A nemzet megsebzett lelke - érdekes beszélgetés Schmidt Máriával, Terror Háza Múzeum főigazgatójával

                              Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója nem titkolja, a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozójaként a második világháború és a holokauszt tematikájában is szeretné megtörni a balliberális értelmezési és véleménymonopóliumot. Schmidt Mária szerint nem lehet kétségbe vonni, hogy 1944. március 19., a német megszállás napja cezúra Magyarország XX. századi történelmében. Úgy véli, valójában nincs vita a magyar felelősség kérdésében. – Nem igaz, hogy mindenki kollaborált. Ahogy az sem igaz, hogy senki sem kollaborált – mondja a történész a német bevonulás utáni időszakról.   – Hadd kezdjem a beszélgetést egy idézettel! „A német megszállókat virágesővel, kedvesen fogadták hazánkban.” Történészként mi a véleménye erről a mondatról? – Valóban így történt. Ausztriában. Meg lehet nézni a felvételeket, ott óriási lelkesedéssel, virágokkal fogadták a bevonuló németeket, élükön Adolf Hitlerrel. – De a szerző „hazánkról” írt. – Biztos egy osztrák írta ezt. – Karsai László történész írta a Népszabadságban múlt csütörtökön. – Ez annyira abszurd, hogy nem kommentálnám. – Számított arra, hogy a német megszállás és a holokauszt hetvenedik évfordulója olyan heves indulatot vált ki a magyar közéletben, mint amit az elmúlt hetekben tapasztaltunk? – Arra számítottam, hogy a kampány heves vitákat fog hozni. Abban reménykedtem, hogy ezek a viták a jelenről és a jövőről szólnak majd, hiszen a választási kampányban a különféle elképzeléseket kell a választók elé tárni. A balliberális politikai, értelmiségi tábor ehelyett a múlt rég megvívott csatáit próbálja feleleveníteni, amit kontraproduktívnak tartok, és nem hiszem, hogy a múlt tisztázását szolgálná. – Hanem mit? – Inkább a polarizációt. Álmomban sem gondoltam volna, hogy az 1944. március 19-i német megszállást, amely a XX. századi magyar történelem egyik legszomorúbb és legsúlyosabb következményekkel járó eseménye, nem mindenki tekinti cezúrának. Nem gondoltam, hogy bárki is vitatná: ekkor a második világháborúnak az egész magyarság számára legszörnyűbb szakasza kezdődött el. – Mintha a történelem ismételné önmagát. 2002-ben az akkori kampány idején éles vitát váltott ki az ön által vezetett Terror Háza Múzeum létrehozása. Most a Józsefvárosi pályaudvarra tervezett, a holokauszt gyermek áldozatainak emléket állító Sorsok Háza miatt támadják. Kritikusai szerint a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozójaként az embermentésre koncentrálva a holokausztért viselt magyar felelősség eltüntetésén dolgozik. Mi erre a válasza? – Egyik részről az a vád ér, hogy nem tudni még, mi lesz az új intézményben. Másrészt úgy látszik, a bírálók nagyon is tudják. Annyiban kísértetiesen ismétlődik a múlt, hogy ugyanazok az emberek ugyanazzal a vehemenciával támadják a Sorsok Házát, mint akik annak idején a Terror Háza Múzeumot kritizálták. Sokan akkor sem vették a fáradságot, hogy megismerjék bírálatuk tárgyát. Ez az intellektuális igénytelenség jele. Enn A Terror Háza Múzeum létrehozásakor hatalmas kudarcot szenvedtek el, és most attól félnek, hogy a második világháború és a holokauszt tematikájában is kikerül a kezükből az értelmezési monopólium. Másrészt olyan félelmeik is vannak, hogy ha egy ilyen projekt sikeresen megvalósul, akkor nehéz lesz fenntartani, folytatni az Orbán-kormánnyal, a magyar jobboldallal szemben azt az antiszemitizmus, a szélsőségekkel való összejátszás vádját ismételgető támadássorozatot, amely napi szinten éri Magyarországot a külföld részéről. – Kérem, segítsen a kritikusainak, és foglalja össze tömören a Sorsok Házában megvalósítandó koncepció lényegét! – Abból indulunk ki, hogy a mai fiatalok egészen mások, mint amilyenek akár húsz-harminc évvel ezelőtt voltak a hasonló korúak. Ahhoz, hogy fel tudjuk kelteni az érdeklődésüket egy nagyon régen, hetven évvel ezelőtt történt esemény iránt, az ő nyelvükön kell elmondanunk a történetet. Ez nagyon nehéz feladat. Először azt szeretnénk elérni, hogy megérintsük a Sorsok Házába látogató tizenéves fiatalok szívét, azután azt, hogy kérdéseik legyenek, majd lehetőséget biztosítunk, hogy a kérdéseiket feltegyék, és azokra válaszokat is kapjanak. Ez ad esélyt arra, hogy a hetven éve történteket egy értelmezési keretbe helyezhessék. – De mit akarnak pontosan megmutatni a fiataloknak? – Azt, hogy abban az időben fiatalok, gyerekek nem maradhattak többé fiatalok és gyerekek, felnőtté kellett válniuk, mert a nagyvilág, a történelem beleszólt az életükbe. Szétverte a családjukat, sokuknak az életét is elvette, sokukat bujkálni kényszerített. Akik ezt túlélték, nem gyerekként kezdték újra az életüket, hiszen olyan tapasztalatokat szereztek, amelyeket egy fiatal normális körülmények között nem szerez meg. A másik, amit el akarunk mondani, az az, hogy az ember felelős a sorsáért, döntéseket hoz. Azoknak a sorsát is megismerhetik a látogatók, akik döntési helyzetben voltak. Azokét is, akik tettesek voltak, és a rosszat választották, de azokét is, akik kinyújtották a kezüket az üldözöttek felé, még ha az veszélyekkel is járt. Azt is meg akarjuk mutatni a mai fiataloknak, hogy mindig lehet a jót választani. Nekünk nem az a dolgunk, hogy kutatómunkát végezzünk, hiszen ez egy feltárt korszak hatalmas szakirodalommal…  Szerető Szabolcs MNO  

Pincék és szőlődombok - Etyek - Dunántúl

                          Az Etyek–Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része. Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén,itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek. Talajai jellemzően mészkő,dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki. Az adottságok lehetővé teszik a korán szüretelhető pezsgőalapborok készítését. A borok többsége nem túl testes, reduktív, száraz bor. Ismertebb borai: Etyeki chardonnay, Telki királyleányka, Etyeki muskotály, Etyeki olaszrizling, Etyeki rajnai rizling, Budai sauvignon blanc

Királyhágó - Erdély egyik kapuja

                            A Királyhágó – Erdély egyik kapuja A Király-hágó – más néven Erdély kapuja - a Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán, Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található hágó. Nagyvárad felől jövet a Rév-Báródi-medence után itt lehet közúton Kalotaszeg felé, majd Kolozsvárra eljutni. Nemcsak gazdasági, hanem kulturális szerepe is nagy, hiszen kapcsolatot teremt a Partium és a történelmi Erdély között. Sokáig itt volt Partium és Erdély határa, a kiegyezés után pedig az Erdély megnevezés helyett gyakran a Királyhágón túl-t használták. Ugyanakkor Partium és Bánság együttes jelölésére a reformátusok ma is a Királyhágómellék megnevezést használják (például Királyhágómelléki Református Egyházkerület).  

Kínok árnyékaiból szólok hozzád, Istenem

                              "Kínok árnyékaiból szólok hozzád, Istenem. Kín mar, sújt, temet, józan eszemet vak veszélyben, láncos mélyben ne hagyd elveszítenem."   Weöres Sándor (1913-1989) - költő, műfordító, író  

Kegykápolna - Kismarton - Őrvidék

                          A Kálvária-hegyen áll a Kegykápolna, melyet Esterházy Pál építtette 1701 és 1707 között. A kápolna a kegyszoborral és 24 stációjával katolikus zarándokhely. A kápolnához angyalszobrokkal övezett széles szabadtéri lépcső vezet. A kapu fölött látható az Esterházy címer. Az oromzaton kőből kifaragott kegyszobor látható, valamint Szent Mihály és Gábriel arkangyal szobra. A kápolnától részben fedett, részben nyitott lépcsőkön kanyargós folyosókon át egy mesterséges hegy belsejében, majd külső részein vezet a keresztút.

Pállfy-várkastély - Bajmóc - Felvidék

                          Bajmóc kisváros a Felvidéken, a Trencséni kerületben . Bajmóctölgyes és Bajmócfürdő tartozik hozzá. A Nyitra folyó jobb partján fekszik.  Kelet-Európa talán legszebb és leglátogatottabb kastélya a Pállfy várkastély. A vár két részből áll: az óvárból és az ötemeletes újvárból, melyben 100 szoba található. Mai formáját 1889 és 1910 között nyerte el, Hubert József tervei alapján. A várhoz tartozik egy barlang és egy tó is. A tulajdonosok sorában a Pálffyakat a Thurzó és az olasz Onufrius család, valamint Csák Máté előzte meg. A bajmóci Pálffy-várkastély a Loire menti kastélyokhoz hasonlóan, román-gótikus stílusban épült. Imponáló külseje, természetes környezete, a történelmi távlatokba nyúló, a várhoz kötődő élőhagyományok, és a gazdag, a nagyközönség számára is nyilvánosan megtekinthető műkincsállománya teszik egyedülállóvá.  

Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp - Lindenbaum Ház - Izabella utca - Budapest

                                  Izabella utca 96 - Az 1896-97-ben épült házat Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp tervezte.

Szent Katalin vártemplom - Körmöcbánya - Felvidék

                          A templom késő gótikus stílusban épült 1465-1485 között. Utoljára Stornó Ferenc renoválta 1885-ben. Az Alsó-kapu egy barbakánnal ellátott kettős kapu, 1539-ben erősítették meg.

Ez a becsületes és egyedül elfogadható álláspont - főleg ha a haza, a nemzetünk dolgairól van szó

                            "Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet." Bethlen Gábor (1580 — 1629) - erdélyi fejedelem   

Lovas István: Végre! - avagy Gulyás Gergely a Fidesz frakcióvezető helyettese szerint a külföldiek lehallgatása tekintetében teljes mértékben hiányzik Amerikában a fékek és ellensúlyok rendszere - :) mikor a fagyi visszanyal

                          Jó reggelt, Magyarország! Viszlát, szolgaság, viszlát, reménytelenség! Huszonhárom éve először történt meg, hogy az Egyesült Államok és a csak egy irányba sújtó bunkósbot rossz végénél álló Magyarország viszonyában paradigmaváltásra került sor, amelynek fő megjelenítője és megtestesítője Gulyás Gergely, a kormánypárt 33 esztendős frakcióvezető-helyettese. Aki január 22-én lapunkban Colleen Bell Budapestre szánt amerikai nagykövetnek mondta el lesújtó, tényekkel kegyetlenül megerősített véleményét a filmes asszony magyarországi ismereteinek hiányairól, torzulásairól és kikövetkeztethető forrásokból szerzett sértéseiről, amelyekkel támadta fogadó országa kormányát. És akinek az amerikai szenátusi meghallgatásán mutatott gyatra teljesítményéről a hazánkba látogató McCain szenátornak is volt egy gúnyos mondata. Szörnyű! – visított egyöntetűen a balliberális sajtó, amelynek szintén Gulyás Gergelyre kihegyezett álláspontját a Galamus nevű hírportálon egy tegnapi cikk így fejezte ki címében:

„Amerika nem tűrheti tovább az Orbán-rezsim inzultusait.” Ha azt írnánk, e hadi rikkantás magvasan fejezi ki a nálunk a világon egyedülállóan minden esetben a bennünket támadó védelmére kelő ötödik hadoszlopos magatartást, tőle visszhangozna az a német sajtó, amely most éppen arról felejtett el beszámolni – vagy a francia amerikai nagykövetség tiltakozni amiatt –, hogy vasárnap a párizsi Bastille-tól menetelő 17 ezres tömeg vonult fel „Zsidók, takarodjatok Franciaországból!” és „Buzik ki, kutyák jöhetnek!” kiáltásokkal.

De a nyugalmát eddig még soha el nem vesztő, jogvégzett frakcióvezető az új és emancipálódott kormányzati hangra tegnap rátett még egy szívlapáttal. Amikor vége lett az e paradigmaváltást megtestesítő, az Egyesült Államok magyarországi lehallgatását vizsgáló parlamenti bizottság ülésének, amely – jelentette ki Lázár János államtitkár – jelentősen befolyásolhatja az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát, Gulyás Gergely azt mondta, aggasztja, hogy Amerikában a külföldiek lehallgatása tekintetében teljes mértékben hiányzik a fékek és ellensúlyok rendszere. Végre-valahára nálunk egy politikus a fejünkre rendszeresen lesújtó amerikai bunkót használta az ütlegelővel szemben. Gulyás levele ellenében a balliberális oldal szolgái ismételten felsorolták az összes „érvet” az amerikai jelölt mellett. Csak nem képzeli bárki is, tördelték kezüket, nyelvüket a korábbi Moszkva helyett Washington felé nyújtva, hogy Bell nagykövetjelölt ne amerikai kormányzati álláspontot hangoztatna, és ne volna tökéletesen felkészítve? Pár nappal Bell szenátusi meghallgatása után került sor az Obama elnököt szintén nagy pénzzel támogató amerikai üzletember, George Tsunis kijelölt oslói nagykövet meghallgatására. Aki tudván az illemet és szokásokat, nem a norvég kormányt szidalmazta, de – legalábbis azt hitte, az elvárt szókereplő tetszésre talál – „a norvég kormány szerint gyűlöletet fröcsögő” szélsőjobboldali norvég Haladás Pártot. Amikor az izzadó Tsunis megtudta, hogy egy kormány nem szokta saját koalíciójának tagját bírálni, amelynek egyébként egy fél tucat miniszteri tárcája van, és azt, hogy Norvégia nem köztársaság, hanem királyság, tájékozatlansága miatt Colleen Bell-lel ellentétben bocsánatot kért. De sikerült neki az EGÉSZ norvég társadalmat felbőszítenie. Mert e csodálatra méltó nép a földkerekség azon csaknem kétszáz országának egyikét lakja, ahol a most nálunk is megvalósult paradigmaváltás már vagy régen megtörtént, vagy arra nem is volt szükség. Mérhetetlen öröm, hogy Magyarország végre nem tűri – galamusi fordulattal – az „Obama-rezsim inzultusait”. Lovas István MNO