Lehetõségek vannak
"Lehetőségek vannak, az embernek ereje lehet ahhoz, hogy azokat valóra váltsa. A személyes eltökéltség nagyon fontos, de önmagában kevés. Sok ember együttmûködésével érhetjük el a közös célt."
Orbán Viktor
A gyermek feje nem edény
"A gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani"
Galileo Galilei (1564-1642) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós
Közlegény-sorban állni és kitüntetés nélkül gyakorolni polgári erényt
"Közlegény-sorban állni és kitüntetés nélkül gyakorolni polgári erényt, néha szintoly magasztos állás és szintoly szent kötelesség, mint állani a dolgok élén."
Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
Magyar népviseletek - Palóc viseletet - Őrhalom, Ipolyvarbó, Hugyag - Felföld
A Magyar Felföld legnagyobb néprajzi egysége a palócság, melynek egyes csoportjait többek között éppen a népviselete alapján lehet megkülönböztetni.
Őrhalom, a szomszédos Hugyag, valamint az Ipoly folyó túlsó oldalán található Ipolyvarbó, azonos viseletcsoporthoz tartozik, ami azt jelenti, hogy a három faluban azonos anyagú és szabású ruhában jártak, népviseletük közel azonos.
Az őrhalmi női népviselet legjellemzőbb darabja a lábszárközépig, de sokszor bokáig érő brokátselyemből, bársonyból készült szoknya. A hosszú szoknyához azzal azonos anyagú blúzt vettek fel, majd később az ingváll vászonból készült, melynek kézelőjét hímzéssel díszítették. Az ingre gyöngyös, rézcsipkés mellényt, pruszlikot vettek fel. A szoknyák elé felkötötték az otthon szőtt kötényt, az ún. szakácskát, melybe nevüket is belehímezték.
Népviseletünk két legszebb darabja a gyöngyökkel hátul két széles szalaggal díszített „fékető”, illetve a nagy rojtú, fül mellett csomózott, selyemből készült menyecske kendő.
Éneklő pogány asszonyok dalolásából született...
"Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük."
Krúdy Gyula (1878-1933) - író, hírlapíró
Fricz Tamás: Szanyi kapitány nagyot téved - ugyanis a lényeg az, hogy elhisszük-e az MSZP-nek, amit ígér. A válasz egyszerű: nem
Azt nyilatkozta Szanyi Tibor a Zuschlag-féle „coming out” után, hogy hozhatnak ide huszonhét Zuschlagot is, akkor is az a fontos, hogy pártja huszonhét százalékról ötre csökkentené az áfát és százezer forintra emelné a minimálbért. A „Kapitány” nagyot téved. Ugyanis a bizalom a legfontosabb. Az, hogy elhisszük-e az MSZP-nek, amit ígér. A válasz egyszerű: nem.
A logika tehát éppen fordított, mint ahogyan azt Szanyi megpróbálja elhitetni a közvéleménnyel, bár szerintem ő is pontosan tudja: teljesen világos, hogy amit mond, az nem igaz. (Az áthallás Őszöddel stimmel.) Ugyanis a modern demokráciák – a második világháború után legalábbis, előtte még eszmék versenyeztek egymással – sok tekintetben a pártok és választók közötti piaccá változtak.
Akárcsak a „valódi” piacon vevők és eladók: a pártok mint eladók ígérnek, s egymást túllicitálják az ígéreteikkel, míg a választók mint vevők válogatnak és hoznak valamilyen döntést. És természetesen a naiv, megvezethető vagy tapasztalatlan vevők bedőlnek a nagy ígéreteknek a termék csodás minőségéről, megveszik akár drágábban is, otthon viszont nagy csalódás éri őket.
A rutinos választó azonban már nem az ígéretekre figyel, hanem magára a termékre, amelyet az eladó ötször-százszor-ezerszer kínált neki. És ha ötször-százszor-ezerszer megbizonyosodott arról, hogy az eladó nem csapta be őt, akkor mondhat és ígérhet a konkurencia bármit, a választása újra a megbízható és hiteles eladó termékére esik.
Egyszerű ez, mint a pofon, és ezt Szanyi is tudja. Ígérgethet bármit az MSZP; ígérhet áfacsökkentést, minimálbér-emelést, jólétet, szociális juttatásokat, dübörgő gazdaságot – egyszerűen nem hiszünk már nekik. És többek között éppen a szocialisták által működtetett korrupciós rendszer miatt nem hiszünk nekik, amiről most Zuschlag János brutális beszámolót adott, és ma megjelenő könyve ezt még részletezni is fogja.
Bizony, bizony, Szanyi kapitány: éppen Zuschlag vallomása, éppen Simon Gábor százmilliói, éppen Gyurcsány ezer gyanús ügylete, Veres János ügyes trükkjei és adatelhallgatása stb. stb. miatt nem az a fontos, amit ígérnek, hanem az a fontos, hogy nem hiszünk nekik, hiszen az elmúlt időszakban délelőtt és a dél kivételével minden napszakban hazudtak.
Az utóbbi húsz-harminc év – tehát a rendszerváltások utáni – modern demokráciák működése alapjaiban megváltozott. Bár az egydimenzióssá (kapitalizmus, parlamenti demokrácia, emberi jogok) vált világról Fukuyamának először az jutott eszébe, hogy a történelem a végéhez ért, ma már látjuk, hogy másról van szó: a különféle ideológiák – miután egyik sem hozta el a Kánaánt – leértékelődtek, az eszmék és politikai ideák ezáltal egyenrangúvá váltak és a választási küzdelemben játszott kitüntetett szerepük visszaszorult.
Az ideológiák helyét az értékek vették át, az intézmények helyét pedig az ember. Ezért vált a 21. században fontossá a hazugság–igazmondás, a hiteltelenség–hitelesség dimenziója. A mai választó már nem „bemondásra” fogadja el a dolgokat, hanem azt nézi, hogy ki az az ember és politikai közösség, aki célokat vázol és tűz ki az ország egésze számára. És csak akkor szavaz bizalmat az adott politikusnak és pártjának, ha hiteles személyről és szervezetről van szó.
A modern politikában ezért vált szinte meghatározó kérdéssé a korrupció, ugyanis a korrupció mértéke egy párton, kormányon belül mércéje a megbízhatóságnak, mércéje a hitelességnek, annak, hogy mennyire vehető komolyan az, amit egy politikai vezető vagy egy kormányfő mond.
Egy velejéig korrupt párt szavahihetősége gyakorlatilag egyenlő a nullával.
És bármit akar elhitetni négy héttel a választások előtt Szanyi kapitány, az MSZP hitelessége gyakorlatilag zéró. Virág elvtárssal szólva: erről kár is lenne vitát nyitni.
Persze Lord Acton figyelmeztetése óta tudjuk, hogy a hatalom korrumpál, az abszolút hatalom pedig abszolút módon korrumpál. Másképpen szólva, a korrupció valamilyen mértéke minden korban és minden politikai közösségben, pártban, kormányban megtalálható. Ember és korrupció nem választható el egymástól.
Az igazi kérdés tehát nem ez, hanem a korrupció mértéke és súlya, minősége. Szerintem ennek durván három szintje van: az első, amikor elszórt, egyedi és nem sűrű korrupciós esetek fordulnak elő egy szervezetben. (Európa északi részén jellemző ez.) A második, amikor szervezett korrupciós hálózatok jelennek meg a rendszerben, de a rendszer időnként felveszi a küzdelmet ezek ellen (lásd Dél-Európa). Végül a harmadik szint a legsúlyosabb: amikor maga a rendszer (egy párt, egy szervezet, egy kormány stb.) egésze válik korrupttá, pontosabban a korrupció válik a működésmód jellemző és természetes működési formájává.
Nos, Kapitány úr, Önök a pártállamból átmentették ez utóbbi, legfajsúlyosabb korrupciós rendszert: az MSZP-nek a szerkezetében, a mentalitásában, a hálózataiban, a rutinszerű reakcióiban szinte zsigerileg van jelen a korrupció.
Mit is mondott Zuschlag a Napi Gazdaságban Simon Gábor millióiról? „Egyedül elintézni effajta dolgokat, úgy, hogy nem is tud róla senki, az MSZP rendszerének a jellegzetességei miatt nem lehet.”
Fricz Tamás
MNO
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Sztarill-palota - Astoria Szálloda - Nagyvárad - Partium
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Sztarill-palota - Astoria Szálloda - Nagyvárad - Partium
Sztarill Ferenc (1859-1943) építész 1902-ben a Bémer tér és a Szalárdi utca kereszteződésénél lévő telken kétemeletes bérház tervezte és építette a palotát. Az századfordulós Nagyvárad egyik legtermékenyebb építésze volt. 1906-ban szerzett építőmesteri oklevelet Budapesten. Több évig a Nagyváradi Építőiparosok Szövetségének elnöke volt.
Főként kivitelezőként dolgozott, a legtöbb esetben ő kivitelezte Komor Marcell és Jakab Dezső terveit (pl. Fekete Sas palota, Adorján ház), azonban jó néhány historizáló és szecessziós épületet tervezett ő maga is Nagyváradon.
Ebben a palotában működött Ady Endre kedvelt váradi kávéháza, az EMKE. Itt ismerte meg hallhatatlan múzsáját, Lédát, és ugyanitt alakult meg 1908-ban A Holnap Irodalmi Társaság.
Unitárius templom - Magyarszovát - Erdély
Magyarszovát piciny település nagyon szép középkori templommal Erdély szívében Kolozsvár és Szászrégen között. A kedves kis falusi gótikus templom már több mint fél évezrede ( 1311-től ) áll egy kis dombon Mellette az egyszerű harangláb.
Draskovich-kastély - Németújvár - Őrvidék
Németújvár kisváros az Őrvidéken. A Németújvári járás székhelye. A Draskovich-kastély 1804-ben épült klasszicista stílusban, kápolnájában 1469-ben készített gótikus szárnyas oltár áll.
Három széki dal - Erdély rövid HANGFELVÉTEL!
kattints a HANGFELVÉTEL-re!
http://www.youtube.com/watch?v=kLhBrC7TrPg