1956-os emlékhelyek itthon és a nagyvilágban - 1956-os emlékmű - Budapest

Hazát nem alkot holt föld, hanem élő ember

...hazát nem alkot holt föld, hanem élő ember.

Széchenyi István

A magyarok népi nyelve rendkívül kifejező...

A magyarok népi nyelve rendkívül kifejező és a dalaik ősibbek, szebbek, kifejezőbbek a mieinknél (briteknél). Sir Boyle Roche (1736-1807)  - az ír alsóház tagja

Nagy kincs a magyar nyelv - 1790

                                    Herder szerint nagy kincs a magyar nyelv. Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke. Johann  Gottfried Herder (1744-1803) - német író és udvari lelkész

Két intelligens faj létezik a Földön

                        "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok." Isaac Asimov (1920-1992) -  scifi író

Székelyek

                        Nem lehet elég sokszor elmondani: először a saját sorokat kell összébb zárni, mint vasárnap. Minden erdélyi magyar pártnak, mozgalomnak kötelessége támogatni a mostanihoz hasonló kezdeményezéseket. Mert ekkor, és csakis ekkor létrejön a magyar nemzeti egység, és akkor a románok sem mondhatják, hogy forrófejű szeparatisták hőzöngenének az ország közepén. Illetve mondhatják, de azzal csak nagyobb ellenállást váltanak ki… Mi, a magyar nemzet Erdélyen kívül élő tagjai mindig mellettetek leszünk, székely testvéreink, és ha a végén harmincan maradunk, akkor is számíthattok ránk. De bízzatok abban, hogy még nagyon sokáig milliószámra vagyunk és leszünk, nem pedig harmincan… Szentesi Zöldi László  Magyar Hírlap

Tényleg oktatófilm

                                                Ezt a videót a baloldal szereplői, úgy, ahogy vannak, a kalapjuk mellé tűzhetik. A Demokratikus Koalíció korábban komoly összeget ajánlott fel egy ilyesfajta videóért cserébe. Aztán, csodák csodájára, megszületett a film. Mint kiderült, a Demokratikus Koalíció egyik tagja volt a producer. Ő azt állítja, hogy az MSZP sporttagozatának alelnöke rendelte meg a művet. Az MSZP sporttagozatának alelnöke ezt tagadja, szerinte ő csak megkapta a filmet, bevitték hozzá. Egy másik szocialista politikus is látta a filmet, ő azt mondja, hogy oly nagy hatással voltak rá a képsorok, hogy azonmód feljelentést tett. Ne dőljünk be ennek a védekezésnek. Az MSZP nem azért tett feljelentést, mert egy szemet szúróan hamis, ráadásul számukra azonosítottan baloldali forrásvidékű videót láttak, hanem választási csalás gyanúja miatt, tehát ők a hamisítványt igaznak akarták látni és láttatni. Mai tudásunk szerint tisztázatlan, hogy milyen úton-módon, de a film eljutott az ellenzéki HVG.hu szerkesztőségébe is, ahol mindennemű vizsgálat nélkül címlapra tették, azt harsogva, hogy a klip egyértelműen bizonyítja: a Fidesz választási csalást követett el. Aztán mindannyian megbuktak vele. A tényleges szereposztást és a felelősséget majd a nyomozás kiporciózza. Ha nem sikerül, az sem baj, az eddig megismert tények bőségesen elegendőek ahhoz, hogy ezt a kriminális akciót a baloldal ne tudja lemosni magáról. Csermely Péter  Magyar Nemzet

A lebukás óta is kedvére kémkedik az USA? - Lebukott - most hazudozik és cinikus, a világuralomra törő szuperhatalom

                        Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nyáron hagyta abba Angela Merkel német kancellár és több más vezető külföldi politikus telefonjának a lehallgatását – az után vetett véget ennek, hogy a kémprogram létezéséről tudomást szerzett a Fehér Ház – írja hétfőn internetes kiadásában a The Wall Street Journal című amerikai napilap amerikai illetékesekre hivatkozva. Az USA jelenleg is folytat megfigyeléseket, de azt nem mondja meg, ki ellen irányul e tevékenysége. Az újság emlékeztet arra, hogy az amerikai és a brit sajtó nyáron rántotta le a leplet a NSA titkos lehallgatási programjáról az ügynökség volt informatikusa, Edward Snowden által kiszivárogtatott információk alapján. A Fehér Ház ezután vizsgálatot indított, amely során fény derült arra, hogy az NSA mintegy 35 külföldi vezető politikus telefonbeszélgetéseit figyelte. Miután ez tudomására jutott, a Fehér Ház leállította egyes politikai vezetők, köztük Angela Merkel telefonjának a lehallgatását – írja a The Wall Street Journal. A lap szerint az amerikai illetékesek beszámolóiból arra lehet következtetni, hogy Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépése óta, öt éven át nem tudott arról, hogy az NSA lehallgatja a világ vezetőinek telefonjait is. Az ügynökség olyan sok lehallgatást végzett, hogy gyakorlatilag nem tájékoztathatta mindegyikről a kormányzatot. Barack Obama hagyta jóvá a hírszerző tevékenység tágabb értelemben vett „prioritásait”, de az NSA szintjén, az elnök tudomása nélkül hozták meg a konkrét döntéseket az ilyesfajta megfigyelésekről, és ez a gyakorlat jelenleg felülvizsgálat alatt van.   Még sincs vége? A The Wall Street Journal megjegyzi, hogy az amerikai kormányzat a nyári leleplezés után nem állította le az összes, külföldi politikai vezetőket érintő lehallgatási programot, mivel egyesek közülük hasznos információkhoz juttatják az Egyesült Államokat. Vasárnapig nem derült fény arra, hogy hány lehallgatásnak vetettek véget és kik azok a külföldi vezetők, akiket mindmáig figyel az NSA – írja az amerikai napilap. MTI, MNO, Patrióta Európa Mozgalom

Heller Ágnes a lejáratóakció mellett

                                Heller Ágnes szerint nem tartalmazott tévedéseket a hazánkat lejárató svéd dokumentumfilmben tett nyilatkozata, amelyben többek között arról beszélt, hogy a zsidók, a romák és a homoszexuálisok iránt megnyilvánuló egyre gyűlölködőbb hangulat leplezetlenül tetten érhető a magyar parlamentben is, ami példa nélküli Európában. Heller a svéd filmben arról is beszélt, hogy szerinte az államot egy barátokból álló maffia irányítja, és a kormány fundamentalista nacionalista retorikát folytat.   A filozófustól Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár azt kérte, hogy pontosítsa a műsorban tett hamis és rosszindulatú kijelentéseit. Heller a Népszava online kiadásában közzétett válaszában a kommunista elnyomás eszközeihez hasonlította Kumin kérését. Kifejtette, utoljára négy évtizeddel ezelőtt vonták azért felelősségre, mert a burzsoá sajtónak adott nyilatkozatot. Kumin kérdésére, hogy tud-ta-e, mihez adja a nevét, azt válaszolta: őt a riporter személye nem érdekli. – Mindenütt, minden fórumon a saját véleményemet mondom, nem kérdezem, kikkel együtt, s azt sem, hogy kiknek… A jelenlegi politika vezérlő ideológiájáról mondottakat nem idéztem, csak összefoglaltam. Saját összefoglalásom nem tartalmazhat tárgyi tévedést – tette hozzá. A filozófus szavaira a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Facebookon reagált szombaton. Az államtitkár azt írta, noha Heller a legtöbb kérdésére nem adott választ, mégis mindent megértett. – Én ugyan negyven éve még nem is éltem, de nagyapám sokat mesélt arról, milyen volt az, amikor az akkoriak felelősségre vonták őt. Nem nyílt levélben kérték közös tiltakozásra, hanem hajnalban berakták egy fekete autóba, és nagyanyám csak hónapokkal később látta viszont – reagált Kumin. A Magyar Nemzet megkeresésére az államtitkár azt mondta, az ügy Heller Ágnest érintő részét ezzel lezárta. (Egy ilyen beteges gyűlölködővel nem is kell szóba állni. -szerkesztő megjegyzése) Magyar Nemzet

Ettől nagyon tartanak Bukarestben

                            Bukarestben egy erősödő orosz–magyar együttműködéstől tartanak, mivel így akár még jobban napirendre kerülhet az erdélyi autonómia ügye. A romániai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének az igazgatója szerint Magyarországnak van egy terve a keleti irányba. Meglehetősen érdekes interjút adott Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója és a Fekete-tengeri Egyetemi Alapítvány elnöke a Ziare.com-nak Románia és Magyarország geopolitikai helyzetéről. A beszélgetésben arra hívta föl a figyelmet, hogy milyen veszélyek rejlenek Budapest és Moszkva jó kapcsolatában, amelyek mögött az erdélyi autonómia ügye is felrémlik – tájékoztatott az Eurocom – Romániai Sajtófigyelő.   A nagy menetelés Október 27-én tartották a Székelyek Nagy Menetelését, amellyel autonómiát követeltek a régiónak Románián belül. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) háromszéki demonstrációjával párhuzamosan Európa és Észak-Amerika több nagyvárosában is szolidaritási megmozdulásokat tartottak vasárnap. „Bármennyire elszigetelt is lenne egy adott pillanatban Magyarország nemzetközi szinten, akkor is több külpolitikai kommunikációs csatornája lesz, mint egy elszigetelt Romániának” – hangsúlyozta. Véleménye szerint ha a dolgok úgy fognak alakulni, ahogy most tűnnek, a Moszkva–Budapest-tengely rendkívül jelentőssé és Bukaresttel kapcsolatosan sokkal befolyásosabbá fog válni, mint ahogy azt szeretnék Romániában. Másképp mondva, nem Magyarországtól kell félnünk, hanem Budapest stratégiai partnerségétől Moszkvával – tette hozzá Dungaciu.   Érdekes összefüggések A szakértő szerint a Budapest–Moszkva-partnerség 1989 után hallgatólagos, nem közvetlen formát vett fel, ami Bukarestet leginkább a Moldovai Köztársasággal kapcsolatosan érintette hátrányosan. Magyarország EU-csatlakozása után Brüsszel moldovai európai képviseletének minden fontos tisztségét Magyarország kapta meg, így többek között Magyarország nagykövetsége lett a Schengen-központ – emlékeztetett a külpolitikai elemző.   „Márpedig az világos, hogy mindezekre nem kerülhetett sor Moszkva hallgatólagos beleegyezése nélkül, még ha nem is a bátorításával. Abban az időszakban, amikor Románia diplomatáit sorra kiutasították, a magyar nagykövetek Voroninnal (Moldova korábbi elnöke) jártak vadászni, ma pedig nagyon aggódnak a moldovai orosz kisebbség helyzete és jogai iránt” – nyilatkozta Dungaciu. A kutató szerint az Orbán-kormány hivatalba kerülése után a budapesti magyar hivatalosságoknak rendszeresen vannak állásfoglalásaik a transznisztriai kérdésben, autonómiát kérve a régiónak – nyilvánvalóan Erdélyre gondolva. Arra is emlékeztetett, hogy Magyarország moldovai nagykövete 2013 januárjában Gagauzia Autonóm Területi Egységbe látogatott, egy orosz ajkú és autonóm régióba, ahol találkozott Mihail Formuzal baskánnal, szeptemberben pedig a Hargita Megyei Tanács elnöke elküldte Formuzalnak egy Hargita megye és Gagauzia régió közötti együttműködési megállapodás tervezetét.   Bukarestnek ezt kell megtanulnia Dungaciu úgy látja, Bukarestnek igazán olyan nyilatkozatok miatt kell aggódnia, amelyet Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium politikai igazgatója két hónappal ezelőtt tett. Azt mondta: a magyar Külügyminisztérium egyik fő célja az EU és Oroszország közötti távolság csökkentése. Az elemző szerint Romániának nem sikerült híddá válnia a térségben, jeleznie a világnak, hogy mégiscsak van valami terve a térségben, míg Magyarországnak van. Dungaciu az interjúban különös jelentőséget tulajdonított a következő évek stratégiájának a szempontjából a november 28–29-i vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozónak, ahol aláírhatják az EU és Ukrajna között kötendő társulási és átfogó szabad kereskedelmi megállapodást. Úgy látja, amennyiben nem sikerült megállapodásra jutni Ukrajnával, akkor Románia helyzete alapvetően megváltozhat, és működésbe léphet a Budapest–Moszkva-tengely. „Bukarestnek meg kell majd tanulnia valamit Magyarország leckéjéből. Nem azt, hogy Budapesthez hasonlóan viselkedjen a bel- és külpolitikában, hanem azt, hogy képesnek kell lennie minden lényeges eszközt irányítania egy lehetséges „tárgyalásos konfrontációban” Oroszországgal” – olvasható az interjúban. Kovács András MNO