Fidesz: Bajnai Gordon még mindig adós a válaszokkal Hajdú-Bét-ügyben - rövid összefoglaló
A VM ma megkezdte a Hajdú-Bét károsultak kérelmeinek feldolgozását és a kártérítések kifizetését. Hosszú évek után így a kisemmizett családok végre valamiféle anyagi kártérítésben bízhatnak. Az erkölcsi kártérítés azonban a mai napig elmaradt - vélekedik a Fidesz
A károsultaknak Bajnai Gordontól bocsánatkérés és válaszok helyett csak gúny és egyre több megválaszolatlan kérdés jutott. Amióta a Hajdú-Bét akták megnyíltak, Bajnai Gordon egyenes beszéd helyett csak ideges fenyegetőzésre képes. A kérdések azonban még várnak a válaszra.
Mai napig nem kaptunk arra megnyugtató választ, hogy van-e kapcsolat aközött, hogy miközben Magyarország legnagyobb baromfitenyésztőjét, a Hajdú-Bétet hagyták veszni, eközben Bécsben egy liba-kacsa húskereskedelemmel foglalkozó Bajnai cég virágozni kezdett?
Ez a Bajnai-féle osztrák cégháló egyik nagyvállalata liba-, kacsa- és csirketermékek kereskedelmével foglalkozik. A céget Bajnaiék 23 éve alapították, a Wallis Zrt. bécsi irodájaként működött. Miközben itthon a Hajdú-Bétet felszámolják, a Bajnai cég évek alatt egyre nagyobb piacokat szerzett. Egy ideje Közép-Európa és a Távol-Kelet között kereskedik.
Míg a Bajnai bécsi cége előtt megnyílnak a piacok, eközben Magyarország legnagyobb baromfifeldolgozója, a Bajnai Gordon vezetett Wallis többségi tulajdonában lévő Hajdú-Bét csődbe ment és vagyonát a Wallishoz mentették.
Arra sem kaptunk a mai napig választ, hogy erkölcsösnek tartja-e Bajnai Gordon, hogy részben a kisemmizett magyar családok pénzén meggazdagodott emberektől fogadott pénzadományokat a kampányához?
És arra sem kaptunk a mai napig választ, hogy erkölcsösnek tartja-e Bajnai Gordon, hogy a Haza és Haladás Alapítvány ugyancsak egy olyan ember (Megj: Nagy György) business centerében kapott helyet, aki hogy-hogy nem, Hajdú-Bét ügyben is érintett, a Wallis megbízásából a Hajdú-Bét elnöke volt.
Ismerjük Bajnai Gordon hozzáállását: fenyegetőzik és tagad.
Pedig ezekre a kérdésekre, a magyar emberek jó része is szeretne egyenes választ kapni - közölte a Fidesz
Patrióta Európa Mozgalom
Uniós európátlanítók - a kommunista voluntarizmus
A Tavares-jelentés a hatályos jog megkerülésére tett erőszakos kísérlet, mert minden területre, államra kiterjedhet. Vagyis nem kell betartani sem jogot, sem szerződéseket - ha az önfelkent hatalom ukázairól van szó. Ezt úgy hívják: kommunista voluntarizmus. Hogy kikérik maguknak, ha a sztálinistákhoz hasonlítják őket? Beszédes, hogy hisztérikus műfelháborodáson kívül egyetlen érvük sem volt a párhuzam ellen Schulztól Swobodáig, Cohn-Bendittől Tavaresig. Pedig van egy jó recept, miként lehet kerülni a kommunizmus látszatát. Nem kell úgy viselkedni.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Nincs olyan, hogy „jár” - akkor jár valami, ha teszünk is érte
A „felzárkóztatás” a hatvanas évektől a magyar szociálpolitika egyik kulcsszava volt, és alapvetően egyirányú, némileg kierőszakoló folyamatot jelentett. Ezzel szemben a „felzárkózás” kétirányú, az érintettek bevonásával történik, és nem pusztán adunk, lehetőséget teremtünk, hanem elvárjuk a megsegítettektől, hogy maguk is aktív résztvevők legyenek. Jogosultságalapú helyett mi munkaalapú társadalomban gondolkodunk. Nincs olyan, hogy „jár”. Akkor jár valami, ha teszünk is érte.
Kovács Zoltán
Magyar Nemzet
Orbán megállapodott a szövetségek vezetőivel
Megállapodást írt alá kedden a Parlamentben a 16 kiemelt sportági szövetség vezetőjével Orbán Viktor miniszterelnök, aki az ünnepségen hangsúlyozta: a megállapodás garancia arra, hogy egy eredményes magyar versenyzőnek vagy edzőnek se kelljen megélhetési okokból külföldön sportolnia.
Kiemelte, hogy jelentős fizetésemelést kapnak azok az edzők, akik világversenyeken komoly eredményt elért sportolókat nevelnek. Az ország identitását megalapozó kultúrához, tudományhoz és sporthoz hozzájárulók ugyanis nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy azért kelljen külföldön dolgozniuk, mert itthon nem tudnak megélni, ez lehetetlen – jelentette ki Orbán Viktor.
Mindennapos testnevelés
Magyarország az európai pénzügyi válság idején is képes úgy beosztani gazdasági erejét, hogy abból jusson sportra, utánpótlás-nevelésre, mert „Magyarország jövője a gyermekeinkben van (...), ezért ha gyermekekről van szó, akkor semmi sem drága, válság ide, válság oda” – mondta a kormányfő, aki ezzel kapcsolatban a kormányprogram végrehajtása fontos lépésének nevezte a mindennapos testnevelés iskolai bevezetését.
Megjegyezte, a 2012/2013-as tanévben összesen 314 ezer gyermek vett részt mindennapos testnevelésben.
Orbán Viktor szerint csupa olyan sportági szövetségnek biztosítanak állami forrást, amely már bőségesen bizonyította, hogy arra használja a közpénzt, amire a kormányzat szánta. Tájékoztatása szerint 2006 és 2010 között hozzávetőleg évi 16 milliárd forint áramlott be a magyar sportba, amit az elmúlt három év munkájával és a mostani megállapodással sikerül megduplázni.
A MOB véleménye a mérvadó
A miniszterelnök beszédében kitért arra is, nem véletlenül nem működik önálló sportminisztérium, ugyanis a kabinet a sportirányítási munka nagy részét nem akarta a kormányzati bürokrácia feladatává tenni, hanem a Magyar Olimpiai Bizottságra (MOB) bízta. Csak egy akkora sportállamtitkárság alakult, amely a MOB partnereként képes segítséget nyújtani a sportágak működtetéséhez – tette hozzá, megjegyezve, hogy a 16 kiemelt sportág kiválasztásában is a MOB véleményét tekintették mérvadónak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy e 16 sportágban szerezték a magyar sportolók az olimpiai aranyérmek 96,4 százalékát.
Szavait azzal zárta, hogy sportot politikai alapon nem lehet szervezni, csakis nemzeti alapon, ezért most sem vizsgálták és a jövőben sem fogják, hogy egy sportolónak, edzőnek vagy sportvezetőnek milyen a pártszimpátiája.
A fiatalokra számítanak
Az ünnepségen Borkai Zsolt, a MOB elnöke a célok között említette, hogy az elkövetkező időszakban még több fiatal kezdjen sportolni. A MOB vezetője kiemelte: a magyarok olimpiai eredményei magukért beszélnek, amit azért sikerült elérni, mert vannak olyan fanatikus emberek, akik úgy érezték, fontos a sport támogatása, a fiatalok felkarolása. A 2020-ig szóló koncepció méltán fogja szolgálni a magyar sportot – hangsúlyozta Borkai Zsolt.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Félrevezették az adósokat
Tovább gyűrűzhet a Kúria múlt heti, devizahiteleseket érintő ítéletének hatása, miután kiderült, hogy ez alapján a fizetésképtelen adósok kérhetik az ellenük indított végrehajtás felfüggesztését. Ráadásul a bankok egy része az OTP-től eltérően a teljes hiteldíjmutatójából is kihagyta a devizaátváltás költségét, vagyis nem a kölcsönök valódi árát tüntette fel.
Megtévesztő, a valósnál alacsonyabb árát tüntették fel a szerződésekben és a hirdetésekben azok a bankok, amelyek a teljes hiteldíjmutatóból (thm) kihagyták az árfolyamrést. Ez következik a Kúria múlt heti döntéséből, mely kimondta, hogy semmis az a szerződés, amelyikben nem szerepel a költségek között a devizaátváltás során alkalmazott árfolyamok különbsége.
A tárgyalás alperese, az OTP Bank ugyan nem esett ebbe a hibába, mivel a thm-be beleszámolták az árfolyamrés törlesztőrészletekre gyakorolt hatását is, de a bíróság döntésének értelmében ennek ellenére semmis lett az adott hitel a költségek hiányos feltüntetése miatt. Igaz, a Kúria az ítéletével végül ismét érvényesítette a szerződést.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakemberek azon a véleményen vannak, hogy a valósnál alacsonyabb thm-et használó bankok jóval súlyosabb hibát követtek el, mint az OTP, ezért az ő eseteiknek súlyosabb megítélés alá kell majd esniük a múlt héten hozott döntésben foglaltaknál. – Mivel már a kölcsön kiválasztásának pillanatában félretájékoztatták az ügyfelüket, hamis állításukkal jogtalan versenyelőnyre tettek szert a többi pénzintézettel szemben – jegyezte meg a lap egyik forrása.
Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy az árfolyamrés kihagyása a thm-ből a szándékos félrevezetésre vagy a jogszabályok nem egységes értelmezésére vezethető vissza. Mindenesetre az is előfordul, hogy ugyanazon bank egyik hitelénél beleszámolták az árfolyamrést, a másiknál pedig kihagyták.
Csécsi László
Magyar Nemzet
A családpolitika nem egyenlő a szegény politikával
... Pontosabban azért vagyunk rosszabb helyzetben, mert a szocialista pártnak semmilyen családpolitikája nincsen, ők kizárólag szegénypolitikában gondolkoznak. Ők sosem hoztak olyan döntéseket, ami a középosztály gyermekvállalást támogatta vagy megkönnyítette volna.
Elég csak a Bokros-csomagra gondolni, ahol például a kétgyerekes pedagógusházaspárok „magas jövedelmük” miatt elestek a családi pótléktól, vagy éppen a Gyurcsány–Bajnai-kormányok negatív intézkedéseire: a két évre csökkent gyedre, gyesre, vagy a megszüntetett szociálpolitikai támogatásra.
Nem véletlen, hogy mindkét esetben nagy visszaesés jelentkezett a születésszámban. De gondolhatunk a Medgyessy-kormány alatt gyakorlatilag felszámolt, gyermekek után járó adókedvezményre. A mi álláspontunk szerint a családpolitika nem egyenlő a szegény politikával.
Révész Máriusz, a kormányfő családpolitikai tanácsadója
mno.hu
Szabálytalan és értelmetlen a Tavares-jelentés
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára: sem a mostani jelentésben, sem pedig korábbi vitákban nem tudtak konkrét példákat felmutatni az állítólagos jogsértésekre, így a dokumentum pártoskodástól túlfűtött, és minden ténybeli alapot nélkülöz. Eltelt egy év a legutóbbi vita óta, eltelt két év az új alaptörvény elfogadása óta, eltelt lassan három év a médiatörvény elfogadása óta konkrét jogsérelmekről azóta sem esett szó.
hirado.hu
Kémkedés vagy hazaárulás? - botrányosan csekély a kiszabott büntetés mértéke!
Megdöbbent a kémbotrány főszereplőire kiszabott, szerinte megmagyarázhatatlanul enyhe ítéleten Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titokminisztere, a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa által pénteken kihirdetett elsőfokú döntésről. A jogvégzett szakember szerint a történtekre jobban illik a hazaárulás fogalma, ami azonban már nem szerepel a törvényben.
– Hivatali ideje alatt vagy az után hallott-e bármely külföldi partnerszolgálat berkein belül a nálunk 2011-ben kirobbant kémbotrányhoz hasonló esetről?
– Sem a partnereknél, sem pedig egyéb szervek vonatkozásában soha életemben nem hallottam olyanról, hogy egy titkosszolgálat egy idegen állam úgynevezett szakembereit beengedje a saját hivatalába azért, hogy az apparátusa megbízhatóságát ellenőrizze.
Ez szerintem Abszurdisztánon kívül sehol sem fordulhat elő. Nagyon kíváncsi lennék az ítélet indoklására. Már nagyon régen nem vagyok jogász, és büntetőjoggal egyébként sem foglalkoztam, de jól tudom, hogy a kémkedés megállapításának megvannak a törvényi feltételei.
Ha ezek a fennálltak, márpedig az ítélet szerint ez így lehet, akkor nem értem a verdiktet. Két év tíz hónapot adni egy akkor hivatalban lévő miniszternek, valamint kémfőnöknek, akik a saját hazájuk ellen kémkedtek, illetve ahelyett, hogy elhárították volna a kémkedési kísérletet, hírszerzőket engedtek be az elhárításhoz, az legalább olyan abszurd, mint maga az egész ügy.
2003–2004 tájáról emlékszem az egyetlen kémkedési ügyre, amelynek terheltje egy honvéd tiszthelyettes volt, akit az egyik szomszédos ország hírszerzése fizetett le. Ez a személy a saját alakulatáról szolgáltatott információkat, amiért ötéves szabadságvesztéssel büntették, most pedig a miniszter is megúszta két év tíz hónappal.
Vagy igaz, hogy kémkedtek, és akkor a büntetési tétel felső határát kellett volna kiszabni velük szemben, vagy nem igaz, és akkor fel kell őket menteni, de ezért a bűncselekményért nem illik ilyen csekély büntetést kiszabni.
– Mennyire tartja valószínűnek azokat a sajtóhíreket, hogy az idegeneknek a Nemzetbiztonsági Hivatalba történt beengedésével technikai támadás is érhette a polgári elhárítást?
– Nem tartom elképzelhetőnek, hogy ha egy idegen hatalom hírszerzőit beengedik az elhárítás épületébe, akkor azok ne használnák ki az összes adódó lehetőséget. Kérdés, hogy miként ellenőrizték azt a technikát, amit behoztak, és az eszközök valóban csak arra voltak-e alkalmasak, hogy a miniszter és a főigazgató által megbízhatatlannak tartott elhárítótisztek szavahihetőségét megállapítsák. A veszélyt azonban nem csak ebben látom. A poligráfos ellenőrzéshez ugyanis a végrehajtók teljes személyiségképet kaptak azokról, akiket átvilágíthattak, és ezeket az adatokat magukkal is vihették. Nem tudható, hogy hány olyan fiatal elhárítótisztről rendelkeznek az említett információkkal, akik évek múlva ennek a szervezetnek a vezetői lehetnek.
– Milyen, a magyar elhárítást érintő adatok érdekelhették leginkább az átvilágítókat?
– Lényegében minden érdekli őket, amit nyílt adatokból, például diplomáciai forrásokból nem lehet megtudni. A legértékesebb információk azok, amelyekből kiderül számukra, hogy kik folytatnak az ő berkeikben ellenérdekű, ebben az esetben Magyarország érdekeit szolgáló hírszerző tevékenységet. Ezt úgy lehet felderíteni, ha sikerül megtudni, hogy ki küldte őket, és a legnagyobb fogásnak az minősül, ha meg tudják szerezni azt a listát, amely az ő hazájukban dolgozó hírszerzők valódi és álneveit, illetve fedőfoglalkozásait tartalmazza.
– Ennek tükrében mi a véleménye a Szilvásy Györggyel és társaival szemben megfogalmazott kémkedés vádjáról?
– Értékelésem szerint ha mindez előfordult, akkor nem kémkedéssel, hanem a büntető törvénykönyvben már nem szereplő hazaárulással állunk szemben. Aki ezt elkövette, az nem kémkedett, hanem másoknak teremtett lehetőséget arra, hogy az országuk érdekeit súlyosan sértő kémtevékenységet folytassanak.
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Az arabok pénzéből szállna fel a Sólyom
Miért éppen Sólyom a tervezett magyar légitársaság neve? A legtöbb véleményező ezt a kérdést feszegette, míg mások felvetették, hatósági engedély hiányában korainak tűnik az augusztusi indulás, illetve az, hogy van-e Magyarországon új légitársaság indításához szükséges tőke.
Senki sem vitatja, hogy a magyar gazdaságnak és turizmusnak nagy szüksége lenne egy budapesti bázisú, Malév méretű hagyományos légitársaságra. A Sólyom Hungarian Airways tervezett indulásáról szóló, a szombati Magyar Nemzetben megjelent cikkre érkezett nagy számú reakció azt mutatja, hogy a probléma a szakmai és a szélesebb közvélemény elevenébe talált. A hozzászólók egy része már az elnevezésen fennakadt, és sokan úgy vélték, a Sólyom nehezen illeszkedik a nemzetközi nyelvi környezethez. A lapot tájékoztató forrás szerint a nevet tesztelték, és hallás után könnyen kiejthetőnek találták külföldiek is.
Ennél komolyabb ellenvetések is olvashatók azonban a szakmai sajtóban. Ezek szerint a Sólyom mind a mai napig nem rendelkezik hatósági üzemeltetési engedéllyel, és ez valószínűtlenné teszi az augusztusi indulást. Mások arra mutattak rá, hogy a Malév hagyatéka, az EU-n kívüli repülési jogok legértékesebbjei már elkeltek. Mások az európai légi piac helyzetét elemezve jutottak olyan következtetésre, hogy nincs létjogosultsága Budapesten egy ötvengépesre tervezett flottát üzemeltető légi fuvarozónak.
Külföldi befektetőktől kap pénzt a Sólyom
A felvetésekkel a Magyar Nemzet megkereste névtelenségéhez ragaszkodó reptéri forrását, aki elmondta, hogy az új légitársaság beindításának előkészületei másfél éve tartanak. Ennek során többek között megállapodás született ománi és egyesült arab emirátusbeli befektetőkkel a légi cég kisebbségi tulajdonlásáról, a kiadások finanszírozásáról.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint ugyanakkor a cégnek jelenleg nincs külföldi tulajdonosa, csak egy magyar, az idén áprilisban alapított Sólyom Befektetési és Vagyonkezelési Holding. Ennek a holdingnak három magyar magánszemély a tagja, Vágó József, a Sólyom ügyvezetője mellett Hurtyák Róbert András és Lucsik János. A cég tőkéje 500 ezer forint. A holding májusban több mint egy tucat további kft.-t hozott létre. A céghálózatból kirajzolódik egy leendő légitársaság különböző munkafolyamataira specializálódott cégrendszer.
Akárhogy lesz is, tény, hogy az új magyar légitársaság indulása túlmutatna önmagán. Miként a szombaton megjelent cikkben olvasható, a Sólyom esetleges megjelenése új helyzetet teremtene a reptéren is. A Budapest Airport megvalósíthatná tervezett fejlesztéseit, és akár újra megnyithatná az 1-es terminált.
Magyar Nemzet
Petr Necas távozó cseh miniszterelnök bírálja az Európai Parlamentet
Petr Necas kijelentette: mély csalódást érez, és nagyon csodálkozik azon, ahogy az Európai Parlament (EP) Magyarországgal szemben eljárt. A cseh kormányfő, aki hétfőn nyilatkozatban reagált a Magyarországot bíráló Tavares-jelentés elfogadására, leszögezte: nincs kétsége afelől, hogy Magyarország demokratikus állam, ugyanakkor kétségesnek tartja, hogy legitim-e az EP határozata.
„Elfogadhatatlan, hogy bármiféle parlament egyszerű többséggel politikai döntést hozzon arról, hogy egy államban betartják-e vagy sem az alapjogokat. Elsősorban azért, mert egy ilyen döntés semmi esetben sem lehet politikai” – jegyezte meg Necas.
Rendkívül veszélyes precedenst jelent
Az EP eljárása – vélekedett Necas – azt a látszatot kelti, mintha az Európai Unió (EU) ezen testületének az volna a célja, hogy helyettesítse az EU-ban meglévő klasszikus hatalommegosztást valamiféle EP-felügyelettel. „És nemcsak az uniós ügyekben, hanem az egyes tagállamok ügyeiben is. Ilyen szempontból az érintett Tavares-jelentés rendkívül veszélyes precedenst jelent” – állította a miniszterelnök, aki három év után a héten távozik tisztségéből kabinetfőnökének korrupciós botránya miatt.
Necas nyilatkozatával kiállt Budapest mellett, s azt hangoztatta, hogy nem az EP feladata arról dönteni, sérültek-e az alapjogok Magyarországon.
Rámutatott: Csehországban sem a parlament, hanem az alkotmánybíróság feladata az alapjogok védelme az állam esetleges beavatkozása ellen. A cseh miniszterelnök szerint a Tavares-jelentés nem tartalmaz semmiféle konkrét példát az EU-ban érvényes alapjogok magyarországi megsértésére.
Kuriózumnak minősítette az alkotmánybírósági jogkör gyengítésének bírálatát egy olyan helyzetben, amikor több EU-tagállamban ez a testület nem is létezik.
MTI, MNO Patrióta Európa Mozgalom