A Főtér, a legnagyobb székely - Orbán Balázs (1829-1890) bronzszobrával - Székelyudvarhely - Erdély
Az alkotás készítői Hunyadi László marosvásárhelyi képzőművész, és Antal Mihály szabadkai öntőmester voltak.
Orbán Balázs fő műve a hat kötetből álló A Székelyföld leírása című munka. 1872-től országgyűlési képviselő volt A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.
Elhunyt Gyarmati Dezső
Nyolcvanöt éves korában elhunyt Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.
A miskolci születésű sportember volt az egyetlen olyan játékos, aki öt olimpián szerepelt, ráadásul mind az ötön éremmel gazdagodott: Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban arannyal, Londonban ezüsttel, Rómában pedig bronzzal, s lett ezzel minden idők legeredményesebb pólósa. Kétszer volt Európa-bajnok csapat tagja is, kétszeres főiskolai világbajnok, nyolcszoros magyar bajnok, a válogatottban 108 alkalommal szerepelt.
Montrealban már mint szövetségi kapitány vezette olimpiai bajnoki címig a magyar csapatot, amellyel nyert többek között vb-t, két Eb-t, s Világkupát is. Edzőként több klubcsapatnál dolgozott, itthon és külföldön egyaránt. 1992-től a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) alelnöke, 1996-tól társelnöke volt.
Politikusként 1990 és 1994 között az MDF országgyűlési képviselője volt, majd 2003-ban a Fidesz kulturális tagozatában a sportszekció elnöke lett.
Kitüntetései, erkölcsi elismerései közül kiemelkedik az 1994-ben megkapott Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje, amit 2010-ben ítéltek oda neki. 2004 óta volt a Nemzet Sportolója. Gyarmati Dezső temetéséről a család és a Magyar Vízilabda Szövetség (MVSZ) a későbbiekben intézkedik – olvasható az MVSZ honlapján.
Patrióta Európa Mozgalom
Megkínoztak három magyart Szabadkán - Délvidék – átgázolt rajtuk autóval, két állat módjára viselkedő cigány
Két fiatal szabadkai fiún az autós zaklatók áthajtottak egy lányt pedig az autó után kötöttek és úgy kínozták – A két fiú kórházban van. Szabadkán vasárnap hajnali fél kettő és három óra között ugyanaz a két férfi három embert is megkínozott. Nem hivatalos információink szerint elfogta őket a rendőrség.
Elsőként a 18 éves Aleksej Bojogovićot támadták meg. Az egyik bárból tartott hazafelé hajnali félkettő körül a Jovan Mikić utcán, amikor lassított mellette egy sötétzöld Passat gépkocsi. A vezető megkérdezte tőle, hány óra van. A fiú megnézte telefonján és válaszolt. Aleksej a járdán ment, az autó meg lépést tartott vele.
Azután egy pillanatban az autós gázt adott és elhajtott, a fiú ekkor befordult a Šantić utcába , mert rosszat sejtett. Az autó követte, előbb lassan közelítettek, majd mellé hajtottak és mondták, adja oda kis táskáját, amiben a fiú elmondása szerint nem volt semmi csak a telefonja meg a lakáskulcsai. Szaladni kezdett,hogy beugorjon valamelyik ház kerítésén, de mind túl magas volt. Utolérték, elütötték és áthajtottak rajta. Aztán azonnal hátramenetre kapcsolt az autó és újra átmentek rajta.
- Mindenre emlékszem, arra is hogyan súrolta a bőröm a betont, arra is, hogyan gördültek rám a kerekek. Azt is éreztem, amikor az állam a betonnak ütődik. Amikor másodszor is áthajtottak rajtam a földön feküdtem és odajöttek, hogy adjam oda a táskámat, nem akartam nekik odaadni, de ketten voltak és kitekerték a kezemből, engem meg otthagytak a földön.
Két cigány fiú volt. Az, aki az autót vezette kövérebb és idősebb volt, mellette meg szerintem egy vékony alkatú, fiatalkorú fiú ült. Feküdtem az úton és kiabálni kezdtem segítségért, de senki sem jött ki. Hosszú percek múltak el. Vagy félórába tellett, mire egy távolabb lakó nő kijött és hozott vizet meg hívták a mentőket. Aztán többen is összejöttek és megtalálták a kocsi rendszámtábláját, ami akkor szakadt le, amikor először áthajtottak rajtam.
A sérüléseim nem életveszélyesek, de tele vagyok égési sebekkel. A kocsi kerekei olyan forróak voltak, hogy mind megégették a bőrömet. Az államból hiányzik egy darab meg a csípőcsontom körül is van egy valóságos lyuk mintha belém lőttek volna. Az orvos azt mondta, a lehető legjobban jártam, sokkal nagyobb bajom is történhetett volna. A medence csontomból tört le egy darab, de ez enyhe sérülés ahhoz képest, ami történhetett volna. Nem is értem hogyan maradtam egyben – mesélte Aleksej.
Az ugyancsak 18 éves Seleza Valentin szintén abban a bárban volt, mint Aleksej, de másik társaságban és ő félórával később indult haza ugyancsak egyedül. A Majsai híd lábánál az autóból szóltak hozzá. Nem értette mit kérdeznek, magyarul válaszolt, ez nem tetszett nekik , úgy látta, átváltott hát szerb nyelvre. Megkérdezték tőle hol lakik, ő nem mondta meg. A fent említett két cigány fiú ekkor nekiesett és összerugdosták, majd betették az autóba és tovább verték meg követelték, mondja meg, hol lakik.
Valentin nem árulta el, mert tudta, hogy ki akarják rabolni a családját. Egy idő után behajtottak egy mellékutcába , véletlenül éppen Valentin utcájába és kilökték az autóból aztán áthajtottak a lábán. Valentinnak 10 helyen eltört a lába, a fején is vannak sérülések és az ütlegelés nyomai a testén is látszanak.
- Másfél óráig szenvedtem , mire a szomszédok kijöttek és kihívták a mentőket. Kúsztam, csúsztam , másztam a fájó lábammal. Bekopogtam az ablakon csöngettem,kiabáltam magyarul, szerbül, de senki sem jött ki.
Todorović Kata azt mesélte valamivel két óra után valaki elkezdett megállás nélkül csöngetni nála. Ő egyedül él, nem mert kimenni. Ezt megelőzően hallott kerékcsikorgást, de azután csend lett. Amikor valaki elkezdett csöngetni nála, akkor ő úgy hallotta, hogy egy hang azt kiabálja, segíts.
Valentin csengetett és ő kiabált magyarul is meg szerbül is, hogy segíts Katica. Végül valaki mégis meghallotta a szerencsétlen fiú kiáltásait.
- Amikor kijöttek a mentősök, elláttak és betettek a kocsiba nem sokkal később egy szőke lányt is hoztak. Halványan emlékszem rá, hogy tőle 300 dinárt követeltek, de nem volt neki és az autó után kötötték, úgy húzták.
Nem hivatalosan úgy tudjuk, a rendőrség megtalálta a tetteseket.
Kabók Erika - www.magyarszo.com
Bayer Zsolt: Koraszülöttek
Rémes, ami a miskolci kórház koraszülöttosztályán történt. Meghalt kilenc koraszülött csecsemő. A kilencedik akkor, amikor már országos volt a botrány. Rémes. Mint minden halál.
A miskolci kórház koraszülöttosztályán történt kilenc halálesettel egy időben, ugyanakkora időintervallumban, az ország másik felén lévő város kórházának koraszülöttosztályán tíz csecsemő halt meg. Más kórházakban kicsit kevesebb – de a koraszülöttek halnak. Mert gyakorlatilag életképtelenül jönnek a világra.
Az ország egyes régióiban persze több a koraszülés. Borsod ilyen régió. S itt nem megkerülhető az anyák felelőssége. Akik végigbagózzák és piálják a terhességüket, nagy valószínűséggel idő előtt fognak szülni. Ez tény. S ha az orvos és a védőnő nem mer kimenni közéjük, mert fél, hogy megverik, az is érdekes kérdéseket vet fel. Mindenekelőtt a felelősség kérdését, amely felelősséget egyesek kizárólag a többségi társadalom nyakába akarják varrni.
Ma ezeket az életképtelenül világra jött magzatokat életben tudják tartani. Ideig-óráig. Néhányat pedig vissza tudnak segíteni az életbe, és megéri a felnőttkorát. Ez az értelme a mindennapi heroikus küzdelemnek.
Ebben a harcban vannak frontvonalak, ahol gyakoribbak a bukások, a veszteségek. Ilyenek a koraszülöttosztályok.
A miskolci kórház koraszülöttosztályán meghalt kilencedik csecsemő hónapok óta feküdt az intézményben. Hét(!) hasi műtétet hajtottak végre rajta. Egy egészséges felnőtt is nehezen bírna ki hét ilyen műtétet. Ő pedig csecsemő volt. Újszülött. Elment. Visszatért az angyalok közé.
A többi nyolc koraszülött – ott Miskolcon – szintúgy nem volt életképes. Egyiküknek a szíve nem fejlődött ki, másikuknak nem volt működőképes tüdeje. Nem voltak életben tarthatók. Ez a koraszülöttosztályok mindennapos tragédiája. Miskolcon, Szegeden, Budapesten – mindenütt.
Aki ebből botrányt kavar, az akar valamit.
Esetünkben politikai előnyt akarnak szerezni valakik. Más nincs a történtek hátterében. A miskolci kórház mindössze annyit „hibázott”, hogy becsületesen jelentette az ÁNTSZ-nek a haláleseteket. És valaki hirtelen úgy érezte, ez nem normális. Ez a sok halál. És megtette az első lépést – talán még jó szándékúan. S eljutott a hír a miniszterelnök fülébe, aki szintúgy laikus, s mint minden laikus, felkapta a fejét a hírre, és elrendelte a vizsgálatot.
Ezen a ponton léptek színre a magyar nyilvánosság hiénái és sakáljai, és körülvették mérgező nyállal az egészet. Előbb a miniszterelnökön gúnyolódtak, őt gyalázták, mondván, „miért kell neki ebbe beleavatkoznia”. (Ha Orbán nem rendel el vizsgálatot, azonnal nekiestek volna, hogy mennyire érzéketlen, s hogy csak a foci érdekli, a csecsemők halála nem.)
Orbán gyalázása után hamar rátaláltak a cigány-szálra. Merthogy Borsod az ország legszegényebb vidéke, a koraszülöttosztályon meg nyilván cigányok utódai fekszenek, és innen már ki lehet kerekíteni egy egész kis világot, hogy megszülessen a cigányságot rettenetes nyomorban tartó kormányzat rémképe. S hogy e nyomor következtében szülnek a cigány asszonyok koraszülötteket, a kórházban pedig nem foglalkoznak ezekkel a koraszülöttekkel, mert hát „csak” cigányok, vagyis tulajdonképpen itt cigányokat ölnek.
Ez lett volna a logikai sor, és ezen a ponton természetesen bekapcsolódtak volna a külföldi média hiénái és sakáljai is Ausztriától Angliáig és vissza. Éppen úgy, ahogy sikerült nemzetközivé tupírozni a cigányokat szomjan veszejtő kegyetlen ózdi önkormányzat hazugságát is. Olvassák el a friss Demokratában megjelent helyszíni riportot Ózdról. Semmi sem igaz abból, amivel két hétig etették a nyilvánosságot egész Európában ezek a nyomorultak.
És ugyanezzel etették volna a miskolci koraszülöttosztály ürügyén is.
Csak hát kiderült, a halott apróságok közül mindössze kettő cigány. És ezen a ponton megbicsaklott a terv, odalett a prekoncepció. De ha már egyszer a szellem kiszabadult a palackból, akkor történnie kell valaminek. Akkor azért akad két szülő, aki feljelentést tesz – de az ő elkeseredett lépésüket legalább megérthetjük, hiszen azt nyilván a fájdalom szülte.
Ellenben azt már nehezebb megérteni, hogy miért fog a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozásba, és miért foglal le iratokat a kórházban. Energia, pénz, munka megy így a semmibe. És mondom még egyszer: ezzel az erővel mehet a Nemzeti Nyomozó Iroda az ország összes kórházának koraszülöttosztályára nyomozni…
Egy biztos: e mesterséges, kreált botrány örvén a sakálok és a hiénák ismét élvezkedhetnek kicsit. Leírhatnak olyan mondatokat, hogy a „magyar egészségügy itt tart”, tönkre lehet tenni a miskolci kórház igazgatóját, az osztály vezetőjét, és egy rakás pénzt bele lehet tömködni a feljelentést tevő szülők képviseletét ellátó ügyvéd zsebeibe. (Meg tudnám tippelni, ki ő…)
De ez az egész nem éri meg. Ez az egész csak ocsmány. És remélem, meglakolnak érte, akik kitervelték.
Bayer Zsolt - Magyar Hírlap
A cigánygyilkosságok kapcsán is hiteltelen vádakkal illetik hazánkat a német és az osztrák lapok
Számos közös vonása van a németországi, rasszista indíttatású dönergyilkosságoknak, valamint a magyarországi cigánygyilkosságoknak. Mindez azért érdekes, mert a német sajtó kiemelten foglalkozik a magyar eseményekkel, számos részletet elhallgatva a Gyurcsány-kormány alatt bekövetkezett tragédiákról.
2000. szeptember 9-én egy török virágkereskedőt lőnek le Nürnbergben. 2006 áprilisáig további nyolc török és egy görög származású embert gyilkolnak meg, mindig ugyanazzal a fegyverrel és ugyanolyan módon.A gyilkosságok elkövetői a zwickaui nemzeti nacionalista terrorcsoporthoz tartoztak.
A média által „dönergyilkosságoknak” nevezett gyilkosságsorozatot a hatóságok csak évekkel később, 2011-ben ismerték el rasszista terrorsorozatként, amikor az NSU lelepleződött. Az ügy számos mozzanata megegyezik a hazánkban, 2008–2009-ben zajló cigánygyilkosságokkal.
Például a merénylők, ugyanúgy évek óta aktív tagjai voltak Türingia neonáci életének, ahogy P. Zsolték a hazai szélsőjobboldalnak. Aztán a magukat nemzeti szocialistákként definiáló Türingiai Hazavédő Szervezet (THS) ugyanúgy szoros kapcsolatot ápolt a nemzetbiztonsági hivatalokkal, ahogyan Cs. István is több volt, mint besúgó a katonai elhárításnál.
Ugyanúgy futni hagyták többször is a német hatóságok a türingiai nácikat, (Beate Zschäpe például már 1998-ban megúszta a börtönt, 2011-ben pedig arra derült fény, hogy a titkosszolgálat többször is elmulasztotta letartóztatni a terroristákat) mint a magyar szélsőségeseket.
Emlékezetes, hogy egy rendőr Polgáron igazoltatta a cigánygyilkosság-sorozatban sofőrként részt vevő Cs. Istvánt, aki éppen a tiszalöki gyilkosság után tartott hazafelé. Ezt követően még találkozott is a tartótisztjével, a hatóságok mégsem léptek közbe. Ez alighanem az egyik olyan súlyos ügyviteli és adminisztrációs hibák egyike volt, amelyről friss, a KBH átvilágítását követő jelentésében számolt be a Honvédelmi Minisztérium.
Ez az elem a dönergyilkosságokban is megjelenik: 2012 januárjában Bodo Ramelow, a türingiai baloldali frakcióvezető azzal vádolja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy fontos információkat titkosítottak, megvonva ezeket a rendőrségtől, azáltal valószínűleg megakadályozták az elkövetők letartóztatását.
A két ügy legabszurdabb momentuma gyakorlatilag megegyezik: a német katonai elhárítási hivatal (MAD) már 1995 márciusában készített aktát az egyik későbbi gyilkosról, Uwe Mundlosról, aki katonai szolgálata alatt szélsőjobboldali tevékenységével tűnt ki. Cs. Istvánt is évekig figyelte a katonai titkosszolgálat, a szoros ellenőrzés meghosszabbítását pedig éppen az első támadás előtt, 2008 májusában állította le az NBH.
A német sajtóban megfogalmazott vádak hazánkkal szemben pedig azért is hiteltelenek, mert ugyanezek az orgánumok a dönergyilkosságokat csak akkor kezdték el kiemelten, rasszista támadássorozatként bemutatni, miután már elkapták a merénylőket.
A magyarországi merényletsorozat titkosszolgálati háttérről lényegesen kevesebb, gyakorlatilag egyetlen szó sem esik ezekben a német tudósításokban. Ugyanúgy nincs szó a halálbrigád támadásai kapcsán a politikai motivációról sem. Mindez azért furcsa, mert a német sajtóban még ma is szinte kizárólag egykori SZDSZ-es politikusokat szólaltatnak meg, és a cigánygyilkosságok kapcsán a Gyurcsány-kormány felelősségéről a korábbi liberális EP-képviselő, Mohácsi Viktória nyilatkozott Kanadában.
A számos párhuzam ellenére a németországi sajtó igyekszik úgy tálalni a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok alatt történt romagyilkosságokat, hogy azok valamiféle általános rasszizmus eredményei.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Idézet István király intelmeiből
… Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Szent István intelmei fiához, Imre herceghez - részlet IV. A főemberek és vitézek tiszteletéről
Bajnai Gordonék megint lebuktak - vajon milyen veszélyes alkut köthettek a háttérben a magyar emberek kárára, a kifizetett dollármilliókért cserébe?
Mintegy félmilliárd forint „hálapénzt” fizetettek ki a Bajnai Gordont támogató pénzügyi körök olyan szervezeteknek, amelyek az utóbbi időben a kormány és Magyarország ellen folytattak lejárató kampányt – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
Hoppál Péter elmondta, hogy a Heti Válaszban megjelent tényfeltáró cikk szerint a Bajnai Gordon mögött álló, dollármilliókkal kitartott szervezethez tartozott például a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Haza és Haladás Alapítvány, az Eötvös Károly Intézet, a Nők a nőkért Együtt az erőszak ellen, a Háttértársaság a melegekért, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, a MONA Magyarország Női Alapítvány, a Krétakör Alapítvány és az Amnesty International Magyarország is.
„Bajnai Gordonék lebuktak” – fogalmazott a szóvivő, de mint megjegyezte: felvetődik, hogy vajon milyen veszélyes alkut köthettek a háttérben a magyar emberek kárára, a kifizetett dollármilliókért cserébe.
Miért fontos Bajnai?
Felmerül továbbá, hogy miért olyan fontos a spekuláns pénztőke, akár Soros György számára, hogy Bajnai Gordon visszatérjen a hatalomba Magyarországon.
„Mit kellene Bajnai Gordonnak végrehajtania, vajon mit és kiket áldozna fel újra a Gyurcsány-Bajnai szövetség azért, hogy a külföldi spekulánsok újra megkaphassák azt az extraprofitot Magyarországon, amit 2010 előtt” – tette fel a kérdést a fideszes szóvivő.
Mint mondta: nincs kétségük arra vonatkozóan, hogy Bajnai Gordon nemcsak saját magát hajtotta igába ezeknek a különböző pénzügyi körök, a spekulánsok érdekeiért, „hanem egyetlen tollvonással a magyar emberek jövőjét is odaadná, otthonaikat, földjüket, a maradék nemzeti vagyont is”.
„Bajnaiék visszatérésével a Fidesz azt prognosztizálja, hogy nyilvánvalóan ugyanaz a szélsőséges és veszélyes gazdaságpolitika térne vissza Magyarországra, amely már egyszer tönkretette az országot, amellyel minden esetben a magyar családok húzták a rövidebbet. Ebből nem kérünk, ebből nem kérnek a magyar emberek” – hangsúlyozta Hoppál Péter.
Soros érdekeltségei a fő támogatói Bajnaiéknak is
Több mint kétszázmillió forint adományt kapott 2011–2012-ben a Haza és Haladás Alapítvány. Bajnai Gordonékat Amerikából támogatták a legbőkezűbben, a Soros Györgyhöz köthető Center for American Progress az adományok több mint felét adta. A bőkezű adakozók közé tartozott Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter is.
Az „amerikai segítséget” a szervezet korábban a Klubrádiónak adott nyilatkozatában elismerte.
Soros György ezzel befolyásolni akarja a magyar közéletet, de ez nem meglepő, hiszen eddig is a balliberális erők mellett tette le voksát.
mno, Patrióta Európa Mozgalom
A cél is közös: balhé mindenáron
A tavaszi-nyári hónapokat szervezkedéssel, partnerek keresésével töltötte a HaHa - közben jött a felismerés: miért ne borulhatnának össze a Koppány csoporttal? Hogy őket a túloldal, a Jobbik támogatja? Hát aztán? Számít az már? Egységbe kell forrni! Sok szélhámos kis helyen is elfér. Meg aztán a cél is közös: balhé mindenáron.
Pilhál György - Magyar Nemzet
Ez gyűlöletkampány
Kocsis Máté: A már jól ismert, Ron Werber-féle gyűlöletkampányra készül az MSZP a választások közeledtével. Erre utal az is, hogy egyes kormánypárti politikusok ellen szisztematikus és aljas, minden alapot nélkülöző lejárató sajtóhadjáratot folytatnak. De a leggyakrabban nem az illető munkáját, hanem kifejezetten a személyét támadják.
Magyar Hírlap
Izsák Balázs nyílt levele a Kárpát-medence önkormányzataihoz
Az elmúlt időszakban számos erdélyi és magyarországi önkormányzatot kerestünk fel személyesen, ez év június kilencedikén pedig nyílt levélben kértük Magyarország önkormányzatainak erkölcsi, politikai támogatását ahhoz az európai mozgalomhoz, amelynek célja a nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók – köztük Székelyföld – védelme.
E mozgalom keretén belül szeretnénk megteremteni eme régiók védelmének uniós jogi alapjait, szeretnénk a közösségi jog számára láthatóvá tenni Székelyföldet, Katalóniát, Baszkföldet, Bretagne-t, Korzikát, Frízföldet, Flandriát, Skóciát, hiszen ezek egyike sem látható Brüsszelből. Ám a polgári kezdeményezésünk bejegyzését az Európai Bizottság elutasította egy olyan indoklással, amiből az derül ki, alaposan félreértették a kezdeményezés lényegét.
Ez az elutasítás azonban semmit nem változtat a feladatunk „peremfeltételein.” Sem a helyzetünk, sem a céljaink nem változtak meg. A polgári kezdeményezés ügyében az Európai Unió bíróságához fordulunk, kérve, hogy helyezze hatályon kívül a régiók egyenlőségére és a regionális kultúrák fenntarthatóságára vonatkozó kezdeményezés bejegyzését elutasító határozatot, és kötelezze a Bizottságot a kezdeményezés bejegyzésére.
Teljesen függetlenül azonban a jogorvoslati eljárás kimenetelétől, a fent leírt európai mozgalom erősítésén fogunk munkálkodni.
Szeretnénk minél több európai önkormányzatot megnyerni a gondolatnak, hogy minden falunak, minden városnak, minden régiónak joga van ahhoz, hogy történelmileg kialakult arculatát, hagyományait megőrizze, és a modernizáció eszközei, de legfőképpen az uniós politikák semmiképpen sem fordíthatók ezek megváltoztatására.
Ezért azt kérem a Kárpát-medence önkormányzataitól, járuljanak hozzá, hogy partnerekként tüntethessük fel őket mozgalmunk honlapján, segítsék testvér-települési kapcsolataik révén a mozgalom megerősítését, más európai önkormányzatok bevonását, s nem utolsó sorban: lehetőségeik szerint járuljanak majd hozzá az aláírások összegyűjtéséhez, amennyiben a jogorvoslati eljárás sikerrel járna.
Marosvásárhely, 2013. augusztus 16.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke