A régiók átrajzolásával kapcsolatos elképzeléseit ismertette a Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt Románia regionális átszervezésével kapcsolatos javaslatcsomagját ismertette a csíkszeredai sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke. Hangsúlyozta, a javaslat kidolgozásakor elsősorban az ország földrajzi, történelmi adottságait, valamint a közösségek regionális identitását vették figyelembe.
A jelenlegi fejlesztési régiók kudarcot vallottak, mert létrehozásuk idején számos fontos szempontot nem vettek figyelembe, ezért Románia jelentősen lemaradt az európai források felhasználása terén, ez pedig egyértelműen bizonyítja, hogy a rendszer működésképtelen – hangsúlyozta Toró T. Tibor. Hozzátette: ennek a régiórendszernek Székelyföld a vesztese volt, az Néppárt javaslatcsomagja azonban lehetőséget kínál a hibák korrigálására.
Elmondta, hogy a régióátszervezési javaslat kidolgozására szakértői munkacsoportot hoztak létre, amelynek vezetője dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, közigazgatási földrajzzal foglalkozó szakember. A koncepció végleges formáját a Néppárt április 20-i kolozsvári kongresszusán fogadják majd el.
A Néppárt elképzelése szerint a régiósítást az ország földrajzi, történelmi adottságainak figyelembevételével kell megvalósítani, ezek alapján pedig Romániát tizenkét régióra és három metropolisz-régióra osztanák. Erdélyben öt régiót – Partium, Bánság, Székelyföld, Észak-Erdély, Dél-Erdély – képzel el a Néppárt, valamint a Brassó és közvetlen környéke által alkotott metropolisz-régiót.
Elsődleges szempont az, hogy az ott élő emberek elfogadják és a magukénak érezzék a létrejövő területi egységeket. A második fontos szempont a létrejövő régiók működőképessége, a harmadik szempont szerint pedig valamennyi regionális jelentőségű városoknak központi szerep jutna, hogy a valós vonzásközponti funkciók is érvényesüljenek.
Toró T. Tibor kifejtette: a régióknak sajátos jogállást is lehetne biztosítani az aszimmetrikus regionalizmus elve alapján, sajátos, helyi jellegzetességeik figyelembe vételével. Partium és Székelyföld esetében két különböző adottságú régióról van szó, viszont mindkettő sajátos jogállást kapna – tette hozzá Toró. Elmondta: a javaslat megvalósítására különböző eszközök állnak a Néppárt rendelkezésére, köztük a közösségi akarat, aminek ékes példája volt a március 10-i marosvásárhelyi sikeres autonómiatüntetés.
A megyék nem szűnnének meg, viszont határaik felülvizsgálata és átrajzolása indokolt. Hasonlóképpen szükséges új megyék kialakítása és új megyeszékhelyek kijelölése is – hangzott el.
Toró T. Tibor elmondta, régióátrajzolási elképzeléseinek megvalósításában a Néppárt számít az RMDSZ támogatására. Az erdélyi magyar politikai szervezetek régióátalakítási tervei között nincs nagy eltérés, ezért lehetséges egy szakmai egyeztetést követő közös elképzelés kidolgozása.
Az Erdélyi Magyar Néppárt javaslatai Románia regionális átalakítására
1. A logikai sorrendet, miszerint a regionalizáció a regionalizmust követi, be kell tartani. Az alulról induló kezdeményezéseket előnyben kell részesíteni a felülről irányított regionalizációval szemben.
2. Fogadjuk el, hogy a régiók esetenként már léteznek, a nagyrégiós identitásokat nem szabad felülírni. Valós identitással rendelkező területi egységeket kell lehatárolni, olyanokat, amelyeket a lakosság elfogad, a magáénak érez (elsődleges szempont).
3. A történelmi régiók többé-kevésbé megfelelnek az egységes regionális identitás kritériumának.
4. Az alulról jövő kezdeményezések mellett az is fontos szempont, hogy működtethető régiók jöjjenek létre, amelyek figyelembe veszik a valós térszerkezeti kapcsolatokat is (másodlagos szempont).
5. Az hogy egyveretű vagy változatos adottságokkal rendelkező régiók létrejöttét támogassuk, esetről esetre változik. Léteznek jól működő homogén felépítésű régiók szerte az Unióban, ugyanakkor egyes helyeken nem is lehet lehatárolni egyveretűeket.
6. Valamennyi regionális jelentőségű város központi szerephez jut. Eszerint a valós vonzásközponti funkciók is érvényesülnek (harmadlagos szempont).
7. A régióknak a hatáskörök többségét felülről kell kapniuk. A hatáskörök delegálása az aszimmetrikus regionalizmus elve alapján történhet, vagyis a régióknak történelmi, demográfiai, gazdasági stb. jellegzetességeik, helyi sajátosságaik, a kulturális és kisebbségi identitások figyelembe vételével egymásétól eltérő, sajátos jogállást lehet biztosítani. Ennek feltétele az, hogy a folyamat keretében konstruktívan és megoldás-orientáltan ötvöződjenek a központilag irányított regionalizáció, valamint az alulról, lokálisan szerveződő regionalizmus törekvései.
8. A megyékre szükség van, de a megyehatárok felülvizsgálata szükséges.
9. Új megyék és megyeszékhelyek kijelölését is szükségesnek tartjuk.
10. NUTS1-es régiónak javasoljuk a három történelmi országrészt (Erdély, Havasalföld, Moldva).
11. Javasoljuk a közigazgatási reform „tesztelését”, időnkénti felülvizsgálatát.
12. A közakarat a regionalizmus alapja, de kiemelkedő fontosságú a regionalizáció folyamatában is. A régióhatárokon lévő településeket népszavazás útján soroljuk egyik vagy másik egységbe.
13. Kivételes esetben kívánatos külön metropolisz-régiók lehatárolása, olyan nagyvárosok esetében, amelyek országos vagy több régióra kiterjedő másodlagos központ szerepet is eljátszhatnak. Ilyenek: a főváros, Románia legnagyobb agglomerációja, a brassói agglomeráció, illetve az ország legfontosabb konurbációja: a Galac–Brăila-várospár (ez esetben eltekintünk a történelmi határok szerepétől, mivel itt a térszerkezeti realitások felülírják a történelmi szempontot. A két regionális méretű város központjai között alig 20 km-es közúti távolság mérhető. Javasoljuk, hogy a várospár a moldvai nagyrégió részét képezze).
14. Mindhárom nagy országrész rendelkezne tehát egy-egy önállóan fejlesztendő metropolisz-régióval, amelyeknek „mozdony” szerepet szánunk. A többi egység integrált régió lenne, amelyekben a regionális központok a széles hátországukkal együtt fejlődnének.
15. Az erdélyi nagyrégióban hat, a havasalföldiben öt, míg a moldvaiban négy NUTS2-es régiót javasolunk.
16. Erdély esetében a regionalizmus a legkarakteresebb, az identitástudat a legerősebb a Székelyföld régióban, ahol a népesség túlnyomó része bizonyítottan támogatja a fejlesztési régióvá válást a történelmi régióhatár mentén. Ezen a vidéken a közös identitástudat, a hagyományok, a közös akarat a térszerkezeti kapcsolatokon is túlmutatnak.
17. A Bánság szintén erős regionális identitással bír, Temesvár az ország egyik regionális központja. A történelmi kiterjedésen túl javasolt térszerkezeti okok miatt Aradot és Arad megyét is ebbe a régióba besorolni, mivel a 20. század során a Temesvár–Arad térszerkezeti vonal erőssége számos okból, és nemcsak a kis földrajzi távolság miatt, messze erősebbé vált a hagyományos Arad–Nagyvárad-vásárvonal mentén létező térszerkezeti vonalnál. A közelmúltban átadott autópálya szintén a Temesvár–Arad vonalat erősíti.
18. A Partium az éledező regionalizmus területe. A Bánsághoz hasonlóan ez a terület is nyugati irányban nyitott, kelet felé izolált, és élesen elválik a történelmi Erdély területétől. Nagyvárad regionális szerepköre és alkalmassága megkérdőjelezhetetlen, Szilágy és Szatmár megyéket is polarizálni képes. A létező Máramaros megyének a jelenlegi formában történő megtartását nem javasoljuk, nyugati részét Nagybányával a Partium, a történelmi Máramarost viszont Kolozs irányába integrálnánk, amely területtel vasúti összeköttetése is van.
19. Kolozsvár Erdély történelmi központja, egyértelműen polarizálja a történelmi országrész középső-északi részét, amelyen nem is található olyan városi település, mely rivalizálhatna vele. Észak-Erdély területét tehát Kolozsvár központtal integrálnánk régióba.
20. Dél-Erdély a 20. század során jelentősen átalakuló, valamikor többségben szász és román lakossággal bíró része a történelmi Erdélynek. A szász népesség napjainkra szinte eltűnt ugyan, de jelenlétének a nyomai és eredményei egyértelműen azonosíthatóak. A Székelyföldhöz hasonlóan itt is hagyományai vannak a regionális autonómiának. Természetes központja ma is, akárcsak a múltban Nagyszeben. A terület három oldalon (kelet, nyugat, dél) jól lehatárolt, elszigetelt, és a kelet-nyugat irányú völgyrendszer révén északi irányban sem rendelkezik erős térszerkezeti kötelékkel. A szomszédos régiókkal a völgykapukon keresztül érintkezik (az Oltén délen és keleten, a Marosén nyugaton és északnyugaton, az Aranyosén északnyugaton, a Nagyküküllőén északkeleten). A régión belül Nagyszeben természetes ellenpólusa Brassó, amely népességileg és gazdasági szempontból is Szebennél jelentősebb nagyváros – az ország második legnagyobb közlekedési csomópontja, ahonnan az útvonalak szerteágaznak Erdély, Havasalföld és Moldva irányába. Három kultúra (a szász, a magyar és a román) találkozási pontja. A kitűnő közlekedés-földrajzi helyzet ellenére a Dél-Erdélyi Régióban periférikus elhelyezkedésű lenne. Mivel ez a regionális jelentőségű város egyben Románia legnagyobb (3 municípiumot és 5 várost magában foglaló) valós agglomerációjával rendelkezik, érdemes kiemelni az integrált területi rendszerből, hogy a több történelmi régióra sugárzó nagyváros a fővároshoz hasonlóan önállóan fejlesztendő metropolisszá váljék.
21. Havasalföld területén Olténia integrált régióként Krajova egyértelmű hátországa. Történelmi, identitásbeli, térszerkezeti viszonyai szerencsésen egybeesnek. Tulajdonképpen jelenleg is ebben a formában áll fenn, esetében nem szükséges komolyabb módosítás.
22. A munténiai területek tájjelleg szerint válnak ketté. A Déli-Kárpátok és részben a Kárpátkanyar lejtőin elhelyezkedő terület egyben a korai Havasalföld magterületének is számított. A közös tájjelleg mellett Argeş, Dâmboviţa, Prahova kis történelmi kereskedővárosai, a pásztorkultúra, a borvidékek alapozzák meg a munténiai identitástudatot. Jelenlegi regionális jelentőségű, és egyben központi fekvésű városa, ugyanakkor az ország harmadik legnagyobb közlekedési csomópontja, Ploieşti. Ettől délre már kifejezetten az alföldön terül el Alsó-Munténia, mely az új- és a jelenkorban lett Havasalföld, majd Románia központi területe. Egyveretű régió, természetes vonzásközpontja a főváros, Bukarest, amelyet a jelenlegi viszonyoknak megfelelően kiemelt metropolisz-régióként képzelünk el.
23. Dobrudzsa markáns térszerkezeti választóvonalak által határolt történelmi régió. Hagyományos központja Konstanca, Románia fő kikötővárosa.
24. A keleti országrész karakteres történelmi régiója Bukovina, mely 1920-ig szintén rendelkezett belső önkormányzattal. A jelenlegi Szucsáva megyét fedi le nagyobbrészt.
25. A tulajdonképpeni Moldvát a két nagy regionális jelentőségű városból induló erővonalak mentén, továbbá a völgyrendszerek és a hozzájuk igazodó infrastruktúra, illetőleg a tájjelleg alapján két részre: Alsó- és Felső-Moldvára különítenénk el. Ezek déli részén, Moldva és Havasalföld Al-Dunai érintkezésénél található Románia legfontosabb konurbációja, ahol két regionális jelentőségű város központja alig 20 km-es távolságban fekszik. Ezek integrációja hozza létre az ország második legnépesebb metropoliszát. Ipari és intermodális közlekedési potenciáljuk is a leválasztott fejlesztést támogatja. A két municípium együttesen – Brassóhoz és Bukaresthez hasonlóan – több régióra kiterjedő természetes vonzásközponti funkciót is elláthat, indokolt tehát a metropolisz-régióként történő kezelésük.
neppart.eu, Patrióta Európa Mozgalom
Nincs változás! Már Karinthy Frigyes idején is így működött a világ – már akkor is csak álom volt az igazságosság érvényesülése, és csak elméletben létezett már akkor is a demokrácia a világban
A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.
Karinthy Frigyes (1887-1938) - író, költő, humorista
Az ember úgy dolgozzon...
"Az ember úgy dolgozzon, hogy szórakoztassa a jó Istent. És az pedig örökkévaló, és fenntartja és kormányozza ezt a világot, ha őt sikerül szórakoztatni, akkor az egész világ kapott valamit."
Makovecz Imre (1935-2011) - építész
Célegyenes előtt az autonómiát kérő Európai Polgári Kezdeményezés
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös megbízásából 2013. március 22-én Szilágyi Zsolt külügyi alelnök benyújtotta a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) szövegtervezetét az Európai Bizottság illetékes főosztályára.
Amint az ismeretes, Tőkés László EP-képviselőnek, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnökének kezdeményezésére a Tanács külhoni magyar szervezeteinek vezetői már 2012 februárjában elkezdték az egyeztetést annak lehetőségéről, hogy más európai szervezetekkel közösen európai polgári kezdeményezést indítsanak annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) uniós jogszabályt alkosson az őshonos nemzeti közösségek és kisebbségek védelmében.
Az említett – februári – találkozón ugyanakkor az EMNT által megszövegezett első EPK-tervezetnek, valamint a Székely Nemzeti Tanács(SZNT) kezdeményezésének bemutatására is sor került.
Tavaly júniusi – újabb – találkozónkon a KMAT vezetői és szakértői már az RMDSZ javaslatát is megismerhették. Bár ez utóbbi nagyban hasonlított a néhány hónappal korábban bemutatott, az EMNT által szignózott indítványhoz, a KMAT ülésén ezt is önálló kezdeményezésként tárgyalták. A KMAT szervezetei egyetértettek abban, hogy amennyiben ezeket a tervezeteket nem lehet egyetlen közös szövegbe foglalni, ez esetben a magyar-magyar szolidaritás jegyében minden olyan kezdeményezést támogatni fognak, amely az Európai Bizottság regisztrációs szűrőjén átjut.
Az azóta eltelt időszakban az EMNT-EMNP közös, Szilágyi Zsolt néppárti alelnök által vezetett munkacsoportja széles körű konzultációba kezdett. Osztrák, olasz, flamand és magyar szakértői vélemények összegyűjtése és mérlegelése nyomán Szilágyi Zsolt jogi véleményezés céljából benyújtotta az Európai Bizottság illetékes főosztályára az EMNT európai polgári kezdeményezésének tervezett szövegét.
Ezzel egy időben elkezdődött annak a hálózatnak a kiépítése, amely az aláírásgyűjtést fogja segíteni. Az eddigi véleménycserék, pozitív visszajelzések alapján várhatóan a legtöbb nyugat-európai államból lesznek támogatói a kezdeményezésnek. Ennek megfelelően Kelet-Közép Európa EU-tagországainak (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és a csatlakozás előtt álló Horvátország) magyar közösségei mellett Nagy-Britannia, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Németország, Olaszország, Dánia, Finnország és Görögország civil szervezeteire is számíthatunk a kezdeményezés elindításában, illetve sikerre vitelében.
Említésre méltó, hogy Tőkés László EP-képviselő, aki sikeres módosító javaslataival maga is tevőlegesen hozzájárult az új uniós érdekérvényesítési eszköz létrejöttéhez, már kezdettől fogva hangsúlyozta az EPK-ban rejlő lehetőségeket.
Az erdélyi EP-képviselő több ízben is szorgalmazta: mind a Kárpát-medence magyarságának, mind pedig az európai őshonos kisebbségeknek és nemzeti régióknak össze kell fogniuk azért, hogy az Unió szintjén egy hasonló kezdeményezés sikerre vezessen. Az egymillió aláírás összegyűjtése a jogszabály szerint kötelezi az Európai Bizottságot arra, hogy megvizsgálja, kezdeményez-e jogszabályt az illető kérdéskörben.
neppart.eu, Patrióta Európa Mozgalom
Hat pontban tette helyre Gulyás Gergely a nyugati huhogót
Kim Lane Scheppelének terjedelmes, hat pontból álló levelet írt Gulyás Gergely. A Princetoni Egyetem professzora a Helsinki Bizottság előtt állított enyhén szólva megalapozatlan dolgokat Magyarországról.
Gulyás Gergely szerint Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora megalapozatlan állításokat és ténybeli tévedéseket közölt a Helsinki Bizottság március 19-ei washingtoni meghallgatásán, illetve azt megelőző nyilvános értekezéseiben. Erről a fideszes országgyűlési képviselő a professzornak címzett és a Fidesz honlapján közzétett nyílt levelében írt.
Kim Lane Scheppele az amerikai Helsinki Bizottság A demokrácia röppályája – Amiért Magyarország számít címmel a washingtoni kongresszusban megtartott márciusi meghallgatásán beszélt arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogó módon ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat.
Hangsúlyozta: az EBESZ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a választás szabályait már jóval a megméretés előtt véglegesítsék, hogy mindenkinek, aki részt kíván venni a voksoláson, elegendő ideje maradjon megfelelően megszervezni magát.
Ezt nem hagyhatta szó nélkül Gulyás Gergely
A professzor indítványozta, hogy Magyarország barátai, beleértve az Egyesült Államokat, anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek felkészítik az állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteivel kapcsolatban.
Scheppele szerint ráadásul az alaptörvény nemrégiben elfogadott módosítása „újabb bizonyítéka annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem ismeri el hatalmának semmilyen korlátozását”.
Tételes cáfolat hat pontban:
Gulyás Gergely válaszában úgy fogalmaz, a tudományos élet szabadsága – melyet messzemenőkig tiszteletben tart – nem egyenlő azzal, hogy valaki függetleníti magát a tényektől.
Hozzáteszi: „meglepett, hogy miután a szocialista–liberális kormány alatt részben az alkotmány-előkészítő bizottság tanácsadójaként négy évet töltött Magyarországon és elmerült a magyar politika szövevényes részleteiben, ordító hibák csúsznak a magyarországi alkotmányos változásokról szóló írásaiba.
… Tudom, hogy Magyarország újonnan elfogadott alaptörvénye nem felel meg az ízlésének. Ennek okai részben lehetnek szakmaiak, de én úgy látom, többnyire személyesek és politikaiak” – fogalmaz Gulyás.
A kormánypárti politikus hat pontban cáfolja a professzor állításait.
Szerinte nem igaz, hogy az alkotmányt titokban írták, hiszen az alaptörvény kidolgozásának folyamata nyilvános volt, ezt bizonyítja a tervezethez érkezett közel kétszáz írásos beadvány, a témában lefolytatott nemzeti konzultáció, valamint a többi parlamenti pártnak biztosított lehetőség saját javaslat benyújtására.
„Sajnos az ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy politikai okból kivonulnak a bizottság munkájából, valószínűleg abban bízva, hogy ez az egész folyamat legitimitását aláássa majd. Más szóval megtagadták, hogy hozzájáruljanak a nemzet első demokratikusan elfogadott alkotmányához. Rendkívül tisztességtelennek tartom a Fidesz hibáztatását az ellenzék viselkedéséért” – írja ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely.
Emellett szerinte nem igaz, hogy „a módosított új alkotmány szerint egyetlen intézménynek sincs joga az egypárti kormány számos fontos jogkörének ellensúlyozására”, ahogyan az sem, hogy egypárti kormány irányítaná Magyarországot.
A fideszes képviselő bírálja a professzor azon kijelentését is, amely szerint az alaptörvény negyedik módosítása „konkrétan visszaállítja szinte az összes olyan, a Fidesz-kormány által hozott, vitatott új törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság elkaszált”.
Hangsúlyozza: az Ab majdnem minden komolyabb döntése, amelyre Scheppele hivatkozik – egyházügyi törvény, átmeneti rendelkezések, közterületek használata –, kifejezetten felhatalmazta a parlamentet, hogy hozzon törvényeket annak érdekében, hogy az általa megadott irányelveket követve tisztázza a jogi helyzetet és töltse be a megsemmisített rendelkezések nyomán keletkezett joghézagot.
Amerikai példák az amerikainak
„Az a tény, hogy a parlament úgy döntött, hogy e fontos szociális kérdések alapelveit az alaptörvénybe emeli, csupán elvi döntés kérdése. Ugyanolyan elvi döntés ez, mint az, hogy a kaliforniaiak a gépjárművek forgalmi adóját, az arizonaiak az állami bányafelügyeleti hivatal viselését, az alaszkaiak a halászati és a hajózási jogokat, a georgiaiak a lottó és a bingó szerencsejátékokat, a floridaiak a vemhes sertések kegyetlen és embertelen tartását állami alkotmányaikban szabályozzák” – írja Gulyás Gergely.
Szerinte a professzor azon folyamatos erőfeszítései, hogy Magyarországot zsarnoki Frankensteinként fesse le, azt a gyanút keltik, hogy tudományos értekezéseit személyes, politikai vagy más megfontolások hatják át.
„A tények elferdítésén alapuló, Magyarország elleni kampánya, valamint a megalapozatlan vélemények ismételgetése nem fog minket elriasztani attól, hogy azt tegyük, ami szerintünk jó Magyarországnak és a magyar embereknek, akik nekünk a cselekvésre felhatalmazást adtak” – zárja levelét a magyar politikus.
mno.hu
Ostoba képtelenséget terjesztenek Magyarországról
A Magyarországról szóló külföldi sajtóértékelésekről közölt írást a The Guardian netes kiadásában szerdán Tibor Fischer.
A Nagy-Britanniában élő magyar származású író a legnagyobb baloldali brit napilap kommentárrovatában szerda délután megjelent, „Mi a csoda ez az ostoba képtelenség, amit Magyarországról terjesztenek?” címet viselő publicisztikájában azt írja: kíváncsi lenne, mi lenne a reakció arra, ha egy magyar, aki nem beszél angolul és soha nem járt Nagy-Britanniában, szerkesztőségi cikkben esne neki az Egyesült Királyságnak azon a címen, hogy ennek az országnak nincs igazi alkotmánya, és ezért nem is tekinthető igazi demokráciának, „az államfő koitusz, nem pedig választás eredményeként” kerül tisztségébe, és David Cameron miniszterelnök királyi alapokmánnyal készül a szólásszabadság maradványainak lerombolására.
A szerző ez utóbbi kitétellel arra utal, hogy a brit kormány a legutóbbi évek sajtóetikai botrányai nyomán királyi pátensben tervezi rögzíteni a sajtótól elvárható magatartási normákat.
Tibor Fischer szerint egy ilyen szerkesztőségi cikk valószínűleg köznevetség tárgyává válna. Mégis pontosan ilyen szintű ostoba, lekezelő képtelenség irányul az utóbbi egy évben Magyarország ellen. „A hisztéria szóval sokszor visszaélnek, mégsem találok megfelelőbb kifejezést a Magyarországgal kapcsolatos, főleg németországi és franciaországi sajtóbeszámolókra” – írja a szerző.
Fischer szerint a baloldal – amely Magyarországon „nem igazán baloldal, hanem a volt kommunisták, akik annyira voltak marxisták, mint Al Capone” – teljesen összezúzódott, ezért képviselői külföldre mentek, hogy ott kreáljanak végletekig torz képet Magyarországról. Ha egyvalakit megillet a demokrata cím, az Orbán Viktor miniszterelnök, akinek EU-beli ellenfelei mind baloldaliak, áll a cikkben.
Kiállás Magyarország mellett
Egyre több helyről állnak ki hazánk mellett, legutóbb Klaus von Dohnanyi német szociáldemokrata politikus nyilatkozta: a magyar kormány tevékenységének számos pontját lehet bírálni, az azonban „tiszta hülyeség”, hogy Magyarország nem demokrácia. Korábban Jason Kenney kanadai bevándorlási miniszter védte meg Magyarország hírnevét Torontóban.
A magyar alaptörvény mellett állt ki – már nem először – Rupert Scholz volt német védelmi miniszter, aki egyben alkotmányjogász is. A francia Valeurs Actuelles jobboldali hetilapban Frédéric Pons budapesti különtudósító pedig Miért zavaró Magyarország? címmel írt arról: hazánk nem „antidemokratikus szörnyeteg”, Orbán Viktor pedig csak végrehajtja a programot, amiért megválasztották.
Nemrégiben gyakorlatilag helyre rakta Paul Lendvait a Die Presse objektív cikke a magyar földtörvényről. Ismert, Paul Lendvai a közelmúltban egy bulvárlapnak adott „objektív” beszámolót hazánkról Gulyás-orbánizmus nacionalista szósszal címmel.
Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek az Orbán-kormányt érik – foglalt állást Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, amikor A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásához fűzött írásos nyilatkozatot.
A hazánkról szóló pozitív kommentárok gyakoribbá válása örömteli fordulatként értékelhető – vélekedett az MNO-nak adott interjújában Kumin Ferenc. A kormány nemzetközi kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár elmondta azt is: a külföldi véleményformálás is egyfajta politikai hadszíntér, de fontos világossá tenni, hogy kiknek az álláspontját közvetítik.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Martonyi: Ne bántsd a magyart
Martonyi János szerint a magyar nemzetpolitikában kívánalomként kormányzatoktól függetlenül megmarad a „Ne bántsd a magyart!” elve. Magyarország külügyminiszterével az erdélyi Krónika című napilap közölt hosszú interjút csütörtöki számában.
Martonyi János úgy véli, hogy az utóbbi három évben Magyarország szomszédsági kapcsolataiban változó mértékű, de jelentős előrelépés történt. „A magyar–román kapcsolatok talán soha nem voltak olyan kedvezőek, mint kormányzásunk első két évében” – értékelte a miniszter, hozzátéve, hogy az elmúlt egy évben változott a helyzet.
Arra a kérdésre, hogy mi gerjesztheti a magyarellenességet a Magyarországgal szomszédos államokban, Martonyi János megállapította: „a szomszédos országok politikai elitjének és közvéleményének egy része még mindig nem tudott teljesen megbirkózni a gondolattal, hogy a területekkel nagy közösségeket is kaptak, amelyeket a létszámuktól függetlenül el kell fogadniuk, el kell ismerniük magyar közösségként, integrálniuk kell az államba”.
Hangsúlyozta, Magyarországnak nincsenek területi igényei, de szomszédjai mégis gyakran úgy tekintik, hogy vannak. Hozzátette, hogy az első világháborút követő történelmi megegyezésnek az az alapja: „Mi tudomásul vesszük a területeket, ők tudomásul veszik az embereket.” Bajnak tartja, hogy a szomszédos országokban meglévő, az ottani magyar közösségekkel szembeni „aggodalmat” politikai célokra lehet kihasználni, „ami időnként meg is történik”.
Martonyinak sikerült meggyőznie Pontát
A magyar diplomácia vezetője elmondta, úgy érezte, márciusi bukaresti látogatása idején sikerült meggyőznie Victor Ponta román miniszterelnököt arról, hogy Orbán Viktor kormányfő és a Fidesz nem ellensége Romániának.
Bántónak találta, hogy azóta megint azon vitatkoznak, ki mit mondott a másikról. „A problémáinkat úgy nem tudjuk megoldani, ha azt mondjuk, hogy a másik a bűnös, a hibás, őt kell elővenni, adott esetben vele szemben kell szankciókat alkalmazni. Ez sehova nem vezet” – jelentette ki.
A külügyminiszter szerint azért sem lehetett szó nélkül hagyni Viktor Ponta nyilatkozatait, amelyek szerint elsősorban Magyarországot célozza a négy EU-tagállam külügyminisztere által javasolt új európai számonkérési mechanizmus megteremtése, mert ez nem felel meg a valóságnak. Hozzátette, Guido Westerwelle német külügyminiszter személyesen is biztosította arról, hogy ez a javaslat nem Magyarországra vonatkozóan készült.
Erdélyi autonómiatörekvés
A Krónika riportere nemcsak külügyminiszterként, hanem jogászként is kérdezte Martonyi Jánost az erdélyi magyar autonómiatörekvések esélyéről. A külügyminiszter válaszában kifejtette: az autonómia különböző formáira nem áll fenn egyértelmű nemzetközi jogi kötelezettség, de egy államnak vagy többségi nemzetnek célszerű figyelembe vennie, ha egy közösség egyértelműen, demokratikusan kifejezi az autonómiaigényét.
„Jogilag lehet vitatkozni, de a lényeg, hogy egy adott országban kisebbségben élő közösség biztonságban, otthon érezze magát, ne érjék támadások, ne használják fel politikai célokra a velük kapcsolatos rejtett vagy kevésbé rejtett ellenérzéseket” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette, a mindenkori magyar külpolitikának az a feladata, hogy támogassa a magyar közösségek „ésszerű, demokratikusan kifejezett” igényeit.
Külföldi bírálatok
A Magyarországgal szemben megfogalmazott EU-s bírálatokat a külügyminiszter annak tulajdonítja, hogy Európában és a világban „egy ideológiai, vagy ha úgy tetszik, értékvita” dúl. „Volt a magyar alaptörvényben néhány elem, amely kifejezetten az értékválasztási kérdésekkel függött össze, és amit sokan nem néznek jó szemmel, így bevitték a pártpolitikába. A másik ok, hogy ráléptünk több komoly cég lábára, számos gazdasági érdeket sértettünk, mert hatalmas átalakítást hajtottunk végre” – magyarázta Martonyi János.
Úgy látja, van esély arra, hogy tisztázódjanak a félreértések. „A közeljövőben elfogadunk néhány törvényt, amely világosabbá teszi, hogy miről szól az alkotmánymódosítás” – nyilatkozta az erdélyi Krónika napilapnak Magyarország külügyminisztere.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Hortobágyi Gábor: Megjegyzések Gerendás Péter búcsúleveléhez
Olvasom, hogy Gerendás Péter is megírta a búcsúlevelét és elhagyja az országot. Péter menj utadra.
Ám ha kérhetem az itthoni sikertelenségedet, pénztelenségedet, anyagi kudarcaidat ne fogd se származásodra, se a jelenlegi rendszerre, mert ez nettó hazugság.
Te írod, mindig is másodvonalbeli zenésznek számítottál, ami előre vetítette, hogy az idő múlásával művészeted már nem lesz piacképes bármennyire zseniális is az. Egyszerűen eljárt feletted Magyarországon az idő. Ezt tudomásul kell venni.
Ahogy gondolom te sem vetted komolyan, hogy hatvanévesen még haknizol majd vidáman és boldogan élsz.
Ez a világ nem ilyen - máshol sem.
Sok szerencsét kívánok neked és a családodnak egy másik országban - bár szerintem ott talán még jobban fogsz nélkülözni, amint az ottani tizenöt perced letelik.
Szó nélkül viszont nem tudok elmenni leveled néhány mondata felett.
»Az egyik ok a hazánkban tapasztalható fasizálódás.«
Magyarország nem fasizálódik, csak ti a kudarcaitokat, erre kívánjátok fogni. Arról van szó, hogy szépen lassan lecserélődik a magyar értelmiség krémje, mert a társadalom nem tart a múltbélire igényt. Egyrészt mert mindig is szolgája volt a balliberális politikai maffiózóknak és azok kegyelemkenyerén élt, másrészt mert a társadalom már nagyon unja azt a jajveszékelést, amit bemutatnak egzisztenciaféltés okán.
A társadalom valóban elutasít, de sem nem megbélyegez, sem nem kilök magából. Pláne nem faji alapon. Ez csak a kényszerképzetetek, egy olyan már-már undorító védekező-támadó mechanizmus, ami szerintem aljasság azokra nézve, akiket a valódi fasiszták és nácik megsemmisítettek.
Hortobágyi Gábor
Nyílt levelem a rettegő Gerendás Péternek
Te tehetséges vagy, és szükség van rád. Itt. Azonban nem erre a Gerendásra, nem a hisztizős, fasisztázós, sértett zenészre.
Számos zsinagógai koncertedet halottam. Közepes tehetségű zenésznek és jó embernek, zsidónak tartottalak. Eddig.
Most sem haragszom. Egyszerűen csalódott vagyok, hogy beálltál a sorba. A riogatók és fasizmust kiáltó remélem nem bérrettegők közé. Ha nyílt és riasztó mértékű zsidógyűlöletet szeretnél látni, menj Nyugat-Európába! Ahol lassan minden katolikus templomra jut egy mecset. Ott tényleg veszélyben leszel, lehetsz.
Az ember álmodozik, hogy majd kint... Ami nem baj. Sőt, divat. Meg elégedetlenkedik, hogy itt nálunk bezzeg milyen szar... Ami érthető. Magyarok vagyunk, tehát dohogunk. Azonban szülőföldünket lefasisztázni egyéni szociális problémáink miatt, méltatlan és igazságtalan húzás. Nem rád vall.
Engem is lezsidóztak nyilvánosan és nekem sincs munkám. A különbség köztünk, hogy te tehetséges vagy és szükség van rád. Itt. Azonban nem erre a Gerendásra, nem a hisztizős fasisztázós sértett zenészre. Nem arra, akit egy gyurcsányfegyenc sirat és aki önmagát sajnálja-sajnáltatja a Facebookon. Nem arra, aki csak a Jobbikosokat látja Magyarországból. Nem arra, aki megfutamodik, ha egy nő beszól neki az utcán.
Péter, hová süllyedtél...? Gerendás = minőségi gondolkodás. Vagy csak egyenlő volt? Remélem nem. Ugye nem?
Téged nagyon sok magyar ember szeret és senki sem akar innen elűzni.
Gémesi Gábor
Fekete Péter nyílt levele - Meghívó Gerendás Péternek
Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója nyílt levélben invitálja Gerendás Pétert színházába dolgozni.
Az előzményekről:
Gerendás Péter Liszt Ferenc-díjas zeneszerző a Facebookon közölte, hogy elhagyja az országot. Az okokat búcsúlevélben foglalta össze, melyben úgy fogalmazott: "15 lemez, számtalan rangos díj után úgy döntöttem, hogy befejezem itthoni tevékenységemet. Ennek számos oka van.
Az egyik ok a hazánkban tapasztalható fasizálódás. Néhány éve történt, hogy az utcán egy negyven körüli hölgy amikor meglátott, azt mondta, »te szemét patkány«. Úgy éreztem, a szívemből egy darab kitépve ott gurult el az aszfalton. Azon gondolkodtam, miféle gyűlölet bujkál ma az emberekben, amikor én, aki nem vagyok politikus (náluk szakmai ártalom az ilyesmi), televízióinterjúim során a gyermekeimről beszéltem, zenémmel vagy szövegeimmel, viselkedésemmel senkit nem bántottam, ilyet váltottam ki valakiből, aki feltehetően anya, vagy az lesz egyszer".
"A második vonalban születtem, és ott is maradtam. Később a saját lábamra álltam. De a rádiók nagyon keveset játszották a dalaimat, emiatt nem lehettek slágerek azok. Az elenyésző számú koncertek helyét átvették a vendéglátóhelyek és a céges, sonkatekercs mellé játszott aláfestő zenék.
… Koncertek nincsenek. Felkérnek, aztán lemondják. Ötévente csinálok baráti segítséggel, saját szervezésben egy-egy nagyobb produkciót, de két hónap próba, felkészülés, az életművem bemutatása után kicsit zsebbe kell nyúlnom a végén, miután mindent kifizettem. Maradnak a vendéglátóhelyek, ahol mikroszkopikus összegeket fizetnek, és néha még abból is alkudnak. Volt egy nagyon jó színházi ötletem is, de senkit nem érdekelt, de még csak vissza se hívtak, hogy ezt elmondják nekem" - fejti ki a zenész levelében.
Fekete Péter levele:
Kedves Péter,
Szomorúsággal olvastam leveledet, melyben azt írod, hogy elhagyod az országot – közös hazánkat. Panaszkodsz sok mindenre: közérzetre, anyagiakra, a jövőkép hiányára. Ha így érzed, nem is tehetsz másként.
Amennyire tudok, szeretnék segíteni. A Békéscsabai Jókai Színház társulata örömmel vár Téged a teátrumba. Gyere, költözz Békéscsabára, akár családostól is (talán az élet kicsit olcsóbb is itt, mint Budapesten); mi segítünk új otthont találni, ha erre igényed van.
Munkát kínálunk Neked: fellépést, zeneszerzést, alkotási lehetőségeket. Anyagi biztonságból pedig annyit, amennyit egy átlagos vidéki színház nyújtani tud. Hívunk, gyere közénk, építsd tovább azt, amihez a legjobban értesz: a zenédet, az előadó-művészetedet! Szeretnénk segíteni Neked, és te is segíts abban, hogy közösen bebizonyíthassuk: ez egy befogadó, szeretettel teli, alkotásra kész és képes ország, ahol, ha valaki bajba kerül, talál segítő kezeket. Mi itt, a Jókai Színházban hisszük, hogy ezt így is lehet, és nap mint nap teszünk érte, hogy így legyen! Nálunk ismeretlen fogalom az – és meg is marad annak! –, amit Te máshol oly erősen tapasztalni vélsz:
"A mocskos zsidózás, a nácik szerecsenmosdatása, a politika kufárkodása az emberek létező előítéleteivel, a már szinte természetes hétköznapi terminológiává lett bizonyos 'zsidó háttéruralomról, zsidó bankárokról' szóló hazugságok, összeesküvés-elméletek és ezzel egyidejűleg a jól bevált bűnbakképzés általánossá válása, a folyamatos cigányozás, buzizás…"
Nálunk nyoma sincs annak, amiről Te föntebb beszélsz, kimondani és olvasni is fájdalom ezt számunkra.
Ismétlem, gyere közénk, alkoss, itt befogadó közösséget találsz, szívesen mesélnek neked erről a közegről, és a benne uralkodó hangulatról, a nálunk már megfordult – s hozzánk szívesen visszajáró – művésztársaid.
Kérlek, ne hallgass azokra, akik szomorú helyzeted kapcsán is azonnal „aktuálpolitizálnak”, és ezzel is megosztani akarnak minket – magyarokat!
Békéscsaba vár, még ma hívlak telefonon!
Üdvözlettel:
Fekete Péter
szinhaz.hu