Bayer Zsolt: Bűn és bűnhődés
Kallidromosz útjai I.
„Hogy Székelyföld sötét, indulatos, szegény, tanácstalan és igazságtalan, az csak most vált egyértelművé… Miféle szerencsétlen nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb. Répáját félti, nem az életét… A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. És az oly sokat fényesített Székelyföldből nem marad más, csak ez a kis múlékony bűz, ez a perzsszag, az erdő alján menekülők gyenge lábnyoma.”
Parászka Boróka sorai ezek. 2009. július 13-án jelentek meg a Manna.ro internetes felületen.
Parászka Boróka szerint a csíki székelyeké a legnagyobb szégyen, Parászka Boróka szerint a csíki székelyek nyomorult állatok.
S miért is írta mindezt Parászka Boróka? Ezért: „A Csíkszeredától hét kilométerre fekvő község székely polgárai számára akkor telt be a pohár, amikor a román hatóságok nemrégiben futni hagytak egy cigány férfit, aki súlyosan megsebesítette magyar falustársát. A kocsmai verekedés nyomán az áldozat több késszúrással kórházba került, ám az elkövetőt – a törvényszéki orvos jelentésének hiányára hivatkozva – a rendőrség nem vette őrizetbe.
Amikor a szentkirályi magyarok a napokban meglátták, hogy a késelő békésen sétál a faluban, több mint kétszázan megjelentek a harmincéves roma férfi házánál, és felgyújtották a szénatárolásra használt melléképületet. A történtek nyomán a 2400 lelkes faluba vezényelt több mint százötven rendőr és csendőr kimenekítette otthonából a roma családokat, majd előállították a késelőt, Gráncsa Gábort is, akit emberölési kísérlet alapos gyanújával 29 napos letartóztatásba helyezett a csíkszeredai bíróság.
A magyar lakosok elpanaszolták: elfogyott a türelmük, elegük van a folyamatos fenyegetettségből, a romák által elkövetett lopásokból, és felszólították a korábbi panaszaikhoz passzívan viszonyuló hatóságokat, hogy lépjenek fel határozottan a helyi cigányok ellen.”
A csíkszentkirályi székelyek nem bírták tovább az ellenük fenekedő terrort, és nem bírták tovább, hogy nincs kihez fordulniuk segítségért. Elűzték falujukból a késelő Gráncsa Gábort.
Ezért Parászka Boróka szerint a csíki székelyek nyomorult állatok.
Parászka Boróka a liberálisok dédelgetett kedvence. Az európai civilizáció és kultúra letéteményese. Liberális és baloldali szalonok kedvelt vendége, előkelő és „értékes” kitüntetések várományosa. Amikor nyomorult állatnak nevezte a csíki székelyeket, így, kollektíven, akkor nem harsogott riadót az európai trombitaszó. Nem rezzentek össze az újságok és újságírók, nem járta meg Európát és a közös európai intézményeket Parászka Boróka neve, nem ült össze az EU és az ENSZ, nem szólaltak fel a hülye bürokraták, nem kongattak vészharangot európai „értelmiségiek” – nem történt semmi.
A csíki magyarokat nyugodtan lehet állatoknak nevezni. Pedig a csíki magyarok az erdélyi magyarság és az összmagyarság „egy jelentős részét” képviselik. S a csíkszentkirályi magyarok cselekedete egy érvényes és érthető kiáltás volt, amelyet a végső kétségbeesés szült.
Parászka Boróka előtt viszont fényes jövő áll.
Pedig Parászka Boróka az erdélyi magyarság Ephialtésze. Naponta vezeti Hüdarnész csapatát a Kallidromoszon keresztül Leónidasz hátába. Lelke olyan, mint Quasimodo teste. Ez ma a siker és megbecsültség előfeltétele.
S hogy mindez a magam önfelmentése lenne? Bemutatása a százezer mércének, s annak, micsoda állapotban leledzik ma Európa? S hogy bátran lehet állatnak bélyegezni az életét s javait védő kiszolgáltatott és elhagyatott székely magyart, „magyar” magyart (lásd Kertész Ákos útját a Kallidromoszon), csak a gyilkos cigányt nem szabad állatnak nevezni.
S hogy ez a tudás az előrejutás záloga, ez a tudás biztosítja az „előkelő”, „európai” „értelmiségi” szalonokba a bejárást? Igen. S nekem éppen ezen az áron nem kell semmi. Leginkább
Európa mai előkelő értelmiségi szalonjai nem kellenek, mert oda csak Ephialtész lelkével lehet bekerülni…
S mégis, ott a tény: néhány évtized alatt eltűnt a megkínzott, feldarabolt, megcsonkított test, amelyet szimbolikusan megjelöltek az arcon vagy a vállon, elevenen vagy holtan kiállították, közszemlére tették. Eltűnt a test, mint a törvényes megtorlás fő céltáblája… A büntetés szertartása az árnyékba húzódik, hogy az eljárás vagy az adminisztráció új aktusává váljék – Michel Foucault írja ezt a Felügyelet és büntetés című művében az igazságszolgáltatás 18. században kezdődő reformjáról.
Igen. Az európai fejlődés elévülhetetlen érdeme, hogy kiiktatta életünkből a nyilvános kínhalált.
De sajnos az áldozatok teste itt maradt velünk.
És a túlélők lelkének kibeszéletlen, mert kibeszélhetetlen sebe, fájdalma.
Itt van velünk Bándy Kata fölsebzett, meggyalázott teste. És az emléke. S nincsen velünk az a gyermek, akit őneki kellett volna világra hoznia. Csak gyilkosa maradt velünk, őt fogjuk etetni, ameddig el nem pusztul.
S a közösség is velünk maradt, amelyikből a gyilkos jött közénk.
Itt van velünk Páva Zsolt gyönyörű lányának brutálisan összetört arca és teste. S reméljük, lelke nem kapott soha be nem gyógyuló sebet, s képes lesz még boldogságra, szerelemre, anyaságra, emberi életre.
„A büntetés lassan elvesztette színpadias jellegét. Ami látványos lehet benne, lassan negatív jelzést kap; mintha a büntető szertartás funkcióit fokozatosan kezdenék nem érteni, azzal gyanúsítják a rítust, amely a bűnt »megkoronázta«, hogy sanda rokonságot tart fenn vele: vadságban eléri, sőt meg is haladja, s a nézőket olyan durvasághoz szoktatja, amelytől pedig elfordítani szeretné; mivel bemutatja, milyen gyakori a bűn, a hóhért a bűnözőkhöz teszi hasonlatossá, a bírákat a gyilkosokhoz… A büntetés tehát afelé halad, hogy a büntetőeljárás legrejtettebb része legyen” – írja Foucault.
Ez így van, s ez méltányolható. Ám a mára véglegesen eltorzult és nyomorékká lett liberális felfogás magát a büntetést szégyelli, és minden igyekezetével azon van, hogy megmagyarázza a bűnt. És a megmagyarázás aktusával előbb érthetővé, megértendővé szelídítse, majd a többségi társadalom bűnévé stilizálja, ezzel megfosztva a bűnt bűn jellegétől.
Pokol Béla írja Európa végnapjai című kötetében, Thilo Sarrazin baloldali Ephialtészek általi meghurcoltatása kapcsán:
„Az évtizedekig tartó, agymosás jellegű sulykolások után az aggasztó demográfiai adatok nyilvános tárgyalása a német nép fokozatos csökkenéséről, elöregedéséről és perspektivikus eltűnéséről a baloldalon tabu volt, és az általuk dominált nyilvánosságban nem is kapott hangot. Mivel azonban a probléma már több évtizede létezik, és a nyilvánosság előtti elhallgatás ellenére lassanként ismertté vált, mindennek nyílt kimondása egy olyan ember által, akit nem lehetett rögtön újnácinak minősíteni, robbanásszerű hatást váltott ki. Emellett azonban további tabukat is megdöntött Sarrazin, és a hétköznapi tapasztalatok szerint már régen tömegesen észlelt, ám a médiában tiltott jelenségeket és gondokat is a legőszintébb hangon elemezte. Ezek közül a legfontosabb a több millió török vendégmunkás mai leszármazottainak és más muszlim rétegeknek a keresztény- és németellenes érzelmeket ápoló, párhuzamos társadalmainak felmutatása volt, amelyet a német nagyvárosokban már több éve ismerni lehetett, de a média tilalmai miatt ezt csak a rasszista vádat magukra vállalók merték eddig kimondani. Ezeket pedig mint újnácikat marginalizálták, és szellemileg elismert ember ilyet nem mert kockáztatni. Sarrazin pontos számadatokkal és a legnyíltabban tette ezt is, és olyan további tabukat is félresöpört, amelyek a munkanélküli segélyekből és családi pótlékból élő muszlimok össztársadalmi összeroppanást okozó életmódjának kritikáját, illetve a német társadalomba való beilleszkedésük tudatos elvetésének kimondását tiltották meg, de ugyanígy a bűnözés igen nagy részének a muszlim fiatalok általi elkövetésének kendőzetlen feltárását is. A kötelező balliberális hitek szerint a muszlimok beilleszkedésének nehézségeit a többségi társadalom rasszista hozzáállása okozza, a muszlimok tehát tulajdonképpen áldozatok, a bűnös a többségi társadalom.”
Pontosan így vagyunk mi bűnösök a beilleszkedni képtelen s beilleszkedni nem is akaró cigányok helyett.
Így leszünk mi bűnösök hamarosan a Páva Zsolt gyönyörű lányát megerőszakolni akaró, majd sikertelenségén felháborodó és a védtelen lányt brutálisan összeverő Nyerges Zoltán nevű helyett is. S helyes, ha ezt kimondjuk, helyes, ha ezt nyilvántartjuk, még akkor is, ha állatnak csak az önmagukat és javaikat védő csíki székely magyarok nevezhetők a liberális kánon szerint.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Balog Zoltán: örülök, hogy Bolgár Györgyék is visszaadták a Táncsics-díjat - Lendvay Ildikó nem érti
"Örömmel tölt el, hogy Németh Péter és Bolgár György példáját követve több, önmagát arra érdemtelennek tartó újságíró adta vissza Táncsics-díját" - válaszolta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Lendvai Ildikó írásbeli kérdésére.
Balog Zoltán korábban a parlamentben azt mondta a Szaniszló Ferenc díjazása elleni tiltakozásul díjukat visszaadó újságírókról: "egy rossz döntésnek, amit én hoztam, jó következményei lesznek, mert mégiscsak tisztul a Táncsics-díjnak a névsora".
Lendvai Ildikó MSZP-s képviselő ezért azt kérdezte a minisztertől, hogy mitől tisztult meg a Táncsics-díjban részesülők névsora azzal, hogy Bolgár György, Hardy Mihály, Horváth Zoltán, Márványi Péter, Nej György, Németh Péter, Rangos Katalin, Rédei Ferenc, Révész Sándor, Tamás Ervin, Tóh Ákos, Vince Mátyás, Zalai István visszaadta a díjat?
A miniszter válaszában örömét fejezi ki, hogy megszabadult ezektől a díjazottaktól, mert miközben Németh Péter, a Népszava főszerkesztője és Bolgár György, a Klubrádió riportere folyamatosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság illegitimításáról és a magyar sajtószabadság haláláról nyilatkozik, Bolgár Györgyöt pedig egyszer elmarasztalta az ORTT, a 2006-os eseményekről szóló elfogult tájékoztatása miatt. Lendvai Ildikó szerint ekkor arról volt szó, hogy a riporternek nem sikerült időben elhallgattatnia egy betelefonálót.
"Bolgár György egyébként Sánta Kutya díjjal is büszkélkedhet, melyet a civilekből álló, a Magyar Cenzúra Napjának ünnepélyét Szervező Bizottság adományoz azoknak, akik félrevezetik az országot" - írta Balog válaszában, amiről Lendvai megjegyzi, egy jobboldali civil körről van szó, amely ugyanezt a díjat adta például Glatz Ferencnek, mint "hazug, kommunista történésznek", Heller Ágnesnek, mint "az európai ugaron tolongó internacionalistának" és Jancsó Miklósnak is.
hvg.hu
Borzasztóan brutális támadások délvidéki magyarok ellen - nincs valódi szerb akarat a rasszizmus eme formájának a megfékezésére - rövid lapszemle
Végel László szerint míg a vajdasági magyar sajtó jelentései szerint szerb fiatalok verik a magyarokat, a többségi sajtó marginalizálja az etnikai jelleget, és az elhatalmasodó erőszakos cselekedetek közé sorolja. A társadalomnak nincs olyan ethosza, amely ezeknek az eseményeknek a szereplőit nyilvánosan, azaz hangosan elítélné, rendre utasítaná, esetleg erkölcsileg kiközösítené.
Eközben a szerb és a magyar állam politikusai igen jó viszonyra törekszenek. A nemzeti konfliktusoknak a szerb és a vajdasági magyar értelmiségiek között sincs nyoma. A politikai és a kulturális elit tehát konfliktusmentes, az utca népe azonban nyughatatlan.
Legutóbb a kormányfő és a belügyminiszter ígéretet tett, hogy legközelebb beveti a csendőrséget a bajok megelőzése érdekében. Sajnos, elmaradt a válasz arra a kérdésre, hogy az oktatásügyi miniszter mit szándékozik tenni. Az oktatási miniszter felelőssége nagyobb, mert a probléma valójában a nevelésben kezdődik.
Népszava
Sajtóközleményben üdvözli az Amnesty International, hogy a szerb miniszterelnök és a vajdasági autonóm tartományi hatóságok elkötelezettek a magyar kisebbség jogainak garantálására. Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke találkozott Ivica Dacsics szerb miniszterelnökkel, és felszólították a rendőrséget, hogy tegyenek meg mindent a nemzetiségek közötti további erőszak megfékezésére.
Magyar Nemzet
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is a a "székely megyéket" magába foglaló régiót szorgalmaz - rövid lapszemle
Marosvásárhely központú, „főleg” Maros, Hargita és Kovászna megyét magába foglaló közigazgatási régió megalakítását javasolta Dorin Florea, Marosvásárhely ellenzéki polgármestere, aki több ízben állást foglalt a mellett, hogy Marosvásárhely régióközponttá váljék.
Legutóbb a március 10-i marosvásárhelyi demonstráció alkalmából a székelyföldi autonómia híveitől kért ehhez támogatást.
Magyar Nemzet
A magyar alaptörvény mintaszerű, modern európai alkotmány - rövid lapszemle
Hazánk és a magyar alaptörvény mellett állt ki Rupert Scholz volt német védelmi miniszter. A magyar alaptörvény mintaszerű, modern európai alkotmány: a demokrácia a jogállamiság és a szociális állam alapelveit rögzíti.
A magyar alkotmány körüli harcok a kommunista múlt és a modern kor küzdelmeként jellemezte.
Magyar Nemzet
Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban – foglalt állást Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke.
Magyar Nemzet
Lovas István szerint a bécsi Presse egy megvilágosodott pillanatában azt írta, nincs erkölcsi alapja az álszenteskedő Bécsnek és Berlinnek bírálni a magyar alaptörvény módosítását, mert e két országban hasonló visszaélések történtek.
Christian Ortner szerint a bécsi nagykoalíció „a reggeli fogmosás gyakoriságával” emelt törvényeket alkotmányossági szintre, hogy elkerülje az alkotmánybíróság norma kontrollját, beleértve a bécsi taxirendeletet.
Magyar Nemzet
Csíkszeredai kiállítás Fülöp József titkaiból
A csíkszeredai Ave Art galériában nyílt egyéni kiállítása Fülöp József képzőművésznek. "A titok" című tárlatot Túros Eszter művészettörténész nyitotta meg.
Fülöp József csíkszeredai képzőművész Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti és Formatervező Egyetem rajzpedagógia szakán végezte tanulmányait, majd Csíkszeredába hazakerülve több egyéni és csoportos kiállításon mutatta be munkáit.
„Szokatlan, különféle tematikájú szövegekkel tűzdelt grafikai reflexiókat szervezett egységbe nagyon sajátos módon. Jelen tárlat ennek az elkezdett párbeszédnek a továbbgondolása. Rárajzol, ráfest különféle nyomtatványokra, munkái nemcsak grafikai felületként funkcionálnak, hanem töredezettségükben nyelvi jelentéshordozók is, a rajzok komplementerei” – méltatta a kiállítást Túros Eszter művészettörténész.
A most kiállított munkák vegyes technikával készült nagyméretű alkotások. A kiállítás az alkotó által 2012-ben elnyert Communitas-ösztöndíjnak köszönhetően jött létre. A tárlatot április 25-ig lehet majd megtekinteni a Szív utcai galériában.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Együtt a megszorításokért! - 5.
Együtt a megszorításokért!
V. elem
Kedves Barátaink!
Íme, emlékezet frissítő anyagunk a ötödik eleme.
Fontos folyamatosan emlékeznünk a Gyurcsány-Bajnai-Mesterházy időszak országromboló, nemzetáruló politikájára, hogy egy pillanatig se felejtsük el, hogy mi mindenre is képes ez a politikai alakulat, a maffiabaloldal!
Kérem osszuk meg ezt a képet is, hogy mások emlékeit is felfrissítsük, mit is tettek azok, akik 2014-ben újra ott akarják folytatni, ahol 2010-ben abbahagyni kényszerültek!
Barátsággal: Mészáros László
Néprajzi érdekességek Ugocsában – előadás Nagyszőlősön
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősi Középszintű és Városi Szervezete idén minden hónapban egy helyi vonatkozású előadást szervez.
Januárban Kész Barnabás, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára tartott helytörténeti előadást, míg februárban irodalmi estre gyűltek össze a hallgatók, ahol kötetlen beszélgetés során ismerkedhettek meg Vári Fábián László költővel.
A márciusi alkalom a néprajzhoz kötődött: néprajzi érdekességek Ugocsában címmel tartott előadást Kész Margit, szintén a főiskola tanára.
Az előadó kontrasztban láttatta a hagyományos közösséget, a családot, mely értéket közvetít, napjaink globalizációs, sokszor értéktelenséget hajszoló társadalmával szemben.
Majd a régióra jellemző népszokások bemutatása következett: a karácsonyi és húsvéti ünnepkör sajátosságainak elemzése, a betlehemezés és a húsvéti pászkaszentelés.
Érdekes volt az archaikus ima mint szakrális hagyomány fejtegetése. A szájhagyományban fennmaradt archaikus imát napjainkig gyakorolják a kisebb közösségben, a családon belül bajelhárító és védekező funkciója miatt. Mindezek az imák az egykori gazdag vallási költészetünk bizonyítékai.
Az előadás végén szó esett még az Ugocsában elterjedt ételekről és a helyi viselet sajátosságairól.
A rendezvény zárásaként Marinka Viktor, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja mondta el, hogy az elhangzottak is bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az ugocsai magyarság gazdag néprajzi hagyománnyal rendelkezik, s hogy az itteni magyar és ruszin lakosság évszázados békés egymás mellett élése mindkét nép számára hasznos volt.
Az előadás újfajta szemszögből világított rá értékeinkre, kultúránk azon szegmenseire, melyek még mindig létünk, közösségünk részét képezik, ám sokszor a mindennapok rohanásában megfeledkezünk róluk, vagy nem fordítunk rájuk kellő figyelmet.
Gál Adél
Kárpátalja.ma, Patrióta Európa Mozgalom
A nap verse - Finta Éva: Önvizsgálat
Önvizsgálat
Hogy el nem jutok ahova indultam
hogy már régóta ott vagyok
hogy születésemtől csak arra
vetődöm és irányulok
hogy mindhiába térít széjjel
magnetikus erő széthullt figyelemcserepek
mindazonáltal mindvégig és folyamatban
ott vagyok ahol lehetek
ennek van némi titka
lehet rá keserű pirula
hogy az én bőröm amit hordok
s én lakom benne a bennem lévők
egyetlen tudora.
Finta Éva - Ungvár - Kárpátlja - Budapest
extra.hu, karpatalja.ma
Csak a Fidesz - a Fidesz és szövetségesei nyerték az időközi választásokat vasárnap
Balogh Imre Ferenc, a Fidesz jelöltje nyerte a monori 1-es számú egyéni választókerületben vasárnap tartott időközi képviselő-választást. 380-an mentek el szavazni, ami 21,5 százalékos részvételnek felel meg. A három jelölt közül a legtöbb, 212 szavazatot Balogh Imre Ferenc (Fidesz) kapta, megelőzve Bokros Tibort, a Jobbik jelöltjét, akinek 110 szavazatot sikerült szereznie. A harmadik helyen, 57 vokssal az MSZP és a Demokratikus Koalíció közös jelöltje, Mikla László végzett.
A Fidesz-KDNP jelöltje nyerte az időközi polgármester-választást a Tolna megyei Regölyben Kövér István (Fidesz) 369, a független Makovics Erika Anna 130, a szintén független Jókai Jánosné 11 szavazatot kapott. A győztes, az önkormányzat jelenlegi Fidesz-KDNP-s alpolgármestere a voksok több mint 72 százalékát szerezte meg. A 962 választásra jogosult 53,5 százaléka jelent meg az urnáknál.
A Fidesz és a Nemzeti Fórum Egyesület támogatásával indult Lakatos Tibor kapta a legtöbb szavazatot a vasárnap megtartott időközi polgármester-választáson a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Túristvándiban.
Lakatos Tibor 292 szavazatot szerzett, Bolla István és Bóné László független jelöltek 111, illetve 17 szavazatot gyűjtöttek össze.
mno.hu