Esti dal és esti ima - énekel Szvorák Katalin - Videó!

                      kattints a VIDEÓRA - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=6agmcQsryHI  

Zsúfolt ház fogadta a pontosan érkezőt a nagybalogi kultúrházban március 6-án. Az elkövetkező két óra pompás hangzavar jegyében zajlik, a legfiatalabb alig lehet két éves, a legöregebb jócskán hetven felett. A falu apraja-nagyja csemadokozik.   Nem is oly rég panaszkodott a szervezet egyik regionális vezetője, hogy a szervezet megállíthatatlanul az elöregedés útjára lépett, a fiatalokat már nincs mivel megfogni, a számítógép, a facebook elragadja a fiatalokat a közösségi lét kötelékeiből. Hogy mennyire nincs igaza, azt mi sem bizonyította jobban, mint a Csemadok-évzáró Nagybalogon. Persze, bizonyítván azt is, ahol vannak fanatikus emberek, ott él és virágzik a közösségi kultúra.   Nagybalogon a Pál házaspár vette kezébe jó tíz éve a Csemadok irányítását (igaz, nem a semmiből kellett építkezniük, a szervezet addig is jó kezekben volt, hisz Pál Dénes vagy Kovács László is azok közé tartozott, akik szívvel-lélekkel ápolták a helyi hagyományokat és igazi közösségi szellemet tudtak teremteni), akik a legkisebbektől a nyugdíjasokig „kisajátították" maguknak az egész települést, s viruló közösséget tudtak teremteni.   52787 Ilonka néni Koós István Az évzárón megemlékeztek a Csemadok alapításának 65. évfordulójáról, emléklapokat adtak át a még élő helyi alapítóknak, így Asztalos Mártának, Koleszár Szerénkének, s Tamás Ilonka néninek, míg Koós István, az alapszervezet mellett működő Gyöngyösi István Irodalmi Kör vezetője és a Szivárvány Népdalkör köszönőlevelet vehetett át.   Az évzáró első felében a résztvevőket az alapiskolások, ahogy a Bátkába járó felsőtagozatosak Pósa Lajos-műsora köszöntötte, akikhez csatlakozott a Szivárvány Népdalkör és gitárja kíséretében Páko Mária is.   Pál Csaba hosszas beszámolója is szinte csak arra elég, hogy pontokba szedje a tavalyi év eseménydús mozzanatait (portálunk szerencsére a rendezvények többségéről beszámolt), a kiszeűzéstől (amelyet a mai napig Pál Dénes készít elő felváltva az óvodásokkal és az alapiskolásokkal), de nem feledkeznek meg a márciusi hősökről, az aradi vértanúkról és a málenkij robot áldozatairól, ahogy Gyöngyösi Istvánról sem. Az elmúlt években több alkalommal járt náluk a kassai Thália Színház és a losonci Kármán József Színház, tavaly jártak a szentendrei skanzenban, az anyák napját Nemesradnóton ünnepelték, míg a GMKÜ-t Jánosiban. Tavaly sem maradhattak el a közösségteremtő családi rendezvények, a Gyöngyösi István nyomában címet viselő egész napos családi összejövetel, ahogy a Mikulás és a karácsony köszöntése, míg az évet karácsonyi bállal zárták. A Szivárvány Népdalkör számos fellépést abszolvált tavaly is, jártak Jánosiban, Rakottyáson, s Harkácson is. 52787 Szivárvány Énekkar   Az alapszervezet remek kapcsolatot ápol a helyi szervezetekkel, ahogy a református egyházközséggel (Gebe László, község református lelkipásztora, az évzáró résztvevőit verssel köszöntötte), a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetével (amelynek elnöke, Homoly Erzsébet szintén emléklappal mondott köszönetet a közös munkáért) és a helyi önkormányzattal (nem hiányozhatott Csúr Tibor polgármester sem) is. Az évzárót megtisztelte jelenlétével Povinszky Elvira, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának titkára és Csirmaz Miklós, a választmány tagja is.   A nagybalogiak áldásos munkájának híre a Csemadok országos vezetőségének fülébe is eljutott, tavaly Pál Dénes vehetett át Diószegen kitüntetést, az idén Galántán a Pál házaspárt méltatták.   Pál Csaba röviden ismertette az idei terveket is, az alapszervezet az összes, ma már hagyományosnak számító rendezvényét továbbviszi.   „Minden korosztály együtt, kell ennél csodálatosabb?" – Homoly Erzsébet szintén köszönetet mondott, s e sorok írója csak megerősítheti a köszöntő szavakat, hozzátéve Csirmaz Miklós megállapítását, aki szerint példaértékű munka zajlik Nagybalogon.  

A szeretetet nem lehet megölni

                    "Az emberek olyanok, mint a tükör; ha egy tükörbe belegrimaszkodok, akkor vicsorgó alak néz vissza rám; de ha belemosolygok, akkor egy mosolygós arcot mutat nekem - a legtöbb ember ilyen. Merjünk belemosolyogni, szeretettel belenézni a másik szemébe, és akkor egész biztos ő is a szép arcát fogja mutatni nekünk!" Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

                                    "Mi, magyarok, önmagunk elmúlt és jövendő nemzedékeivel,  érezzük a történelmi felelősséget Európával szemben, amelyet védtünk, amelynek kultúráját a többi nemzettel együtt építettük." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök,  a Magyar Tudományos Akadémia tagja

Magyar népdalfeldolgozás - Herczku Ágnes - Nikola Parov - Ha te tudnád, amit én - HANGFELVÉTEL!

                          kattints a HANGFELVÉTELRE - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=PXhLbq-3uNU

Ellopták Magyarittabé Kossuth-szobrát - Bánság

                    Ellopták a Kárpát-medence legdélebben felállított Kossuth-szobrát a bánsági Magyarittabéról. Petes Béla, a falu polgármestere szerint színesfémtolvajok vihették el a 111 éves bronzszobrot. Elmondta: még folyik a helyszínelés, de szerinte csak akkor lesz meg a szobor, ha azok jelentik az esetet, akiknek a tolvajok el akarják adni a fémet. Hozzátette: a talapzat érintetlen, és még mindig ott vannak a március 15-én elhelyezett koszorúk. Horvay János szobrász alkotását 1904-ben állították fel önkéntes pénzadományokból, 1918-ig minden évben március 15-én, az 1848-1849-es szabadságharc és forradalom emlékére megkoszorúzták. Miután 1918-ban egy bevonuló szerb katona szívtájékon átlőtte, majd lelökték a talapzatáról, a szobrot a református templomban rejtették el, és csak 1941 tavaszán került újra elő. Az emlékműnél 1990 óta szerveztek újra koszorúzásokat, itt tartották a március 15-i bánsági központi megemlékezést. A körülbelül 1300 fős közép-bánsági Magyarittabé zömében magyar lakosságát a 18. század végén odatelepített Békés megyei református magyarok utódai alkotják. Korábban színtiszta magyar falu volt, az utóbbi két évtized elvándorlásai és az asszimiláció miatt azonban most már a lakosság körülbelül egytizede szerb.

Örkény István

                              "Aki másokat győz le, mindig beszennyeződik. De aki önmagán győzött, megtisztul általa." Örkény István (1912-1979) -  Kossuth-díjas író, gyógyszerész

103 éve született - születésnapjára egy rá jellemző tömör megállapítás

                            "Tíz percet is lehet jól beosztani, és lehet rosszul harminc évet." Örkény István (1912-1979) -  Kossuth-díjas író, gyógyszerész

A cseh elnök nem viccel: kitiltotta az amerikai nagykövetet

                          Nem az országból, hanem a rezidenciájáról, azaz a prágai várból. Amiatt lett dühös, hogy a nagykövet beszólt, amiért Zeman részt akar venni a második világháborús nagyszabású moszkvai ünnepségen. Milos Zeman cseh elnök „bezárta a prágai vár kapuit” az amerikai nagykövet előtt, miután a nagykövet kritizálta a döntését, hogy Zeman részt vesz a moszkvai második világháborús megemlékezésen, írja a Reuters. A prágai vár hivatalosan az elnök rezidenciája. Az uniós vezetők az oroszok ukrajnai szerepvállalása miatt bojkottálják az ünnepséget, amelyen Zeman részt akar venni. „Nem tudom elképzelni, hogy a washingtoni cseh nagykövet tanácsokat adna az amerikai elnöknek, hogy hova utazzon. Nem hagyom, hogy bármely nagykövet beleszóljon, hova megyek” – mondta Zeman a Parlamentni Listy hírportálnak. „Schapiro nagykövet előtt bezárultak a vár kapui” – tette hozzá. Később a szóvivője azt mondta, a nagykövet a társadalmi eseményeken továbbra is részt vehet az elnöki rezidencián. Schapiro a cseh televíziónak korábban úgy fogalmazott: kínos lenne, ha Zeman lenne Moszkvában az egyetlen EU-s közjogi méltóság. vs.hu

Aba-Novák Vilmos (1894-1941) - Freskók a római katolikus templomban- Jászszentandrás- Alföld

                                      A jászszentandrási templom híres freskója Aba Novák Vilmos alkotása. A freskó a falusiak körében közfelháborodást váltott ki, a festő által a templom falán megjelenített pokolábrázolás miatt. Ez a nem szokványos munka azonban később világhírűvé vált. A megfestett alakokat falubeli emberekről és hajdani plébánosokról mintázta a művész.