A magyar konyha ínyencségei – Képviselőfánk

 

A klasszikus recept!

 

Hozzávalók:

A tésztához:

2,5 dl víz

20 dkg margarin

1 teáskanál kristálycukor

1 kávéskanál finom szemű só

20 dkg búzafinomliszt

5 db közepes méretű tojás

 

A krémhez:

4 db tojássárgája

5 dl tej

4 evőkanál búzafinomliszt

5 evőkanál porcukor

2 csomag vaníliás cukor

 

A tejszínhabhoz:

5 dl tejszín

 

Elkészítés:

1. A vizet a margarinnal, a cukorral és sóval összekeverjük, és felforraljuk közepes lángon. Ha már elolvadt a margarin és a cukor, hozzáadjuk a lisztet, és folyamatosan kevergetjük, amíg besűrűsödik.

 

2. Kivesszük a tésztát a lábasból egy hideg tálba, pár percet hűlni hagyjuk, majd robotgéppel belekeverjük az tojásokat.

 

3. A tésztát habzsákba töltjük, és nagyobb dió méretű tésztákat nyomunk sütőpapírral bélelt tepsibe, de ne túl közel nyomjuk egymáshoz a halmokat, mert sütés közben meg fognak nőni a fánkok.

 

4. A légkeveréses sütőt 180 C fokra előmelegítjük, és kb. 15-20 perc alatt megsütjük, majd mérsékeljük a sütő hőmérsékletét 160 C fokra, és további 15-20 percig szárítjuk. Megnőnek és a külsejük megkérgesedik. Az elkészült süteményeket kivesszük, és hagyjuk kihűlni.

 

5. Elkészítjük a vaníliakrémet: a tojások sárgáját elkeverjük a cukorral és a vaníliás cukorral egy lábosban robotgéppel, majd a lisztet evőkanalanként hozzáadagoljuk.

A tejet apránként öntjük hozzá, hogy szépen elvegyüljön a lisztes-tojásos masszával. Lassú tűzön kezdjük főzni a krémet folyamatos keverés mellett. Ha besűrűsödött a krémünk, levesszük a tűzről, és néha megkeverve lehűtjük.

 

6. Amíg hűl a vaníliakrém, elkészítjük a tejszínhabot.

 

7. A kihűlt vaníliakrémbe belekanalazunk 3-4 nagyobb evőkanál tejszínt, és a mixerrel alaposan elkeverjük benne, így krémesebb lesz az állaga.

 

8. A kihűlt fánkok tetejét levágjuk.

Habzsákba töltjük először a vaníliakrémet, és mindegyik fánk aljába nyomunk a vaníliakrémből, majd a tetejére a tejszínt, és rátesszük a tésztakalapokat.

Megszórhatjuk a tetejét porcukorral.

A magyar konyha ínyencségei – Tócsniba bújt sertésszelet

 

Hozzávalók:

6 szép nagy szelet sertéslapocka

só

bors

A bundához:

4 közepes durvára reszelt burgonya (nyersen)

1 tojás

3 evőkanál liszt

1 dl kefir

1 kisebb csokor petrezselyemzöld felaprítva

só

bors

2 gerezd fokhagyma reszelve

 

Elkészítése:

A hússzeleteket kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk.

 

A burgonyát nyersen lereszeljük és összekeverjük a bunda további hozzávalóival.

 

A szeleteket belemártjuk lisztbe, majd a krumplis masszába és forró olajban, lassú tűznél, fedő alatt kisütjük.

 

Tálaláskor tejföllel megkenjük a szeleteket, majd reszelt sajttal megszórjuk.

 

Természetesen más húsból is készíthető!

 

kattints a képekre - érdemes!

Borsos Miklós (1906-1990) munkáiból

 

Az erdélyi Nagyszebenben született szobrász, éremművész és grafikus.

 

Családja a román betörés elől 1916-ban Győrbe menekült.

 

Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is.

 

1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia Riviérára.

 

Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, utána több helyi kiállításon is, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában rendezett tárlata feltűnően nagy sikert aratott.

 

Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsba, s ezért a fővárosba költözött.

 

1946 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is.

 

Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének.

 

1966-ban a velencei biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata.

 

1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria termeiben nyílt nagyszabású gyűjteményes kiállítása. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből, a Káptalandombon állandó kiállítás nyílt, és még ebben az évben a város díszpolgárává avatták.

 

1989-ben jelent meg a munkásságát bemutató reprezentatív kötet.

Magyar konyha ínyencségei – Túrós csokis csiga

 

Hozzávalók:

tésztához:

25 dkg finomliszt

fél dl langyos tej

3 csapott evőkanál kristálycukor

1,5 dkg friss élesztő

1 tojássárgája

140 g natúr joghurt

2 csapott evőkanál kakaópor (cukrozatlan)

 

A töltelékhez:

25 dkg félzsíros tehéntúró

1 csomag vaníliás cukor

2 csapott evőkanál kristálycukor

2 csapott evőkanál krémes tejföl

5 dkg étcsokoládé

(ízlés szerint ribizli)

 

Elkészítés:

A langyos tejben elkeverünk 1 evőkanál cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt és felfuttatjuk

Az átszitált lisztet összekeverjük a maradék 2 evőkanál cukorral és a kakaóporral, majd hozzáadjuk a tojássárgáját, a felfuttatott élesztőt, végül annyi joghurtot, hogy egy jó lágy tésztát kapjunk - ha egy picikét ragad, az sem baj! (Kevés liszt vagy joghurt/tej hozzáadásával korrigáljunk az állagán. Azért adjuk hozzá utoljára a joghurtot fokozatosan, mert nem biztos, hogy kell mind.) Letakarva duplájára kelesztjük.

 

A töltelékhez valókat jól összekeverjük. (Annyi tejfölt adjunk hozzá, hogy krémes legyen az állaga, ne száradjon ki majd a sütés után. De túl lágyra se csináljuk, mert elázik sütés közben a tészta!)

Ízlés szerint tehetünk bele ribizliszemeket. Még különlegesebbé teszi a süteményünk ízhatását.

 

A csokit lereszeljük vagy apró darabokra vágjuk.

A megkelt tésztát kb. 25x30 cm-es téglalap alakúra nyújtjuk, kb. 4-5 mm vastagra.

Egyenletesen megkenjük a túrós töltelékkel és meghintjük a csokival. Kb. 2,5 cm széles csíkokra felvágjuk, majd a csíkokat szorosan feltekerjük csiga alakban. Sütőpapíros tepsire helyezzük.

Előmelegített, 170 fokon, légkeveréses sütőben kb. 12 percig sütjük.

A magyar konyha ínyencségei – Cserépben sült zöldséges-fehérboros csirke

 

Hozzávalók:

6 db csirke alsó comb

6 db csirke felső comb

20 dkg zöldbab

25 dkg vöröshagyma

8-12 gerezd fokhagyma

1 nagy db sárgarépa

1 nagy db

petrezselyemgyökér

2 db db paprika

2 db db paradicsom

0.5 kg burgonya

5 dkg füstölt húsos szalonna

2 dl fehérbor

1 csipetnyi kanál kakukkfű

1 evőkanálnyi rozmaring

só

 

Elkészítése: A római cseréptálat 10-20 percre hideg vízben áztatjuk. A megtisztított csirkecombokat megsózzuk, befűszerezzük a szárított kakukkfűvel és a rozmaringgal.

 

A zöldbabot felszeleteljük, a sárgarépát és a petrezselyemgyökeret megpucoljuk, és felkarikázzuk. A burgonyát meghámozzuk, és felkockázzuk, a hagymát, a fokhagymát megpucoljuk, és nagyobb darabokra vágjuk.

 

A paprikát felkarikázzuk, a paradicsomot nagyobb kockákra vágjuk. A felszeletelt zöldségeket összekeverjük, hozzáadjuk a felcsíkozott szalonnát, sózzuk, majd a római tálba öntjük.

 

A fűszeres csirkecombokat a zöldségekre sorakoztatjuk, és ráöntjük a fehérbort. A római tálra rátesszük a tetejét, és készre sütjük a csirkét. Az utolsó 20 percben levesszük a római tál tetejét, és így fejezzük be a sütést.

Természetesen más, nem cserépedényben is készíthetjük.

A sütési hőfok: 180°C

 

kattints a képekre - érdemes!

A magyar konyha ínyencségei – Szegedi boszorkányszigeti batyus halászlé

 

Hozzávalók:

2 kg pontyfilé

20 dkg ponty belsőség

80 dkgVöröshagyma

só

10 dkg szegedi őrölt paprika

20 dkg liszt

1 db tojás

Csöves erős paprikaízlés szerint

20 dkg paradicsom

2 gerezd fokhagyma

2 kg vegyes halcsont

étolaj

fehér bors

 

Elkészítése:

A megtisztított pontyot kifilézzük, a halhúst egyenletesen a bőréig beirdaljuk, 5-6 dkg-os darabokra szeleteljük, enyhén sózzuk és hűtőbe rakjuk.

 

A halcsontból, fejből vöröshagyma szeletekkel, csöves zöldpaprika és paradicsom hozzáadásával, sóval és a szegedi őrölt paprikával alaplevet főzünk.

 

A batyu tölteléke: Kevés olajon finomra vágott vöröshagymát fonnyasztunk, kevés apróra vágott zöldpaprikával és paradicsommal, rátesszük a halbelsőséget, készre pároljuk, sóval ízesítjük, borssal fűszerezzük, kevés liszttel meghintjük, pirítjuk, majd hal alaplé hozzáadásával sűrű pépes masszává forraljuk.

 

Lisztből és tojásból tésztát gyúrunk, nyújtófával vékony leveles tésztát készítünk és 5-6 cm-es kockákat vágunk ki belőle. A kocka közepére tesszük a kávéskanálnyi, halbelsőségből készült tölteléket és a tészta négy sarkát felemelve evővilla segítségével batyukat formálunk belőle.

 

Ez után az alaplevet átpasszírozzuk úgy, hogy tartalmas sűrű legyen.

 

A lefűszerezett halfiléket és a batyukat az alaplében 10-15 percig forraljuk.

 

Forrón, bográcsban, karikára vágott zöldpaprikával tálaljuk.

Jávor Pál (1880-1923) festőművész képeiből

 

Tanulmányait Budapesten, a Benczúr mesteriskolában kezdte, majd Párizsban és Olaszországban tett tanulmányutat. 1906-tól nyaranta Szolnokon tartózkodott, tagja lett az ottani művésztelepnek is, a többi évszakban pedig a résztvevője volt a főváros művészeti életének.

 

Műveit, köztük arcképeket, aktokat, enteriőröket, több kiállításon is bemutatták, dolgozott illusztrációkon, valamint a Művészet című folyóirat részére fejléceket és záródíszeket tervezett.

 

1910-ben tagja lett a Reform szabadkőműves páholynak.

 

1911-től tagja lett a Kecskeméti művésztelepnek. Stílusa az impresszionisták erős színeit vegyíti a kötöttebb formaadással.

Jávor Pál (1880-1923) festőművész képeiből

 

Tanulmányait Budapesten, a Benczúr mesteriskolában kezdte, majd Párizsban és Olaszországban tett tanulmányutat. 1906-tól nyaranta Szolnokon tartózkodott, tagja lett az ottani művésztelepnek is, a többi évszakban pedig a résztvevője volt a főváros művészeti életének.

 

Műveit, köztük arcképeket, aktokat, enteriőröket, több kiállításon is bemutatták, dolgozott illusztrációkon, valamint a Művészet című folyóirat részére fejléceket és záródíszeket tervezett.

 

1910-ben tagja lett a Reform szabadkőműves páholynak.

 

1911-től tagja lett a Kecskeméti művésztelepnek. Stílusa az impresszionisták erős színeit vegyíti a kötöttebb formaadással.