Geiger Richárd (1870 - 1945) festőművész képeiből
Geiger Richárd (1870 - 1945) festőművész képeiből
Festő, grafikus. Bécsben és Párizsban végezte tanulmányait.
1893-ban Budapestre költözött. Munkáival a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain szerepelt.
2020. February 17. 00:00
Őshonos lófajtáink - shagya-arab ló
Őshonos lófajtáink - shagya-arab ló
A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amelyet országgyűlési határozat nyilvánított nemzeti kinccsé.
Ez a melegvérű lófajta a bábolnai és a radautzi ménes által tenyésztett arab lófajta és különböző nemzetek zárt törzskönyve alapján továbbtenyésztett változata.
A 18. század végétől a hadsereg egyre gyorsabb és jobb lovakat igényelt. A lovaknak nemcsak gyorsnak és kitartónak, hanem elegánsnak is kellett lennie. A tenyésztés célja eredetileg egy katonamén létrehozása volt.
A tenyésztést rendelkezésekkel szabályozták. II. József 1789-ben Bábolna-Banapusztán megalapította a Bábolnai Császári és Királyi Ménest, ahova küllem és teljesítmény szerinti válogatás után kerülhettek be a lovak.
1806-ban a Ferenc császár által kiadott rendeletére „kiváló és nemes” állomány tenyésztése lett a feladat.
Báró Csekonics (Csekonits) József méneskapitány elsősorban mezőhegyesi kancákkal, néhány spanyol és egy arab ménnel olyan alapállományt hozott létre, ami megfelelt a kiemelkedő minőségű lóállomány előállítására.
1816-ban született határozat szerint a magas arab vérhányadú bábolnai kancákat csak arab mének fedezhetik, és létrejött a bábolnai arab.
1836-ban érkezett Szíriából Bábolnára a fajta névadója, Shagya Senior.
Az 1878. és az 1900. évi párizsi világkiállításokon a shagya-arabok nagy sikert arattak.
Az első világháború során az állomány szétszóródott a trianoni békediktátumot követően kialakult államokba. Ezeknek a lovaknak egy része visszakerült Magyarországra, azonban a szétszóródott lovakat külföldön fogták tenyésztésbe.
De a baromfitenyészet hozott annyi pénzt, hogy mellette a ménest is fenntarthatták. Két változatot tenyésztettek, az arab telivéreket és az arabfajtát, azaz a shagya-arabot.
Az 1967-ben megalakult WAHO, az Arab Lovat Tenyésztők Világszövetsége csak azt a lovat fogadta el arabnak, melynek minden őse Arábiából származik.
Ekkor kezdődött a jó hírű bábolnai arab lovak eladása külföldre. A shagya arabot különálló fajtaként a WAHO 1978-ban ismerte el.
Arab jellegű, egy kissé tömegesebb fajta.
Bottal mért marmagassága 155–160 cm. Élénk vérmérsékletű, szelíd, jóindulatú természetű, a tanulékony és könnyűen kezelhető. Hátaslóként és fogatlóként is bevált.
Általában szürke, de a tarka kivételével minden más szín is előfordulhat. Feje egyenes, száraz csuka fej, kint ülő, élénk, értelmet sugárzó szemek.
Nyaka magasan illesztett, marja jól izmolt, törzse mély, háta középhosszú, fara izmos. Ízületei többnyire szárazak. Későn érő, hosszú élettartalmú fajta. Nem ideges, nyugodt természetű.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 16. 00:00
Mária-kegyhely - Szentkút - Doroszló - Délvidék
Mária-kegyhely - Szentkút - Doroszló - Délvidék
A doroszlói Szentkút a délvidéki római katolikus hívek által látogatott Mária-kegyhely Doroszló faluban a Délvidéken.
A kegyhely ma Doroszló déli szélén, a falut átszelő Zombor-Hódság műút Rácmillitics felőli oldalán található.
A kegyhely pár hektáros parkosított területe és a műút illetve a Duna–Tisza–Duna-csatorna között terül el. A
Doroszlói Szentkutat évente 15–20 ezer zarándok keresi fel Kisboldogasszony napján - szeptember 8-án. A hívek már előző nap megérkeznek.
A kétnapos búcsú során körmenetet, ifjúsági-szentmisét, illetve horvát-, német- ,szlovák -és magyar nyelvű szentmiséket celebrálnak a megjelent nagyszámú egyházi méltóságok (papok, püspök).
A zarándokok főleg délvidéki magyarok, de ide látogatnak más délvidéki római katolikus nemzetiségek tagjai is.
Szentkúton búcsújárás tartanak Pünkösd illetve Nagyboldogasszony - augusztus 15 - napján is.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 12. 00:00
A Sugár úti palota - A Magyar Állami Operaház - Budapest - Videó!
kattints a Videóra és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=aucwqFya-TE
2020. February 09. 00:00
Magyarország az én hazám
Magyarország az én hazám
Ezt minden magyar embernek érdemes meghallgatnia!
Kóti Jánoska csodálatos hangját vigye a nagyvilágba Balogh Sándor zeneszerző-karmester zenei köntösében a szeretet.
Kérünk mindenkit népszerűsítse a klipet. A zene gyógyító ereje láthatóvá válik ebben a pár percben.
Énekeljünk együtt Jánoskával, akitől megtanulhatjuk milyen csodálatos érzés őszintének lenni.
Elleshetjük ennek a vak kisgyermeknek kitartását, fantasztikus erejét-hogy mi is olyanok lehessünk mint ő.
Egy igaz ember.
kattints a VIDEÓRA - fontos - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=0BnWnfuFKig
2020. February 07. 00:00
Nagy László (1925-1978) - költő, műfordító Adjon az isten - elmondja a költő
Nagy László (1925-1978) - költő, műfordító
Adjon az isten - elmondja a költő
kattints a videóra:
https://www.youtube.com/watch?v=pkGDk1zqwZ8
2020. February 05. 00:00
Székely László (1877–1934) - építész
Székely László (Nagyszalonta, 1877 - Temesvár, 1934) építész, közel két évtizeden át Temesvár főépítésze, a magyarországi szecesszió egyik legnagyobb mestere.
2020. February 05. 00:00
Balassagyarmat – Civitas Fortissima - Legbátrabb Város
Palócország fővárosa - Balassagyarmat – Északi-középhegység
Trianon ide, Trianon oda a gyarmatikat kiverték az országból, a fogukat a magyar városra fenő cseheket, mint a kutyát!
Balassagyarmat – Civitas Fortissima – Legbátrabb Város Balassagyarmat város Nógrád megyében, az Ipoly folyó bal partján, határátkelőhely Felvidék felé.
A Balassagyarmati járás központja. A település az első világháború és az azt követő forradalmak idején fontos szerepet játszott.
A 16. gyalogezredbe besorozott balassagyarmati és környékbeli katonák elsősorban az orosz frontra kerültek, különösen a mai Lengyelország területén harcoltak sokat.
Nekik állít emléket a 16-os honvéd szobra a Hősök terén. 1919-ben (január 29-én) a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek (vasutasok, katonák, börtönőrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára, ezt nevezi a helyi köznyelv csehkiverésnek -a mi szószerint kifejezi a történteket.
Az eseménynek emléktörvény állít emléket, mellyel a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést adományozták a városnak, 2009 novemberében pedig a helyi születésű Matúz Gábor filmet készített róla.
Patrióta Európa Mozgalom
2020. February 04. 00:00
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Lechner Ödön és Vágó József Szent László Gimnázium - Kőbánya - Budapest
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Lechner Ödön és Vágó József - Szent László Gimnázium - Kőbánya - Budapest
A gimnázium épülete 1914 és 1915 között épült Lechner Ödön és Vágó József tervei alapján, szecessziós stílusban.
A Kőrösi Csoma Sándor út és az Ónodi utca mellett húzódó két háromemeletes szárnyat egy íves sarokszárny kapcsolja össze. Földszintjén egy nyitott előcsarnok, míg fölötte két emeletnyi magasan a Díszterem található.
Az 1910-es évek első felében Vágó hajdani mestere, Lechner Ödön munkatársaként dolgozott egészen annak 1914-es haláláig.
Vágó nem csupán munkatársként segítette az idős, erre az időszakra a nagy megbízásokból méltatlanul kizárt mestert: lakást szerzett neki a Gutenberg-otthonban
2020. February 03. 00:00
Őshonos háziállataink - Kisbéri félvér ló
Őshonos háziállataink - Kisbéri félvér ló
A kisbéri félvér egyike őshonos lófajtáinknak. A 18-19. században Magyarország előkelő helyet foglalt el a Monarchián belül a lótenyésztés területén.
Ez volt az az idő, amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége. Ez vezetett oda, hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér elkobzott kisbéri birtokán egy 300 kancából álló ménest állítottak fel.
Eredetileg angol telivéreket akartak tenyészteni, de ennyi angol telivér kanca beszerzését nem tette lehetővé a Monarchia anyagi helyzete. Ezért csak néhány angol telivért szereztek be, az állomány többi részét vegyes fajtájú, de gondosan válogatott kancákkal töltötték fel.
A szelekció által egyre egységesebbé váló kancaállományt az első időben angol telivér ménekkel fedeztették, s ezért típusában egészen ahhoz hasonlatossá vált.
Hogy elkerüljék a telivérekre jellemző finom csontozatot, idegességet és igényességet, egy idő után mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, és 1904-től már egy kisbéri félvérrel, Fenék I-gyel is.
Az első világháború után a tenyésztés iránya megváltozott, már a telivérek helyett csak kisbéri és mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, így a kisbéri félvér tömegesebb lett, de megőrizte eleganciáját, gyorsaságát.
Az 1940-es évek elején hosszas keresés után három trakehneni mén érkezett Kisbérre, kiválasztásukkor lényeges szempont volt, hogy a trakehneni fajta állt a legközelebb a kisbérihez.
Széplak (Goldlack sz. 1927.) és Formás (Format sz. 1936.) értékes tenyésztési vonalakat alapított, amelyek ma is léteznek.
A második világháború megtizedelte az állományt. Többek között 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba vittek, és ott elárvereztek.
Fajtatiszta tenyésztésük az 1953-ban megalapított Hungarian Horse Associationnek köszönhetően mindmáig fennmaradt. A megmaradt 150 kisbéri ló a Bábolnai Állami Gazdaság tulajdonába került.
Ezekkel a kancákkal és a magánménesek állományából álló sárvári ménes kancáival kezdődött a fajta regenerálása.
A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók. Az angol telivérhez igen hasonló, elegáns megjelenésű, szilárd szervezetű hátasló, amely könnyebb hámos munkára is alkalmas.
A kancák marmagassága bottal 163-179 cm. Leggyakoribb színe a sárga és a pej, de előfordul szürkében és feketében is.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 03. 00:00