Könyv a Kultúrpalotáról
A magyar szecesszió legnevesebb épülete a marosvásárhelyi Kultúrpalota – tudtuk meg azon a könyvbemutatón, amelyen a százéves épületről szóló első szakmai kiadványt ismertették a népes közönséggel.
A Kultúrpalota 1908–1913 című kötet bemutatóját a Vásárhelyi Forgatag keretében tartották, az eseményre nagyon sokan voltak kíváncsiak.
A Kultúrpalota Kisterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik a Marosvásárhely ékességének számító épület történetére voltak kíváncsiak. Nem csoda: az épületről most készült az első átfogó szakmai kiadvány. „Az évtizedeken át halogatott feladat azonban most, az épület százéves évfordulóján kötelességgé vált” – mutatott rá a kötet szerkesztője, Oniga Erika művészettörténész.
A gazdagon illusztrált könyv szövegeit hárman írták: Keserü Katalin, Oniga Erika és Várallyay Réka művészettörténészek, a fotókat Plájás István készítette. A könyv egyrészt építészeti szempontból mutatja be a Kultúrpalotát, de megtaláljuk a kiadványban az épület reprezentatív termeinek ismertetését, valamint a palotába beköltözött intézményekről is szó esik.
„Ez a százéves épület is mutatja, mit jelent, ha egy városvezető nem a mának él vagy a holnapnak, hanem hosszú távra dolgozik, tervez. Ilyen volt Bernády György polgármester, aki olyant alkotott Marosvásárhelyen, ami méltán nevezhető a magyar szecesszió legnevesebb épületének” – mondta Soós Zoltán.
Indul az új évad Marosvásárhelyen a Nemzetiben - Erdély
Jelmezbe bújt fiatal hölgyek osztogatták a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház új évadjának programját a város főterén. A központban tett jelképes sétával arra hívták fel a marosvásárhelyiek figyelmét, hogy a színház létezik, és a jövőben is új, izgalmas műsorral várja a nézőket.
Tündérekkel, boszorkányokkal és más mesebeli lényekkel találkozhattak a virágóránál elhaladók. Egyesek kíváncsian megálltak, szemügyre vették az érdekes szereplőket, a bátrabbak egy-egy fényképet is készítettek a jelmezes lányokkal, akik az új évad programját osztogatták.
Az új idényben mindenki kedvére válogathat a műsorra tűzött darabok közül. A mesejátéktól a szatírán keresztül a zenés vígjátékokig mindent megtalálnak majd a nézők. Továbbra is műsoron maradnak olyan darabok, mint a My fair lady, A makrancos hölgy, A Gézagyerek, a Bányavirág vagy a Bányavakság. Októberben új premierre kerül sor, erről a későbbiekben számolnak be. Ebben az évadban tizenkét bérlet várja a színházba járókat.
szekelyhon.ro
A korszakváltókról - nehéz úgy nyerő nemzeti politikát kreálni, ha semmi közünk a nemzethez
Amikor a pártok – főleg, ha korszakváltásra készülnek – igyekeznek nagyobb szavazótábort létrehozni maguk körül, nekik is hasonló teljesítményt kellene elérniük. Egy politikai program nem lehet sikeres, ha nincs közösségi kontextusba helyezve. Pusztán részérdekek mentén, a sértett csoportok megnyerésével megszólítani a lakosságot nem elegendő. A jelenlegi politikai helyzet különlegességét az adja, hogy az ellenzéknek találnia kellene a „nemzeti” jelszóval szemben is versenyképes szimbólumot. A Fidesz ugyanis politikáját közösségi keretekben kommunikálja, az egység alapját pedig a nemzetre építette. Ebben a versenyben pedig hátrányt jelent, hogy a baloldal elmulasztotta kialakítani saját nemzetfogalmát.
Flick László
Magyar Hírlap
Az évezred sodrában
A keresztény magyar államiság végigélte nagyon nehéz körülmények között a szabadon fejlődő Európa történelmét annak 1945-ig tartó élete végéig. Európa tönkretételéig. A Szent István-i állam együtt élte mindvégig az európai Európa életét, annak létrejöttétől annak függetlensége elvesztéséig. Egy korszak véget ért, Magyarország vezetőinek a felelőssége megtartani a magyar államot az új világrendszerben, amely most a nemzeti államok elsorvasztásán fáradozik.
Csapó Endre
Magyar Hírlap
A baloldalnak egyre savanyúbb a szőlő
A baloldalnak egyre savanyúbb a szőlő, tehetetlen dühében már képtelen legalább hallgatni, ha nincs mondanivalója. A rezsicsökkentéseket lehet ugyan először támadni, aztán még nagyobbat követelni, de ez inkább vicces. Az „unortodox” lépéseket egyre több ország utánozza, Lengyelországban például szintén államosítják a magánnyugdíjpénztárakat, nem gonoszságból, hanem mert ott is rádöbbentek a rendszer tarthatatlanságára.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Ez volna a Bajnai család üzleti sikerének titka?
A Hajdú-Bétben kisemmizett ötszáz magyar családon túl, úgy tűnik, hogy más áldozatai is voltak Bajnai Gordon „üzleti húzásainak” – mondta Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője szombaton tartott sajtótájékoztatóján.
A kormánypárti politikus a Heti Válasz cikkére utalva kifejtette: a Hajdú-Béthez hasonló módon ment tönkre Bajnai Gordon és édesapja keze alatt egy másik nagy agrárcég is a kilencvenes években. A bajai International Food Rt. nevű gabonavállalat sok más, Bajnaihoz köthető vállalkozáshoz hasonlóan offshore jellegű volt, és már a kilencvenes években 8 milliárd forintos forgalmat bonyolított – tette hozzá.
„Úgy tűnik tehát, ez a Bajnai család üzleti sikereinek titka: másokat tönkretenni és kisemmizni” – mondta Zsigó Róbert. A szóvivő szerint a tényfeltáró cikkből arra lehet következtetni, hogy az Együtt–PM Szövetség vezetőjének üzleti múltja korántsem olyan makulátlan, mint ahogy azt ő maga próbálja beállítani.
A saját bevallása szerint is több száz millió forintos vagyonnal rendelkező Bajnai Gordon erkölcsileg megkérdőjelezhető módon juthatott ehhez a vagyonhoz.
A politikus felidézte: korábban lehullott a lepel arról, hogy milliárdos osztrák céghálója van a Bajnai családnak, inkább adóznak Ausztriában, mint idehaza, és hogy e cégháló a rendszerváltozás előtti Magyarország közpénzein indult fejlődésnek.
„Bajnai Gordon üzletemberként és politikusként is akármibe fogott, mindig a magyar emberek, a magyar családok húzták a rövidebbet, a Bajnai család, az üzleteikben érintett rossz bankárok és mohó offshore-lovagok pedig mindig jól jártak” – jelentette ki a Fidesz szóvivője.
MTI, MNO
Aki önkéntes tűzhalálával tiltakozott hazája megszállása ellen
Aki önkéntes tűzhalálával tiltakozott hazája megszállása, a kommunista diktatúra ellen
1969. január 20-án Budapesten, a Nemzeti Múzeum kertjében felgyújtotta fel magát a 17 éves Bauer Sándor.
Búcsúlevele tanúsága szerint, azért, mert úgy vélte bár szeretne élni, „de most szénné égett holt testemre van szüksége a nemzetnek”.
Mikor a szemtanúk Bauert kérdőre vonták, hogy miért tette, azt válaszolta, hogy hazaszeretetből, tiltakozásból az orosz megszállók ellen. A fiatalembert harmadfokú égési sérülésekkel szállították be a Központi Honvéd Kórház égési osztályára.
Még élt néhány napig. Ott a haldoklót előzetes letartóztatásba helyezték, majd nyomozók faggatták, vallatták, ki akarták belőle szedni egy nagyobb összeesküvés részleteit.
Talán meg akarta dönteni a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt? Tényállás az volt, hogy „gyalázó kijelentéseket” tett a hatalomra.
1969-et írtunk, élénken élt a kelet-európaiakban a prágai tavasz emléke, és az akkori, ’69-es budapesti tél sem tűnt rózsásabbnak.
Bauer Sándor nem kívánt a diktatúrában, megalkuvóként élni, ő másik ösvényt választott, a cselekvés útját - az életét adta a hazáért.
kattints a képekre - szívszorítóak!
Recsegő-ropogó neoliberalizmus
A neoliberális toposzok hangoztatása már a nemzetközi, de a hazai nyilvánosság terein, a közbeszédben sem vált ki áhítatot, sőt, lassan ennek az ellenkezőjét. S ami a legfontosabb: a tételek, tézisek kezdenek egyszerűen unalmassá válni, mert nem mondanak semmiről semmit. És nem oldanak meg egyetlen társadalmi, gazdasági vagy politikai problémát sem. Jelentéktelenednek. Sőt: röhejessé válnak.
Fricz Tamás
Magyar Nemzet
Gordon álma
Hiszen demokrata, csinos, szakértően mosolygós. Szivárványszerű karakter. Lehet egy Gordon ennél tökéletesebb? Mi kell még? Ha marad a volt rezsim, a szocializmusféle, most tervhivatalban lenne osztályvezető, ha minden bejön, menő külkeres értékesítő. Jó seft. Szeretni kell. Fletó anyósa úgy hívta: a 2-es villamoson érkezett. Tudják, ez volt a megfelelő káder útvonala: a Közgázból akár egyenesen a Parlamentig. A munkát elegánsan kihagyva. Hát végül is egyszer már sikerült, Gyurcsány segített.
Máté T. Gyula
Magyar Hírlap
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban
A rezsicsökkentés azt szimbolizálja, hogy Magyarország képes önálló gazdaságpolitikát folytatni, vagyis az önállóságunknak és a függetlenségünknek a szimbóluma, hogy erre képesek vagyunk.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, 2013. szeptember 6.