A liberális fordulat nagyszámú vesztese kényelmetlenül érzi magát a demokráciában - rövid ellenzéki lapszemle

                            Salát Gergely sinológus szerint Kína a nyugati gondolkodók nagy talánya. Hogyan lehetséges az egypártrendszer keretei között olyan fejlődés, amely fűti a világgazdaságot, hitelez még az Egyesült Államoknak is? A Nyugat a saját logikáját követve harminc éve vár rá, hogy bebizonyosodjék: a kapitalizmus nem működhet pártállami körülmények között. Ám Kína eddig legalábbis nem igazolta az elméletet. Andrew Arato, a New York-i New School Egyetem szociológiaprofesszora, a demokratizálási folyamatok kutatója szerint a demokrácia nagy társadalmi csalódást keltett: sem strukturálisan, sem politikailag nem voltak túl sikeresek a vele kapcsolatos próbálkozások. A problémákhoz hozzájárul a korábbi hibás gazdaságpolitika is. A liberális fordulat nagyszámú vesztese kényelmetlenül érzi magát a demokráciában, nem úgy látja, hogy megfelelően képviselnék az érdekeit. Hiba volt, hogy a demokratikus rendszerváltás ennyire össze volt kötve a liberális gazdaságpolitikával. Hosszú távon okozott ezzel problémákat, és még okozhat továbbiakat. Éppen Gorbacsov és a Szovjetunió példája mutatta meg számukra, hogy a gazdaságpolitikát kell előre venni, a demokratizálást pedig inkább le kell lassítani. Népszabadság  

Elkerülhetetlen a lisszaboni egyezmény felülvizsgálata - rövid lapszemle

 

Szerinte a baloldal nem érti meg azt, hogy ha nyitva vannak a határok, nem lehet biztosítani a szélesebb társadalmi rétegek kielégítő életszínvonalát, mert a bevándorlás lenyomja a munkabéreket. Ugyanakkor a szabad bevándorlás lehetősége azon országok felé is igazságtalan, amelyekből a legjobb képességű emberek elvándorolnak. De nem csak a bevándorlás, hanem a tőke beáramlás és a kereskedelem bizonyos fokú korlátjára is szükség van, annak érdekében, hogy helyben munkahelyeket, megfelelő jövedelmeket és ezáltal létbiztonságot lehessen teremteni. A jelenlegi helyzetben – mivel az unió nem tud az egyes országok problémáira megoldást találni – a szeparálódás, a nemzeti hatáskörök visszaszerzésére irányuló igény egyre nagyobb lesz, és valóban kikényszerítheti a lisszaboni egyezmény felülvizsgálatát, az európai alapok újragondolását, beleértve az egyezmények elején meghirdetett négy szabadság, a javak, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának felülvizsgálatát is. Magyar Nemzet  

Németországot nem szabadna követendő példának állítani az eurózóna többi országa számára - rövid lapszemle

                        Philippe Legrain, a London School of Economics vendégoktatója szerint gazdasági szempontból veszélyes, hogy Angela Merkel Európa gazdaságait a német mintára kívánja átformálni. A német gazdaság távolról sem tekinthető Európa legsikeresebb gazdaságának. Bár Németországnak megvannak a maga erősségei: világhíres cégek, alacsony munkanélküliség és kiváló hitelminősítői besorolás, de egyben stagnáló bérek, csődbe ment bankok, nem megfelelő beruházások, alacsony termelékenység növekedés, lehangoló demográfiai adatok és erőtlen GDP-növekedés is jellemzi. A beruházási ráta a 2000-ben mért 22,3 százalékról 2013-ra 17 százalékra esett vissza. A partnergazdaságok kárából profitáló gazdasági modellt – alacsonyan tartják a béreket az export szubvencionálása érdekében – nem szabadna követendő példának állítani az eurózóna többi országa számára. A stagnálás terheinek oroszlánrészét a német munkavállalók viselik. Bár a termelékenységük az elmúlt 15 évben 17,8 százalékkal nőtt, reálértékben kevesebbet keresnek, mint 1999-ben. Németország valójában az instabilitást terjeszti. Bankjainak hitelezési politikája eszközár-buborékokat gerjesztett a pénzügyi válság bekövetkezte előtti időszakban, azóta pedig adósságdeflációt eredményezett. Azt látva, hogy milyen mértékben ártottak Németországnak az alacsony bérek, a bércsökkentésnek az eurózóna többi részére történő ráerőltetése katasztrofális hatással járna. Világ Gazdaság

"A pluralizmus és a szabad verseny mellett kiálló nyugati vezetők a gyakorlatban arcátlanul megsértik ezeket az elveket” - rövid lapszemle

                              Alekszandr Tolkacs távozó orosz nagykövet szerint nagyra értékelik az Oroszországgal a kapcsolataikat a jelenlegi hangulat ellenére is pragmatikusan, a kölcsönös előnyökre alapozva építő országokat. „A bajban ismerszik meg az igazi barát, és mi a barátokat nem hagyjuk cserben. Aki nehéz pillanatokban a kezét nyújtotta felénk, az adott esetben számíthat a támogatásra”. „Ami pedig a partnereinkre kétségkívül nehezedő nyomást illeti, csak sajnálni tudom, hogy a demokratikus értékek, a pluralizmus és a szabad verseny mellett kiálló nyugati vezetők a gyakorlatban arcátlanul megsértik ezeket az elveket”. A kereskedelmi kapcsolatok korlátozásának a politikája nem vezet sehova. Ez a felismerés könnyebb lesz, ha Európa végre a saját fejével kezd gondolkodni, a saját érdekeit követi, nem pedig kívülről jövő utasításokat követ. Nem véletlen, hogy a „szankciós hisztéria” egybeesik a transzatlanti szabad kereskedelemről szóló tárgyalásokkal. Az Oroszországgal folytatott kereskedelem korlátozása az alternatívától fosztja meg Európát, amelynek így ezen az egyeztetéseken jelentősen csökken a mozgástere. Tolkacs nem gondolja, hogy le kellene mondanunk a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő Európa tervéről. Készek a párbeszéd felújítására, amennyiben az EU változtat kioktató hangnemén. Fontosnak tartják azt is, hogy Európa önállóan és ne lakáj módjára Washington felé pillantgatva döntsön. „Minden elismerésem az önök miniszterelnökéé, aki az európai értékek általános devalválódása közepette ráérzett a magyar társadalom többségének igényére, és nem fél belefogni a hagyományos értékekre alapozott átalakításba. Őszintén kívánom, hogy törekvést siker koronázza!” A Gazprom nem rúgta fel soha a szerződéseket, és a gázellátást nem használta nyomásgyakorlásra. Európa gázellátását mindkétszer Kijev veszélyeztette, s ahogy Ukrajnát ismerjük, erre a jövőben is számíthatunk. 2009-ben Ukrajna lopta a gázt, és most sincs pénze, így hozzá fog nyúlni az Európának szánt gázhoz. Magyar Nemzet

Híres tudósunk örök érvényű gondolata - és a róla elnevezett hágó a Magas-Tátrában - Felvidék

                              "Történettudás nélkül ki foghatja fel tisztán a jelent? S kinek nincs múltja, hová ülteti a jövendőt? Mely mélyebb földet kíván, mint a jelennek arasznyira ható kérge!" Hunfalvy Pál (1810-1991) -  jogász, etnológus, történetíró, az 1848-1849-es forradalom idején parlamenti képviselő, az MTA tagja

Kárpát-medence gyógynövényei - Cserszömörce

                        Délvidéken, Erdélyben, a Déli-Vértesben, a Bükk, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepített fás szárú, cserje vagy fa. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el. A cserszömörce a molyhos tölgy bokorerdő jellegzetes növénye. 3-5 méteres, terebélyes bokor. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Lombja ősszel mély bíborvörösre színeződik. Júniusban nyíló virágbugái érdekes díszét a rengeteg meddő virág tollas-szőrös virágkocsányai adják. Színük liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld, és az elvirágzás után még sokáig - néha augusztus végéig is - megmarad. Levele gyulladáscsökkentő, fertőtlenítőszert készítenek belőle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen).  A növényből ipari bőrcserző-anyagot és sárga festékanyagot is nyernek ki. A kézműiparban kelmefestőszer volt, a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra. A cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is. Mérgező hatása miatt használatát orvossal javasolt megbeszélni!

A haza mindenek előtt

                                    "A haza mindenek előtt." Deák Ferenc (1803-1876) - politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter  

A vár, csodálatos vidék, és az egykori Millenniumi emlékmű – 1896 – Dévény – Ausztria és a Magyar Királyság közötti történelmi határnál, a Duna és a Morva összefolyásánál - Felvidék - Őrvidék

                                      A történelmi Magyarország hét millenniumi emlékművének egyike volt a dévényi, a Felvidéken. Az 1896-ban átadott emlékmű avatóünnepségén báró Jósika Sámuel, a császár és a király személye melletti miniszter mondott ünnepi beszédet.   A dévényi vár fokán állt, 21 méter magas, haraszti mészkőből készült emlékművet Berczik Gyula tervei alapján építették. Az oszlopfőn elhelyezett honfoglalás-kori vitézt ábrázolt szoboralakzat volt, amely jobbjában leeresztett karddal, bal kezében országcímerrel díszített pajzzsal jelképesen az ország északnyugati kapuját őrizte - Jankovics Gyula szobrászművész alkotása volt. Az emlékművet 1920-ban a csehszlovák hadsereg lerombolta.

Magyar közmondások, szólások

                    "Serény asszonynak rest a leánya, rest asszonynak serény a lánya" Magyarázat: a szorgalmas anyának gyakran ellustul a lánya, de rest asszony - minthogy maga nem szeret dolgozni - korán munkához szoktatja a lányát.  

Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék - A szorgalmas és a rest leány – rövid VIDEÓ!

                          kattints a rövid VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=tADkcAzu_-Q