Patrióta Európa Mozgalom

Őshonos magyar háziállataink - Rövidszőrű magyar vizsla

Őshonos háziállataink - Rövidszőrű magyar vizsla

Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe.

Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása a 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes krónikában is felbukkan a „kajtárkodó kopó” képe.

Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk. A magyar nyelvben a vizsla szót, valószínűleg a vigy, vizs, vis alakból képezték, melynek jelentése vigyáz vagy vizslat. A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás.

Testalkata szikár, a szépség és erő harmóniáját tükrözi. Helyt kell állniuk vízen, mezőn, erdőben is. Kiváló a szaglásuk, a levegőben terjedő szagokat persze a körülményektől függően mint például páratartalom, szélerősség,hőmérséklet akár 150 méterről is megérzik így a megsebzett vadat is könnyen megtalálják és megfelelő távolságból „megállják”.

Amikor megmozdul a vad, a vadásznak kell eldöntenie,hogy lelőhető-e a vad vagy sem, ezalatt a vizslának egy helyben kell maradnia.

A lelőtt vadat készségesen a gazdájuk elé viszik. A rövid szőrű magyar vizsla nemcsak vadászkutya, hanem a család kedvence és a gyerekek játszópajtása is, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi.

Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot.

kattints a képekre - érdemes!

2016. January 23. 00:00

Egyéb

Magyar emlékek a nagyvilágban - Sass Kálmán-emlékhely a Mártírok kápolnájában - Strängnäs - Svédország

A strängnäsi Dómban - ami Svédország egyik legrégebbi ilyen egyházi létesítménye - a Mártírok kápolnája korunk számos keresztény vértanújának állít emléket. Az egyik épületszárnyban lévő kápolnát a hitükért és a szabadságért életüket feláldozott mártírok emlékének az őrzőhelyévé alakították ki.

A jelképes urnafalon minden második tábla üres, ezek az ismeretlenül elhunytakat szimbolizálják. Egy magyar vértanú neve is olvasható a kápolnában. Az erdélyi Érmihályfalva református lelkészét,

Sass Kálmánt (1904-1958) a román hatóságok első ízben 1937-ben tartóztatták le “hazaárulás és izgatás” vádjával. A második bécsi döntés (1940) után újra Érmihályfalva lelkésze lett. A német megszállók letartoztatták.

Az 56-os magyar forradalom nyomán Sass Kálmánt nem egyedül, hanem mintegy 37 érmihályfalvi lakossal együtt vették őrizetbe. A vád: “államellenes fegyveres összeesküvés, hazaárulás, az önálló Erdély létrehozására irányuló lázítás, felbujtás, a szocialista államrend elleni szervezkedés, szolidaritás és kapcsolat a magyar ellenforradalommal, röpcédulák készítése és terjesztése, románellenesség”.

Egy kreált pert szerveztek ellenük Kolozsvárott, a vádlottak többségét évekig tartó szabadságvesztésre, azonban három személyt: Sass Kálmánt, Hollós István tanárt, volt hadbíró századost és Balaskó Vilmos lelkészt golyó általi halálra ítélték.

A román hatóságok a mai napig nem rehabilitálták őket, holttestük máig ismeretlen helyen nyugik. Néhány éve minden december elején vértanúinkra emlékező gyászistentiszteletet tartanak a Mártírok kápolnájában.

kattints a képekre!

2016. January 18. 00:00

Magyarok a Kárpát-medencében , Magyarok a nagyvilágban

Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész

"Sok ember a jólértesültség köntösében tetszelegve szaladgál és nagyképűen suttog híreket, amelyeknek elbírálására éppoly képtelen, mint hazájával szemben való kötelességének legelemibb megítélésére." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész

2016. January 17. 00:00

Haza és haladás

Biblia - Ezékiel

"...a fiú ne viselje az apa vétkét, se az apa ne viselje a fiú vétkét; az igazon legyen az ő igazsága, és a gonoszon az ő gonoszsága."

Biblia - (Ezékiel könyve 18,20) - Károli Gáspár fordítása

2016. January 17. 00:00

Egyéb

A 18. század végén történt a magyar szellemi élet újrateremtése

[

"... a 18. század végén történt a magyar szellemi élet újrateremtése, a folyamatos irodalom megindítása. Nem volt már akkoriban

... érthető, írható, a korszerű feladatoknak megfelelő nyelvünk... Az ország szinte-szinte az irodalmi, nyelvi halál szélére került. Ezt ismerték fel a korszak írói, szellemi emberei, nekiláttak, és újraélesztették azt, ami már-már elhalni látszott.

A mi legközvetlenebb irodalmi ősatyáink: Bessenyei, Kazinczy, Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey és társaik nélkül ma nem volna nemcsak magyar irodalom, de nem volna szó, nyelv, mai magyar beszéd sem. ...

És mennyire meg szoktunk feledkezni róluk, ..., pedig mindennap kézcsókra kellene járulnunk eléjük, mert nekik köszönhetjük, hogy egyáltalán ki tudjuk nyitni a szánkat."

Szőke bikkfák című kötet - részlet

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) - költő

2016. January 17. 00:00

Haza és haladás

Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent Erzsébet-szobor - Wartburg vára - Eisenach - Németország

A magyar király leánya, Erzsébet a türingiai Eisenach városa melletti Wartburg várában töltötte rövid életének javát. Személyéhez több legenda is fűződik. Önfeláldozásáért IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta.Erzsébet (1207-1231) II. András és a később Bánk bán által meggyilkolt merániai Gertrúd lányaként Sárospatakon született.

Négyévesen elküldték Creuzburg várába, ahol együtt nevelkedett hét évvel idősebb jövendőbelijével, IV. Lajos türingiai őrgróffal. Tizennégy évesen férjhez is ment hozzá.

A legenda szerint a vallásos, jótékonykodó Erzsébetnek férje családja megtiltotta, hogy alamizsnát vigyen a szegényeknek, és midőn egy hideg reggelen kenyérrel teli köténnyel osont ki a várból, a férje kérdőre vonta.

Ám a kenyérdarabok hirtelen piros rózsákká változtak. A csodát számos képzőművészeti alkotás megörökítette. Lajos egy keresztes hadjáratban meghalt, bátyja, IV. Henrik került a trónra, és földönfutóvá tette Erzsébetet, három kis gyermekével elűzte az udvarból.

Ő anyai nagybátyjához, Egbert, bambergi püspökhöz menekült, majd Marburgban ferencesként betegeket, koldusokat ápolt, kórházakat alapított, szőtt és font. Ott is halt meg 24 éves korában.

2016. January 17. 00:00

Magyarok a nagyvilágban

Ifj. Markó Károly (1822 -1891) festőművész munkáiból

A művész id. Markó Károly festő legidősebb fia. Tekintettel arra, hogy neve apjáéval azonos, festményein a Carlo nevet használta.

1836-ban kezdte meg tanulmányait a bécsi akadémia tájképfestészeti osztályán. 1838-ban költözött Pisába apja meghívására, tőle tanulta meg a mesterség fontos elemeit.

Édesapja festészeti irányához hű is maradt mindvégig. Tanulmányutat tett Rómában és Firenzében, utóbbi helyen Kovács Mihállyal fordult meg.

Firenzében tanította Obolensky orosz hercegnő lányait is, később az ő meghívására tette át lakhelyét Moszkvába 1885-ben, miután felesége meghalt.

Műveivel leginkább Bécsben és Milánóban állították ki.

kattints a képekre - érdemes!

2016. January 15. 00:00

Egyéb

Magyar emlékek a nagyvilágban - Anjou Szent Hedvig síremléke a Wawelben - Krakkó - Lengyelország

A dél-lengyelországi nagyváros királyi várában, a Wawelben álló székesegyház több egykori uralkodó végső nyugvóhelye. Itt található Anjou-házi Hedvignek (1374-1399), Nagy Lajos királyunk leányának síremléke is, rajta a királynő fekvő alakjával.

Hedviget apja 1382-ben bekövetkezett halála után két évvel koronázták lengyel uralkodóvá (nővéréé, Máriáé lett Nagy Lajos magyar trónja).

A nemesség nyomására 1386-ban férjhez ment Jogaila litván nagyfejedelemhez, akit a történelem Jagelló Ulászló néven jegyez. A frigy előfeltétele a vőlegény megkeresztelkedése volt, amit követően a litvánok is felvették a keresztséget.

A királynő, akit a lengyelek Jadwiga néven ismernek és tisztelnek, rövidre szabott életében számos tettel érdemelte ki népei szeretetét és a katolikus egyház elismerését.

Prágában kollégiumot alapított litván teológusoknak, s az ő közbenjárására engedélyezte II. Bonifác pápa a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását. Hedvig támogatta a város alma materét, saját királyi jelvényeit (jogarát, országalmáját) is odaadományozta a – később az uralkodóházról Jagelló Egyetemnek elnevezett – tanintézet építésére.

Rendszeresen látogatta a kórházakat, ápolta a betegeket, hívei már életében szentként tisztelték. Hivatalos szentté avatására azonban közel hatszáz évet kellett várni, ezt végül II. János Pál pápa végezte el Krakkóban, 1997-ben.

Hedvig carrarai fehér márvány síremléke – Antoni Madeyski lengyel szobrászművész alkotása 1902-ből – ma is lengyelek és magyarok közös zarándokhelye.

Kattints a képekre - érdemes!

2016. January 12. 00:00

Magyarok a nagyvilágban

Székelyföld kincsei - 3D-s térhatású anyag! - VIDEÓ!

kattintson a videóra és a képekre!

http://virtualisszekelyfold.ro/index2.html

Majd válassza ki a megnézni kívánt "kincset", válasszon zenét - valamint a bal felső sarokban, az adott műemlék nevére kattintva, annak leírását is megtalálja.

A kép alján lévő gombokkal irányítsa a kamerát!

FIGYELEM! Több mint hatvan látványosság található az anyagban, és öt zenei aláfestés közül választhat (alul, jobb oldalt).

2016. January 12. 00:00

Videó , Magyarok a Kárpát-medencében

Hungarikumok - Magyar rajzfilm - Magyar népmesék sorozat – A király, aki nem akarja férjhez adni a lányát

kattints a rajzfilmre és a képekre - érdemes!

http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-a-kiraly-aki-nem-akarja-ferjhez-adni-a-lanyat.html

2016. January 11. 00:00

Videó