A Trianoni diktátumot 1920. június 4-én írták alá a (közhiedelemmel ellentétben) a Nagy-Trianon kastélyban. Politikai, gazdasági, lélektani, nemzeti hatásai közismertek.
A szerződés, illetve az ennek következtében kialakuló revíziós mozgalmak hatására szinte egy új kertművészeti stílus keletkezett.
A stílusteremtő alkotás a budapesti Szabadság téren állt, ahol szinte a ”Haza templomát” állították fel közadakozásból.: a Honvéd utca tengelyében, a mai szovjet emlékmű helyén hatalmas kör alakú virágágyás állt.
A különféle színű virágok és a fehér kavicságy a régi és az új országot, a folyókat és a “Magyar hiszekegy” sorait mintázta.
Az ágyástól északra, a homorú épületek előtti parkcikkekben az elcsatolt részeket égtájak szerint megjelenítő szobrok álltak, a kor legjobb szobrászainak alkotásai - Sidló Ferenc , Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Pásztor János.
Régi képeken megfigyelhető, hogy a szobrok elé szomorú eprefákat ültettek, a talapzatokat pedig borostyánnal futtatták be. Mindkét növény a bánatot jelképezi, temetők gyakori növényei.
A szobrok az elcsatolt részeket szimbolizálják.
Kelet: Csaba vezér felszabadítja a bilincsbe vert Erdélyt.
Észak: A keresztre feszített Hungáriához simuló fiú, a tót nemzet ragaszkodását jelképezi. Mindkettőt egy kuruc alakja védi.
Dél: Magyar férfi védelmezőleg áll a délvidéki sváb leány mellett. A búzakévék Nagy-Magyarország éléstárát jelképezik.
Nyugat: Az ifjú, a nyugati vármegyék címerpajzsát öleli, fölötte a hadúr védőleg tartja a nemzet pallosát.
Az emlékművet 1945-ben lebontották.
Az ágyástól délre helyezkedett el az ereklyés Országzászló, műfajának prototípusa. Az ereklyék a volt vármegyékből, városokból, és az első világháborús katona temetőkből ideszállított földek voltak.
A mű valódi nemzeti eszmeiségű volt: megtalálhatók voltak a régi királyi családok címerei csakúgy, mint a már említett Magyar hiszekegy egy versszaka.
A zászlót csak az avatáson húzták fel, ezenkívül mindig félárbocon állt (a Bécsi döntések idején is felhúzták egy-egy napra.)
A pesti országzászló felavatása egy zászlóállítási mozgalom kezdete volt. A mozgalom célja az volt, hogy az ország minden településén legyen félárbocra eresztett Országzászló. A zászlók állításával párhuzamosan az adott teret, parkot szinte kivétel nélkül átrendezték, kiegészítették egyéb emlékművekkel, alkotásokkal.
A falvak-városok nem csupán egyszerű zászlótalapzatokat állítottak: maguk a talapzatok is színvonalas képzőművészeti-építészeti alkotások voltak, amiket a kor neves szobrászai készítettek.
2010-ben az Orbán-kormány újra élesztette a mozgalmat azzal, hogy a kommunizmus idején lerombolt Országzászlók helyére állítsanak újat a települések.
Így ma már számtalan nem félárbócra engedett, hanem teljesen felhúzott új Országzászló hirdeti csonka-ország szerte a nemzet újra egyesítésének folyamatát.