Bayer Zsolt: Zsákutca - "Mi vezetett idáig? ....A globális tőkés világgazdaság mohósága vezetett idáig. A nyugati politika farizeussága, aljassága, gazembersége. Az Egyesült Államok semmivel sem törődő, elviselhetetlen, önérdek-érvényesítő erőpolitikája és mérhetetlen ostobasága vezetett idáig.
Nem tudok szabadulni egy képsortól.
A közszolgálati tévé híradójában láttam. A felvétel valahol Olaszországban készült. A napfényes Itáliában, ahol „a gyerekek úgy hajigálóznak a kétezer éves cserepekkel, mint máshol a papsajttal”. A drága Szerb Antal még így látta őket.
De a most készült filmfelvétel mást sugall.
A képsoron egy utcarészletet látunk. Valami téglafal, a fal mellett sötét bőrű bevándorlók ácsorognak. És mellettük elmegy egy középkorú olasz nő.
A nő siet. Szemében iszonyodás, rémület, értetlenség. Szája és orra elé szorítja fehér sálját. Nyilván az elviselhetetlen bűz miatt, de nem csak azért. Azért is, mert kétségbeesésében ezzel a gesztussal akar valahogy kívül maradni az egész helyzeten. Mint a kisgyerek, aki félelmében eltakarja arcát.
Ebben a képsorban sok minden benne van. Nagyjából benne van minden. Benne van Európa mostani ábrázata.
Ezen az ábrázaton nyomot hagyott az utóbbi harminc-negyven év. Legközelebbi múltunk azon évtizedei, amelyek alatt a Nyugat eljutott a jóléti társadalomból idáig. A félelemig, a reszketésig, a válságokig, a megoldhatatlannak tűnő problémahalmazokig.
Elkerülhetetlen volt mindez?
Elkerülhetetlen volt ez az út, ez a folyamat?
Elkerülhetetlen volt a szája és orra elé fehér sálját szorító olasz nő iszonyata? Az európai polgárok néma értetlensége, elfojtott indulata és kitörni készülő dühe?
Elkerülhetetlen a látvány, ahogy az Anglia felé araszoló kamionokat feltörik az immáron semmivel sem törődő és semmitől, csak a visszatoloncolástól rettegő bevándorlók?
Meg kell szoknunk az európai városokat, parkokat, pályaudvarokat ellepő idegenek látványát? Meg kell szoknunk a félelmet?
Igen. Meg. És azt is tudjuk, mi vezetett idáig. A globális tőkés világgazdaság mohósága vezetett idáig. A nyugati politika farizeussága, aljassága, gazembersége.
Az Egyesült Államok semmivel sem törődő, elviselhetetlen, önérdek-érvényesítő erőpolitikája és mérhetetlen ostobasága vezetett idáig.
A nyugati ember mértékvesztése vezetett idáig. Az istentelenség, a jövőtlenség, a fogyasztás primátusa, a lassú, ám feltartóztathatatlan elhülyülés vezetett idáig. Disznóvá változtatva zabálunk Kirké szigetén, és várjuk Hermészt, az istenek hírnökét, hogy hozza el nekünk a megváltó gyógyfüvet.
Talán már elhozta. Talán a ránk özönlő bevándorlók lesznek a gyógyszereink. Tőlük fogunk kijózanodni, és disznóból visszaváltozni emberré. Talán miattuk tanulunk majd újra mértéket, megtanuljuk újra megbecsülni a világunkat, egymást, a civilizációnkat, az Istenünket, a múltunkat és a jövőnket, az időt, a kultúrát, a porillatú, félhomályos könyvtárakat, a lassú délutánokat, a maradék erdőket, a vizet, a csöndet, a kenyeret, a hagyományokat, nagyszüleink elfelejtett összes bölcsességét.
Vagy elpusztulunk.
S abban ez is benne lesz: „A jogvédők számára nem elvi, pusztán mennyiségi kérdés, hogy adott esetben száz vagy százezer bevándorlóról van szó, s hogy azok egyetlen év vagy egy évszázad leforgása alatt érkeztek, mindez nem érinti az általuk védelmezett jogelv univerzális érvényességét. Akkor sem, ha az emberiség történetében ismert legnagyobb arányú népvándorlás, amely történetesen épp napjainkban zajlik, rövid idő alatt eltünteti a föld színéről az európai kontinensen kialakult jellegzetes civilizációt, vívmányaival együtt, amelyek közé az egyén önrendelkezésével és az emberi jogok egyetemességével kapcsolatos meggyőződés is tartozik.
A liberálisok minden esetben tiltakoznak a külföldiek bevándorlását és letelepedését korlátozó intézkedések ellen, mondván, mindenkinek joga van eldönteni, hol akar élni, s ebben nem akadályozhatják meg a választott területen már ott élő közösség tagjai.
Miért is nem? Azért, mert a politikai közösséghez (nemzethez) tartozás nem jelent többet szabadon létesíthető és megszüntethető jogviszonynál, tehát nem korlátozhatja egy olyan alapvető egyéni jog érvényesülését, mint a lakóhely szabad megválasztása.
Akik így gondolkoznak, tagadják, hogy egy nemzet több volna az állampolgárok pillanatnyi összességénél, hogy azonosulást követelhet a közös vállalkozás céljaival, ahogyan még a 19. századi liberálisok vallották, és erre hivatkozva, sajátos érdekek szerint mérlegelheti új jövevények befogadását vagy elutasítását.
Mondanom sem kell, hogy ez ma Európában lét és nemlét kérdése mindazok számára, akik ragaszkodnak az identitásukat meghatározó közösség megszokott életformájához, és úgy találják, hogy a gyors ütemű és tömeges bevándorlás azt gyökeresen felforgatja, lehetetlenné teszi.” (Lányi András, író, filozófus, filmrendező : Eltorzult liberális alkat, zsákutcás rendszerváltozás)
Lányi András tökéletesen összefoglalta a lényeget. Csak legyen képességünk felfogni…
Putyin: Az Egyesült Államok lépései hidegháborút és fegyverkezési versenyt provokálhatnak ki
Nem Oroszország, hanem az Egyesült Államok lépései provokálhatnak ki hidegháborút és újabb fegyverkezési versenyt - jelentette ki az orosz elnök a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórum pénteki, záró vitájában.
Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy "nem a helyi konfliktusok, hanem a világméretű döntések váltják ki a hidegháborút, mint például Washington egyoldalú, 2002-es kilépése a rakétavédelmi rendszereket korlátozó nemzetközi egyezményből (ABM-szerződés).
Ez valóban olyan lépés, amely a fegyverkezés újabb hulláma felé tol bennünket, és megváltoztatja a globális biztonsági rendszert".
Az orosz államfő a szentpétervári fórumon a vitavezető felvetésére reagált, aki arra emlékeztette, hogy Washington csütörtökön azzal vádolta Moszkvát, a délkelet-ukrajnai felkelők támogatásával új hidegháborút provokál ki.
Orosz Hírek
A magyar konyha ínyencségei – Tejfölös pogácsa
Hozzávalók:
80 dkg liszt
25 dkg margarin
5 dkg élesztő
4 dl tejföl
3 kiskanál só
1 kiskanál cukor
2 db tojás
0,5 dl tej
Elkészítés:
A fél deci tejben egy kiskanál cukorral fölfuttatjuk az élesztőt, és az összes többi hozzávalóval összegyúrjuk addig, amíg a tészta össze nem áll.
Körülbelül 20 percig kelesztjük. Utána szétnyújtjuk és hajtogatjuk: fölülről lefelé, lentről felfelé, jobbról balra. Ily módon, hajtogatva-gyúrva dolgozzuk jól össze a tésztánkat.
Ezután pihentetjük 10-15 percig, majd megismételjük a hajtogatást. Utána 2 cm vastagra nyújtjuk a tésztát, keresztbe és hosszába becsíkozzuk,majd 4-5 centi átmérőjű pohárral, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk.
A tetejét felvert tojással megkenjük, és előmelegített sütőben sütjük 200 fokon, úgy 25 percig.
kattints a képekre - érdemes!
Magyar emlékek a nagyvilágban - Petőfi Sándor-szobor - Sanghaj - Peking - Kína
Sanghaj a második kínai város, ahol Petőfi Sándor-szobor áll 2007 óta.. Az elsőt 2003-ban leplezték le Pekingben.
Petőfi kínai ismertsége ma is jelentős. A kínai azon kevés nyelvek közé tartozik, amelyre a magyar költőóriás összes művét lefordították. Ennél is nagyobb hatású, hogy Petőfi-vers ma is szerepel a kínai középiskolás tananyagban.
Az egész folyamat magvát valószínűleg Lu Xunnál kell keresnünk. Lu Mao Cetung kedvenc írója és irodalmi “iránytűje” volt, bár már nem élt, amikor Mao hatalma kiteljesedett. Lu Japánban ismerkedett meg Petőfi költészetével, és írt róla egy tanulmányt, amelyben jelentékeny költőnek minősítette. (Lu Xunnak egyébként Kiskőrösön állítottak szobrot.)
A baloldal öngólt lőtt a plakátháborúval - Most növekszik igazán a kormány bevándorláspolitikájával egyetértők száma - rövidke lapszemle
Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, a baloldal öngólt lőtt a plakátháborúval, azóta növekszik ugyanis igazán a visszaküldött konzultációs ívek száma, amióta az ellenzéki aktivisták megrongálták a plakátokat.
Ausztriában, Spanyolországban, Dániában, Svájcban, Nagy-Britanniában, ahol a magyar plakátok szövegeinél sokkal durvább hangnemben hívták fel a figyelmet a bevándorlás veszélyeire, illetve figyelmeztették az unióba érkezőket a kötelességeikre. Ilyen szövegű plakátok jelentek meg: Gazdasági okokból nem jár menedékjog Ausztriában, vagy A Raval (Barcelona egy városrésze) nem válhat iszlám gettóvá.”, „Ha Dániába jössz, dolgoznod kell.”
A többnemzetiségű Svájcban „Állítsuk meg a tömeges bevándorlást!” felhívással tudatosították a problémát. „Illegálisan vagy Nagy-Britanniában? Menj haza, vagy nézz szembe a letartóztatással!”
„Esélytelen, Ausztrália nem lesz az otthonod.” Veneto olasz tartomány elnöke kijelentette, hogy a bevándorlók szerinte időzített bombák. Brit állásokat a brit munkásoknak – tiltakoztak az angolok.
Napi Gazdaság
Nem a fizetés a versenyképes, a szülőföld, a hely a versenyképes - rövidke ellenzéki lapszemle
Lázár János szerint nem tudjuk megállítani Nyugat-Európa elszívó hatását, mint ahogy Nyugat-Európa nem tudja megállítani Amerika elszívó hatását. Amivel tudunk versenyezni, és amiről nem szabad lemondani – hogy lehet, hogy Nyugat-Európában többet keresnek, de élni itt jobban tudnak.
Azok a társadalmak úgy vannak kitalálva, hogy amit keresel, azt be is szedjék tőled, tehát abban vagy érdekelt, hogy elköltsd, amit kerestél. Nekünk az a mozgásterünk, hogy világosan lássuk, hogy a saját szülőhelyeinket, közösségeinket, élőhelyünket megpróbáljuk komfortosabbá tenni. Nem a fizetés a versenyképes, a hely a versenyképes.
Népszava
Nem a Holokauszt, hanem A népirtások története a XX. században című tantárgyra lenne szükség a hallgatók szerint - rövid lapszemle
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a diákok rendkívül kulturáltan fejezték ki véleményüket egy általuk fölöslegesnek érzett, a holokauszt története c. új tantárgy, bevezetéséről. Nem hőbörögve, tanítási órákat ellehetetlenítve, hanem értelmes, átgondolt érvekkel szegültek szembe egy rossz döntéssel. „A tantárgy olyan politikai állásfoglalást rejt magában, amellyel többségünk nem kíván azonosulni semmilyen formában” – olvasható a diákok levelében. „Célszerűbbnek érezzük egy Népirtások a XX. században nevű óra bevezetését, melyben egyenlő arányban jelennek meg a különböző nemzetek és (vallási, etnikai) kisebbségek ellen elkövetett erőszakos cselekményekről szóló tananyagok – hiszen a keresztény szellemiség az egyenlőség és tisztesség nevében ezt követelné meg.
A tárgy ezzel érzékeltetné minden emberi élet értékét, így minden népirtás egységes és egyenlő mértékű elutasítását.” Nincs ebben a levélben tehát semmi meggondolatlanság, sőt, az a kínos érzésünk van, hogy ezek a diákok az adott kérdéskörről sokkal felelősségteljesebben és érettebben gondolkodnak, mint akiknek levelüket címezték. Nem mindenki szeret hajlongani sulykolt diktátumok és erős akarat előtt. Most kellene visszavonni a hibás elhatározást.
Magyar Hírlap
Márton Áron szobra - Kolozsvár - Erdély
“Másképp harcol a közösségért is, aki a kisebb közösségnek, egy népes családnak az életében naponta érzi és viszi a többekért való felelősséget.”
Márton Áron (1896-1980) – erdélyi magyar katolikus püspök és író
A baj és az aggódás megoszlik
"A baj és az aggódás megoszlik, viszont az öröm megsokszorozódik a népes család tagjai között."
Márton Áron(1896-1980) - erdélyi katolikus püspök és író
Keleti Gusztáv (1834, Pozsony - 1902, Budapest) - festőművész képeiből
Festő és műkritikus, az MTA levelező tagja. Nagy szerepe volt a Képzőművészeti Társulat megalakításában. Előbb jogász és nevelő volt, majd Bécsben és Münchenben festeni tanult. 1867-től a Kisfaludy Társaság tagja. 1871-ben állami megbízás alapján megszervezte a Rajztanárképzőt, amelynek első igazgatója volt. Romantikus tájképei közül legjelentősebbek A száműzött parkja és Kilátás a Normafától c. művei.
Szigorú, akadémikus szellemű műkritikai tevékenysége szemben állt az újabb művészi törekvésekkel. Az ő bírálata miatt vonult vissza egy ideig Szinyei Merse a művészeti életből és hagyta abba a rendszeres festést. Művei a Magyar Nemzeti Galéria és a Történeti Múzeum tulajdonában vannak.