Gross Arnold festő és grafikus munkáiból
„Annyi baj, gond, bánat és szörnyűség vesz körül minket a világban, hogy azt nem szabad még a művészetbe is beengedni.”
Gross Arnold 1929-ben született Tordán - Erdélyben. 2015. január 22-én Budapesten érte a halál. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus színes rézkarcaival aratott nagy sikereket világszerte.
Édesapja festő és rajztanár volt, ő volt első tanára. 1946-ban jött Budapestre tanulni, előbb iparművészetet tanult, de azt abbahagyta, átment a Képzőművészeti Főiskolára. Kiváló mesterei voltak: Hincz Gyula, Kádár György. Ő mégis leginkább Rembrandt és Albrecht Dürer rézkarcait tanulmányozta a Szépművészeti Múzeumban.
S sorban alkotta egyedi stílusú szellemes, ötletes, derűs, humoros, színes rézkarcait. Részletgazdag rézkarcaival vált népszerűvé. Jellegzetes színezési technikájának köszönhetően minden egyes nyomata különbözik a többitől.
Képeit jellemzi a csodálatos, gyermeki mesevilág, ahol mindig süt a nap, virágüzletekkel és játékokkal teli. Az ember része a természetnek műalkotásaiban. Képeivel szépet, örömet nyújt, egy mesevilágot, amiben nincs semmi hátborzongató vagy borús.
Ars poetikája volt: „Annyi baj, gond, bánat és szörnyűség vesz körül minket a világban, hogy azt nem szabad még a művészetbe is beengedni.
2017. April 23. 00:00
Jakoby Gyula (1903 - 1985) festőművész képeiből
Jakoby Gyula (1903 - 1985) festőművész képeiből
Felvidéki, kassai művész. 1923-ban Krón Jenő kassai szabadiskolájában, majd 1926 és 1928 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Réti István volt.
A második év után azonban visszatért Kassára, s ettől fogva egészen haláláig itt élt és dolgozott.
1938-tól 1944-ig tagja volt a Kazinczy Társaságnak, 1945-től 1949-ig a Svojina, majd 1949-től a Csehszlovákiai Képzőművészek Szövetségének.
2017. April 21. 00:00
Hit nélkül nem fogunk kivezető utat találni abból a nagy káoszból, amely ma a világon uralkodik Teleki Pál
"Hit nélkül nem fogunk kivezető utat találni abból a nagy káoszból, amely ma a világon uralkodik."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész
2017. April 20. 00:00
Kövesdy Géza (1887-1950) munkáiból
Kövesdy Géza (1887-1950) munkáiból
Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mestere: Hegedűs László. Bécsben, Münchenben, majd Berlinben folytatta művészeti tanulmányait.
Grafikái és akvarelljei emelkednek ki életművéből.
Megrendelésre megfestette a Magyar Királyi Operaház és a Nemzeti Színház örökös tagjainak arcképét.
1919-től kiállító művész. 1926-ban a Nemzeti Szalonban volt gyűjteményes kiállítása.
Díjak: grafikai díj (1921); Kohner-díj (1922); állami grafikai díj (1925); állami vízfestmény-díj (1927).
Közgyűjteményben, a Magyar
Nemzeti Galériában található néhány alkotása.
2017. April 19. 00:00
A nagysallói csata emlékműve - Nagysalló - Felvidék
A nagysallói csata emlékműve - Nagysalló - Felvidék
1849. április 19-e aranybetűkkel került be a magyarság és a község történelmébe is. Ez volt a dicső tavaszi hadjárat egyik legvéresebb csatája.
A nagysallói ütközetben Görgey Artúr parancsnokságával győzelmet aratott Ludwig von Wohlgemuth altábornagy császári csapatai felett. A nagysallói diadal főhőse Klapka tábornok volt, a csata teljes tervezése az ő érdeme.
A nagy viadal színhelye tele volt a szörnyű élethalálharc megrázó nyomaival: több mint 1400 halott és sebesült. Halomban feküdtek a holtak és a sebesültek mindenfelé, ellőtt lovak, tört szekerek, vér mindenütt.
A csatában elhunyt hősök a nagysallói és a lévai református temetőben , tömegsírban lettek eltemetve. A csata emlékére Bars vármegye közössége 1876.április 19-én gránit obeliszket emeltetett.
Ez a műemlék 10 méter magas, a felirata:
„ Az 1849. április 19-én vívott Nagy-Sallói győzelmes csata és az abban elvérzett vitéz honvédek emlékére. Bars megye közönsége 1876. április 19.”
Az emlékmű ma is eredeti helyén az emlékparkban található.
kattints a képekre - érdemes!
2017. April 19. 00:00
Sokan keresik a mozgalmunkat, mint a Békemenet egyik szervezőjét, hogy menjünk már utcára, hisz mi vagyunk többen...
Sokan keresik a mozgalmunkat, mint a Békemenet egyik szervezőjét, hogy menjünk már utcára, hisz mi vagyunk többen...
Értsük meg, ezek éppen azt szeretnék kiprovokálni - azt hogy a kijevihez hasonló káoszt idézhessenek elő, de ahhoz viszont harcoló ellenség is kellene!
Mi, magyar hazafiak, nem akarunk polgárháborút, nem akarunk vért az utcákon, nem akarunk halottakat, tehát nem megyünk utcára!
Az indulatainkat otthon tartjuk, és az interneten megosztjuk egymással.
Szervezkedünk. Azzal erősítjük a kormány politikai erejét Brüsszellel, és más migráns párti ellenfeleinkkel szemben, hogy minden általunk elérhető, jóérzésű polgárt meggyőzünk arról, hogy vegyen részt a Nemzeti Konzultációban - küldje vissza a kérésekre adott válaszait!
A Soros-csicska "álforradalmárok" pedig harcoljanak csak a maguk által kreált szélmalmok ellen!
Ma a Nemzeti Konzultáció a Békemenet!
A félkegyelmű szellemi aberráltak meg őrjöngjenek csak az utcákon, tereken - majd megunják.
Patrióta Európa Mozgalom
fotón: A soros-bérenc libsi csürhe örjöng az utcákon, azután meg úgyis mindenki hazamegy
2017. April 18. 00:00
A magyar nyelv ősisége
"...meglepő: úgy találom, hogy a magyar átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét … az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi." Grover S. Krantz (1931-2002) - amerikai kutató
2017. April 18. 00:00
Megmaradunk magyarnak! - Csíkszereda
Megmaradunk magyarnak!
2017. év húsvétján Soros-csicska libsik a magyar-szerb határnál azért tüntettek, hogy engedjük be hazánkba a keresztény-gyűlölő bevándorlókat - hogy biztosítsunk szabad utat a muszlim-áradatnak - hogy adjuk fel magyar identitásunkat, gyökereinket, keresztény hitünket, kultúránkat!
2017. év húsvétján a magyar identitású, gyökereinket, keresztény hitünket, kultúránkat, híven őrző székelyek ezrei - Csíkszereda főterén - csoportosan szenteltették meg hagyományos húsvéti ételeiket!
2017. April 17. 00:00
Magyar húsvéti népszokások - Locsolkodás - Egy hagyományos locsolóvers
Hagyományos húsvéti locsolóvers
Az Atyaistennek imádandó fiát,
Hogy el ne hagyta érni húsvét másodnapját.
Én is, íme, boldog örömet hirdetek,
Hogy feltámadt Krisztus, azon örvendjetek!
Feltámadt a Jézus, legyőzte a halált,
Ezáltal az élet diadalmat talált.
De hogy minek jöttem én, azt is megmondom:
Öntözködni jöttem, a szót nem cifrázom.
Engem öntözködô ápolónak hívnak,
Vizembôl a lánykák friss életet szívnak.
Adja ki a lányát, kérem szeretettel,
Hadd öntsem meg a kezét rózsavizemmel!
Én is e szent napon örömöt hirdetek,
mert Jézus feltámadt! Ezen örvendjetek!
Már régen szokása minden kereszténynek:
örvendeznie e nap ifjúnak és vénnek.
Én is köszöntöm hát ezen szent napunkat,
és hozzá frissítem szép leánykájukat.
Mert hogy mit akarok, már azt is megmondom,
öntözködni jöttem. Szóm nem is cifrázom.
Frissítő balzsamos víz is van kezembe,
ez hozta húsvétot emlékezetembe.
Engemet öntöző Apollónak hívnak,
vizemtől a lánykák mint virágok nyílnak.
Kérem hát alássan e háznak az urát,
engedje megönteni kedves leánykáját.
fotókon: Szabad-e locsolni? :D :D
2017. April 17. 00:00
A magyar nyelv költői, gazdag, hangulatos ...
A magyar nyelv költői, gazdag, hangulatos
...
"A magyar nyelv költői, gazdag, hangulatos
tele van lelkesedéssel, eréllyel, mindennemű költői célra alkalmatos, bátor, s mégis gyöngéd összhangzatos, dallamos és kifejezése tiszta."
Levelek a Duna mellől című cikkéből - 1848
John Palgrave Simpson (1807-1887) - brit drámaíró
2017. April 17. 00:00