European Voice című brüsszeli hetilap legfrissebb számának hasábjain fogalmazta meg kérdéseit és aggályait Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Viviane Reding igazságügyi EU-biztos berlini kijelentéseivel kapcsolatban.
Az uniós ügyekkel foglalkozó lap csütörtöki számában Navracsics ismertette, hogy az alaptörvény márciusi, negyedik módosítását követően az Európai Bizottság elnöke az Európa Tanács főtitkárával közösen „semleges hangvételű és szellemű” közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben megfogalmazódott aggályokról beszélnek, és egyértelművé teszik, hogy az ezzel kapcsolatos következtetések „részletes elemzésen” alapulnak majd.
„Kormányom többször kijelentette, hogy nyitottak vagyunk ezekre az alkotmányos rendszert érintő vizsgálatokra, és várjuk az Európai Bizottság és az Európa Tanács megállapításait” – írta a miniszterelnök-helyettes, leszögezve, hogy az alaptörvény módosításai technikai változásokat jelentenek, és biztosan nem adnak okot aggodalomra azzal kapcsolatban, hogy Magyarország elkötelezett-e az uniós normák és értékek iránt.
Reding ellenzéki jelszavakat használ
Mindennek Navracsics szerint „furcsán ellentmondani” látszanak Viviane Reding kijelentései. Írásában a magyar miniszter felidézte, hogy az Európai Bizottság alapjogokért, igazságügyért és állampolgárságért felelős biztosa és alelnöke Berlinben arról beszélt, hogy az alkotmánymódosítás miatt a bizottság uniós források megvonását vagy az ország egyes jogainak felfüggesztését javasolja. „Az alkotmány nem játék, nem lehet félévente változtatgatni” – idézte a miniszter Redding kijelentéseit, amellyel kapcsolatban több dolgot is megdöbbentőnek talált.
A nyilatkozat szerinte egyrészt kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, mennyire lesz semleges szemléletű az alaptörvény módosításának vizsgálata. Az uniós források és jogok felfüggesztése miatt felvetődik az a kétség, hogy a vizsgálat eredménye „pusztán politikai alapon” előre el van döntve.
Másrészt a magyar kormányban Navracsics írása szerint aggodalmak fogalmazódnak meg amiatt is, ha egy uniós biztos, akinek feladata – az uniós szerződések és a bizottság önnön meghatározása szerint is – Európa mint egész érdekeinek képviselete, az ellenzéket szó szerint visszhangozva mondja azt, hogy az alkotmány nem játék; azt a magyar ellenzéket visszhangozva, amelynek aktivistái az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásukkor törvénytelen módon magántulajdont dúltak fel – utal a miniszter a Fidesz budapesti székházába történt behatolásra.
Több kérdés is marad
Harmadik és legfontosabb észrevételként pedig Navracsics Tibor „nyugtalanítónak” nevezte azt, ha az igazságügyért és alapjogokért felelős uniós biztos megkérdőjelezi egy EU-tagállam demokratikusan választott kormánytöbbségének jogát, hogy megváltoztassa saját alkotmányát, és korlátozná törvényhozási jogát.
A miniszter ismételten leszögezte, hogy az alaptörvény módosításainak többsége az Alkotmánybíróság döntése miatt volt szükséges, és azt a kérdést is megfogalmazta: vajon Viviane Reding azt szerette volna-e, hogy a magyar kormány hagyja figyelmen kívül alkotmányos kötelezettségeit.
„Következésképpen több kérdésünk maradt” – írta Navracsics Tibor. Kérdések az alaptörvény negyedik módosítására vonatkozó vizsgálat pártatlanságával kapcsolatban, kételyek a vizsgálat természetével és okaival kapcsolatban, és aggályok, hogy ha az Európai Bizottság elnökének szavait és kijelentéseinek szellemét alelnöke ilyen nyíltan felülbírálhatja, akkor kinek a nevében fogalmaz meg kijelentéseket Reding biztos az uniós tagállamokra vonatkozóan – összegezte írását Navracsics Tibor. „Ezúttal, úgy vélem, Magyarország kormánya az, amelynek a kérdéseit meg kellene válaszolni” – zárult a cikk.
mno.hu
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
http://www.youtube.com/watch?v=maRR2tetBzI
Kétharmad. Ilyen nagy fölénnyel nyert választás kellett ahhoz, hogy elinduljon a változás Magyarországon. Az óriási felhatalmazottsággal rendelkező kormány nagy fába vágta a fejszéjét: erdő- és földforgalmi törvény-tervezetet alkotott. Nemzeti Vidékstratégiát hirdetett, hogy irányt szabjon a jövőnek. Ennek révén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) az állami földek mintegy kétharmadát kis- és közepes gazdaságoknak adta. Elkezdődött 2010-ben az agrárderbi.
Vass Krisztián
Demokrata,
Az irány jó, és a mérték is jó arányérzékre vall. Patai Mihály szerint fontos, hogy a jegybank konzultál a piaci szereplőkkel, valamint az is, hogy Matolcsy György nyugat-európai kollégái véleményét is kikérte. Erre az előző jegybanki ciklusban nem volt példa
Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke jegybanki hitelprogramról a köztévében.
Mint ismert, az "Élet Menetével" egy napra szervezett motoros felvonulást, Adj gázt! címmel a Nemzeti Érzelmű Motorosok nevű szervezet is. Az is ismeretes, hogy évről évre megrendezik az Élet Menetét, ahol a második világháborúban meggyilkolt zsidókra emlékeznek. Az idén ugyanerre a napra meghirdetett motorosdemonstráció útvonala érintette volna a zsidó negyedet, a Dohány utcai zsinagóga környékét is.
Túl azon, hogy ez a motoros "rendezvény" valóban teljesen értelmetlen provokáció, a holokauszt érintettjeivel szemben, Magyarország ellenségeinek is újabb "bizonyítékot" szolgáltatott volna: "lám itt dúl az antiszemitizmus, a zsidó származásúaknak rettegniük kell, a rasszizmus elviselhetetlen méreteket öltött".
Ez olyannyira így van, hogy két magyargyűlölő, álemberjogi szervezet a A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), és Magyar Helsinki Bizottság azonnal a "motorosok pártjára állt", miután Orbán Viktor gyors közbelépésére a rendőrség betiltotta rendezvényüket.
Szerdán a TASZ közleményében azt írta: a rendőrségnek, ha egyszer már tudomásul vette, nincs törvényes lehetősége utólag betiltani a motoros felvonulást.
A zsidóság érzékenysége ide vagy oda, a "holokauszt meggyalázása sem számít", csak a "balhé" el ne maradjon!
Ezek ilyenek!
Mert ha az elmaradna, nem lehetne ismét "magyarozni", elvennék a játékát ezeknek az elvetemült gyűlölködőknek, akiknek a zsidóság sebei, mély fájdalma is csak a hatalmi játszma egy eleme, amire stratégiát lehet, és "kell" építeni. Undorító!
Egyébként levélben köszönte meg a New York-i központú szervezet, a Rágalmazásellenes Liga (ADL) Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy gyors fellépésével elejét vette egy „minden képzeletet felülmúló sértésnek” amely „a magyar zsidó közösség, az április 21-ei Élet menete minden részvevője és a világ zsidósága ellen” irányult volna.
„Az ön országgyűlési beszéde során kimondott, ennek a végkifejletnek a megelőzése érdekében tett nyilvános instrukciója hozzájárult a holokausztról való tiszteletteljes megemlékezés egészében vett ünnepélyességéhez, különösen egy olyan időszakban, amikor erősödnek a fanatizmus hangjai Európában” – hangzott a levél. „Köszönjük, hogy azonnal felismerte a problémát, gyorsan fellépett annak megoldása érdekében, és egyértelműen kifejtette a magyar kormány álláspontját” – írta az ADL elnöke.
A mi kérdésünk csupán csak annyi, hogy hazánk-e az antiszemita, vagy ezek TASZ-féle, hazai és a Magyarországot folyamatosan kreált vádakkal illető külföldi áljogvédő szervezetek, amelyek a "zsidókártyát" időről-időre előhúzzák átlátszó és aljas politikai játszmáikhoz, mit sem törődve, hogy a "kártya" mögött valóban valódi személyek, családok, érzelmek, fájdalmak sorakoznak.
Mészáros László
Patrióta Európa Mozgalom
A magyar kormány politikájáról, az ellenzékről és a választási törvényről is szó volt azon a bécsi vitaesten, amelyet kedden tartottak Heller Ágnes, Bauer Tamás és Paul Lendvai részvételével. Bauer Orbán Viktorral foglalkozott Bauer Tamás, a Demokratikus Koalíció alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy Orbán Viktor „nem érti a XXI. század valóságát”. Bauer szerint ez a valóság szoros együttműködést tesz szükségessé a gazdaság terén és a nemzetközi politikában is. Orbán Viktor – mondta – ezzel szemben „hidegháborúkat folytat” Magyarország szomszédaival és a Nyugattal is. Orbán Viktor erőssége ma a kellően erős politikai alternatíva hiányában rejlik. Közvélemény-kutatási adatokat idézve azt mondta, a választók 55 százaléka kormányváltást szeretne, de közülük több mint 30 százalék nem tud egy ellenzéki párttal sem azonosulni. Már választási csalásról beszélnek Heller Ágnes és Bauer Tamás is problémásnak nevezte a választási törvényt. Bauer Tamás úgy vélekedett, hogy Magyarországon a jelenlegi körülmények között „biztosan nem lennének szabad és tisztességes választások”. Bauer lehetségesnek tartja, hogy az EU elérje a választási törvény módosítását még a választások előtt. Lendvai diktatúrázott A mintegy nyolcvan-száz érdeklődő előtt Paul Lendvai úgy fogalmazott: Magyarország nem „diktatúra a szokásos értelemben”, ugyanakkor nem is „demokrácia abban az értelemben, ahogy azt Ausztriában vagy Németországban ismerik”. Nézete szerint a jelenlegi Magyarország a Horthy-rendszerhez hasonlít, amikor léteztek ugyan pártok, de egy „leválthatatlan” párt kormányzott. Lendvai kijelentette, nem hisz abban, hogy a „megosztott és orientáció nélküli” magyar ellenzék győzni tudna a következő választásokon. Ismert: az Ausztriában élő magyar származású újságíró tavaly szeptemberben készített lejárató dokumentumfilmet Magyarországról, amelyből Lendvai utólag csak a szép épületek és a luxus bemutatását hiányolta. Üzenetek Ausztriából Nem először hallunk hasonlóan részrehajló kritikákat Ausztriából és Németországból, valamint Brüsszelből. Nemrég osztrák és német színházi emberek, köztük Elfriede Jelinek Nobel-díjas drámaíró is üzent újra Magyarországnak, kiáltvánnyal álltak elő – írta a Színház.hu portál. „Magyarország a kontinens rothadó gócává válik” – áll a Klaus Pierwoss német dramaturg által megfogalmazott újabb „dadaista” szövegben, amely összeurópai sajtóoffenzívát sürget hazánk ellen. Viviane Reding eddigi tevékenysége teljes mértékben összhangban van azon a balliberális körökével, akik folyamatosan támadják Magyarországot, természetesen a tények világos ismerete nélkül. Ezekről a körökről Fricz Tamás a Lánchíd Rádiónak úgy vélekedett , az európai balliberális értelmiség elfogult és torz véleményt alkot Magyarországról. Már a 2014-es parlamenti választásokra készülnek Magyarország európai parlamenti támadói – jelentette ki a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában Hankiss Ágnes.
A német kormány 2010-ben 30 milliárd forintos különadóval sújtotta a német energetikai szektor szereplőit. Ez a döntés az RWE esetében évi 600-700 millió eurós költségtételt jelent. Heller Zoltán szerint az RWE vezetése példás önfegyelemmel fogadta el saját kormánya lépését, pedig ehhez képest a cégnek filléres veszteség a magyar kormány döntése. Nem fenyegetőztek, nem fordultak Brüsszelhez, hanem német cégként megértették a kormányuk döntésének szükségességét, és elfogadták.
A magyarországi döntésekkel kapcsolatban az RWE már korántsem ilyen megértő, és határozottan elítéli az üzleti érdekeit sértő intézkedéseket, sőt fenyegetően lép fel.
Magyar Nemzet
Olli Rehn szerint a befektetői felelősség kérdését a tagállami törvényekbe is belefoglalnák. A miénkbe ugyan biztos nem, legalábbis Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a bizottság terveinek előtérbe kerülése okán újra biztosította a magyar betéteseket, hogy ilyen jogsértésre nálunk semmi esetre sem kerülhet sor.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Bajban a hazai baloldal. Az egész, úgy, ahogy van. A minap Dunakeszin, most Monoron szerepelt bámulatosan rosszul az MSZP. Egészen pontosan mindkét választáson az utolsó helyet csípték meg a szocialisták.
Zsebők Csaba
Magyar Hírlap
Ha érkeznek is hírek a Jókai utcai objektumból, egyik sem olyan, amitől dalra fakadhatna az elkeseredett MSZP-hívő. (Werber karmester minden bizonnyal hosszabb távon gondolkodik.) Újabban a párt legharsányabb megnyilatkozásai Szanyi Tibor vagy Török Zsolt nevéhez kötődnek; beszólásaik tartalma - tulajdonosukhoz illeszkedve - mélyszegény, stílusuk suttyó, olykor egyenesen útszéli. Hogy tudatos werberi szándék-e a párt lumpenszárnyának szerepeltetése, nem tudni.
Pilhál György
Magyar Nemzet