Ma már legtöbben, csak Nagytétényi Kastélymúzeumként ismerik a fővárosban található épületet. A volt Rudnyánszky-kastély az egyik legismertebb magyar barokk műemlék, amelyet Száraz Julianna férje, báró Rudnyánszky József építtetett az itt állott római alapok, és a korábbi kastély felhasználásával, 1743 és 1751 között.
A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években, nagyszabású átépítés és bővítés után nyerte el végleges formáját. A kastélyhoz tartozó Helikon könyvtár kb. 80 ezer kötetes gyűjteményét a Festetics család hozta létre. A könyvek között több régi enciklopédia és régi nyomat található. Ez Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára.
A csákvári Esterházy-kastély Fellner Jakab tervei szerint épült, klasszicista stílusban. A körülbelül 365 helyiséges kastélyban volt könyvtár, képtár, színházterem, kápolna vadászterem. Az épület 1954 óta TBC-kórház, majd a Fejér Megyei Szent György Kórház Csákvári Intézeteként működik.
A Grassalkovich-kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk stílusú kastélya. A kastély megléte Grassalkovich Antalnak és Mária Teréziának köszönhető. A kastély építése 1740-ben kezdődött, később azonban, 1867-ben a magyar állam megvásárolta és királyi pihenő rezidenciává alakította.
A bikali kastély névadója, a Selmecbányáról származó Puchner Antal Szaniszló. A három falut magába foglaló bikali uradalmat az uralkodó 1841-ben adományozta Puchner Antalnak a császári tábornokként elért katonai sikerei elismeréseként. A báró ekkor látogatott először birtokára, ahol az 1840-es évek végén kastély építésébe kezdett. Az épület 1889-re nyerte el a ma is látható, romantikában gyökerező historizáló formáját.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Magyarország címere Magyarország címere Magyarország egyik állami jelképe. A jelenlegi címert 1990. július 3-án fogadta el az Országgyűlés
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – 1990-ben rendszeresített csapatzászló A rendszerváltás után a honvédség visszatért a régi jelképekhez. A zászló az 1949-es csapatzászló alapján készült, amely egyesítette az 1743-as és az 1848-as csapatzászló elemeit. Címerrésze a hatályos címernek a klasszikus 1848-as pajzstartókkal, azaz a tölgy- és babérkoszorúval való kiegészítése. A címert ebben a formában a Honvédelmi Minisztérium mint saját jelvényét, logóját használja.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Az 1949-ben rendszeresített (1949 mintájú) csapatzászló A második világháború utáni időszak első rendszeresített honvéd zászlaja, amely a 18. századi huszárzászlók és az 1849-es trónfosztás utáni zászlók hagyományait egyesíti. A címer a közvélekedésben 1848-49-hez kötött úgynevezett Kossuth-címer, azaz egy korona nélküli kiscímer. Ez a csapatzászlótípus vélhetőleg a legrövidebb ideig volt használatban a magyar honvédségnél. 1949 márciusában rendszeresítették. 1949. augusztus 20-án azonban bejelentették az új, az utókor által Rákosi-címernek nevezett jelkép használatát, és a fenti csapatzászlócímer részét 1949 szeptemberétől az új címerrel takarták ki. 1950-ben a Magyar Néphadseregnél új csapatzászlót rendszeresítettek, ez a csapatzászló vörös alapon zöld-fehér farkasfog pártázattal készült, közepén a már említett úgynevezett Rákosi-címerrel.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – 1938-ban rendszeresített (1938. mintájú) magyar királyi honvéd lovassági zászló Másolat, hátlapján a magyar középcímer található, amely ebben az esetben igénycímer, amely a trianoni szerződés előtti országot és a határok visszaállításának óhaját jelképezi. A lángnyelv motívum az állandó császári-királyi hadsereg első, rendszeresített, 1743-as zászlajára utal vissza.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Az 1869-ben rendszeresített (1869. mintájú) magyar kir. honvéd zászlóalj zászlajának előlapja Magyar nemzeti és történelmi jelképeink – Az 1869-ben rendszeresített (1869. mintájú) magyar kir. honvéd zászlóalj zászlajának előlapja A kiegyezés utáni magyar királyi honvédség klasszikus zászlaja, előlapján a magyar király középcímerével, hátoldalán I. Ferenc József névjelével. Ezt a zászlótípust az I. világháború után is több alakulat használta egészen 1938-ig.