Magyar népviseletek - Muszujos leány viselete - Kalotadámos - Kalotaszeg - Erdély

 

A muszuj vagy bagazia a kalotaszegi női viselet egyik igen jellegzetes ruhadarabja.

 

Azt is tartják, hogy „addig terjed Kalotaszeg, ameddig a muszuj ér”.

 

Ez egy kis túlzás persze, mert a muszuj az erdélyi magyarság körében máshol is (Torockó, Mezőség, Kis-Küküllő-mente) megtalálható , mégis tény, hogy e ruhadarab Kalotaszegen dívik, illetőleg dívott a legtovább, annyira, hogy éppen ezért a köztudatban a legjellegzetesebb kalotaszegi ruhadarabként a Kalotaszegre jellemző ruhadarabként él.

 

A muszuj nem egyéb egy igen bő, ráncbaszedett, lepelszerű hátsóköténynél, amely a mai szoknyához nagyon hasonlít, de elöl a kötény alatt nem ér össze.

 

Kalotaszeg felszegi és alszegi részén muszujként, a Kapus-, és a Nádas- mentén bagaziaként ismerik ezt a bő, ráncos, aljának belső részén posztóval vagy bársonnyal bélelt, elöl nyitott szoknyafélét, amelyet a nők kétoldalt felhajtva, az övbe szúrva vagy derékon kötő segítségével rögzítve viselnek.

 

fotó Vas Géza

 

kattints a gyönyörű képekre - érdemes!

A britek döntöttek...

 

Mi pedig az angol kötővel üzenjük Brüsszelnek:

 

"Isten útjai kifürkészhetetlenek"

 

William Cowper (1731-1800) - angol költő

 

fotómontázs: Közéleti pöcegödör

Nyugati Pályaudvar - Budapest

 

A Nyugati Pályaudvar Magyarország legrégibb vasúti pályaudvara. Mint ismert, a mai épület helyén levő Pesti Indóházból indult 1846-ban Pest-Vác között Magyarország első vasútvonala.

 

A Nagykörút átrendezése miatt ez az épületet lebontották, az új csarnok kissé északabbra került a régitől.

 

Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette.

 

Az új pályaudvart 1877-ben adták át. A mai napig Budapest egyik jellegzetes épülete.

 

kattints a képekre - érdemes!

Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Országos Levéltár - Budai Várnegyed - Budapest

 

A Magyar Országos Levéltár közgyűjteményi intézet, mely nemzeti kincseknek számító iratokat őriz.

 

Főépülete Budapesten, az I. kerületi Bécsi kapu téren található. Az intézmény összesen 73 kilométernyi iratanyagot, több mint 63,5 millió mikrofilmfelvételt és számtalan pecsétet, térképet, fotót, tervet, oklevelet őriz.

 

A Bécsi kapu téri főépületébe - megépítésének az ötletétől, majd ötven év elteltével, 1923-ban költözhetett be az intézmény.

 

kattints a képekre - érdemes!

Európa ez!

Régi városháza - Lőcse - Felvidék

 

A városháza a XV. században épült gótikus stílusban. 1550-ben leégett, 1615-ben földszintjét árkádosra építették.

 

Schulek Frigyes 1893-1895 között a mai formájára alakította át, ő tervezte hozzá az emeletet is.

 

Ma múzeumként működik. A középkori szégyenketrec a városháza mellett áll.

Utoljára 1850-ben csuktak bele nyelves és ledérebb hölgyeket.

 

kattints a képekre - érdemes!

Magyar népi díszítések - Hetési hímzés - Muraköz - Délvidék

És újra álmodva mai ruhákon - az újratervező és fotó Bíró Erzsébet

 

A muraközi magyarság népművészeti értékei közül, talán a hetési népviseletre és hímzésre a legbüszkébb. A hetési népi textilkultúra legékesebb megnyilvánulásai a szőttesek és a gazdagon hímzett viselet.

 

A hetési hímzés olyan néprajzi értékeket hordoz, mint a subrika díszítés vagy a bújtatásos öltés. Ma már nehéz elképzelni, de igazán kevésen múlott, hogy ez a kincs örökre elvesszen.

 

Az 1930-as 40-es évekre a Hetést is utolérte a többi tájegységhez hasonlóan a népviselet elhagyása és ezzel együtt a hímzéskultúra eltűnése.

 

Az öltözködésben és a lakáskultúrában a gyári anyagoké lett a főszerep. Jelenleg tizennégy hímző szakkör működik a muraközi magyarság körében, és három hímző népi iparművésszel is büszkélkedhetünk.

 

Bátran kimondhatjuk, hogy az elmúlt, közel 25 évben egy, a Kárpát-medencében egyedülálló hímző szakköri mozgalom született és virul.

 

A szakkörök tagjai nemcsak a hímzés, de a csipkekészítés, a tojásfestés, a fafaragás, a csuhéfonás és a kosárkötés hagyományait is őrzik.

kattints a képekre - érdemes!

Jókai az öregedésről

 

"Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt."

 

Jókai Mór (1825-1904) - az író fejedelem

Egy francia rólunk - magyarokról

 

"A magyar híres a szabadság szeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről. Vendégszeretetének legendás híre van."

 

Montesquieu (1689-1755) - francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó

Kárpát-medence madarai - Az Év Madara - 2014 - a túzok

 

A túzok körülbelül akkora, mint egy pulyka, ennek ellenére tud kitartóan repülni, de erős futólábával nyílt vidékek jellegzetes földlakó madara.

 

A Magyarországon is honos nagy túzok az egyik legnagyobb túzokféle, szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. A kakas magassága mintegy 100 centiméter, tömege elérheti a 22 kilogrammot, de a tyúk átlagosan csak 5 kg.

 

A nagy túzokra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található, foszlott fehér dísztollszálakból álló bajusz.

 

Háta vöröses árnyalatú barnássárga, fekete és világos harántsávokkal, hogy az éppen költő madarat ne fedezzék fel a ragadozók, hasa fehér, melltájéka világosbarna. Amikor a madár násztollazatot ölt, nyakpajzsa is van.

Lábán csak 3 ujj van, amelyeket hatszögletű szarupikkelyek borítanak.

 

A túzok legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye Magyarországon van. Főleg Dévaványa közelében, a dévaványai túzokrezervátumban (Körös–Maros Nemzeti Park) fordul elő, de él nagy túzok a Hortobágyon, a Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is.

 

kattints a képekre - érdemes!