nyílt, és még ebben az évben a város díszpolgárává avatták.
 
1989-ben jelent meg a munkásságát bemutató reprezentatív kötet.

2020. December 12. 00:00

Magyar népszokások - Disznóvágás

Magyar népszokások - Disznóvágás
 
Ezt a képsorozatot nem ajánljuk gyengébb idegzetű társainknak, állatbarátoknak, vegetáriánusoknak. A disznóvágás, vagy inkább disznóölés hagyományos módja nem tisztán hungarikum, más népeknél is szokás.
 
Aki nem vegetáriánus, annak is tudnia kell, hogy ha sertéshúst fogyaszt, akkor az hasonló "eljárás" után kerül a hentesboltba!
 
Ma már a sertés megölésének módszere annyiban "állatbarát", hogy erősárammal elektrosokkot adnak az állatnak, mielőtt a belé döfnék a kést.
 
A disznóölés több panzió szilveszteri és téli kínálatában szerepel, mint "live-horror-show".

2019. December 21. 00:00

                      

Rippl-Rónai József (1861– 1927) festő, grafikus képeiből - I.
 
A modern magyar festőművészet egyik vezéralakja. A francia posztimpresszionisták, az ún. Nabis-csoport tagja, a posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyar képviselője.
 
Két éven át Munkácsy Mihály mellett dolgozott, egy ideig hatása alá is került. Bekapcsolódott a francia modern művészeti életbe is.
 
Az 1900-as évek elején finom pasztell technikájú képeket festett.
 
Művein bemutatja a kisváros életét, erre legjobb példa a Piacsek bácsit bemutató sorozat. Kialakított egy sajátos stílust, amit „kukoricás”-nak nevezett, a festéket vattaszerűen, foltos felrakásokkal hordta fel vásznaira.
 
Ez a stílus leginkább a pointillizmushoz hasonlítható, benne tarka rikító színek is megjelentek. Késői korszakában drámai hatású íróportrékat, önarcképeket festett.

2019. November 30. 00:00

Kedves Barátaink!

Kedves Barátaink!

Kénytelenek vagyunk újra, meg újra közzétenni ezt az anyagot is, mert kommunista idők nemzetietlen kultúr-, és iskolapolitikájának kártételei még harminc esztendő eltelte után is ott élnek a fejekben – sok-sok honfitársunk fejében.

Ami a legelszomorítóbb: magukat értelmiségieknek (nagyon okosnak, tájékozottnak) tartó személyek is “simán” lerománozzák, leszlovákozzák saját nemzet testvéreinket.

A minap éppen egy orvos barátunk "románozta le" a falujában dolgozó székely munkásokat egy beszélgetés közben (pedig sem nem baloldali, sem nem jobbikos).

Mint ahogyan az asztalterítőbe sem töröljük az orrunkat, mert “társadalmi konszenzus” alapján az egyszerűen tahóságnak számítana, fenti jelenséget is minősítsük szégyellnivaló, faragatlan magatartássá, tűrhetetlen megnyilvánulássá, a butaság szinonimájává.

Ennek eléréséhez az ismeretterjesztésen, a történelem tanításán túl, beszélnünk kell magáról a jelenségről.

Éppen ezért arra kérünk mindenkit, osszuk meg ezt az egyszerű kis anyagot – hisz valahogy, valamikor el kell kezdeni ennek a szégyenletes dolognak a felszámolását!

Barátsággal: Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója

C:\Users\user\Képek-Archiv\kép- ne románozd... fotó Hegedűs Dániel.jpg

 

 

2019. June 04. 00:00

Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! A történelmi magyar tájegységek

Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Osszuk meg az anyagot - hogy mások is megismerhessék!
 
A történelmi magyar tájegységek - térkép, melyet időről időre tanulmányoznunk kell!

2019. February 27. 00:00

K. Spányi Béla (1852-1914) festőművész képeiből

                                      Szolnokon, Bécsben és Münchenben tanult, 1878-ban visszatért Szolnokra. A hangulatos, finom tájképek mestere volt. Élt Párizsban és Münchenben is, de legszívesebben bodajki otthonában tartózkodott. Korai műveit részletező előadásmód jellemzi. Stílusa később oldottabbá vált. Az Országház étterme számára öt nagyméretű tájképfalfestményt készített. 1905-ben gyűjteményes kiállítási volt a Műcsarnokban. Számos művét (Faluvége, Országút este, Bodajki Kálvária stb.) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. kattints a képekre - érdemes!

2019. February 13. 00:00

Magyar konyha ínyencségei – Májpástétom

Magyar konyha ínyencségei – Májpástétom
 
Hozzávalók:
50 dkg pulykamáj
30 dkg pulykahús
25 dkg vöröshagyma
4 kávéskanál majoránna
késhegynyi mustár
késhegynyi borsikafű (más néven csombor) - bors helyett is jó
bors ízlés szerint
20 dkg vaj, vagy pulyka-, illetve libazsír
olívaolaj
 
Elkészítés:
A májakat megmossuk, leitatjuk róluk a vizet. 5 cm-es darabkákra vágjuk, és kevés olajban kisütjük egy teflon edényben, közepes lángon, pár perc alatt. Nem engedjük, hogy "vénné" váljon!
 
A vöröshagymákat megtisztítjuk, és karikára vágjuk, majd üvegessé dinszteljük kevés só hozzáadásával. Ezután beletesszük az 5 centiméteresekre vágott húst. Átpirítjuk, majd puhára pároljuk. A végén fedő nélkül zsírjáig sütjük.
 
Lehúzzuk a tűzről, és hozzátesszük a borsikafüvet, a majoránnát, a borsot, és egy kicsi mustárt.
 
Az összetevőket a vajjal, vagy zsiradékkal együtt összeturmixoljuk, vagy finom lyukú darálón ledaráljuk.
 
Jól összekeverjük, és megkóstoljuk, és ha szükséges még, ízesítjük.
 
Jól belenyomkodjuk a tálaláshoz kiválasztott edényébe. Állni hagyjuk legalább egy napot, hogy ízek összeérjenek.
 
Nagyon sok variációja létezik ennek a finom csemegének, attól függően, hogy milyen májból, húsból készítjük. Egyes receptek szerint tehetünk még egy szál sült sárgarépát, esetleg zsiradékként kisütött füstölt szalonnát, kemény tojást, illetve ízlés szerinti más fűszereket.
Egyik változata finomabb, mint a másik.
 
Friss zöldségekkel, házikenyérrel tálaljuk. Télen a házi savanyúság is nagyon illik hozzá!

2019. January 08. 00:00

Petőfi-emlékmű az Ispánkútnál, a költő elestének helyszínén - Fehéregyháza - Erdély

                        1849. július 31-én a Fehéregyháztól keletre lévő sík mezőn ütközött meg egymással a túlerőben lévő orosz cári csapat és a Bem Apó által vezetett magyar sereg. Az ütközet feltételezett színhelyén Ispánkútnál esett el Petőfi Sándor nemzeti költőnk. Az akkori szemtanúk az Ispánkúttól kissé nyugatra lévő hídon látták utoljára a forradalmár lírikust. Sírja ismeretlen, de a legtöbb indok azt igazolja, hogy azon a mezőn található valahol. Az Ispánkút fölé, az 1867-es kiegyezés után emeltek egy Petőfi emlékművet, de ezt a Trianoni döntés után lerombolták. Ennek talpazatát sikerült a református egyháznak megmenteni és a marosvásárhelyi református temetőbe menekíteni. 1969-ben, Petőfi halálának 120. évfordulójára készült el a mai piramisszerű emlékmű, melynek nyugati oldalára felkerült a Hunyadi László szobrász által kőbe faragott Petőfi domborműve. Mindezt Sütő András író és további marosvásárhelyi értelmiségiek kezdeményezésére állították. Az 1990 márciusi erdélyi, felszított magyarellenes hangulatban a domborművet vandál kezek megrongálták és az emlékművet meggyalázták. Ma is látható a csonka dombormű. 2005 nyarán avatták újra az emlékművet és ekkor leplezték le a Gyarmathy János szobrász által megmintázott bronz plakettet, melyet az emlékmű északi, főút felőli oldalán helyeztek el. Az emlékmű talapzatát állandó jelleggel magyar szalagos koszorúk díszítik. kattints a képekre - érdemes!

2017. August 02. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/14