Körösfői Kriesch Aladár (1863-1920) - Liszt Ferenc Zeneakadémia Nagytermének festményei - Budapest
A Zeneakadémia Nagytermébe, a művészet szentélyébe vezető ajtók közti freskón fakad a Művészet forrása, a lenti kútépítmény emeleti ikerpárja. Körösfői Kriesch zarándokai a művészettől remélnek megváltást (a cím is erre utal: „S akik az életet keresik elzarándokolnak a művészet forrásához”).
Muzsikáló angyalsereg hódol az égbolt kifeszített kárpitja előtt az építészetet, festészetet, szobrászatot, irodalmat és zenét szimbolizáló, csupán virágfüzérbe öltözött nőalakok körül.
Érdekes módon éppen ezek az aktok okoztak olyan botrányt, ami majdnem a freskó leveretéséhez vezetett. Koronghi Lippich Elek, aki a minisztérium részéről felügyelte az építési munkálatokat – és ambiciózus művészetpolitikusként nyilván befolyással volt az ikonográfiai programra és a művészek kiválasztására is – Körösfőinek szabad kezet adott, így a kész freskókkal Apponyi Albert miniszter csak a felavatáson találkozott, amikor is az aktokon felháborodva azok eltávolítását követelte.
Szerencsére a miniszter kíséretében volt a nagy becsben tartott vendégművész, Akseli Gallen-Kallela, a finn szecesszió apostola, aki kiosztotta az önkényeskedő minisztert, mondván rég nem lesz már miniszter, amikor Körösfői még mindig csodálatos dolgokat alkot majd hazája dicsőségére, így mentve meg valódi és szimbolikus értelemben véve a művészetet a hozzá nem értő politikusok elhamarkodott döntéseitől.
Orbán Viktor: Visszaszereztük az országot a magyaroknak
A Seuso-kincs hazánk területét már nem hagyhatja el – mondta a köztévében Orbán Viktor, ahol az elmúlt négy év kormányzását is értékelte. A miniszterelnök szerint komoly versenyelőnyt jelentett a kétharmad, és az élet hazánkban ma átláthatóbb és biztonságosabb, mint 2010 előtt.
Hazahoztuk a Seuso-kincseket, mert azok a mieink – mondta Orbán Viktor a köztévé Az este című műsorában. A kormányfő úgy fogalmazott: a magyar állam sosem mondott le arról, hogy ez a mi tulajdonunk. Hozzátette: mi most fizettünk, de ezt a visszaszerzés költségeként könyveltük el, dolgozunk azon, hogy a másik fele is hozzánk kerüljön.
A kincs hazánk területét nem hagyhatja el – tette még hozzá.
A négy év kormányzást úgy összegezte, hogy sikerült elérni azt, hogy az embereknek megadatott az, hogy a hazájukban érezhetik magukat, mivel annak vezetői nem külföldi elvárásoknak felelnek meg.
Orbán hozzátette, hogy ehhez tenni is kellett, mert a politikában az óhaj elszáll, hogy ez megvalósuljon ehhez kell összetartás, erő, és egység is. Ehhez a miniszterelnök szerint a kétharmadra úgy kell tekinteni, mint egy tálentumra, amivel úgy kellett gazdálkodunk, hogy az a magyarok érdekét szolgálja. „Nem állhatunk oda azzal az emberek elé, hogy mit nem tudtunk elvégezni” – közölte.
Orbán szerint a négy év alatt megvetettük a jövő alapjait, megfogalmaztuk azokat az értékeket, amelyek alapján szervezzük az életünket. Másrészt sikerült 2010-ben egy fenyegető gazdasági összeomlástól menekültünk meg.
Rámutatott, hogy át kellett alakítani mindent, ami rosszul működött, példaként az egészségügyet, az adórendszert, a gazdaságot, és az oktatást említette. „Visszaszereztük az országot a magyaroknak” - foglalta össze a kormányfő.
Emlékeztetett: 2008-ban a nyugati gazdasági rendszer megroggyant, új utakat kell keresni mindenkinek, saját karakter által kijelölt úton kell haladni. Szerinte egy konkrét gazdaságpolitikát kell megvalósítani, melynek hazánk esetében többek között része az arányos adórendszer, a bankadó, a munkahelyvédelmi akció és a rezsicsökkentés.
Orbán szerint Magyarország legnagyobb versenyelőnye a kétharmados kormánytöbbség volt. „Nem vagyunk okosabbak, mint mások, de sikerült olyan egységet létrehozni, amivel másokat meg lehet előzni” – fogalmazott.
A kormányfő úgy látja, ma átláthatóbb, biztonságosabb a magyar élet. Egy nyugdíjasnak nem kell attól tartania, hogy elveszik a nyugdíját, hiszen a kormány megvédi a nyugdíjakat. Segítik a magyar vállalkozásokat is, többek között az új adórendszer segítségével – hívta fel a figyelmet. A munkából meg lehet élni manapság, a jövőben pedig boldogulni és gyarapodni is lehet majd – jelentette ki.
A rezsicsökkentésről szólva a kormányfő elmondta: a két nagy rezsicsökkentés után áprilistól indul a harmadik ütem, ha ez lezárul, utána lehet megindítani a következő lépést. A kormányfő lát lehetőséget egy nonprofit közszolgáltatási rendszer kialakítására. Az is cél, hogy a gazdaság és az ipar számára olcsóbb energiát adjunk. Azt szeretnék, hogy négy év múlva Európában itt legyen a legolcsóbb az energia.
Az oktatásról szólva kifejtette: átalakították a kereteket. Helyes az állami felügyelet, amely garantálja a megbízható minőséget, helyes a NAT, a pedagógusok életpályamodellje. Ugyanakkor ha megnézi, hogy mi történik nap mint nap, akkor nem tud jó hírekről beszámolni.
A diákok teljesítményét illetően a felmérések szerint rossz helyen vagyunk nemzetközi összevetésben, gyengül a teljesítmény, és ezt a folyamatot meg kell állítani. Még sok belső tartalmi kérdést kell rendezni. Orbán ennek kapcsán komoly szakmai és politikai vitákra is fel van készülve.
A földtörvényről szólva elmondta: az garantálja, hogy jó irányba haladunk. A mezőgazdaság terén egy több mint 300 éves vitát döntöttünk el: kinek a kezén lesz a magyar föld – mondta Orbán, majd úgy folytatta, hogy legfeljebb 20 százalék lehet nagybirtok, a többi földterület a kisgazdálkodóké kell legyen. A miniszterelnök a rezsicsökkentés mellett a földtörvénnyel kapcsolatban számít komoly csatákra.
„Mi hazafiak vagyunk, és szeretnénk jó hazafiak lenni” – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva: el kell érni a bankrendszerben, hogy 50 százalék magyar kézben legyen, mivel véleménye szerint akkor lehetünk függetlenek gazdaságilag. Elmondta, hogy 30-40 százalék jelenleg az arány az OTP-vel együtt. „Nem eget rengető kihívás tehát a célkitűzés” – mondta. Úgy fogalmazott, hogy „a magyar bankrendszerben nincs elég rendszer, leosztottak a helyek, szükség van több versenyre”.
A magyar export rekordot ért el idén, ezért is érezheti magát a magyar gazdaság biztonságban – jegyezte meg Orbán, hozzátéve, hogy mindez akkor lesz teljesen így, ha körülbelül tizenkétezer exportképes vállalata lesz hazánknak. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ha ismét kormányra kerül a Fidesz, akkor szeretnének több területen is finomhangolást végrehajtani, ám – tette hozzá Orbán – „az élet halad előre, tesz kérdéseket és a finomhangolásnál akkor erősebb válaszokat kell adnunk”.
A kormányfő megjegyezte: szerinte az a jó gazdasági rendszer, ami minél több pénzt otthagy az embereknél, ehhez az kell, hogy minél kisebb legyen a személyi jövedelemadó elvonása. Hozzátette ugyanakkor, hogy a költségvetésben egyensúly kell, de a józan ész kell, hogy az alapja legyen a jó gazdaságpolitikának, „ezért lassan kell haladni ezzel”.
Orbán elmondta, hogy azért nem akar miniszterelnöki vitát, mert „már minden vitát lefolytattunk az ország nyilvánossága előtt, minden adott a választók előtt”. Hozzátette: szerinte az ellenfelei nem vitázni akarnak, hanem „támadni, ócsárolni, ehhez pedig én nem kellek”.
Az eladósodottság kapcsán Orbán közölte: egy ország akkor van biztonságban, ha tartalékokkal rendelkezik a váratlan helyzetek megoldásához. Hozzátette, hogy ma Magyarországon nem ez a helyzet, sokan napról napra élnek.
Ezért kell abba a helyzetbe hozni a családokat, hogy tudjanak felhalmozni, ezért le kell venni a terheket a vállukról, például a devizahitelezés megoldásával – hangsúlyozta. „A bírósági megoldásban nem hiszek, de bírósági döntések után a kormány ki fogja használni az ítéleteket, és ki fogjuk hozni a reménytelen helyzetből a családokat, ahogy 370 ezer emberrel már megtettük” – mondta Orbán Viktor a műsorban.
mno
Árpád-kori templomaink - Szigliget Avas-Réhelyi templomrom - Dunántúl
Az Iharos és a Réhelyi út találkozásánál emelkedik az egykori avasi templom romja. Római kori épület felhasználásával épült. A régi temetőben található, egyenes szentélyzáródású, csúcsos építmény. A tornya csúcsos kősisakú. Oldalkápolnája is van, illetve sekrestye is található a szentély mellett.
Az avasi rom a Szigligettől különvált újfalu egykori plébániatemploma. Feltehetően az Atyusznemzetség, esetleg a pannonhalmi bencések építhették a XIII. században.
A XIII. század végén, nyugati oldalán kőgúlás, alul négyzetes, feljebb többszögletű toronnyal, a XIV. - XV. században Északi oldalán kápolnával és csontházzal (ossarium) bővítették. A templomba, és köréje temetkezett a falu népe.
Böjte Csaba boldogságmondásai a Tízparancsolatra
VIII. parancsolat: Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!
"Boldog az az ember, akinek igaz, vigasztaló, áldó szavaiból, tetteiből bizalom, élet fakad."
Böjte Csaba
Bayer Zsolt: szombaton újra indul a Békemenet – ez a menet, megint történelmi jelentőségű lesz
Tartsuk észben: rajtunk, magyarokon kívül senki nem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen. Azt is tudjuk, hogy a folytatáshoz erő kell. Az erőhöz pedig egység.
Ma az egység neve pedig április 6.
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=ND9Oq0Z39GY
Orbán Viktor rendkívüli sajtótájékoztatója - világszenzáció: a kormány hazahozta a Seuso-kincseket
Hazakerültek a Seuso-kincsek – jelentette be Orbán Viktor miniszerelnök szerdán rendkívüli sajtótájékoztatóján. Ha egy országnak van ereje és tekintélye, akkor képes arra, hogy visszaszerezze azt, ami fontos számára – jelentette ki a kormányfő.
Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a felbecsülhetetlen értékű, ókori római eredetű, páratlan Seuso-kincs hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón, a Parlamentben. A kormányfő tájékoztatása szerint „Magyarország családi ezüstjének” visszaszerzési költsége 15 millió euró volt. Ez harmada a tárgyalások kezdetén kért árnak – emelte ki.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója történelmi pillanatnak nevezte a kincsek visszaszerzését, amelyek szombattól tekinthetők meg ingyenesen az Országházban. Később az új múzeumi negyednek lesz az egyik ékköve.
Orbán Viktor három embernek mondott köszönetet: Baán László igazgatónak, Lázár János államtitkárnak, akik a tárgyalásokon vettek részt, és Hajdu Jánosn tábornoknak, a TEK vezetőjének, aki pedig hazaszállította.
Az iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye
„Az iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye.”
Örkény István (1912-1979) - író
A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön
Hans Kuitert holland újságíró véleménye a magyarokról 2001. július 31-én jelent meg a “De Telegraaf”-ban: “A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és – néhány palesztin számára – Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön. A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars, s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik Nobel-díjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese – az emberiség krémje."
Ősi temetkezési helyek, kelta sírok vagy a honfoglalók áldozati oltárai? - Kaptárkövek - Bükk-hegység - Északi-középhegység
A Bükkben kirándulva egy mesebeli világ tárul a szemünk elé a földből kőtornyok emelkednek, melyek régi idők történetét rejtik . A kaptárkövek olyan sziklatömbök, melyek oldalaiba őseink mélyedéseket, apró fülkéket vájtak. E vakablakok rendeltetését máig rejtély övezi, ám számos különböző elmélet született arra vonatkozóan, vajon milyen szerepet is tölthettek be valójában az idők során. Ez idáig csupán annyi bizonyos, hogy kialakulásuk és használatuk ideje a népvándorlás korára, azaz az őskor és a középkor közötti időszakra tehető. A vulkáni eredetű mesebeli puha tufa süveg alakú 1-15 méter magas tornyok a természet szülöttei, a falaikba vájt ablakszerű mélyedések azonban emberi kéz munkáját dicsérik. A fülkék átlagosan 60 centi magasak, 30 centi szélesek, illetve 25-30 centi mélyek. Sok esetben keskeny perem található az üregek szélén, melyekbe valószínűleg annak fedelét helyezték. A legismertebb feltevés szerint - melyet a fülkékben talált méhviasznyomok is alátámasztanak - az üregeket egy, a kora középkorban hazánkba menekült, méhészettel foglalkozó bolgár törzs hozta létre, és a vájatok méhkaptárként funkcionáltak. Bár ezen álláspont vált általánosan ismertté és a közvélemény által elfogadottá, és innen ered maga a kaptárkő elnevezés is. Vannak, akik szerint a kaptárkövek más funkciót szolgáltak, lehettek akár síremlékek is, melyek mélyedéseiben egy Szent István idejéből való pogánylázadás áldozatainak hamvait helyezték el. A legújabb kutatások azonban azt állítják, hogy a kaptárkövek kultikus helyek voltak, ahol a honfoglalás kori magyarok rituálékat rendeztek, áldozatokat mutattak be, és a vakablakokban bálványokat tartottak. Erre utalhat elnevezésük is: Ördögtorony, Nagybábaszék, Királyszéke, Kőasszony. A régészek egyes fülkékben áldozati tárgyakat is találtak. Létezik egy szomolyai monda is, mely szerint a kaptárkövek eredete a török világba nyúlik vissza. Eszerint a törökök üldözte magyar katonák kardjaikkal üregeket vájtak a sziklákba, mintegy erődként az ellenséggel szemben, aki ezt látván megijedt, és menekülőre fogta. A titokzatos kőtornyok Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta és Sirok határában vannak. 72 kaptárkő ismert mintegy 473 fülkével. Legtöbbjük Cserépváralja és Szomolya közelében található.
Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát
"Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell foglalnia a Föld szívét. Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát. Aki birtokba vette Európát, az ura az egész világnak."
Zbigniew Kazimierz Brezinszki (1928) amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó
(A Nasa kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy Földünk élőlény, melynek a szív csakrája a Kárpát-medencében található. A Föld 7 energetikai központja közül a Pilisben található a Föld szívcsakrája.)