Régi fényében ragyog a lendvai Alexandriai Szent Katalin római katolikus templom barokk oltára - Muravidék

                                        A lendvai Alexandriai Szent Katalin római katolikus templom csodálatos barokk oltára a négy egyházfő szobrával -  Szent Ágostonnal, Szent Ambrussal, Nagy Szent Gergellyel és Szent Orbánnal - ismét a régi fényében tündököl. Nemcsak a főoltár, a tabernákulum is teljes felújításon esett át: első alkalommal azóta, hogy 1751-ben Franc Tauzy akkori zágrábi püspök felszentelte. A Lendvai Plébánia történelmének egyik legjelentősebb eseményére részben a templomon kívül került sor. Az oltár és a tabernákulum felújítása alkalmából rendezett ünnepi műsorra a Lendvai Színház- és Hangversenyteremben került sor, majd pedig Peter Štumpf muraszombati püspök szentelte fel a két ereklyét. Különböző források  Lendván már 840 körül templomról számolnak be. az Alexandriai Szent Katalin templom 1749 és 1751 között épült. A főoltár és a tabernákulum több – gyakran nem szakszerű – felújításon esett át, de a mostani az első olyan generáció, amely felvállalta a két kegytárgy teljes és szakszerű restaurálását. Népújság, Patrióta Európa Mozgalom  

A legfőbb bírói testület a bankok oldalára állt

                          Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyáva döntésnek nevezte a Kúria határozatát a devizahitelesek ügyében a Hír TV Magyarország élőben című csütörtöki műsorában. Szó sincs arról, hogy mindent megtett volna a bírói testület, húzza az időt, és nem döntött az egyoldalú szerződésmódosításokról, a kamatemelés és az árfolyamrés kérdéséről sem - jelentette ki Kövér László. Hozzátette: ő is azt gondolja, hogy a legfőbb bírói testület a bankok oldalára állt; ő másként döntött volna a helyükben. Kövér László megjegyezte: bár nem ő az a szereplő akinek ezt a kérdést meg kell válaszolni, de "ez egy gyáva döntés volt", a felelősség alól "a tisztelt bírói testület" megpróbált kibújni, jogászkodó megoldást talált, és megvárja, hogy az Európai Bíróság majd hogyan dönt. Az egész devizahiteles-ügy ennek az országnak az összes baját szinte állatorvosi lóként mutatja fel, közte a politikai elit egy részének felelőtlenségét, sunyiságát, hiszen ez a probléma az előző kormányzati ciklus idejéből származik - tette hozzá az Országgyűlés elnöke. Nem szabad elfeledkezni a bankokról, amelyeket az extraprofit hajt, és tulajdonosaikról, akiket az mozgat, hogy mennyi pénzt szivattyúzhatnak ki Magyarországról, és mindegy nekik, milyen áron - jelentette ki a politikus. Kövér László azt mondta, hogy az igazságszolgáltatás tagjai példát vehetnének a környező országokról, ahol a hasonló ügyekben a bíróságok a saját polgáraik oldalára álltak, nem pedig az idegen kézben lévő bankokéra. Az Országgyűlés elnöke szerint a "posztkommunista-balliberális" kormányok bűneként Magyarországon nincs magyar tulajdonú bankszektor, és az ország ki van szolgáltatva a nemzetközi bankvilág kényének-kedvének. A Házelnök megerősítette a kormánypárti többség szándékát a kérdés rendezésére. Arról, hogy törvénymódosítás, új jogszabály alkotása lehet-e a megoldás, és a kormány politikai úton rendezi-e a kérdést, azt mondta: ha nem lesz más lehetősége a kormánynak, akkor kénytelen lesz, ennek azonban vannak kockázatai, hiszen a döntéseket különböző fórumokon meg lehet támadni. "Ha ezek a szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe, akkor ennek a törvényi helynek semmi értelme, mert akkor jó erkölcs nincs is Magyarországon" - fogalmazott Kövér László. A Kúria döntésével szemben nem az a legfontosabb kifogás, amit megállapított, hanem az, hogy nem hajlandó tudomást venni arról, mi a probléma - jelentette ki. MTI, fidesz.hu

Kósa Lajos: Ezentúl Strasbourghoz fog fordulni a Kúria? - Kövér László: Gyáva döntés

                              A Fidesz szerint a Kúriának döntenie kellene a devizahitelekkel kapcsolatos árfolyam-különbözet és egyoldalú szerződésmódosítások kérdésében is – jelentette ki Kósa Lajos, a kormánypárt alelnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus emlékeztetett, hogy a legfőbb bírói testület hétfőn úgy döntött, a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba. Az árfolyam-különbözet és az egyoldalú szerződésmódosítások jogosságának kérdésében azonban nem foglalt állást a Kúria, hanem a strasbourgi bírósághoz fordult.   Csalódáskeltő határozat Kósa bírálta, csalódáskeltőnek nevezte a Kúria határozatot, azt pedig, hogy „teljesen szokatlan módon” az Európai Bírósághoz fordult, gyáva, rossz, konfliktuskerülő lépésként, időhúzásként értékelte, ami csak a bankoknak kedvez. Álláspontja szerint ezeknek a kérdéseknek nincs nemzetközi vonatkozása, hiszen a Kúriának Magyarországon magyar joganyag alapján, magyar szereplők között született szerződésekről kellene döntést hoznia. A legfőbb bírói fórumnak mielőbb határoznia kellene, ez a dolga, „ezért tartjuk fenn ezt a rendszert” – mondta. „Majd ezentúl, ha a bíróság valamilyen ügyben kényelmetlenül érzi magát, akkor rögtön Strasbourghoz fog fordulni?” – tette fel a kérdést a Fidesz alelnöke, aki szerint ezzel elbizonytalanodik a magyarországi jogszolgáltatás. Pártja véleményét ismertetve elmondta: az árfolyam-különbözet, amin a bankok külön is kerestek, elfogadhatatlan, hasonlóan az egyoldalú szerződésmódosításhoz, amellyel az egyik szereplő kihasználta a másik gyengébb pozícióját. Kósa kérdésre közölte, a devizahitelek kérdésével foglalkozik a kormány, a Fidesz–KDNP-frakció és a törvényhozás. A kabinet most azt méri fel, hogy a különböző alternatívák esetében milyen kormányzati, törvényalkotási feladat lehet szükséges – tette hozzá, megerősítve, hogy a devizahitelt mint rossz terméket, amit „a szocialisták engedtek szabadjára”, ki akarják vezetni a piacról.   Gyáva döntés Az Országgyűlés elnöke, Kövér László gyáva döntésnek nevezte a Kúria határozatát a devizahitelesek ügyében a Hír TV Magyarország élőben című csütörtöki műsorában. MTI, MNO, Patrióta Európa Mozgalom

Áder János: Nem tiszteljük teljesítményeinket - Évet értékelt az államfő

                          A hétköznapi teljesítmények elismerését szeretné elérni a köztársasági elnök. Áder János a Kossuth Rádióban pénteken sugárzott interjújában leszögezte: továbbra is keresi az elismerésre váró teljesítményeket. Az államfő elmondta: azt tartja az elmúlt húsz év legnagyobb hiányosságának – ahogy arra beiktatása óta többször utalt –, hogy a magyarok nincsenek tisztelettel saját teljesítményük iránt, nem becsülik azt eléggé. A köztársasági elnök kiemelte a hétköznapok teljesítményeit, mint mondta: többek között ezek elismerését kívánja elérni. Áder János beszámolt arról, hogy nemrég meglátogatta azt a debreceni orvoscsoportot, amely több mint kilencven napon át küzdött azért, hogy egy várandós agyhalott édesanya gyermeke világra jöhessen. A köztársasági elnök elismerően szólt azokról a fiatal szakmunkásokról is, akik számos érmet gyűjtöttek be bútorasztalosok, ácsok, virágkötők és más szakmák Európa-bajnokságán. Hangsúlyozta: továbbra is keresi az elismerésre váró teljesítményeket, ezt elnöklése hátralévő részében is feladatának érzi. A köztársasági elnök a választás időpontjának kiírásáról szólva emlékeztetett: még szeptemberben arra kérte a pártok vezetőit, hogy ne kezdjék meg a kampányt, de ennek ellenére az már zajlik, kérése „süket fülekre talált”. Fontosnak nevezte, hogy egy elhúzódó kampány helyett mindenki tegye a dolgát, mert bár az ország elindult a válságból kivezető úton és túl van a nehezén, de munka még bőven van. Mint mondta, mérlegelnie kell, mi a jó az országnak és az embereknek: egy hosszú kampány, vagy az, ha minél hamarabb tiszta víz kerül a pohárba. Jó, ha a választók minél több információ birtokában hozzák meg döntésüket arról, továbbra is ezt a kormányt szeretnék, vagy egy másikat, de ehhez nincs szükség 8-10 hónapos versengésre - tette hozzá Áder János. Közölte: az időpont meghatározásakor figyelembe kell venni az alkotmányos szabályokat, miszerint áprilisra vagy májusra tehető a választás, de szempontot jelent a húsvét közelsége és az európai parlamenti választás időpontja. Áder János leszögezte: az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az ország nemzetközi megítélése. Emlékeztetett: néhány hete jelent meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, valamint az Európai Bizottság jelentése az ország jövőre várható gazdasági folyamatairól, és az abban leírtak megegyeznek a magyar kormány álláspontjával, ami Áder János szerint egy felesleges vitát kikapcsol a politikai erőtérből. Hangsúlyozta: nemzetközi találkozóin Magyarország érdekeit képviseli, és megerősíti a többi között azt, hogy az ország eleget kíván tenni NATO-kötelezettségeinek, afganisztáni szerepvállalásának, és az ország törekszik arra, hogy ne legyen Európa beteg gyermeke, ne okozzon olyan fejfájást, mint például Görögország. Áder János szerint mindenkinek, aki Magyarországot képviseli, akár kormánypárti, akár ellenzéki, ugyanezt kell közvetítenie. Az államfő Egyesült Államok-beli útjáról szólva kézenfekvőnek nevezte, hogy részt vett az ottani állampolgársági eskün, és köszöntötte azokat, akik akár először, akár ismételten felvették a magyar állampolgárságot. MHO, MTI  

Mérő István

                              Mérő István (1873-1938) - festő. Művészeti tanulmányait Budapesten, Párizsban, és Münchenben folytatta. 1898-ban a Nagybányai Művésztelepen tanult.

Isten szeretete nem elvont

                            "Isten szeretete nem elvont. Isten szeretetteljes tekintetét minden egyes férfira és nőre szegezi, névvel és vezetéknévvel." Ferenc pápa

A szeretetet megélni azt jelenti, hogy nem a saját érdekeinket keressük

                      "A szeretetet megélni azt jelenti, hogy nem a saját érdekeinket keressük, hanem viseljük a leggyengébbek és legszegényebbek terheit." Ferenc pápa

Isten szeret minket. Fedezzük fel a szépségét: szeretni és szeretve lenni

                          "Isten szeret minket. Fedezzük fel a szépségét: szeretni és szeretve lenni." Ferenc pápa

Hogy a ma embere, akit gyakran elborít a zaj, újra felfedezze a csend értékét és meghallja Isten és a testvérei hangját

                          A pápa imaszándéka: "Hogy a ma embere, akit gyakran elborít a zaj, újra felfedezze a csend értékét és meghallja Isten és a testvérei hangját." Ferenc pápa

Turul-szobrok a Kárpát-medencében - II. világháborús emlékmű - Mesterszállás - Alföld