„Aki megtartja tanításomat, nem ízleli meg a halált örökre”

                  A kereszténység transzcendentális, metafizikus igazsága elolthatatlan fénnyel világít, az egyetlen bizonyosság a viszonylagos és egymást cáfoló tudományos tételek felett az, hogy lelkünk halhatatlan, hogy Jézus példájára és ígérete szerint feltámadunk. Persze sokan vannak, akik valamiért nem hiszik és nem is szeretnék ezt a sorsot önmaguk számára, és talán az irgalmas Isten hagyja is őket örökre eltűnni abban a fekete lyukban, amelyet mi, keresztények pokolnak nevezünk. Mert Jézus mondta: „Aki megtartja tanításomat, nem ízleli meg a halált örökre.” Szentmihályi Szabó Péter  Magyar Hírlap

A méltóság ereje

                          Székelyföld részére autonómiát követelni nem újfajta politikai elgondolás. A székely nép egyedisége folyamatos történet az eddig fellelt írott emlékek bizonyságában, de a székely mondavilágban ősidőktől fogva létezik. A székely önrendelkezést több király és fejedelem meg akarta szüntetni.   Azonban az évszázadok során az uralkodók rájöttek, hogy a leghatékonyabb az, ha a székely haderőre támaszkodnak. Sajnos gyakran volt rá szükség. Mindig akkor erősítették meg királyi oklevelekben a székely szabadságjogokat, amikor a hadi esélyek kényszere azt diktálta. A székely ember nem szolgált, és nem tartott szolgát. Ezért maradt meg a mai napig az etnikailag és nyelvileg magyar nyelvű székely sziget Erdély közepén. Csapó Endre Magyar Hírlap

Brüsszel akhilleuszi sarka

                          A kritikák tehát újra felerősödtek, s várható, hogy a téma a továbbiakban is napirenden marad. Azt láthatjuk azonban, a kérdés a külföldi politikai elitet is megosztja, hiszen a kritikák megjelenésével párhuzamosan akadtak védelmezői is hazánk hírnevének, elég talán Christopher H. Smith, az Amerikai Helsinki Bizottság társelnökének, Jason Kenney, a kanadai bevándorlási miniszternek vagy Ruppert Scholz Németország egykori külügyminiszterének Magyarországgal kapcsolatos nyilatkozatára utalni.   ... Az unió intézményrendszerének egyik legfontosabb sarokköve a bizottság, amely kezdeményező szerepet játszik az uniós jog megalkotásában, illetve ellenőrzi annak betartását. A bizottság azonban inkább az eurobürokraták törekvéseinek terepe, ráadásul a biztosok személye kapcsán a ténylegesen közvetlenül választott Európai Parlament beleszólása a kérdésekbe meglehetősen csekély. ... Ha ilyen megvilágításba helyezzük az eseményeket, akkor nemcsak azért válik kérdésessé a kritikák hitelessége, mert tartalmukat tekintve nem alakult ki konszenzus, hanem azért is, mert nem látjuk, milyen alapon von kérdőre bárkit is a demokrácia ügyében egy demokratikus hiányosságokkal küszködő szervezet. Érdemes tehát ezt is figyelembe venni, amikor a következő napokban, hetekben az EP baloldali frakciói, illetve a bizottság ismét támadásba lendül a magyar demokrácia ügyében. Zila János Magyar Hírlap

Racionális politika

                                  A magyar baloldal 1990 óta abban a hitben él, hogy céljai nemesebbek, mint a jobboldalé, illetve a kommunista rendszer és a liberális demokrácia között csak fokozatbeli különbség van. Mindkettő egyenlőséget akar: az előbbi radikális eszközöket használt, utóbbi a jogok intézményével akarja elérni ugyanezt. A jobboldal természetes igazságosság fogalmán építkező felfogását nem is értik. Így a jobboldal céljait nem is fogják tisztelni, hanem irracionálisnak fogják látni. Lánczi András Heti Válasz

    “De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és minémû testtel jönnek ki? mBalgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothadánd. És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébet. Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az õ saját testét.”   Mi módon támadnak fel a halottak, és minemű testtel jönnek ki ?   Ostobák azok, akik ilyen kérdést tesznek fel?! De kinek ne lenne kérdése a feltámadásról?!   Pál apostol ebben az igerészben olyan emberekről beszél, akik nem veszik komolyan a Feltámadást, ahogyan manapság is sok keresztyén nem veszi komolyan, sőt nem hisz a Feltámadásban.   A 35-ik versben megfogalmazott kérdést olyasvalaki teszi fel, aki még mindig nem kész arra, hogy hagyja magát meggyőzni a Feltámadás létezéséről. Csak azért kérdez, hogy kielégítse a kívánságát, nem pedig a belső vágy hajtja, hogy többet megtudjon Isten cselekedeteiről.   Pál ezért rendreutasítja a kérdezőt és a természetből vett példákra hívja fel a figyelmet.   A magnak, amelyet a földbe vetnek meg kell halnia, és csak azután veszi kezdetét a csirázás és a növekedés. Ami létrejön Hasonlít-e még ahhoz a maghoz, amit elvetettek Egyáltalán nem   A mag, amelyet a földbe elvetettek nem ugyanaz, mint ami kis idő múlva előbújik a talajból .   Mégis, ami kinő, abból a magból származik, amit elvetettek. Minden maghoz saját test tartozik, a fűmagból nem nőhet búza stb. Minden, ami a teremtésben látható Istennek a kisugárzása, mindent Ő maga gondolt ki és valósított meg. Ha ez igaz az első teremtésre, sokkal inkább igaz az új teremtésre!   Mi módon támadnak fel a halottak és minemű testtel jönnek ki? Isten gondoskodott testünknek formájáról teremtésünkkor, születésünkkor, Ő fog gondoskodni az új feltámadott testünknek formájáról is. Ő a Feltámadás és az élet Hiszed-e ezt?!     Ámen     A keresztyénség legnagyobb ünnepe alkalmából az egyházmegye minden gyülekezetének, presbitériumának, nőszövetségének, a misszió munkásainak és kedves lelkipásztor testvéreimnek áldott ünnepeket , örömteli szolgálatot kívánok .     Nagy Erika   Missziói előadó   Sárközújlak

De kinek ne lenne kérdése a feltámadásról?!

Nagy Erika Missziói előadó írta  Sárközújlakról - Partium De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és minémű testtel jönnek ki?  Mi Balgatag! Amit te vetsz, nem elevenedik meg, hanem ha megrothadánd. És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébet. Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az ő saját testét. 1 Kor.15,35-36 Mi módon támadnak fel a halottak, és minemű testtel jönnek ki ? Ostobák azok, akik ilyen kérdést tesznek fel?! De kinek ne lenne kérdése a feltámadásról?!   Pál apostol ebben az igerészben olyan emberekről beszél, akik nem veszik komolyan a Feltámadást, ahogyan manapság is sok keresztyén nem veszi komolyan, sőt nem hisz a Feltámadásban. A 35-ik versben megfogalmazott kérdést olyasvalaki teszi fel, aki még mindig nem kész arra, hogy hagyja magát meggyőzni a Feltámadás létezéséről. Csak azért kérdez, hogy kielégítse a kívánságát, nem pedig a belső vágy hajtja, hogy többet megtudjon Isten cselekedeteiről. Pál ezért rendreutasítja a kérdezőt és a természetből vett példákra hívja fel a figyelmet. A magnak, amelyet a földbe vetnek meg kell halnia, és csak azután veszi kezdetét a csirázás és a növekedés. Ami létrejön Hasonlít-e még ahhoz a maghoz, amit elvetettek Egyáltalán nem A mag, amelyet a földbe elvetettek nem ugyanaz, mint ami kis idő múlva előbújik a talajból . Mégis, ami kinő, abból a magból származik, amit elvetettek. Minden maghoz saját test tartozik, a fűmagból nem nőhet búza stb. Minden, ami a teremtésben látható Istennek a kisugárzása, mindent Ő maga gondolt ki és valósított meg. Ha ez igaz az első teremtésre, sokkal inkább igaz az új teremtésre! Mi módon támadnak fel a halottak és minemű testtel jönnek ki? Isten gondoskodott testünknek formájáról teremtésünkkor, születésünkkor, Ő fog gondoskodni az új feltámadott testünknek formájáról is. Ő a Feltámadás és az élet Hiszed-e ezt?! Ámen refszatmar.ro   Áldott ünnepet mindenkinek! Töhötöm

Nem azért nevelünk gyermekeket, mert eleget kívánunk tenni a modern eszméknek

                          Nem azért nevelünk gyermekeket, nem azért olvasunk és írunk magyar nyelven, nem azért tapadunk a képernyőre olimpia idején, mert eleget kívánunk tenni a modern eszméknek. A hagyomány, a természetesség megélése – manapság inkább feltámasztása – önmagától szüli meg az egyensúlyt egyénben és közösségben. Az egyensúlyi helyzetből, a nyugalomból pedig egyenesen fakadnak olyan erkölcsi magatartásformák, mint a hazaszeretet, családközpontúság, felebaráti törődés. Szentesi Zöldi László Magyar Hírlap

"Óriási a különbség az egykori fideszesek és a mai tüntetők között"

                          A parlament elnöke szerint Stumpf Istvánt ugyan a Fidesz jelölte alkotmánybírónak, de soha nem volt a párt tagja, és jól meglennének "az általa képviselt önhatalmú és parttalan jogászkodás nélkül". Kövér László erről a Fidesz 25. születésnapja alkalmából a Heti Válasznak adott jubileumi nagyinterjúban beszélt, amely a csütörtöki számban lesz olvasható.   "Egy demokráciában egyetlen alkotmányozó hatalom létezik: a nép, amely a választásokon mandátumot nyert képviselőin keresztül, a rögzített eljárási szabályok alkalmazásával gyakorolja ezt a jogát" - válaszolta Kövér László arra a felvetésre, hogy Stumpf István szerint az Alkotmánybíróság akár az alkotmányt is vizsgálhatná. Szerinte az alkotmánybíró elképzelése "az alkotmányos jogállam és a demokrácia halálát jelentené". "Ki is a demokrata? Én, aki szerint a nép szabad döntésén múlik az ország iránya, aztán négy év múlva lehet korrigálni, vagy az, aki a nép iránti bizalmatlanságában egy szűk grémiumtól várja, hogy a csillagok állásából, belekből és madárcsontokból olvassa ki, alkotmányosságisten mit üzen a földi halandóknak?" - teszi fel a kérdést az interjúban Kövér László.   "Átgondolni sem képesek, mi ellen menetelnek"   Az Országgyűlés elnöke a Fidesz-székház udvarára behatoló tüntetők szüleire tett kijelentésével összefüggésben úgy fogalmazott: "igazságtalan és megalapozatlan volt", amit mondott, hiszen valóban nem tudja, kik a felmenői a demonstrálóknak. A házelnök szerint mégis óriási a különbség az egykori fideszesek és a mai tüntetők között. Akik ma a "röghöz kötés" ellen tiltakoznak, "átgondolni sem képesek, mi ellen menetelnek, nemhogy olyan morális alapról tennék ezt, mint mi annak idején" - mondta a Heti Válasznak a politikus. Kövér László hozzátette: ezek a fiatalok beleszülettek egy működő demokráciába, amelyért annak idején tenni is kellett. Szerinte a tüntetőknek azokkal kellene megvitatniuk a demokráciaproblémát, akik mögöttük állnak. "Ez ugyanaz a levitézlett társaság, amely SZDSZ-nek és MSZP-nek nevezve magát többször is tönkretette az országot. Ha vérségi kapcsolat nincs is, a szellemi-politikai rokonság egyértelműnek tűnik" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Kövér László elmondta, hogy a Fidesz tagjai már a '80-as évek eleje óta készülődtek a társadalmi szerepvállalásra. "Tudtuk: ha már nemzedékünknek ahhoz a nyolc százalékához tartozunk, amely lehetőséget kapott, hogy a felsőoktatáson át az elit részévé váljon, az felelősséget jelent. Eszünkbe nem jutott, hogy el kellene mennünk innen, pedig akkor diktatúra volt" - jelentette ki a házelnök. MTI,  fidesz, Heti Válasz

A magyar kormány a keresztény-nemzeti, konzervatív felfogása miatt lett a nyugat-európai médiumok gyűlöletének tárgya

                          Felkeltette az érdeklődésemet ez a hatalmas ellentmondás: miközben egy Orbán-ellenes demonstrációt rendkívül jelentős médiafigyelem kísért, egy sokkal nagyobb, Orbán Viktor melletti felvonulást szisztematikusan elhallgattak, a konzervatív kormány megítélésekor fasiszta bunkókról zengett a baloldal. Ekkor megszólalt a politikai ösztönöm, és gyanakvásra intett. Végül is az Orbán-kormányt demokratikus választáson határozott kétharmados többség választotta meg. Ahogy írtam, meggyőződésem, hogy a magyar kormány a keresztény-nemzeti, konzervatív felfogása miatt lett a nyugat-európai médiumok gyűlöletének tárgya. részlet a Lion Edler berlini újságíróval készített interjúból Demokrata 2013. március 27.

Ballib taktikák

                  Balliberális oldalon, óriási szakértelemmel 1945 óta egyfolytában bűvészkednek a múlttal, és fájdalmukban, felháborodásukban csak üvöltözni tudnak, ha ócska trükkjeiket megunja a közönség. És ha megunja, akkor rasszista. Szentmihályi Szabó Péter  Magyar Hírlap