Régi magyar színházi csillagok - Bajor Gizi (1893– 1951)

                                Bajor Gizi (1893– 1951) Corvin-lánccal kitüntetett, Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Villája ma a Bajor Gizi Színészmúzeum. Az Angolkisasszonyoknál nevelkedett, 1911 és 1914 között végezte el a Színművészeti Akadémiát. Az Akadémiáról útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett, amelynek két évad kivételével (1924-1925 Magyar Színház) haláláig tagja volt. 1920. augusztus 2-án Budapesten házasságot kötött Vajda Ödönnel - a frigy 1927-ben válással végződött. 1929. -ben hozzáment Paupera Ferenc bankigazgatóhoz. A bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után 1932-ben elváltak. Villájában a második világháború alatt sok üldözöttet bújtatott, így itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán Tibor professzort is. 1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól félve, hogy feleségét súlyos betegségek (süketség és agydaganat) fenyegetik, megölte, majd magával is végzett. Bajor Gizi a magyar színjátszás legnagyobb alakjainak egyike.

Ha azt mondanák, hogy itt a világ vége

                          " Ha azt mondanák, hogy itt a világ vége, én akkor is szépen megöntözném a virágaimat, ebéd közben megnevettetném a gyermekeinket, mert a jó Isten ezt a feladatot bízta rám, és mert a friss virágok között, derűs együttlétben a világvége is is elviselhetőbb lesz." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

Szociális hipochondriát tapasztalok

                                "Igazából a fejekben van nagy baj, szociális hipochondriát tapasztalok: bebeszéljük magunknak, hogy rosszul élünk, holott a mostani átlag karácsonyi vacsora és a húsz évvel ezelőtti között hihetetlen különbség van. Nem az a baj, hogy a mostani gazdagabb, hanem hogy nem társul hozzá elégedettség, hála." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

A történelem nem ismer azonosságokat

                                  "A történelem nem ismer azonosságokat, de ismer feltűnő és megkapó hasonlatosságokat. Szinte azt lehetne mondani, hogy a történelem nagy hőskölteménye egyes strófáinak is megvan a maguk refrénje." Küzdelmek könyve - 1926 Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter    

Magyar közmondások, szólások

                                "Elmúlt a szomjúság, nem barát a kút." Magyarázat: Hálátlanok az emberek.

Hungarikumok - Magyar nóta - Dankó Pista híres nótája: Hamis a rózsám - énekel Szalay László - rövidke VIDEÓ!

                                          kattints a rövidke VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=xW-PROT6gR4

A szegénység kitermeli a rosszaságot

                                    "A szegénység kitermeli a rosszaságot. A nyomor. Mert van tisztes szegénység is, amely sarkall, amely még nem látszik legyőzhetetlennek. Az ilyen szegények iparkodnak, ezek végeznek el minden munkát, ezek hozzák létre a nagy alkotásokat. De a nyomor az már semmit semmit sem csinál, csak árt. Pusztít, mint a szennyes árvíz." Móricz Zsigmond (1879-1942) - író, újságíró, szerkesztő  

Vár az Árva folyó felett - Árva vára - Felvidék

Magyar emlékek a nagyvilágban - Hudecz László (1893-1958) - emlékek - Vatikán - Sanghaj

                          A kalandos sorsú Hudecz László (1893-1958) egy hatgyermekes mérnökcsalád első gyermekeként született Besztercebányán , Felvidéken. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1914-ben, és 1916-ban már a Magyar Királyi Építészkamara tagja volt. Az I. világháborúban orosz fogságba esett, később, 1920-ban kalandos úton Sanghajba szökött, ahol először egy amerikai építőcég alkalmazottjaként megtanult angolul és kínaiul, majd 1925-ben önállósodott. 1942-ben tiszteletbeli konzul lett. Több felekezet templomát is - térítés nélkül - megtervezte Sanghajban. Az 1940-es évek második felében családjával elhagyta Kínát, és Svájcban, Luganóban telepedtek le, onnan Rómába ment, ahol egy különleges feladatot kapott: a Szent Péter sírját kutató nemzetközi csoport tagja lett, így vált szemtanújává annak, hogyan találták meg a Szent Péter földi maradványait tartalmazó urnát. Később San Fransiscóban leltek új otthonra. Hudecz László amerikai állampolgárként halt meg, hazájától távol, de végső nyughelye a besztercebányai temetőben, a családi kriptában található. A kínai metropolisban a legszebb épületek “a sanghaji art deco atyjának”, azaz Hudecz Lászlónak a nevéhez fűződnek, az általa ide tervezett épületeket kincsként tartják számon. A műveltebb sanghajiak szerint a népeink között ívelő híd két pillére: Petőfi Szabadság, szerelem című költeményének népszerűsége (ez kötelező olvasmány a kínai iskolákban) és Hudecz építészete. A Kínai Írószövetség sanghaji tagjai pedig már csak azért is megkülönböztetett figyelemmel fordulnak Magyarország felé, mert székházuk – a város ékköve – egy igazi Hudecz-palota. A Sanghajnak 65 épületet tervező Hudecz László egykori lakóházát kulturális központtá alakítják. A házon belül helyet kapó Hudecz Múzeum kialakításáról szóló megállapodást a közelmúltban írták alá Sanghajban.  

Magyar közmondások, szólások

                            "Jászol jár a tehén után." Magyarázat: a/ Annak mondják, aki nem jár a dolga után, hanem várja, hogy magától intéződjék el minden ügye. b/ A leány jár a legény után.