Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók – Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát ma is elfogadják.
Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben kapta a fizikai Nobel-díjat.
2020. June 16. 00:00
A haza nem fejőstehén
A haza nem fejőstehén. A haza ugyanolyan, mint az édesanya, érzelmi szálak fűznek hozzá, és ha nem tud adni, akkor mi kell, hogy adjunk neki.
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész
2020. June 15. 00:00
Mi nem vagyunk itt idegenek...
Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk
Akármekkora áldozatot követel szent hitünk és faji jogaink bátor megvallása, vállalnunk kell azokat.
Erre kötelez őseink becsülete, saját lelkiismeretünk és gyermekeink tiszta jövője. Félre a sötét gondolatokkal, félre a kétségbeeséssel! Nekünk helyt kell állnunk.
Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk. Őseink vére és könnye puhította a barázdákat itt; drága hamvaik porladnak Erdély szent röge alatt.
Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik.
Márton Áron - erdélyi katolikus püspök - 1940
2020. June 15. 00:00
Alsó-Garam mente - Kenutúra a kurtaszoknyás falvak között - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Alsó-Garam mente – Kenutúra a kurtaszoknyás falvak között – HD minőségű rövid VIDEÓ!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg Kárpát-hazánkat, ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg az anyagot, hogy sokan megismerhessék!
kattints a VIDEÓRA- érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=DEJKYChx4r4&list=PLpBqJgTiIEqxcEXKaODUAUaC8SeE9iTHq&index=5
2020. June 15. 00:00
Lehel kürtje - államalapítás-kori emlékünk - Jászberény - Alföld
Lehel kürtje - államalapítás-kori emlékünk - Jászberény - Alföld
Lehel kürtje Lélnek (más írásmód szerint Lehelnek), Árpád nagyfejedelem leszármazottjának, a kalandozó magyar hadak egyik vezérének kürtje.
Már Anonymus 1200 körül keletkezett Gestájában szó esik Lehel kürtjéről: „Tas fia Lél megfújta a kürtjét, Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját, s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen.”
A Kálti Márk, majd Thuróczi János krónikájában (14., 15. század) is megidézett Lehel-monda szerint viszont Lehel és Bulcsú elfogatása és kivégzése során fontos szerep jutott Lehel kürtjének:
„A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!« Lehel így felelt: »Hozzátok ide kürtömet, amelybe előbb belefúvok, aztán felelek neked.«
Odavitték a kürtöt, és a császárhoz közeledve, mikor nekikészült a kürtfúvásnak, erősen homlokon vágta a császárt, kit egy csapással megölt. S azt mondta neki:
»Előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon.« Mert az a hite a szittyáknak, hogy akiket életökben megöltek, azok szolgálni tartoznak nekik a másvilágon. Haladéktalanul lefogták őket, és Regensburgban bitófán megfojtották.”
„Lehel kürtje” néven őriznek Jászberényben, a Jász Múzeumban egy elefántcsont kürtöt. A hangszer feltehetően bizánci eredetű, a 10–11. századból való, 43 cm hosszú, a peremén egy darabka hiányzik belőle.
Soha nem került földbe, mindig megbecsült kegytárgyként őrizték valahol, e tény különösképpen alátámasztja, hogy valóban államalapítás-kori emlékünk.
kattints a képekre - érdemes!
2020. June 12. 00:00
Nyirő József végső fohásza a magyarságért
Nyirő József végső fohásza a magyarságért
Tégy velem, amit jónak látsz, de áldd meg ezeket a magyarokat és minden magyarokat, fizess nekik bőségesen, mindig rajtuk és sorsukon legyen a szemed, vezesd vissza újra szép Magyarországba, az örömnek és békességnek elveszett világába s mondd meg a búzának, hogy kétszeresre nőjön számukra, tanítsd meg a madarat nekik dalolni, törüld le a pusztulás, szenvedés és halál ítéletét a homlokukról, ne engedj egyet is elveszni közülük, aranyként csengjen a drága anyanyelv ajkukon, virágozzanak ki nagy magyar erények, és erdők fái, szűnjön meg minden igaztalanság és áldás fakadjon számunkra minden elejtett vércseppből és verejtékből.
Értük legyen minden gyötrődésem, és elviselni négy embernek is sok szenvedésem...
Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ...
2020. June 08. 00:00
Jacob Grimm - A nagy mesemondó a nyelvünkről
A nagy mesemondó a nyelvünkről
A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.
Jacob Grimm (1785-1863) - meseíró - aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is
2020. June 07. 00:00
Margitay Tihamér (1859-1922) festőművész munkáiból
Margitay Tihamér (1859-1922) festőművész munkáiból
A budapesti Mintarajziskolán Székely Bertalan tanítványa volt. 1879-ben ösztöndíjjal a müncheni akadémiára ment.
Már a nyolcvanas években kapott állami megbízást (József nádor portréja).
A fővárosi zsúrok légkörében látott napvilágot 1888-ban az Ellenállhatatlan c képe, amellyel hatalmas sikert aratott a Műcsarnokban.
"Szalon-életképeivel" nagy népszerűségre tett szert.
1903-ban gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban.
2020. June 04. 00:00
A nagy francia író a magyarokról
Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése.
Victor Hugo (1802-1885) - francia költő, író
2020. June 04. 00:00
Őshonos lófajtáink - Gidrán ló
Őshonos lófajtáink - Gidrán ló
A gidrán az Országgyűlés határozata alapján nemzeti kincsnek számító, a mezőhegyesi ménesben kitenyésztett nemzeti lófajtáink egyike.
A gidrán története 1816-ban kezdődött, amikor egy kis termetű, sötétsárga arab telivér mént, Gidran Seniort megvásárolta báró Fechtig Egyiptomban és elvitte 1817-ben Lipicára.
Bábolnán akkor több kanca is volt a mezőhegyesi ménesből, holsteini, mecklenburgi, magyar, erdélyi, arab és moldvai kancák.
Gidran Senior utódai közül 6 mén került vissza Mezőhegyesre, ahol Gidran II igen vegyes fajtájú kancákat fedezett be. Ekkor még a ménesek állományát nem származás, hanem szín szerint állították össze.
Amikor 1855-ben áttértek a származás szerinti csoportosításra, kiderült, hogy a sárga színű ménes kancáinak nagy része Gidran II leszármazottja. Ekkor kezdődött az új fajta tudatos tenyésztése, ettől az időponttól számítjuk önálló fajtaként.
A nem megfelelő egyedeket kiselejtezték, s így kialakult egy középnehéz hátas- és igásló. A beltenyésztés elkerülésére a gidrán kancákat olykor angol telivérekkel fedezték be, majd az utódokat újra fajtatiszta gidrán ménekkel.
A első világháború után a román hadsereg szinte az összes gidrán kancát (98-ból 74-et) magával vitte hadizsákmányként. 11 kanca elveszett, tehát 13 kancával indult meg a tenyésztés. Az állomány újbóli felfejlesztéséhez felkutatták a környező országokban a felhasználható gidrán méneket, s emellett nem elsősorban angol telivéreket, hanem kisbéri félvéreket és arab méneket használtak.
A korábbinál jobb minőségű állományt 1943-ban vonalakra bontották, hogy a beltenyészetet elkerüljék. A második világháború folyamán szinte a teljes A vonal megsemmisült. A ménes menekítése során kerültek állatok Ausztriába és Csehszlovákiába is.
A háború után az eredeti 90 kancából mindössze 28 került vissza Mezőhegyesre. A fajta újjáélesztése 1975-ben kezdődött, amikor a fajtatiszta populáció 3 ménből és 16 kancából állt. Borodpusztán új ménest alapítottak, és a gidrán származású kancák mellé Romániából importáltak fajtatiszta gidrán mént, Gidran IV-et, aminek vérvonala a mai állományban meghatározó szerepet tölt be.
A borodpusztai ménes ma a Marócpusztán él. A román állományt a rădăuţi-i ménesben fajtatisztán tenyésztették, és 1989 után több példány került vissza Magyarországra. Ma gidránnak csak az a ló számít, amelyik vagy egy mezőhegyesi, vagy egy borodpusztai kancacsaládból származik, és 16 ükszüleje közül legalább 7 a Gidran-vonalhoz tartozik. Az ilyen egyedeket csillag alakú jeggyel látják el, és különleges genetikai értékük miatt igyekeznek tenyésztésben tartani.
A gidrán Melegvérű, szilárd szervezetű. Erős csontozatú, középnehéz fajta. A mének bottal mért marmagassága 160–168 cm, a kancáké 155–167 cm. Színe kizárólag sárga lehet, több-kevesebb fehér jeggyel. Könnyű, elegáns kocsilóként is használható.
Feje az angol-arabokra jellemzően nemes, szikár, inkább egyenes profilvonalú. Nyaka középmagasan illesztett, hosszú, jól ívelt, esetleg középhosszú.
Marja hosszú, magas kifejezett baltavágással. Többnyire jól izmolt. Az angol telivér kedvező maralakulása kifejezésre jut.
Háta, ágyéka középhosszú, feszes, széles, jól izmolt. Az angol telivér génhányadtól függően a mellkas többé vagy kevésbé mély, de mindig terjedelmes. A lapockája dőlt, jól izmolt, terjedelmes, elég hosszú.
2020. May 13. 00:00