Lovas István: Nyílt levél Dr. Mikó Gergely kollégiumvezető bírónak - Fővárosi Törvényszék
Nyílt levél Dr. Mikó Gergely kollégiumvezető bírónak
Fővárosi Törvényszék
Tárgy: Saját magam bebörtönzési kérelme
Tisztelt Kollégiumvezető Úr!
Ön engem két iratában is (lásd a kitett iratok másolatait) 2012-ben „terheltnek” nevezett egy 1965-ben a fennálló, egy párti rendszer elleni összeesküvésért és hazatérés megtagadásáért kirótt szabadságvesztési döntésben, amelyet már 1992-ben semmissé nyilvánítottak. (A „terhelt” olyan személy, aki ellen büntetőeljárás folyik.)
Ezért e levelem végén súlyosan inzultálni fogom, és arra kérem, indítson ellenem emiatt eljárást, amely eredményeként a kiszabott pénzbüntetés helyett a szabadságvesztést fogom választani, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kapjon, miként működhetnek ma a bíróságok az önhöz hasonló emberek miatt a mai demokráciában.
Noha az ügy valamivel több, mint két évre megy vissza, addig nem kívántam önt a nagy nyilvánosság előtt megsérteni, ameddig brüsszeli tudósítóként a magyar igazságszolgáltatás keze nehezen ért volna el. Miután brüsszeli tartózkodásom a múlt hónap közepével véget ért, ez az akadály szerencsére elhárult.
Még 1994. január 19-én kelt, jogi helyzetem tisztázását kérő levelemre a Fővárosi Bíróság azt a végzést hozta, hogy semmissé nyilvánította az ellenem 1965. február 9-én összeesküvésben való részvétel és hazatérés megtagadása miatt hozott 3 év 2 hónapi szabadságvesztés ítéletét (lásd az ide feltett dokumentumot).
Ez az irat 2012-ben véletlenül ismét a kezembe került és akkor vettem észre, hogy benne születési dátumom tévesen 1954. július 17-nek van feltüntetve, holott az helyesen 1945. július 17.
Mielőtt folytatnám e levelet, egy pár szóval megmagyarázom a kádári jogi nyelvet nem ismerőknek, hogy miben merült ki a „hazatérés megtagadása”. Abban, hogy a hatóságoktól kapott csehszlovák „betétlappal” legálisan léptem át a magyar-csehszlovák határt, de onnan a zöldhatáron át, illegálisan mentem Lengyelországba, majd az NDK-ba, hogy onnan megpróbáljak az NSZK-ba szökni, miután az összeesküvésben résztvevő társaimat már kezdték letartóztatni.
Németországban elfogtak, majd a Stasi börtönében töltött egy hónap után külön géppel hoztak a Gyorskocsi utcába. Azaz jogilag nem „tiltott határátlépést” követtem el, hanem további határok illegális átlépésével egy „hazatérés megtagadásának” minősülő cselekményt.
Vissza a témára: arra gondoltam, hogy 2012-ben a Fővárosi Törvényszékhez fordulva az eredeti dokumentumban a hibás születési dátumot egyszerűen átjavítva kapok egy immár helyes születési adattal kiállított dokumentumot az ítélet semmisségéről.
Nem ez történt. Helyette ön két iratban is „terheltnek” nevezett 2012-ben (ld. az ön által aláírt két kitett iratot), holott „terhelt” nem lehet egy ügyben az, akinek ítéletét (már rég) megsemmisítették. Különösen egy olyan ügyben, mint amiről itt szó van. Ráadásul ön egy jogászhoz méltatlan pongyolasággal fogalmazva azzal kezdte szövegezését, hogy „A semmisség miatt” „indult büntetőügy” ellenem, holott én csupán egyszerű adatkorrekciót kértem. Magyarán azt, hogy az 1954-et javítsák 1945-re és nyomtassák ki így ugyanazt a semmisségi okmányt. Amit mind a mai napig nem kaptam meg. Vagyis egy felmutatható, helyes születési évvel kitöltött dokumentumot a korábbi semmisségi határozatról.
Önön kívül e levelet olvasók többsége megérti, hogy milyen düh fogott el, amikor valaki a demokrácia 22-ik évében egy olyan iratot kap, amely szerint egy 1965-ben a kommunista diktatúrában hozott politikai ítélet miatt még mindig „terhelt” a Fővárosi Törvényszék szemében. Ha itt valaki „terhelt”, az sokkal inkább ön és önök.
Irománya kézhezvétele után jogorvoslatért a Kúriához fordultam. Abban azt is megemlítettem, hogy ön nem mondott igazat nekem elküldött második levelében, amely szerint önök korábban már küldtek ez ügyben levelet a belga címemre. Ugyanis a belga posta se levelet, se értesítést nem kézbesített nekem az öntől állítólag elsőként küldött hivatalos levélről, és a másodikat valójában csak sürgetésemre küldték el (lásd szintén az ide feltöltött levelét).
A Kúria 2013. január 15-i keltezésű levelének első mondatában „panaszom megértéséről” biztosított, de sajnálattal közölte, hogy nincs lehetőségük jogi állásfoglalásra, mert az összeférhetetlen a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénnyel.
Ezért döntöttem úgy, hogy ezt az ügyet alkalmas pillanatban a nyilvánosság elé tárom. Ez az a pillanat.
A pillanat, amelyben önt viszolyogva ugyan, de undort keltő komcsi hernyónak nevezem kizárólag azért, hogy eljárást indíthasson ellenem, melynek végén megtagadva a rám várhatóan kirovandó pénzbüntetést, a nekem a legkevésbé sem ínyemre való szabadságvesztést választom, azért, hogy kiderüljön, kik kezében összpontosul ma Magyarországon az ítélkezés.
Most pedig néhány mondat önről. Ön korábban a budapesti II-III. kerületi bíróság elnöke volt. E bíróságon 2006 ősze után szintén pár perces tárgyalást követő 30 napos előzetes letartóztatásra futószalagon gyártott döntésekre került sor. Ilyen statáriális ítélkezések demokráciákban elképzelhetetlenek, de ez volt a Gyurcsány-korszak gyakorlata és nagyüzemben ez történt az önök bíróságán is.
Ön az MSZP-SZDSZ korszak futtatott embere volt. Annak a Fazekas Sándornak a kiválasztott embere, aki 2006-ban a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke volt, vagyis ott, ahol a legtöbb statáriális rögtön ítélkezés folyt...
Levelem végeztével még egyszer nyomatékosan kérem, indítson ellenem becsületsértés miatt eljárást. De azonnal!
Üdvözlettel
Bayer Zsolt: Leszarom Mozartot
„Leszarom Mozartot!” – üvölti egy amerikai kiképző őrmester valahol Amerikában, valamikor 1905 körül, az elmúlt húsz év egyik legcsodálatosabb filmjében, Nyikita Mihalkov Szibériai borbélyában.
„Leszarom Mozartot!” üvölti az amerikai kiképző őrmester, és azért üvölti ezt, mert fogalma sincs, kicsoda Mozart. És minden újoncnak utána kell üvölteni ezt a mondatot, különben nem veheti le a gázálarcot. És üvölti is minden újonc, egyet kivéve. Andrew nem üvölti. Inkább napokig hordja a gázálarcot, abban alszik, abban fut, mert hát „Mozart nagy zeneszerző”.
Andrew nem bírja kimondani, hogy „leszarom Mozartot”, mert Andrew apja Andrej Tolsztoj, az egykori cári kadét, aki Szibériát is vállalta a szerelméért, Andrew anyjáért. Igen, meg kell nézni a Szibériai borbélyt mindenkinek, aki még nem látta. (Érdekes, hogy az elmúlt húsz év két legnagyobb kelet-európai filmjét két évezredes halálos ellenség, Oroszország és Lengyelország fia készítette. Mihalkov Szibériai borbélya az egyik és Wajda Katynja a másik.) Aki pedig látta már, az nézze meg újra. Hogy friss legyen az élmény, milyen is az, amikor egy kőbunkó amerikai kiképző őrmester azt ordítja a pofánkba, hogy „leszarom Mozartot!”
Mert most éppen ezt ordítja megint.
Leszarják Mozartot, és leszarnak mindent. Leszarják a világ népeit, leszarják, ami az érdekeiken, az üzleten, a fogyasztáson, a „make money” parancsán kívül van, és ami kicsit is különbözik attól, amit ők gondolnak szabadságról és demokráciáról.
„Leszarom Mozartot!” – üvölti a kőbunkó Amerika a világ fülébe, a világ pedig utána üvölti, mert le akarja venni végre a gázálarcot. De mindig akad néhány, aki nem üvölti. Ahhoz a néhányhoz érdemes tartozni. Megdögleni inkább gázálarcban, de „Mozart igenis nagy zeneszerző!” És a világ csodálatos és színes és ezer arca van; a szabadság mámorító, és nem abból áll, hogy minden eladó, és mindent szabad; a világ népei is ezerfélék, és aki egyenruhát akar húzni mindegyikre, ugyanolyat, az menjen az anyjába.
Ezért utolérhetetlen a másik nagy és beteg zseni, Tarantino, amikor a Ponyvaregényben kimondja a nagy titkot: „Te, odaát is ugyanaz a szar van, mint itt, mégis valahogy egy kicsit más. Például otta McDonald’sban is lehet sört kapni. És képzeld, nem valami műanyag pohárban basszák eléd, hanem üvegpohárban…” Így foglalja össze Vincent Párizs és Európa lényegét az ő kedves gengszter barátjának.
Talán már egy hajszál sem választ el bennünket attól, hogy Vincentnek igaza legyen.
Ezért kell nagyon gyorsan megnézni a Szibériai borbélyt. Abban benne van minden, ami miatt az oroszok imádhatók. (Uramisten, ha belegondolok, hogy húsz-harminc évvel ezelőtt mennyire utáltam szegény oroszokat, és mennyire rajongtam Amerikáért… Uramisten, hát ez kinek a szégyene?)
Igen, az oroszok bizony imádhatóak. A lelkükért. Mihalkovért, Tarkovszkijért, Bulgakovért, Csehovért, Dosztojevszkijért. Azért, ahogy a kadétiskola vezetője, Radlov tábornok farsangkor, a „palacsinta ünnepén” félholtra issza magát. A „zapojért”… És azért az eleganciáért, ahogy most az orosz külügyminisztérium üzent Goodfriendnek, a „leszarom Mozartot” üvöltő kretén amerikai kiképző őrmesternek: „Őszintén szólva a diplomácia elmélete és gyakorlata mind ez idáig kategorikusan kizárta azt a helyzetet, hogy egy másik állam hivatalos képviselője nyilvánosan értékelje annak az országnak a politikáját, amelyben akkreditálva van.”
Még bizony belegondolni is szörnyű abba, mi történne, ha hasonló kijelentést tenne valaki az orosz nagykövetek vagy képviselők közül. „Már látom is a különféle publikációk kifejezéseit: »Oroszország új régi birodalmi ambíciói«, »Az orosz medve újra fenyegeti Európa szuverenitását«, »A Kreml diktátuma működésben«” - írta az orosz külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője.Az orosz diplomácia képviselője szerint olyan benyomás keletkezik, hogy a Varsói Szerződés szervezete titokban még mindig létezik, és a Politikai Tanácskozó Testületét az Egyesült Államok vezeti.
Hát ezért. És ez nemcsak elegáns, de olyan igaz, mint a nap. Pontosan ez zajlik most Magyarországon, Magyarország és a szabadon választott magyar kormány ellen.
A Népszabadság már nem is titkolja, inkább hosszan elemzi a kialakult helyzetet, és történelmi példák sorolásával sem fukarkodik: „Nem titok, hogy az Egyesült Államok elnöke a nemzetbiztonsági érdekek védelmében elrendelhet egyes külföldi kormányok megdöntésére irányuló titkos hírszerzési és egyéb műveleteket. (…) Az amerikai elnököktől sosem állt távol a titkosszolgálatok ilyen felhasználása. (…) George W. Bush 2007-ben az iráni kormányzat destabilizálására adott titkos utasítást, amelynek hatástalanságát mutatja, hogy Teheránban ma is ugyanaz a rendszer van hatalmon.
Az ismételt elnöki utasítások ellenére Kubában sem sikerült megdönteni az ötvenöt évvel ezelőtt hatalomra jutott Castro fivéreket. Másutt, például 1973-ban Chilében viszont sikerrel járt a titkos művelet.”
Mennyire érdekes és önleleplező mondatok ezek! S olvasom, az EU elhatározta, hogy felzárkózik Amerika mellé, és beszáll az Orbán-kormány elleni játszmába. Együtt fogják üvölteni mostantól a képünkbe, hogy „leszarom Mozartot!” S ehhez a demokrácia hiányáról szóló eszement és aljas hazugságokon túl most leltek egy új sípot: a korrupciót.
(folytatjuk)
Magyar Hírlap
Fricz Tamás: Bravó, Orbán Viktor! - „Nem vagyunk kommunisták, nem az emberek ellen kormányzunk, hanem az emberekkel közösen kormányzunk”
Orbán Viktor visszavonta a tervezett internetadót. Döntése bátor volt, amellyel meglepte a tüntetőket, a mögöttük álló baloldali ellenzék pártokat, s nem utolsósorban a világot, amelynek sajtója kéjesen várta, milyen „autokratikus”, „diktatórikus”, sőt „viktatórikus” lépést fog tenni a demonstrációk hatására. Orbán azonban velejéig demokrataként cselekedett, s most ezt nehéz megemészteni hazai és külföldi ellenfeleinek.
Lépése újszerű és modellértékű: a megválasztott politikai vezető figyelembe veszi a választói véleményét, szándékát, és annak alapján dönt. Tudomásul veszi, hogy az általa és kormánya által bevezetendő jogszabály az állampolgárok széles köreinek ellenállásába ütközik, vagyis nem találkozik a népakarattal, ezért visszavonja a javaslatot és januártól átfogó társadalmi konzultációt kezdeményez a téma kapcsán.
Orbán egyértelművé tette az elvi hátteret is: „Nem vagyunk kommunisták, nem az emberek ellen kormányzunk, hanem az emberekkel közösen kormányzunk” – mondta a szokásos péntek reggeli interjújában. Vagyis jelezte az országnak és a világnak: nem diktatúrában, nem autokráciában, nem önkényuralomban élünk, hanem demokráciában, ahol a kormány nem tehet meg mindent a kénye-kedve szerint.
Vegyük észre, hogy ehhez hasonló súlyú kormányzati önkorrekcióra még nem igazán volt példa az elmúlt huszonöt évben. Sokkal inkább azt tapasztaltuk, hogy a politikai vezetők foggal-körömmel ragaszkodtak az egyszer már meghozott döntésükhöz, az egyszer kimondott mondataikhoz, akkor is, ha már a teljes közvélemény számára egyértelmű volt az adott döntés elhibázott jellege.
Tették-teszik ezt azért, mert úgy hiszik, hogy ha egyszer is „engednek” a politikai ellenfeleik követeléseinek – legyenek akár pártok, akár tiltakozó állampolgárok –, akkor az a gyengeség jele, amivel a riválisok azonnal visszaélnek s ez elvezethet a bukásukig.
Ez az eltúlzott és teljes mértékben félreértelmezett „határozottság” vált jellemzővé a magyar politikai közéletben, amelyben a „Nagy arcok” harca és kíméletlen küzdelme zajlott és zajlik. A legékesebb és legelborzasztóbb példa erre természetesen Gyurcsány Ferenc, aki inkább négy éven át megbénította és tönkretette az országot ahelyett, hogy az őszödi beszéd ellenében kialakult általános, folyamatos és megszűnni nem akaró társadalmi ellenállás következményeként lemondott volna.
E torz, korrigálni, önkorrekciót végrehajtani képtelen politikai kultúra hatására vált a magyar belpolitika végletesen megosztottá, s alakultak ki szinte polgárháborús viszonyok az országban. A magyar demokrácia ezáltal egy konszenzus és kompromisszumok nélküli, konfliktusos demokráciává vált, amely saját energiáit emészti fel.
Orbán tette ezért zseniális és bátor, méltó fiatalkori önmagához. Huszonöt év után szakított a „magyaros” politikai paradigmával, s annyit mondott: az internetadó társadalmi ellenállásba ütközött, ezért nem vezetjük be, hanem vitát nyitunk róla.
Vagyis: mi, politikai döntéshozók, kormánytagok nem vagyunk csalhatatlanok! Emberek vagyunk, akik ugyanúgy hibázhatunk és tévedhetünk, mint bárki más. És ha ezt végre be is ismerjük és ennek szellemében cselekszünk, akkor vagyunk igazi demokraták.
Márpedig ha valamikor, akkor éppen most, az internetadó kapcsán kellett visszakozni. Ez az adótervezet ugyanis valóban annak az állatorvosi lova, hogy hogyan nem szabad egy adómódosítást bevezetni és elfogadtatni a közvéleménnyel. Az internetadó több sebből vérzett egyszerre: kiderült, hogy a javaslatot nem előzték meg sem szakmai, sem társadalmi konzultációk, kiderült, hogy még igazi háttértanulmányok sem készültek a bevezetés lehetséges következményeiről. Az is kiderült, hogy a Fidesz 2008-ban még éppen az internet megadóztatása ellen érvelt, és ez korántsem lényegtelen körülmény!
És egyáltalán: a modern világ szimbóluma az internet, ennek a megadóztatása pedig úgy tűnik fel, mintha ez a kormány egy, a fiatalosságát elveszítő, öreges, naftalinszagú kormánnyá változott volna.
Nos, ezért – is – kellett visszavonni az adótervezetet.
Tudom, persze, hogyne tudnám: most jönnek a szokásos magyar csűrő-csavaró nagyokosok, a „ravaszok”, a „mindent tudók”, a kávéházi Konrádok – a jobboldalról is -, akik „jól informáltan” elmondják: a „Viktor” csak taktikai okokból tette, amit tett, a Viktor „jól kiszámította”, a Viktor „el akarta terelni a figyelmet”, a Viktor „előre tudta”, a Viktor „semmit sem változott”, majd úgyis bevezeti az adót stb., stb. A mindent tudók már megint mindent tudnak
Természetesen minden politikai döntésben – így a visszavonásban is – van taktika és stratégia – is. Még szép, hogy van. De az is szó itt a fontos.
És a kérdés: visszavonta vagy nem vonta vissza az adót a kormányfő?
Visszavonta.
És ezzel demokrata módjára cselekedett. Dicséret érte!
Hiszek a nemzetben
Magyarvalkó - Kalotaszeg - Erdély fotó Kádasi Laura"]
"...Hiszek a nemzetben..." Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
Gonosz játék ez, amit a bankkártyákkal művelnek
Már hallom is, hogy milyen maradi vagyok, igazi őskövület. Talán… Meg önző is, csak a saját érdekemet nézem. Hát kiét kellene? A bankét?
Visszatérően olvashatunk cikkeket arról, hogy rosszul bánunk a pénzzel, főleg készpénzt használunk, miközben át kellene térnünk a készpénzt kímélő fizetési eszközökre.
Külön ki szokták emelni, hogy mi, magyarok, élen járunk a pénzügyi tudatlanságban, egyben a készpénz használatában is.
A bankok közben nem győznek eleget „kommunikálni” arról, hogy milyen fontos lenne kímélni a bankókat. És igazuk is van. Elvégre ez nekik további üzlet lenne. Többszörösen is. Nem véletlen, hogy a pályán feltűntek az infotechnika óriásai is, ők is ki szeretnék harapni ebből az óriási piacból a maguk részét.
Ma már kötelezően kell, hogy legyen bankszámlám, a munkaadók ide utalják a fizetéseket. (Állami alkalmazottaknak akár meg is mondják, hogy melyik banknál kell nyitni a számlát, és így több százezer ügyfélhez, és micsoda összegekhez jut az intézmény egyetlen mozdulattal!) Havi számladíjat fizetek ezért. Amennyiben választok egy bankkártyát is mellé, annak a fenntartása további éves díjba kerül. Az utalások, a kártyás fizetések is pénzbe kerülnek, igaz, ez utóbbi a leggyakrabban a kereskedőt terheli, ahol vásárolok. Közben pedig a pénzem a bankban – azaz a bank rendelkezésére – áll. Látra szóló kamatra, azaz bagóért.
Érdemes szót ejteni arról is, hogy a bankok a bankkártyám révén milyen pluszinformációkhoz jutnak rólam. Mit vásárolok, hova járok kozmetikushoz, merre utazgatok, hogy bánok a pénzzel. Ez pedig komoly – amúgy mellékesen megszerzett és eladható – érték. Az infotechnikai cégek éppen ebben az irányban szeretnének még beljebb hatolni a magánéletembe.
Az internetes kereséseimet és szörfözéseimet elemezve már sokat tudnak az érdeklődési köreimről (10 napja kerestem egy internetes kábelt, egy cég a mai napig támad a Google felületein át, akármilyen honlapot böngészek is – üzenem, köszönöm, még aznap megvettem), de be szeretnék zárni a kört, és pénzköltéseimről is mindent akarnak tudni. Ráadásul úgy, hogy én még fizetnék is érte.
Állítólag a készpénz rendkívül drága. Lehet, de nem nekem. Ha kapok 100 forintnyi fizetést kápéban, és abból 10 forintot befizetek sárga csekken, akkor pontosan 90 forintom marad. Nincs számlavezetés, nincs átutalási díj, nincs kártya- és kártyahasználati díj sem (az őrület teteje, hogy a bank átutalási díjat számol fel a saját magának átutalt, hitelt törlesztő részletért is). Ezek az apróságok ugyanis rendkívül gonosz tulajdonsággal rendelkeznek: év végére összegyűlhet belőlük 20-30-50 ezer forint is. Azaz rámehet – szinte észrevétlenül – akár félhavi fizetés is. Valamire, ami teljesen felesleges.
Már hallom is, hogy milyen maradi vagyok, igazi őskövület. Talán… Meg önző is, csak a saját érdekemet nézem. Hát kiét kellene? A bankét? A bank mikor vette figyelembe az én érdekemet? Valószínűleg nem figyeltem eléggé, mert még nem tapasztaltam ilyet.
Elfogadom, hogy a kártyás fizetés kényelmesebb (például nem húzza a zsebemet maréknyi apró). Vagy biztonságosabb egy bankkártyával sétálgatni, mint egy halom készpénzzel (mert a rablónak elszántabbnak kell lennie, hogy kiverje belőlem a PIN-kódot is).
De mindez miért kerül pénzbe? Igen, azt mondják, hogy ez szolgáltatás. Akkor miért köteleznek rá? A szolgáltatások többségéről el tudom dönteni, hogy kell-e nekem. Különösen, ha fizetnem kell érte.
Egy ügyfélbarát bankban (ilyet persze még nem láttam, de ha valaki igen, akkor jelezze) ingyenes lenne a számlanyitás, annak fenntartása és a bankkártya is, meg mindenféle utalás, fizetés. Azért cserébe, hogy náluk tartom a pénzemet, amit ők jelentős haszonnal, magas kamatra kikölcsönözhetnek – a tudtom nélkül – bárkinek. És a profitot sem osztják meg velem.
Persze sokkal firnyákosabb mind a két oldalt lehúzni…
naív - mno
Mága Zoltán önálló amerikai tévéshow-t kap - a hegedűművész közösségi oldalán mindössze néhány hét alatt már hárommillió emberhez eljutott
Az Egyesült Államok legnagyobb közszolgálati televíziótársasága, a Public Broadcasting Service (PBS) novemberben a budapesti Vigadó épületében világsztárok közreműködésével készít műsort Zoltán Mága: From Budapest with Love címmel.
A Prima Primissima-díjas hegedűművészt olyan videoklipek készítésére is felkérték, amelyek a magyar zeneszerzők művei mellett az ország turisztikailag vonzó épületeit, településeit is népszerűsíti. Az első videoklip, amely a budapesti Halászbástyát és az onnan látható fővárosi panorámát mutatja meg, a hegedűművész közösségi oldalán mindössze néhány hét alatt már hárommillió emberhez eljutott. A videoklipek hazai premierje a Duna Televízió Kívánságkosár című adásában volt.
A Parlament épületét, a Citadellát és a fővárost éjszaki kivilágításban bemutató klipek már elkészültek, azokat a novemberben készülő műsor jövő évi premierjét követően sugározzák a PBS csatornáján, amely több mint 110 millió televíziónézőhöz és 38 millió internetes követőhöz jut el.
Jelenleg is zajlik Mága Zoltán Hegedűvel a világ körül címmel indított 100 állomásos világ körüli turnéja. A hegedűművész eddig Erdélyben, Bécsben, a New York-i Carnegie Hallban és Torontóban adott telt házas koncerteket. Novemberben Dél-Koreában lép színpadra, majd visszatér az Egyesült Államokba, hogy december 10-én Hollywoodban, a Dolby Színházban adjon koncertet a legkiválóbb magyar zeneszerzők és világhírű komponisták műveiből.
A gálaműsorban együtt szerepel Natalie Cole világhírű énekesnővel, valamint David Fosterrel, aki mások mellett Céline Dion, Andrea Bocelli, Beyoncé, Madonna és Mariah Carey zenei producere és művésztársa. Karácsony előtt ismét Bécsben lép fel világhírű művészekkel közösen. A Hegedűvel a világ körül turnésorozat jövő évben Kínában és a Közel-Keleten folytatódik.
Szép vagy Magyarország, gyönyörű vagy Budapest - kattints a VIDEÓRA! - érdemes!
http://www.youtube.com/watch?v=8pBo_0exUvU&list=UUakjRwDrWjip2yuslQx_peg
Erdővidék - 2. rész - Miklósvárszék - Székelyföld - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!
másold be a VIDEÓ linkjét - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=tX_2GjGhlxg&index=17&list=PLpBqJgTiIEqxcEXKaODUAUaC8SeE9iTHq
Ma van Mindenszentek ünnepe
Az ünnep a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, vagyis valamennyi megdicsőült léleké, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Keleten minden vértanúról megemlékezve már 380-ban megülték ezt az ünnepet. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét, a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává. A protestánsok istentiszteleteiken szintén halottaikért imádkoznak. Az ünnephez kapcsolódó általános szokás a sírok feldíszítése és a halottakért való gyertyagyújtás. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. Magyarország egyes vidékein szokás volt e napon harangoztatni a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek sírjaikból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. forrás: magyarkurir.hu, MTI, mno
Orbán Viktort Nyugatról akarják megpuccsolni - rövid ellenzéki lapszemle
A Hetek információi szerint is tart az Orbán-kormány egy esetleges CIA felforgató művelettől Magyarországon. A kiadvány összefüggést lát aközött, hogy a közelmúltban gyanús körülmények közt, különböző korrupciós ügyek miatt bukott meg a cseh kormány, valamint hivatkozik arra, hogy a prágai lapok titkosszolgálati akciót sejtenek a történtek mögött. A magyar sajtó most összefüggésbe hozta a térségi államban történteket azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államok korrupciós ügyekre hivatkozva beutazási tilalmat rendelt el magyar állampolgárok ellen, vagyis de facto szankciókat hirdettek meg a miniszterelnök holdudvara ellen.
A lap értesülései szerint fideszes körökben számolnak egy olyan lehetőséggel, hogy a CIA felforgató műveletet kezdhet a kormány eltávolítása céljából. Nem egyedi ez a feltételezés, korábban ugyanis már látható volt, hogy a nyugati pénzügyi körök a kormány eltávolítására készülnek. A jelenlegi szankciók, a beutazási tilalom ugyanis nem előzmény nélküli történés, hanem egy hosszadalmas nyomásgyakorlás, kényszerítő intézkedések sorozatának folytatása.
Már amikor a Templeton visszadobta az általa birtokolt kötvények nagy részét, előrevetítettük, hogy számítani lehet további lépésekre, melyek a kormány anyagi mozgásterének csökkentését célozzák. Ez egy hosszadalmas folyamat, melynek során a nyugati körök fokozott nyomást helyeznek a magyar kormányra, hogy az a jelenleginél ellenségesebb pozíciót vegyen fel Moszkvával szemben. Ennek a nyomásgyakorlásnak része volt a brutális mértékű kötvényvisszadobás, a túlzottdeficit-eljárás újraindítását újra és újra felemlegető nyugati szakértői nyilatkozatok és brüsszeli fenyegetés, a magyarországi bankok leminősítése is.
A beutazási tilalom már csak ennek a folyamatnak a tetőzése, amit pénzügyi téren határozott figyelmeztető lövések előztek meg.
A Hetek információi szerint a kormánypárt belső köreiben mostanra mindenki biztos abban, hogy Washingtonban "nagyobb fokozatra kapcsolták" az Orbán-rendszer elleni politikát. A hónapokon át húzódó pénzügyi manővereket, a forint elleni támadásokat követően diplomáciai jelzés értéke volt annak, hogy az amerikai külügyminiszter nem fogadta Szijjártó Pétert washingtoni bemutatkozó látogatása során, hanem egy alacsonyabb rangú személyt küldött maga helyett.
Ezt a diplomáciai jelzést azonban megelőzte a nyugatbarát hazai média által kezdett lejárató kampány, melynek során a külügyminiszter személyét célozták és anyagi helyzetét górcső alá véve kezdték meg a Szijjártó Péter elleni hangulatkeltést. Mindez nem tekinthető véletlennek, tekintve, hogy a lejárató kampány kezdete után egyértelművé vált; Washington nem fogadja el a magyar külügyminiszter személyét.
Ebben a - láthatóan az amerikai külüggyel összhangban cselekvő - lejárató kampányban olyan sajtóorgánumok vettek részt, melyek kormánypolitikusok kijelentései szerint is együttműködnek külföldi titkosszolgálatokkal. Semjén Zsolt korábban kijelentette, hogy az Index.hu liberális sajtóorgánum összhangban cselekszik azzal, az Ukrajnában zajló titkosszolgálati művelettel, melynek célja a kettős állampolgárság lejáratása, a kettős állampolgárság betiltásának előkészítése. Később az Index.hu saját bevallása szerint is egy jelenleg az Egyesült Államokban élő, Oroszországban halálra ítélt ügynökkel konzultált, mielőtt közvetlen a választások előtt megkezdték a Kovács Béla jobbikos politikus elleni lejárató kampányt.
Ugyanez a média adta le a "kezdőlövést" Szijjártó Péter lejáratása ügyében, amely esetben kis késéssel bebizonyosodott, hogy az amerikai külpolitika szócsöveként cselekedtek; olyan irányban kezdték meg kitaposni az utat, melyet az amerikai külügy két hét késéssel nyilvánosan is felvállalt. Mindez megerősíti, hogy egyes liberális sajtóorgánumokat Washington üzenő füzeteként kell kezelni. Ha ezek a sajtóorgánumok biztosak abban, hogy a Fidesznek tartania kell egy CIA akciótól, akkor tartania is kell, mert az ilyen információk megszellőztetése az amerikai külügy szándékainak megnyilvánulása.
Az Orbán-kormány valószínűsíthetően egyébként is készült egy olyan helyzetre, melynek során Washington felforgató akcióval destabilizálhatja a magyar kormányt, és a kijevi puccshoz hasonló folyamatok kezdődhetnek Budapesten. A harmadik Orbán-kormány megkezdte az állami adminisztráció decentralizálását, amit a kijevi puccs tapasztalatai tettek szükségessé.
Emellett arra sem árt emlékezni, hogy a közelmúltban rejtélyes körülmények közt, két sörre hivatkozva távolították el tisztségéből Zsombok György dandártábornokot, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) főigazgató-helyettesét. Az NVSZ a rendvédelmi dolgozókat, a polgári titkosszolgálatok és a közigazgatás alkalmazottait távolíthatja el, olyan indokokra hivatkozva, mint korrupció, kötelességek nem teljesítése vagy törvénysértő módon teljesítése.
Zsombok György félreállítása részét képezi egy olyan hatalmi játszmának, melynek részeként a helyette kinevezett személy részt vehet az egyes hatalmi ágakban kezdett tisztogatásban. Ha a CIA saját emberét ültette Zsombok helyére, az Orbán-kormány több frontos harccal kell szembenézzen, aminek részét képezhetik az online közösségi hálókon különböző indokkal kezdett szervezkedések is, korrupció elleni csoportok, de az imént bevezetett internetadó elleni tiltakozás is könnyen tévútra vezethető provokátorok alkalmazásával.
Figyelmeztetés Prágából: mi is csehül járhatunk - a Földön csak az Egyesült Államokban nincs puccsveszély, mivel ott nincs amerikai nagykövetség
Korrupciós botrányra hivatkozva, gyakorlatilag puccsal buktatták meg a cseh kormányt, méghozzá amerikai megrendelésre, mert Prága megpróbálta megakadályozni Washington befolyásszerzését az országban, többek között azzal, hogy nem engedte verseny nélkül nyerni a silány amerikai pályázatot egy atomerőmű-bővítési tenderen – emlékezett vissza a tavalyi történésekre Petr Necas akkori kormányfő szóvivője lapunknak adott interjújában.
Petr Hájek rámutatott: nyilvánvaló a párhuzam az akkor cseh, és magyar történések között, hiszen Budapesten is van amerikai nagykövetség, az utcai tiltakozások élén egy amerikai diplomata áll. Az egykori cseh bennfentes ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ha Magyarország sikeresen szembeszáll Washingtonnal, azzal elhozhatja a reményt egész Közép-Európának is.
A hivatalos média úgy mutatta be kormányunk bukását, mint a miniszterelnök és a hivatalát vezető asszony, Jana Nagyová viszonyának következményét – idézte fel az eseményeket Petr Hájek, aki felvetésünkre, hogy Magyarországon az emberek keveset tudnak Necas távozásáról, úgy reagált: a cseh közvélemény is alig értesült arról, mi is történt valójában. – Az említett asszony állítólag katonai titkosszolgálatunkkal figyeltette meg a kormányfő akkori feleségét. Azt akarták velünk elhitetni, hogy rendőrök százai ezért törtek be a kormány és a védelmi minisztérium hivatalaiba, ezért tartóztattak le korábbi képviselőket, s tették rá a kezüket bankoknál elhelyezett privát széfekre – idézte fel a volt szóvivő. Ám a vizsgálatok – Hájek szerint aligha meglepően – máig nem hoztak eredményt. – A vádak úgy olvadnak el a rendőrség kezében, mint az áprilisi hó, ám a fő célt sikerült elérni, új kormányunk van – emelte ki. Rámutatott: az általa vezetett Ellenáram (ProtiProud) internetes magazinban előre jelezték az eseményeket, s a cseh médiában egyedüliként tájékoztattak a puccs valódi okairól.
Bevezetésként utalt egy latin-amerikai elnök szavaira, miszerint a Földön csak az Egyesült Államokban nincs puccsveszély, mivel ott nincs amerikai nagykövetség.
Cseh protektorátus
Ezt követően belevágott egy hajmeresztő történetbe: a prágai legfőbb ügyész az amerikai követségen tett szert másodlagos – vagy elsődleges – állásra, csakúgy, mint legfőbb szövetségese, a különleges rendőrség korrupcióellenes különítményének főnöke.
Az amerikai követségen készítették elő, és döntöttek a puccsról.
A legfőbb ok, hogy végső fázisába jutott a temelíni nukleáris erőmű két blokkal történő bővítésének ügye. Az előző év őszén a Necas-kormány dönteni készült arról, ki nyerje a tendert: a versenyben részt vevő cseh–orosz konzorcium, vagy egy amerikai cég. – Ez látszólagos verseny volt, az amerikaiak ajánlata ugyanis használhatatlan volt. Ám senki sem kételkedett, hogy ők fognak nyerni, politikai okokból. Nemcsak dollármilliós nászajándékról volt szó, de egy olyan ügyről, amely biztosította volna az amerikai jelenlétet cseh földön – jegyezte meg.
Az Egyesült Államok ugyanis nyilvánvalóvá tette, biztosítja számukra a „testvéri katonai segélyt”, ha lesz befektetés. Vagyis, ami nem történt meg évekkel azelőtt, amikor az amerikaiak egy Oroszországot célzó radarállomást akartak építeni Csehországban, bepótolhatták volna Temelínnel. – Amikor bezárult az egyik ajtó, kinyílt egy másik, vagy ahogy csehül mondjuk, dobd ki őket az ablakon, bejönnek az ajtón. Bejöttek, de nem nyitották ki – mondta Hájek. Beszámolója szerint Necas rájött, az amerikai ajánlat annyira rossz, hogy az már szinte veszélyes.
Csak azt felejtette el, hogy ő nem egy szuverén ország kormányfője, hanem csak egy protektorátus kormányzója, amit Brüsszel és Washington irányít. Moszkvai látogatásán tájékoztatta Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt és Vlagyimir Putyin elnököt, hogy tisztességes verseny lesz Temelín kérdésében. Ezeknek a szavaknak a kimondásával nemcsak kormánya, hanem saját politikai karrierje sorsát is megpecsételte – vélte a volt szóvivő.
Másféle lojalitás
– Az általunk megszerzett információk szerint ugyanaznap az amerikai titkosszolgálat oroszországi részlege tudomást szerzett a sorsdöntő beszélgetésről – folytatta Hájek. Néhány nappal azután, hogy Necas hazatért Moszkvából, kezdetét vette a „Prága hadművelet”. A cél egyértelmű volt: meg kellett akadályozni, hogy a kormány dönthessen Temelínről, ahogy szándékozott, néhány héten belül. A rendelkezésre álló rövid idő miatt nagyon kellett sietni az akcióval. – Bár mint később megtudtuk, a kormányfő hivatalát már jó ideje lehallgatták, anélkül hogy arról neki akár a legcsekélyebb fogalma lett volna.
A mi titkosszolgálatunk, amely formálisan a miniszterelnök alá tartozik, semmit nem mondott neki erről, lojalitásuk láthatóan máshova kötötte őket. Az ügylet sikeresnek bizonyult, a kormány megbukott, a tendert törölték. Nincs kétség afelől, hogy ki nyeri meg, ha egyszer újra elindítják. Kivéve, ha az akkori miniszterelnök is kész lesz a politikai öngyilkosságra – tette hozzá.
Magyarország lehet a reménysugár
Ami a tanulságokat illeti, azok Hájek szerint nyilvánvalók Magyarország számára is, ahol meglátása szerint hasonló a helyzet. Nemcsak azért, mert a kormány döntött arról, hogy a nukleáris erőművet az oroszokkal együttműködve bővítik, hanem azért is, mert magabiztos függetlenségről tett tanúbizonyságot.
Úgy tűnik, azt gondolják, Magyarország nem Brüsszel protektorátusa. – De ha nem is az, Budapesten is van amerikai nagykövetség, az utcai tiltakozások élén egy amerikai diplomata áll – figyelmeztet a cseh bennfentes, kifejezve reményét, hogy ha sikerrel szembe lehetne szállni a nyomásgyakorlással, az reménysugár lenne más országoknak is, legalábbis a közép-európai térségben.
mno