Események - képek - 2013

                            Szabadkán, a "megbékélés jegyében" ellopták a Törött szárnyú turul madár-szobrot a Zentai úti temetőből, mely  az 1944–45-ös délvidéki szerb és horvát vérengzések áldozatainak állított emléket.

Magyar emlékek a nagyvilágban - Semmelweis Ignácnak, az anyák megmentőjének a szobra a világ leghíresebb tíz legnagyobb orvosa szobrának a társaságában - Chicago - USA

                                    Világszerte “az anyák megmentőjét” tisztelik Semmelweis Ignácban (1818-1865), akinek emlékét a nagy német egyetemi város, Heidelberg gyermekklinikája előtt felállított szobra is őrzi. Semmelweis Ignác Fülöp mindenképpen a legismertebb magyar orvos, nagyságát a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, s az általa kidolgozott megelőzési módszer adja. Egy konkrét betegség okainak felderítésén túlmenően, a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán, a francia Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően fogadtak el. Semmelweis Ignác alakját Chicagóban is megörökítették, a világ tíz legnagyobb orvosa között, Louis Pasteur és Wilhelm Conrad Röntgen társaságában - az International Museum of Surgical Science patinás épületében áll szobra, együtt egy általa megmentett anyával, s annak kicsinyével.

Magyar emlékek a nagyvilágban - Semmelweis Ignác – Heidelberg - Németország

                                    Világszerte “az anyák megmentőjét” tisztelik Semmelweis Ignácban (1818-1865), akinek emlékét a nagy német egyetemi város, Heidelberg gyermekklinikája előtt felállított szobra is őrzi. Semmelweis Ignác Fülöp mindenképpen a legismertebb magyar orvos, nagyságát a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, s az általa kidolgozott megelőzési módszer adja. Egy konkrét betegség okainak felderítésén túlmenően, a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán, a francia Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően fogadtak el. A budai Tabánból származó, Bécsben tanuló és dolgozó, majd Pestre visszatérő Semmelweis ezzel a felfedezésével a modern nyugati medicina fejlődésének egyik kulcsfigurája lett. Német hangzású neve ellenére magyarnak tekintette magát, orvostörténeti kutatók megtalálták azt a korabeli német folyóiratot, amelynek lapszéleire Semmelweis megjegyzéseket írt – magyar nyelven. De ő maga is így fogalmazott egyik cikkében: "Sorsom úgy hozta magával, hogy midőn a felfedezést (1847. évben) tettem, mint a bécsi szülészeti intézet segédorvosa hazám határain kívül tartózkodtam. Így történt, hogy felfedezésem legelőször is német szakközönségnek lőn bemutatva. Hazámba visszatértem után a magyar szakértő közönségnek is előadtam tapasztalataimat, s elméletemet a gyermekágyi láz körül az itt megjelenő Orvosi Hetilapban. Mialatt azonban tanom nálunk nem talált ellenzőre, többrendbéli részint megtámadásoknak, részint elferdítéseknek volt az kitéve Németországban." Heidelbergi emlékműve tehát egyfajta rehabilitációként is értelmezhető.       Semmelweis Ignác alakját Chicagóban is megörökítették, a világ tíz legnagyobb orvosa között, Louis Pasteur és Wilhelm Conrad Röntgen társaságában.   Az International Museum of Surgical Science patinás épületében áll szobra, együtt egy általa megmentett anyával, s annak kicsinyével.    

Magyar emlékek a nagyvilágban - József Attila szobra - Moszkva - Oroszország

                                Az orosz fővárosban az első szobor, amelyet egy magyar tiszteletére avattak fel, József Attiláé. A költő születésének 100. évfordulóján, 2005-ben az Idegennyelvi és Irodalmi Intézet belső udvarán, Dickens, Heine és más – nemcsak író – jelességek között áll a mellszobra, Janzer Frigyes alkotása.

Szent Korona ügy: Bejelentés az osztrák államügyészségen

                    Dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvéd a Magyar Szent Korona kigúnyolása ügyében, – levelet írt az osztrák külügyminiszternek és bejelentést tett az osztrák államügyészségen. Mint ismert, Wir Staatskünstler című műsor humoristái arra voltak kíváncsiak, hogy a Btk. szerint tényleg egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető-e az Magyarországon, aki megsérti a nemzeti jelképeket, ilyennek számít a Szent Korona mellett a Himnusz és a zászló is. Miután a műsorban a magyar a nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Vince elismerte, hogy igen, ekkor előkerült a korona másolata, amit az osztrákok dobálgatni kezdtek, leejtették, szidalmazták, viccet csináltak belőle, majd megkérdezték a nagykövetet, ez szerinte belefér-e még vagy emiatt már börtönbe kerülnének. Szalay-Bobrovniczky csak kínosan nevetett az egészen, majd hozzátette, szerinte ez még belefér. Tőrbe csalták a nagykövetet! Az osztrák közszolgálati csatorna (ORF) „Wir Staatskünstler” c. műsorának készítői egy általános kérdésekről szóló, szatíraműsorban leadandó interjúként egyeztetett és több mint fél óráig ebben a szellemben is folyó beszélgetés végén ízléstelen csapdahelyzetet generáltak. Ennek célja érezhetően az volt, hogy félbeszakítsam a beszélgetést, avagy később letiltassam azt, ezáltal is megerősítve az osztrák sajtóban többször tapasztalható képzetet, miszerint hazánkban korlátozzák a művészeket és a gondolatok szabadságát - mondta a magyar nagykövet "Úgy gondoltam, és úgy gondolom, hogy - diplomataként is - felülni a provokációnak csak indokolatlan súlyt és jelentőséget adott volna egy kabaré-összeállításba szánt, egyesek által talán humorosnak vélt, valójában azonban otromba és övön aluli akciónak. Ezért az adott helyzethez képest igyekeztem elhatárolódni a színészek által előadott "jelenettől", figyelmeztetve őket annak sértő jellegére, egyben kifejezve egyetértésemet egyikükkel, aki szerint az ilyen stílus egy félkegyelműre vall. Magam is megütközve láttam, hogy az összesen 45-50 perces anyagból a szerkesztők lényegében csak ezt a pár perces jelenetet adták közre, ráadásul ezt is jelentősen megvágva, a sértő, bornírt elemeket hangsúlyozva, a jelenettel kapcsolatos kritikus megjegyzéseim többségét kihagyva. Ennek megfelelően tiltakozásomat jelzem az ORF vezetősége felé." - mondta Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi nagykövet MTI, Szabad Riport, Patrióta Európa Mozgalom        

Gyóni Géza: Csak egy éjszakára - Greguss Zoltán előadásában - rövid VIDEÓ! - és a vers írott változata is!

Hollywood paktuma Hitlerrel - rövid ellenzéki lapszemle

                            Ben Urwand A kollaboráció: Hollywood paktuma Hitlerrel című könyve szerint az amerikai filmstúdiók Hitler hatalomra jutása után is nagy üzleti lehetőséget láttak Németországban; úgy érezték, ha kivonulnának, kárba vesznének addigi befektetéseik.   Urwand szerint nem beszélhetünk szokványos bizniszről, hanem inkább aktív kollaborációról. Végső soron hat-hét holywoodi nagyfőnökön múlt, hogy mi jelenhet meg a vásznon. És sokuk zsidó volt maga is. Louis Mayer, az MGM első embere, Harry Cohn, a Columbiáé vagy Jack Warner a Warner Brothersnál. Ugyanakkor voltak zsidó forgatókönyvírók, mint Ben Hecht vagy Herman Mankiewicz, akik viszont erőltették az antináci filmeket. Ám ezekből a forgatókönyvekből nem lett semmi. Az Amerikai Rabbik Központi Konferenciája filmbizottsága elnöke 1936-ban úgy vélte: „a mai virulens antiszemitizmus idején az egyetlen bölcs módszer az, ha nem mutatnak be olyan filmet, ami kiteregeti a zsidókérdést. A nácik Gregor Gysslingen, a Los Angeles-i német konzulon keresztül az egész világra kiterjedően befolyásolták, hogy az amerikai stúdiók milyen filmeket készíthetnek. Különösen a németek első világháborús tevékenységének bemutatására, illetve a hitleri zsidóüldözésekére voltak kényesek. A stúdiók saját öncenzúra-testületének főcenzora, Joseph Breen maga is antiszemita volt. Mint egy ízben Breen Hollywoodról kifejtette, „itt olyan emberek kezében vannak a jó állások, és kaszálják a nagy lóvét, akiknek erkölcsei egy járványkórház vécéjében sem felelnének meg. E fickók 95 százalékban kelet-európai származású zsidók.Minden bizonnyal a föld söpredékének a söpredékei. Eredetileg nem a nácikkkal való együttműködésre hozták létre a Hays-hivatalt, hanem az amerikai panaszok nyomán, miszerint a stúdiók rombolják az ország erkölcseit." Népszabadság

Munkács városa - Kárpátalja

                          Munkács Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál. Gazdasági potenciálja, továbbá a lakosságszáma szerint a megye második legnagyobb városának számít. Ungvártól 42 km-re délkeletre, a Latorca partján fekszik, Klastromalja, Munkácsváralja, Oroszvég, Őrhegyalja, Várkulcsa és Várpalánka tartozik hozzá. Munkácson halad át a Budapest–Keleti pu.–Hatvan–Miskolc–Tiszai pu.–Sátoraljaújhely–Csap–Bátyu–Munkács–Volóc–országhatár (–Lavocsne–Lemberg–Kijev–Moszkva) vasúti fővonal. A vonal Bátyu–Munkács közti szakaszát a Magyar Északkeleti Vasút (államosítva 1890-ben) építtette 1872-ben, a Munkács–Volóc–országhatár közti szakaszát a Magyar (Királyi) Államvasutak (MÁV) építtette 1887-ben.

A Zentai csata emlékműve - Zenta - Délvidék

                                  A zentai csata, 1697. szeptember 11-én a török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.

Petőfi Sándor: A Puszta télen - rövid VIDEÓ!

                                kattints a rövid VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=l2_nOjVXw0M Petőfi Sándor  A Puszta télen   "Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli."