Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély
A Hagymás-hegység a Keleti-Kárpátok mészkő-szirt övezetének része. Székelyföld északkeleti részén terül el. Határai északon a Kis-Beszterce völgye, keleten a Domuk- és a Péntek-patak völgye, délen a Jávárdi-patak, a Naskalat-patak és a Naskalat-hegység, nyugaton a Gyergyói-havasok. Legmagasabb pontja a Nagy-Hagymás (1792 m). Közepén helyezkedik el a Gyilkos-tó és a Békás-szoros.
Fidesz: Újra Gyurcsány a baloldal vezére - rövid összefoglaló
A baloldalon ma Gyurcsány Ferenc forgatókönyve érvényesül, újra ő a vezér. Nemcsak a rezsicsökkentést kell megvédenünk a Gyurcsány-korszaktól, hanem a gyerekeknek járó támogatásokat, a családi adókedvezményt, a gyedet és a gyed extrát is.Gurmai Zita, a Magyar Szocialista Párt Nőtagozatának elnöke az ATV-ben arra kérdésre, hogy ha kormányra kerülnének megszüntetnék-e a gyed extrát, azt válaszolta, hogy „persze”. Ez nyilvánvalóvá tette, hogy az MSZP politikusainak a fejében a gyed extra megszüntetésének a lehetősége forog.
Ez nem meglepő, hiszen amikor a szocialisták kormányoztak, akkor csökkentették a gyes időtartamát. Ez a kormány 2010-ben állította vissza a három éves gyest. A Gyurcsány-korszakban megszüntették a családi adókedvezményt, is és ma is szerepel Gyurcsány Ferenc programjában - tette közzé a Fidesz
Patrióta Európa Mozgalom
Ki kell tartanunk a nemzeti érdekeket - érdekeinket érvényesítő kormány mellett
"Nehezebb feladatot talán egy nemzedék sem kapott, mint éppen a mai, de mi legyünk büszkék erre a feladatra s a magunk erejét összetéve igyekezzünk azt teljesíteni, mert a legkisebb megingatás, össze nem tartás alapjaiban rendíthetné meg a nemzet egész épületét."
Teleki Pál - (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész
A Szent Korona a Szent Márton templom tornyának tetején - Pozsony - Felvidék
A Szent Márton-dóm vagy ismertebb nevén a Koronázó templom Pozsony legismertebb és legnagyobb temploma. Háromhajós gótikus templom.
A templom tetején kereszt helyett, a magyar korona csillog, mivel 1563 és 1830 között, itt koronázták a magyar királyokat.
Forgács István: Az európai cigányság maga is tegyen önmagáért! - rövid lapszemle
Forgács István cigány származású cigány ügyi szakértő szerint egyes kormányok szakmai berkein belül nem a folyamatos kirekesztettség és kiszolgáltatottság kérdése válik megvitatottá, hanem az, hogy a cigányügy eddig, pusztán jogvédelmi oldalról való megközelítése mára biztosan elavulttá vált.
Megfogalmazódnak azok az igények is, hogy az európai cigányság maga is tegyen önmagáért, mert a nettó befizető tagállamok sem kívánnak feneketlennek tetsző kutakba pénzt önteni. Egy francia szocialista képviselő arról kérdezgette Forgácsot Budapesten, mit lehetne kezdeni a román és bolgár cigányokkal Franciaországban? És bevallja, tetszik, amivel Magyarország próbálkozik, hogy segély helyett közmunkát biztosítanak nekik. Hollandiában vagy éppen Németországban is tetszésre lelt a "magyar-modell".
Magyar népi díszítések - Balavásári hímzés - Erdély
Az erdélyi Kisküküllő mentén fekvő három község: Balavásár, Egrestő és Kelementelke sajátos vászonhímzése. Csak piros színben ismeretes párna- és lepedővégekről. Pamutvászonra készült a széki hímzésekhez hasonlóan, vastag hímzőszállal.
Varrták szál számolás után és láncöltéssel - mindkét esetben az alapanyagból plasztikusan kidomborodó mintát nyertek. A balavásári hímzés úgy készül, hogy vékony alapanyagra vastag fonallal igen apró öltésekkel varrják a mintát. A balavásárihoz hasonló plaszticitást csak Székről ismerünk.
A szálánvarrott munkákat nem szálszámolás után készítik - a varró szinte ötletszerűen vagy gyakorlatától függően vesz tűre a vékony pamutvászonból hol több, hol kevesebb szálat. Ez az alapanyagtól félig-meddig független eljárás eredményezi, hogy végül a szálánvarrott minták sem merevek, hanem bizonyos lágyságot, kerekdedséget nyernek.
Magyar népi díszítések - Buzsáki boszorkányos hímzés - Dunántúl
Buzsákon három hímzésfajta ismert, a vézás, a boszorkányos, és a rátétes, más nevén „bécsis” hímzés. A boszorkányos hímzés eredete a régi úri hímzésre vezethető vissza.
A kézimunkát előrajzolt minta szerint a rajzolás vonalán láncöltésekkel körbevarrják, utána töltik ki magát a mintát „boszorkányos” öltéssel.
Valamikor fehér vászonra varrták a tulipán, rózsa, bimbó, nefelejcs, levél mintákkal, különböző színű fonallal, az alapot pedig kitöltötték fekete színnel, szintén boszorkányos öltésekkel. Így a kézimunka úgy nézett ki, mintha fekete alapra készült volna.
Rengeteg időt és fonalat igényelt, emiatt napjainkra csak egy-két darab lelhető fel a szekrények mélyén a fekete háttérrel kivarrt kézimunkák közül.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar rabok gránit emléktáblája a Héttorony börtön falán - Isztambul Törökország
Az Isztambul melletti Yedikule (magyarul Héttorony) évszázadokon keresztül híres börtön volt, ahol nemcsak külföldi követek, különböző nemzetekhez tartozó neves személyiségek, főtisztek raboskodtak, de még egy török szultánt is kivégeztek a falai között. A 16-17. században a Héttoronyba zárt magyar történelmi személyiségek tiszteletére emléktáblát avattak az ott létesült múzeumban.
A Héttorony az a hely, ahol részben Gárdonyi Géza híres regénye, az Egri csillagok egyes fejezetei is játszódnak, és ahol a magyar történelem ismert alakjai, Magyarország és Erdély vezető személyiségei, Török Bálint, Majlád István, Bornemissza Gergely, majd egy évszázaddal később Béldi Pál raboskodott és fejezte be életét. A gránittáblán a legismertebb rabokat korhű viseletben ábrázoló gravírozás látható.
Az avató ünnepségen felszólalók aláhúzták: a török és a magyar nép mai barátságára és a két ország közötti szövetségre és partnerségre jellemző, hogy egymás történelmi személyiségeire – még ha egykoron harcoltak is egymással – tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk.
Jól példázza ezt, hogy Magyarországon őrzik a török hódoltság emlékeit, a mecseteket, a türbéket, Nagy Szulejmán szultánnak például szobra áll Szigetváron, abban a városban, amelyet meghódított, nagy ellenfele, Zrínyi Miklós szobra mellett. Példás az az együttműködés, ahogy a magyar szabadságharcos vezetők, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos törökországi emigrációjának emlékeit ápoljuk, közösen török barátainkkal.
magyremlek.noilblog.hu
Magyar emlékek a nagyvilágban - Ázbej Sándor tervezte Július 5. Stadion - Algír - Algéria
Nemcsak a sport világában növelte a magyar építőművészet hírét és tekintélyét Ázbej Sándor (1913-1998) építész, az algíri Július 5. Stadion tervezője és kivitelezésének egyik irányítója.
Az Ybl Miklós-díjas mester, aki 1940-ben szerzett mérnöki diplomát a budapesti Műegyetemen, számos hazai középülettel írta be nevét a szakma aranykönyvébe, külföldön pedig a legismertebb építmény, ami a nevéhez fűződik, az algériai főváros olimpiai stadionja. A szemlélő, ha korábban látta a budapesti Népstadiont (amely ma már Puskás Ferenc nevét viseli), azonnal ráérez a “rokonságra”.
A feljegyzések szerint valóban az történt, hogy algériai vezetők a 60-as évek közepén Budapesten járva “beleszerettek” a Népstadionba, s azon nyomban rendeltek is egy hasonlót saját fővárosuknak. A feladattal a Középülettervező Vállalatot bízta meg a magyar állam, és az Ázbej Sándor vezette szakembergárda becsülettel el is végezte a munkát, sőt – összevetve a “mintadarabbal” – túl is teljesítette azt. Így a nem sokkal korábban függetlenné vált Algériában 1967-ben megkezdődött az olimpiai sportkomplexum építése, és ennek főeleme, a stadion 1972-re el is készült.
Az ünnepélyes megnyitóra meghívott számos külföldi, főleg afrikai vendég szinte egyöntetűen állapította meg, hogy nemcsak a vendéglátó ország, de az egész kontinens is pazar arénával gazdagodott. A húszmillió dolláros költséggel készült objektum elvileg 80 ezer néző befogadására alkalmas lelátóval rendelkezik, amelynek felső karéja jobban körbeveszi a teret, mint idősebb magyar rokonáé. A pilonok azonban annyira emlékezetnek a pestiekre, hogy le sem tagadhatnák az összefüggést.
A házigazdák nagy bánatára olimpiát még nem rendeztek itt, de nagy nemzetközi viadaloknak, pán-afrikai játékoknak már helyet adott az aréna, amelyet időközben az algériai történelem egyik jeles dátumáról Július 5. Stadionnak neveztek el.
(A korábbi francia gyarmat nyolc évig tartó véres felszabadító háború után 1962. július 5-én nyerte el függetlenségét).
magyaremlek.noilblog.hu
Magyar emlékek a nagyvilágban - Gróf Batthyány Lajos emléktáblája - Ljubjana - Szlovénia
A szlovén főváros felett magasodó vár magyar vonatkozású nevezetessége, hogy 1849-ben közel három hónapig falai között őrizték az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Gróf Batthyány Lajos (1807-1849), akit a márciusi forradalom hatására nevezett ki a császár kormányfőnek, ősszel – döntően a Jellasics féle horvát támadás nyomán, október 2-án – lemondott erről a tisztéről.
Visszalépésének dacára a Habsburg ház nem felejtette el szerepét a magyar történelemben, így az osztrák csapatok Pesten letartóztatták. Előbb egy budai kaszárnyába, majd Pozsonyba, Ljubljanába illetve Olmützbe hurcolták.
E – ma cseh – városban ítélte el a katonai bíróság, előbb börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra, de a Burg nyomására az ítéletet golyó általi halálra súlyosbították. Kivégzésére Pesten került sor október 6-án, egy napon az Aradi Vértanúkéval.
A ljubljanai várat – a Gradot – 1144-ben említik először írásos emlékek, de valószínűleg már a rómaiaknak is állt itt őrtornyuk. A XVII. században készült gyönyörű gótikus Szt. György kápolnát a krajnai kormányzók címerei díszítik. A XIX. században a várat börtönként használták, 1849. május 5. és július 23. között itt tartották fogva gróf Batthyány Lajost. Emléktáblája a Szt. György kápolna mellett a toronyba vezető lépcsőház bejáratánál található. Nemzeti ünnepünkön ezt koszorúzzák meg a magyar nagykövetség és a Szlovéniában élő magyar közösség képviselői.
__________________________________________