Egy újabb kép M. S. mestertől: Vizitáció (Mária látogatása Erzsébetnél) kb: 1500-1510 között

                                        M S mester, (M. S. mester) a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb mestere. Személyéről a monogramon kívül szinte semmit sem tudunk. Egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján csaknem biztos, hogy M. S. egy Sebestyén nevű, valószínűleg magyar festő volt, akinek művészete Schongauer, Dürer és főként Grünewald stílusával rokon.

A Fideszt felháborítja az újabb erőszakos akció

                                    Miután a múlt héten radikális demonstrálók egy csoportja betört a Fidesz székházába, újabban ismeretlenek megpróbálták feltörni a Fidesz honlapját is. A támadást sikerült elhárítani, de a Fideszt felháborítja az újabb erőszakos akció - olvasható a Fidesz csütörtöki közleményében. A szabadon választott magyar parlament egy pártján keresztül, ismét a demokratikus intézményrendszert érte támadás. A Fidesz feljelentést tesz, és felkéri az illetékes szerveket, hogy a lehető legrövidebb időn belül derítsék ki, kik állnak az újabb támadás mögött. Minden embernek joga van tudni, kik azok, akik a magyar demokrácia meggyengítésében érdekeltek - zárul a közlemény. MTI, fidesz.hu  

Bármekkora is a túlerő, az igazság velünk van

                          Hinnünk kell abban, amiben hittek a magyar honvédek: hogy bármekkora is a túlerő, az igazság velünk van. Az igazság és a jövő pedig a szabadság és a béke. Az igazság a Haza. S meg kell értenünk azt is, miért fenekednek ránk olyan sokan és olyan sok helyről. Azért, mert megsértettük érdekeiket, mert a Hazát előbbre helyeztük, mint az ő anyagi jólétüket, azért, mert elvettük a biztos és eddig soha, senkitől sem fenyegetett pénzüket. Mások pedig azért fenekednek ellenünk, mert félrevezették és becsapták őket azok, akik a Hazát soha nem féltik, csak azt, amit a Hazából kisajtolhattak mindeddig. Ha ezt megértjük, mindjárt tudjuk harag nélkül szemlélni az ellenünk fenekedő, gyűlölködő arcokat. Bayer Zsolt  Magyar Hírlap

Szívünkhöz nőtt ünnep - és az E-2014 mint mérgező adalékanyag hazánk életében

                        Ma az E 2014-től és kapcsolt részeitől kell tartanunk. (Jó kis nevet választottak maguknak: mintha mérgező adalékanyag lennének bizonyos élelmiszereinkben.) Sajátos érzés lehet nekik a 12 pontról emelkedett hangon szónokolni, közben diktátorsággal támadni külföldön és belföldön azt a kormányt, amelyik a rendszerváltozás óta először vette komolyan a közteherviselés fogalmát. Amelyik vállalta a nagy hatalmú bankok, a befolyásos multicégek megadóztatását, mert igazságtalannak tartotta, hogy minden teher a közember vállát nyomja. A márciusi ifjak által fogalmazott tizenkét pont egyike, a hatodik így szól: „Közös teherviselés”! Mit valósítottak meg ebből a Gyurcsány–Bajnai-kormányok? S tudnának-e értelmes magyarázatot adni az Együtt 2014 vezetői a ’48. márciusi követelés elsikálására? Körmendy Zsuzsanna  Magyar Nemzet

Tavasz virágai - Tavaszi tőzike

Teleki Téka - Marosvásárhely

                          A Teleki–Bolyai Könyvtár vagy közismert nevén Teleki Téka Marosvásárhely egyik legjelentősebb kulturális öröksége. A könyvtárat 1802-ben létesítette gróf Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki nemcsak gazdag, hanem rendkívül művelt ember is volt, több európai egyetemen tanult. Vagyona nagy részét a több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a ma nevét viselő közkönyvtárat. A könyvtár több ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz. Érdekesség, hogy Pesten később, az év november 25-én alapította gróf Széchényi Ferenc is a magáét (Országos Széchényi Könyvtár), amely a Magyar Nemzeti Múzeum őse is lett.)

Selmeci-hegység - Az aranygyík földje - VIDEÓ!

                    kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=lwa5lmAWDYk

Erkel Ferenc - Bánk bán - Hazám, hazám - énekel: Simándy József - rövidke VIDEÓ!

                        Énekel: Simándy József kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=66Y3QJocYiE  

Kárpát-medence madarai - Csonttollú

Mészáros László: Örökségül – Levél utódaimnak nemzetről, hazáról, a turulmadárról…

                                        ÖSSZETARTOZUNK - Örökségül - 4. rész Kedves Barátaink! A múlt héten új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítójának, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is.   Fogadják szeretettel a negyedik írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála   Piros-fehér-zöld a szívem   Amikor gyerekek voltunk, s megláttuk a magyar trikolort, ugyanúgy skandáltuk a rímet, ahogyan ti is kicsi korotokban: piros-fehér-zöld, ez a magyar föld. A családok - régebben - korán elvetették a fiatalabb generációk szívében a hazaszeretet magvát. A legkisebbeknél például ezzel a versikével kezdték. Így volt ez nemcsak a csonka országban, hanem a határokon túl is.   Kalotaszentkirályon járva hallottuk a csöppségektől: piros-fehér-zöld, édes magyar föld, míg Székelyföldön így mondták: piros-fehér-zöld, drága magyar föld… Mennyivel személyesebb, mélyebb érzelmet kifejező formák ezek! Tudjátok, ők már majd egy évszázada közvetlenül érzik, hogy mit jelent a veszély: a hazát el lehet veszejteni, el lehet veszíteni. Emlékezhettek, hogy 2002-ben, a Kossuth-centenáriumi év tavaszán én voltam a kiötlője és kivitelezője a nemzetiszalag-mozgalomnak. Nagy politikai megosztottság jellemezte már akkor is hazánkat, amelyet a választási kampány is mélyített. Szándékom szerint mindenki a szíve fölé tűzte volna a nemzeti szalagot, hiszen ha sok mindenben – vagy végletes esetben semmiben – nem értünk is egyet másokkal, az biztos: mindannyian magyarok vagyunk, tehát ha kitűzzük a szalagot, akkor a legfontosabbat, nemzeti együvé tartozásunkat azért ily módon kifejezhetjük. Sajnos, nagyon felemás lett a terv megvalósítása, mert egyesek tudatos hadjáratot folytattak a mozgalom ellen. Mint a történelmünk során már oly sokszor, némelyek nem az összefogásban, hanem a széthúzásban teljesítették ki tehetségüket. Azt is elmondhatom viszont, hogy életem és sokak életének egyik legnagyobb közösségi élménye volt, amikor a két választási forduló között, április 13-án milliónyi honfitársunk nemzeti szalagot, kokárdát tűzve mellére vett részt a Kossuth téri nagygyűlésen – rácáfolva a fanyalgókra, akik szerint a nemzeti színek, a kokárda március 15-ei „kellékek”, s máskori viselésük történelmietlen. Felemelő volt az a felszabadult öröm, az a méltóság, az a büszkeség, mellyel a polgárok tömegei kifedjezték, hogy ők magyarok. Úgy döntöttek, történelmet csinálnak, mert soha a magyar történelem során annyi ember büszke magyar mellén nem díszelgett még nemzetiszínű szalag, kokárda, mint azon a nap ragyogta tavaszi délutánon. Senki meg nem fogalmazta, de érezni lehetett a tekintetekből, az egységes akaratból, hogy míg másoknak – amint azt számtalan újságcikkben leírták – csupán egy textildarab, ami egyébként háromszínű, nekünk, a résztvevőknek a kokárda és a nemzetiszalag jelkép: a haza, a nemzet szimbóluma, nemzeti összefogásunk tárgyiasult mivolta, összetartozásunk szent kifejezése. És jól jegyezzétek meg: minden nemzet életében, így a miénkben is vannak jelképek, melyek örök tiszteletet érdemelnek, mert történelmünk során olyan tartalmak, közös érzelmek kötődtek hozzájuk, amelyek kiemelik azokat a közönséges tárgyak s fogalmak sorából, és szakrális tartalmat nyertek. Nemzeti és történelmi zászlóink, a Szent Korona, a Himnusz, a Szózat, állami címerünk, a kettős kereszt s a turulmadár. Ne engedjétek bántani őket, mert aki nemzeti jelképeinket fenyegeti – s ne legyenek kétségeink, ilyenek mindig lesznek –, a múltunkat, hagyományainkat, őseinket, a történelmünket, nemzetünket gyalázza. Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából  Folytatjuk!