Bizonyíték az Európai Bizottság részrehajlására
Közhelyszámba megy, hogy az Orbán-kormány kétharmados győzelme óta az Európai Bizottság előrejelzéseiben rendre messze fölé becsüli a költségvetési hiányunkat csak azért, hogy legyen fiktív alapon nyugvó kifogása a túlzottdeficit-eljárásban tartásunkra.
Régen ennek épp a fordítottját láttuk. Csak egyetlen emlékeztető: az Európai Bizottság 2009. május 4-i előrejelzése szerint a kormány büdzséjének deficitje az évben 2,8 százalék lesz, vagyis a maastrichti kritériumot teljesítjük! A GDP csökkenése pedig 1,6 százalékos lesz. A valós hiány 4,6 (!), a GDP tényleges csökkenése 6,8 százalékos (!) lett.
Lovas István
Magyar Nemzet
Jancsi, a minta
Bajnai a minap viccelődött a Hajdú-Bét Rt. károsultjain, azokból a gazdákból űzött csúfot, akiket kisemmiztek és földönfutóvá tettek.
Az egykori miniszterelnök, az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője országjárásának vásárosnaményi állomásán újságírók előtt viccelődve jelentette be, talán az ő törekvéseinek és évtizeddel ezelőtti munkájának az eredménye lehet az, hogy a jelenlegi kormány kártalanítja és megsegíti a hajdú-bétes gazdákat. Na, ezért vastag a bőr Bajnai Gordon arcán.
A károsult gazdák és családjaik nevében ki kell kérni magunknak Bajnai szemtelenségét, arcátlanságát, képmutatását és cinizmusát.
Felháborító, hogy Bajnai Gordon azon tönkretett félezer emberből űz tréfát, akiknek semmijük sem maradt, és akik közül sokan az öngyilkosságba menekültek a kilátástalanság elől. Nincs morbidabb és aljasabb eljárás, mint emberi tragédiákon viccelődni.
Zuschlag János legalább bocsánatot kért, amiért a holokauszt áldozataival viccelődött, elmondta, ha úgy adódna, társadalmi munkában szívesen dolgozna a Holokauszt Múzeumban, mindezt megfejelve pedig lemondott képviselői mandátumáról.
Bajnai Gordonnak nincs olyan jó pillanata, amikor megfordulna a fejében a bocsánatkérés, a károsultak megkövetése, vezetői tisztségének visszaadása. Ő köszöni szépen, remekül alszik, és a tükörbe is bátran bele tud nézni.
Szarvas Szilveszter
Magyar Hírlap
Nyílt levél Rui Tavaresnek
Nyílt levelet írt Magyarország és a Kárpát-medence két legnagyobb civil szervezete a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Együttműködési Tanácskozás Rui Tavares, Európai Uniós képviselőnek.
A nyílt levélben kifejtjük, hogy közel ötezer ember csatlakozott szellemi honvédő mozgalmunkhoz, amelynek egyik célja, hogy megvédje Magyarországot az alaptalan, különböző érdekektől vezérelt nemzetközi támadások ellen. Levelünkben ez áll:
Rui Tavares
„Tavares Képviselő úr!
Úgy illene, hogy megköszönjük aggódását a magyar jogbiztonság és jogállamiság védelme okán. Ám köszönetet mégsem mondhatunk, csupán felháborodásunknak adhatunk hangot, hiszen Ön jelentéstervezetében olyan állításokat fogalmaz meg, amelyeknek – a tények alapján - a valósághoz aligha van köze.
Honnan tájékozódott Ön, hogy kellő jogalapot érezzen annak a véleményének a megfogalmazására, miszerint az új Alaptörvényünk megalkotása előtt nem volt párbeszéd?
Ezzel szemben a valóság az, hogy a nyilvánosan nyomon követhető tények szerint 2010 július 20-tól kezdődött az előkészítő munka, amelyben mindenki kifejthette véleményét, leírhatta javaslatait a Parlament honlapján keresztül az Alaptörvény tervezetével kapcsolatban. (Jelen levél szerzői között is van olyan állampolgár, akinek a véleményét a jogalkotó figyelembe vette.) Az Alaptörvényt 2011. április 25-én közölte a magyar hivatalos közlöny, így egyszerűen kiszámítható, hogy a párbeszéd hosszú hónapokig tartott. Persze valóban nem volt párbeszéd azokkal, akik nem akartak párbeszédet folytatni a jogalkotóval.
Mikor olvasta el Ön figyelmesen a magyar médiatörvényt? Valószínűleg soha, mert ha elolvasta volna, láthatta volna, hogy semmilyen formában nem lehet mérvadó az az elvárása, hogy legyenek kötelező jogi eljárások a közmédia, vagy a Médiatanács vezetőinek kiválasztása, kinevezése kapcsán. Tájékoztatjuk Önt, hogy részletes, kötelező jogi eljárásokat tartalmaz a médiatörvény, sőt a korábban már közölt uniós elvárásoknak megfelelő módosítása 2013 áprilisában hatályba is lépett.
Miből vonta le azt a következtetést Képviselő úr, hogy az Alkotmánybíróság nem tudja betölteni alkotmányvédő szerepét? Az Alkotmánybíróság oly módon védi az Alkotmányt, hogy néha a parlament nem tudja betölteni közhatalom-gyakorló szerepét. S az is tény, hogy az Alkotmánybíróság jogköre a rá vonatkozó módosítást követően - a korábbiaktól eltérően más típusú ügyekben - kifejezetten megnőtt.
Ön szerint a nemzeti konzultáció komolytalan volt. Tisztelt Képviselő úr! Az Ön hazájában, vagy bármelyik uniós országban találkozott már olyan konzultációval, amelyben nem csupán az állampolgárok képviselőit, hanem közvetlenül a több millió állampolgárt szólította meg személyesen a kormány? Valószínűleg nem.
Állampolgárok milliós nagyságrendben vették komolyan a magyar kormány megkeresést, s a nemzeti konzultáció révén megerősítették a kormányt, hogy azon az úton jár, amelyet a kétharmados többség kijelölt a számára. Csak azok állíthatják, hogy komolytalan volt a nemzeti konzultáció, akik nem akartak egyetérteni a kormánnyal. Nem lehet, hogy Ön - személyes tapasztalatok hiányában - ilyen nemzettársainktól kapja az információkat?
Természetesen az általunk jelzett bármely témában - amennyiben igényt tart rá - a részletes jogszabályi hivatkozások nevesítésével szívesen állunk rendelkezésére. Úgy gondoljuk, hogy a több oldalról beszerzett információ Önt is közelebb vihetné az igazsághoz, és nem kellene a későbbiekben elismernie, hogy tévedett. Ennek okán a jelentéstervezet nem Magyarországra, hanem annak megfogalmazójára fog rossz fényt vetni.
Ön a legnagyobb nemzeti költőnkre hivatkozott jelentéstervezete ismertetésekor. Petőfi Sándor azon idézetére, amely szerint: „Haza csak ott van, hol jog is van…”
Képviselő úr! Nekünk van hazánk, van jogunk, amit csak akkor vehetnek el tőlünk, amennyiben az Ön javaslata elfogadásra kerülne.
Ebben az esetben ugyanis az az akarat, amelyet Ön képvisel, megvonná hazánktól mindazt a jogot, amelyet a kétharmados választási győzelem után a demokratikusan választott parlament jogszabályi hatalomgyakorlásával biztosított a számunkra.
Amennyiben az Ön álláspontja érvényesülne, valóban megszűnne hazánkban a jog és megszűnne a szuverenitásunk.
Ne legyenek kételyei Képviselő úr, ezt a magyar nemzet és a magyar állampolgárok többsége nem hagyja! Biztosak vagyunk benne, hogy Ön sem kívánja ezt hazánknak.
Ön hivatkozott a mi Petőfinkre, mi hivatkozunk az Ön országának nagyszerű költőjére, Fernano Pessoa-ra. Pál Ferenc fordításában - igaz, más témában – azt írja a költő Elemzés (Análise) című versében: „Így, hogy Téged nem…lát szemem, a benyomás képzetét hazudom…”.
Ön úgy látja, hogy nekünk nincs hazánk, mert nincs jogunk. Mi úgy látjuk, hogy Ön nem győződött meg annak tényszerűségéről, amit hazánkról állít.
Mi egyszerű, hazánkat szerető állampolgárok vagyunk, míg Ön elvileg hatalommal bíró uniós képviselő. Ugyanakkor mindnyájan tudjuk, hogy a képviselők – jogállamban, és jogállami keretek között működő államszövetségben - az egyszerű állampolgárok akaratából kerülhetnek csak a hatalom közelébe.
Ez a tény az Képviselő úr, amiért egyenrangúság kapcsán elvárjuk Öntől, hogy jelentéstervezetét bírálja felül, a tényeknek megfelelően módosítsa, vagy vonja vissza, és téves állításaiért kérjen elnézést azoktól a magyar állampolgároktól, akik az Ön születési idejének dátumakor a legsötétebb jogállamiság-nélküliségben élték megnyomorított életüket már 27 éve, és még 17 évig. Ezek az állampolgárok jól tudják a kommunista diktatúra jóvoltából, hogy mit jelent a jogállamiság hiánya.
Ezért nem fogjuk hagyni, hogy a mostani jogállamiságunkat esetleges hatalmi célok elérésének érdekében homályos forrásokból származó, hamis állításokkal külföldről próbálják megdönteni.
Magyarország kifejezetten elkötelezett a klasszikus európai értékek és az alapító atyák Európai Uniója mellett, ezért állampolgárai elvárják, hogy azok a képviselők, akik az állampolgári akaratot hivatottak a hatalomban képviselni, csak azt tegyék, és ne a „benyomás képzetét hazudják”- zárul nyílt levél.
Patrióta Európa Mozgalom, Magyar Hírlap
Orbán Viktor: Magyarország a saját lábán áll
Magyarország elvégezte a házi feladatát, a saját lábán áll, nincs szüksége más országok pénzére, sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy az Európai Unió pénzügyi programjára - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő hétfőn Helsinkiben, miután hivatalos látogatása során tárgyalt Jyrki Katainen finn miniszterelnökkel.
Magyarország a saját lábán áll, és nem akar sem a finnek vagy éppen a németek segítségére szorulni. Ha támogatni szeretnék a magyarokat, ne segélyt adjanak, hanem inkább a finn cégek fektessenek be Magyarországon - mondta a sajtótájékoztatón vendéglátójának a magyar miniszterelnök.
Szólt a magyar gazdaság helyzetéről is, a csökkenő államadósságról, a tavalyi 1,9 százalékos költségvetésihiány-adatról, sikertörténetnek nevezve ez alapján Magyarországot, majd reményét fejezte ki, hogy kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól.
Orbán Viktor újságírói felvetésre válaszolva hangsúlyozta: az Európai Bizottság mint intézmény sohasem mondta, hogy a magyar kormányzati politika antidemokratikus lenne, ilyet csak az Európai Parlament szocialista, liberális és zöldpárti képviselői állítottak.
MTI, fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Hideget, meleget
Különös, mekkora kétségbeeséssel képesek hírül adni a baloldali és liberális lapok, internetes portálok, hogy a lakásfenntartással kapcsolatos költségek milyen hatalmas, a jövedelemhez képest aránytalan kiadást jelentenek Magyarországon!
Hogy az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt e kiadások aránya, s ma már a háztartások kiadásainak több mint egyharmadát jelenti. Csak az nem érthető, hogy ha ez így van, akkor ugyanazon lapok, portálok, amelyek a tragikus adatokat vészjósló kérdőjelekkel és felkiáltójelekkel ismertetik, három cikkel odébb miért támadják azt a kormányt, amely a rezsicsökkentést tűzte ki célul, hogy ez a beteg adat kicsit javuljon?
Hol itt a logika?
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet
Kósa Lajos Bajnai hazugságairól - Az Orbán-kormány kárenyhítésben részesítik a Hajdú-Bét kifosztott és tönkretett gazdáit
A Hajdú-Bét tulajdonosai 180 milliós kölcsönt és 300 millió forintos hitelt szavaztak meg a Wallisnak, és döntöttek a Hajdú-Bét ingatlanjainak eladásáról is. Ezeken a szerződéseken Bajnai Gordon aláírása szerepel.
Így az, hogy Bajnai mit sem tudott a Hajdú-Bét dolgairól, szemenszedett hazugság – fogalmazott tegnap parlamenti interpellációjában Kósa Lajos.
A Fidesz alelnöke Fazekas Sándortól a Hajdú-Bét károsultjainak kárpótlásáról érdeklődött. A miniszter szerint Bajnainak kormányfőként „erkölcsi kötelezettsége lett volna” a kárpótlás.
A kormány 200 milliós juttatásban részesíti a károsultakat – mondta Fazekas. Arról is írunk, hogy a Hajdú-Bét-ügyben a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala csődbűncselekmény és hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozott, ám az eljárást 2010-ben megszüntették.
mh.hu
Nem szégyelljük magunkat!
Ha elnézzük, hogy mely tagállamok mikor kerültek erre az úgynevezett szégyenpadra, láthatjuk, hogy az egész eljárási cirkusznak nem sok köze van a valós számokhoz. Mert hogyan lehetséges, hogy évekig csak Magyarországot térdepeltették kukoricán, miközben mások sem a háromszázalékos hiányt, sem az államadósságra vonatkozó 60 százalékot nem tartották?
Nem akarjuk az olaszokat bántani, de hát mégiscsak a kért szint dupláját hozták össze adósságból, mégsem hederített rájuk senki. Sőt, a görögök eszeveszett túlköltekezését és 130 százalékos eladósodottságát is 2009-ig (!) nézte tétlenül Brüsszel.
Hogy is van akkor ezekkel a századszázaléknyi különbségekkel, amit rajtunk oly szigorúan számon kérnek?
És milyen erkölcsi alapon eszkábálhat össze egy „szégyenpadot” az a bizottság, amely nemrég – alapjogok ide, alapértékek oda – elvette a ciprusiak bankokban tartott megtakarításait?
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Orbán Viktor a Helsinki Egyetemen
A kormány azt akarja, hogy minél többen dolgozzanak, és minél többen keressenek, a munkanélküliséget ugyanis elfogadhatatlan.
Részlet Orbán Viktor beszédéből a Helsinki Egyetemen, 2013. május 13.
Ismét magyar fiatalokra támadtak Temerinben
A VajdaságMa szerint a „nemkívánatos incidens” vasárnap hajnalban történt a dél-bácskai városban. Hazafelé tartó két magyar fiatal szembetalálkozott egy háromtagú szerb társasággal, s egyikük – a sértett, a húszéves C. R. elmondása szerint – minden ok és magyarázat nélkül rátámadt az egyik magyar fiatalra, ütlegelni kezdte, sérüléseket okozva, s miután áldozata földre került, megpróbálta összerugdosni, de ebben a többiek megakadályozták. Miután a sértett feljelentést tett a rendőrségen, a támadót előállították.
Több hasonló eset is volt Temerinben az utóbbi időben
Az elmúlt hónapokban több, hasonló incidens történt Temerinben, de más vajdasági településeken is voltak ilyen esetek, ami miatt a magyar kormány tagjai többször aggodalmukat fejezték ki, és a diplomácia is több alkalommal felvetette a kérdést Szerbiának.
Március elején Martonyi János külügyminiszter közölte, hogy a kormány aggódik a Vajdaságban az elmúlt hónapokban történt magyarellenes erőszakos cselekmények miatt, ezek az incidensek súlyosan veszélyeztetik az ott élő magyar közösség biztonságát, és tartósan csökkenthetik a két ország közötti bizalmat.
Február 16-án Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Ivica Dacic szerb miniszterelnök, belügyminiszter megállapodott a leginkább érintett vajdasági települések közbiztonságának megerősítéséről és az események kivizsgálásának felgyorsításáról.
mno.hu
Fricz Tamás: Az egykori demokratikus ellenzék unalmas megnyilvánulása
A régi, SZDSZ-hez kötődő 12 közéleti szereplő ismét megszólalt, a Népszabadság szombati számában jelentettek meg újra egy közös nyilatkozatot Mi és ők – beleszóljon-e Európa a dolgainkba? címmel. Bevallom Önöknek, fárasztó, érdektelen és tartalmatlan megnyilvánulás ez. Fölösleges volt az erőlködés.
A nyilatkozat szerintem három megállapítást tartalmaz, irányítsuk figyelmünket ezekre.
1. Megítélésük szerint Európának, pontosabban az Európai Uniónak föderális szerkezetűvé kell válnia. Vagyis az unió tagállamainak le kell mondaniuk jó néhány fontos jogukról, azokat át kell adni uniós hatáskörbe. Ez mindenképpen a nemzeti szuverenitás csorbításával jár együtt.
Kérdésem: vajon mindenki egyetért ezzel az unió tagállamai közül? A válasz egyértelmű: van ország, amelyik igen, van, amelyik nem. A föderális szerkezet kialakításáról nagy vita folyik napjainkban is, a kérdés nincs eldöntve, tehát itt egyfajta „szentenciát” megfogalmazni teljességgel értelmetlen.
Nagyon szerényen szeretnék utalni Nagy-Britannia álláspontjára – akik még a kilépéstől sem állnak túl távol –, de ha megkérdezzük Franciaországot, Csehországot, akár Írországot vagy Görögországot, hogy Magyarország állampolgárairól már ne is beszéljünk, akkor világos, hogy a föderális Európa legfeljebb egy elképzelés, de nem konszenzusos álláspont.
Talán a holland és francia népszavazás egyértelmű végeredménye a föderális uniós alkotmánytervezet elutasításáról szintén világos állásfoglalás az állampolgárok álláspontjáról.
Ebből fakadóan a volt szabad demokrata guruk kiindulópontja maximum vitatéma s nem pedig egy létező „természeties” felfogás, mely minden vitán felül áll. Ellenkezőleg.
2. Vélhetően a fenti kiindulópontból következik az a világos álláspontjuk is, hogy minden, a nemzeti érdekeket védő politika nem más, mint nemzeti populizmus. A fogalom, a populizmus többször is előjön a nyilatkozatukban, mindig abban az összefüggésben, hogy a nemzeti szuverenitás védelme csak ezzel a szóval azonosítható.
Ez az álláspontjuk tarthatatlan (miként a többi is). Demszky, Haraszti, Konrád, Mécs, Radnóti és a többiek lényegében azt állítják, hogy ha a magyar kormány védi a magyar érdekeket, az populizmus.
A populizmus fogalma egyébként rendkívül áttetsző, valójában a politológiában is állandó vitatéma, de Demszkyéknél világosan látszik számukra a valódi értelme. Ez pedig nem más, mint ami már a rendszerváltás idején is volt: mucsaizmus. (Talán Tamás Gáspár Miklós is emlékszik erre a kifejezésre a régi „szép” időkből.) Már a kilencvenes évek elején is pontosan lehetett tudni például Magyar Bálintról, hogy a nemzetet mint olyant egy elavult, a történelem szemétdombjára való dolognak gondolta, s ennek a nézetének már akkoriban is hangot adott előadásaiban.
Ez a hozzáállás semmit sem változott a 12 aláíró személy mentalitásában az elmúlt 23 évben, valószínűleg inkább tovább erősödött. Vagyis az SZDSZ főgurujai számára a nemzet és a nemzeti szuverenitás nem más, mint szitokszó, populizmus, elavultság, provincialitás és mucsa.
Szeretném szelíden jelezni a hölgynek és az uraknak, hogy ez a szemléletmódjuk ostoba és főleg buta.
3. Rendkívül aranyos a guruk szocialistákkal szembeni támadása a nyilatkozatban, de következik a fentiekből.
Azzal vádolják a szocikat, hogy hibásan nem fogadják el a május 8-ai Tavares-féle jelentést, mert a szocialista párt így önkéntelenül is kiszolgál egy „populista indulati igényt” (értsd magyarul: a szocialisták a saját hazájuk védelmében lépnek fel kivételesen).
Az a gondjuk, hogy a szocik azzal érvelnek, hogy bár a Tavares-féle – egyébként bántóan elfogult és megalapozatlan – jelentés számukra érvényes lehet, mégis tiltakoznak az ellen, hogy a magyar állampolgárokat érje hátrány az Orbán-kormány vélelmezett jogállamellenes lépései miatt.
Vagyis: Radnótiéknak az a gondjuk, hogy a szocialisták egy rövid pillanatra mertek a hazájuk embereire is gondolni, nem csak saját érdekeikre.
Nekem meg az a gondom, hogy az ilyen emberek, mint Demszky meg a többiek, hogyan képzelhetik magukról még mindig, hogy bármilyen magyar ügyben is megszólalhatnak ennyire magyarellenes mentalitással.
Fricz Tamás
mno.hu