Vörös csillag és a horogkereszt

                        Az önkényuralmi jelképek léte nem egy nemzet identitástudatáról szól, hanem a hatalom, a diktatúra mindenkori, lehengerlő üzenetéről. Ilyen volt például a vörös csillag és a horogkereszt. Ezek alatt és nevében ártatlan százmilliókat pusztítottak el a 20. században. Akik ezeket a vörös csillagos, horogkeresztes korszakot átélték, azok számára mindkét jelkép gyűlöletes és félelmetes. Stefka István  Magyar Hírlap

Szabálytalanságokat követtek el Simorék

                            A parlament költségvetési bizottsága hétfőn a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabálytalanságokat követett el a működése során. Az elfogadott határozat indoklása alapján az MNB megsértette a hitelintézeti törvény 49. szakaszának előírásait, amikor a hét legnagyobb bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról naponta, ugyanezen bankok devizacsere-ügyleteiről hetente jelentett adatokat az IMF-nek. Mint arról korábban beszámoltunk két szempontból sem volt törvényes az MNB korábbi működése Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint.   Több törvényt is sérthettek Nemcsak a hitelintézeti, de a jegybankról szóló törvényt is megsértette a Magyar Nemzeti Bank, amikor hatáskörét túllépve adott ki üzleti titoknak számító adatokat 2008 és 2010 között a Nemzetközi Valutaalapnak. Ráadásul – az Állami Számvevőszék jelentése szerint – mindezt a Magyarországon tevékenykedő hét legnagyobb pénzintézet előzetes hozzájárulása nélkül, azok finanszírozási és devizahelyzetéről, heti szinten pedig devizacsere-ügyleteikről. A számvevők szerint ezzel az MNB, „amely a jegybanktörvény értelmében felelős a pénzügyi stabilitásért, valójában a saját hatáskörébe tartozó feladatellátást veszélyeztette”. mno.hu    

Bujáki népviselet - Északi-középhegység

Elkergették a telet a kárpátaljai Makkosjánosiban

                            Nagyböjt első vasárnapja előtti szombaton tartotta IV. Farsangi Hagyományőrző Találkozóját a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezete. A makkosjánosi Találka vendéglőben nagyon sokan összegyűltek a Beregszászi járás falvaiból és Beregszászból.   Dr. Póka Ferenc beregszászi magyar konzul köszöntő-beszédében elmondta: „Mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy értéket a szorgos munka teremt, ezt ebben a közösségben nem kell hangsúlyoznom. Az a szorgos munka, amely Istennek, embernek tetszik. De ideje van a szórakozásnak, ideje van a pihenésnek, a tradíció ápolásának, az ilyen összejöveteleknek, amelyek tágabb, szűkebb közösségünkben erősítik a kapcsolatokat, barátságokat…” Az ünnepi műsor fellépői között a nagyvőfélyként ismert, Makkosjánosiban élő Fazekas Attila viccekkel, alkalmi rigmusokkal, anekdotákkal „dobta fel” a hangulatot. A hagyományos farsangi lakodalmas szokásokat ügyesen mutatta be a zápszonyi kultúrház Dávid Lívia művészeti vezető által felkészített folklórcsoportja. Igazi meglepetés volt a badalói Szoboszlay Csilla énekművész fellépése, aki népszerű sanzonokat és operettrészleteket énekelt. A guti Peres Dóra népdalokat adott elő, majd következett a hamisítatlan magyar népzenét játszó Kokas Banda, amely a farsangra való tekintettel ezúttal kissé elkalandozott a könnyű műfajok irányába is. A Kokas Banda által muzsikált táncház és a vacsora után a kaszonyi Szatmáry család húzta a talpalávalót, a hangulat pedig olyan fergetegesre sikeredett, hogy a társaság majdhogynem kirúgta a Találka csárda oldalát. karpatalja.ma

A szoclib kötődésű és a hozzájuk csatlakozó kollaboráns haszonélvezők mindent elkövetnek a Magyar Művészeti Akadémia térnyerésének a megakadályozásáért - rövid lapszemle

                              Fekete György ki akarja tölteni a jövő novemberig szóló mandátumát. Érvelése szerint a támadások hátterében azok állnak, akik a kultúrafinanszírozással évtizedek óta jól járnak. Az MMA új tagjainak jelölésében a tagozatoknak teljes autonómiájuk van, az pedig az ő magánvéleménye csupán, hogy a nemzeti elkötelezettség szükséges a taggá válásához. Népszava   Az ellenzék a hazai kulturális élet botrányos letarolását emlegeti, az MMA viszont értékmentésre, a magyar kultúra értékeinek megőrzésére s felvirágoztatására készül.   Lelkes Péter szerint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia már a szerveződés folyamán zárt körré változott, a jelentős alkotók nagy része, sok-sok Kossuth-díjas is kirekedt belőle. Ez ellenérzést váltott ki ezekben az emberekben, akik úgy gondolták, ha ez így nem megy, akkor létrehozzák az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nevű egyesületet. Haris László szerint az MMA – a Széchenyivel szemben - minden művészeti ágat felkarolt. Nincs olyan tagja, aki ne kapott volna már valamilyen művészeti díjat. Az MMA-nak az a célja, hogy köztestületi tagjává fogadjon legalább minden magyarországi Kossuth-díjas alkotót. Több mint hatszáz rendezvényük volt, ideértve több nemzetközi konferenciát is. A Széchenyinél viszont a közgyűléseken kívül csak néhány székfoglaló előadás hangzott el. Lelkes Péter szerint vannak MMA-tagok, akik roppant nehéz helyzetbe kerültek. Mert továbbra is erősek a régi reflexek, a liberális kirekesztés és hegemónia a hazai szellemi életben. Vegyünk például egy színészt, akiről, ha kitudódik az MMA-tagsága, lehet, hogy nem kap szerepeket a színházában. Magyar Hírlap  

Stefka István: Vörös csillag

                      A szimbólumoknak óriási jelentőségük van. Nem szabad őket lebecsülni. Nem véletlen, hogy Románia és Magyarország között kitört zászlóháború az önazonosság-tudat ébren- és megtartásáért folyó küzdelem része. A székely zászló, a székely jelkép hívó szó, a több száz éves függetlenségi küzdelem, együvé tartozás egyik fontos záloga.   Ennek a zászlónak a használatáért megharcoltak a székelyek, a magyarok. Európa nyugati felén a demokrácia fontos tartozéka, hogy a kisebbségek, nemzetiségek használhassák saját jelképeiket. Nálunk, éppen a volt kommunista országokban – ahol annyira büszkék voltak a lenini nemzetiségi politikára – elnyomták, üldözték a kisebbségeket, egyes népcsoportokat, volt, ahol egyenesen ki akartak irtani őket, mint például a Szovjetunióban a krími tatárokat. Ebből az internacionalizmusból elegük lett huszonkét évvel ezelőtt a keleten élő népeknek. A nemzeti szimbólumokat tehát a fennmaradás érdekében igenis meg kell őrizni, ki kell harcolni használatukat, viselésüket. Az önkényuralmi jelképek léte nem egy nemzet identitástudatáról szól, hanem a hatalom, a diktatúra mindenároni, lehengerlő üzenetéről. Ilyen volt például a vörös csillag és a horogkereszt. Ezek alatt és nevében ártatlan százmilliókat pusztítottak el a 20. században. Akik ezeket a vörös csillagos, horogkeresztes korszakokat átélték, azok számára mindkét jelkép gyűlöletes és félelmetes. A mi korosztályunk tudja, hogy mit jelent a vörös csillag és a vörös zászló. Ezek voltak az idegen hatalom és elnyomás jelképei. Ahol ezek feltűntek, a rendőrök, az ÁVH-sok vérvörös ötágú csillaggal ellenzős sapkájukon, akkor ott jobb esetben verés, gumibotozás, ordibálás, rekvirálás, padláslesöprés következett. Rosszabb esetben kihallgatás, agyonverés és akasztás. Voltaképpen ez kísérte végig, a vér és a könny 1945-től 1989-ig a magyar kommunizmust. Erre az eszmére, erre az ideológiára a követőinek nincs miért büszkének lenniük. A kommunizmus áldozatainak emléknapján éppen ezért rossz az üzenete annak, hogy az Alkotmánybíróság a napokban olyan döntést hozott, miszerint május 1-jétől ismét mindenféle szankció nélkül lehet majd horogkereszttel, SS-jelvénnyel vagy éppen vörös csillaggal mászkálni az utcán. Milyen cinizmus ez, hogy éppen május 1-jétől lehet újra flangálni vörös zászlóval és vörös csillaggal az utakon. Hányni kell ettől. Nem volt elég a negyvenöt éves szovjet megszállás, tankokkal, taposó aknákkal, elektromos határzárakkal, nem volt elég ez a vérvörös embertelen diktatúra a nyakunkon? Újra szabad utat kell adni neki? Az elmúlt huszonkét évben semmiféle törvény, semmiféle igazságtétel nem büntette meg még jelképesen sem azokat, akik Magyarországon a kommunizmus nevében, a vörös csillag árnyékában milliókat terrorizáltak, tartottak félelemben, akik parancsot adtak, vagy maguk hajtották végre a gyilkosságokat - több ezer ártatlan ember halt meg. Nem marasztalták el azokat, akik a sortüzeket elrendelték, végrehajtották, akik tízezreket hurcoltak börtönökbe, lágerekbe, és nem vonták felelősségre azokat sem, akik kiépítették Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb besúgó-ügynökhálózatát. Ezek az emberek ma is büntetlenül, bántatlanul élik nyugdíjas éveiket. A kommunisták által elkövetett bűnöket itthon és Nyugaton is a baloldal, a liberális elit rendre kisebbíteni akarja. Ne higgyünk a szirénhangoknak, azoknak a hangjainak, akik apáról fiúra a különböző diktatúrák ruháit a barna, a fekete, a vörös hatalom változásainak megfelelően úgy váltogatták, mint mások a fehérneműt. Ezért kell a valóságos, átélt, megtapasztalt, dokumentált történelmet újra és újra felidézni. Ne feledjük: a kommunizmus áldozatai voltak a Szovjetunió Gulag-telepeire elhurcolt magyar százezrek, a Katonapolitikai Osztály, az ÁVO, az ÁVH ezer és ezer megkínzott, agyonvert, kivégzett ártatlan magyar érintettjei. A kommunizmus bűnei közé tartozik a magyar arisztokrácia, a magyar középosztály felszámolása, a keresztény egyházak papjainak, szerzeteseinek üldözése, a hit meggyalázása, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, és az azt követő véres megtorlás. Nem kevésbé a bűnök közé sorolandó az ország  jóvátehetetlen eladósítása. Akkor minek ide vörös csillag?! Stefka István Magyar Hírlap

A szocializmus bűnben fogant

                        Áder János köztársasági elnök szerint a szocializmus rendszere erkölcsi és közjogi értelemben is bűnben fogant, hiszen a kommunista párt zsarolással, kényszerítéssel ragadta magához a hatalmat, miközben saját alkotmányos szabályaira sem volt tekintettel.   A kommunizmus áldozatai előtti tisztelgés során nemcsak azokra kell visszagondolnunk, akiket kivégeztek, internáltak vagy koncepciós perbe fogtak, hanem azokra a százezrekre is, akiktől elvették a tisztes megélhetés, a boldogulás lehetőségét. Áder János emlékeztetett: Nagy Ferenc lemondatása politikai krimibe illő módon történt. Mint mondta, a történészek által ismert, ám eddig elveszettnek hitt dokumentumból kiderül, hogy a kommunista párt hataloméhségében még a hivatalban lévő miniszterelnök lemondását sem tudta megvárni, a Dinnyés-kormányt ugyanis Nagy Ferenc 1947. június 1-jén tett lemondása előtt beiktatták. Áder János úgy fogalmazott, éppen ezért akár ez a dátum is alkalmas lehetne a kommunizmus áldozataira történő emlékezésre, de rövid gondolkodás után belátható az is, az év bármely napját kijelölhették volna a megemlékezésre. mno.hu

Az RMDSZ megtagadta a székely zászlót - most is cserben hagyta a saját népe érdekeit

                              Az RMDSZ  nem csupán megtagadta a székely zászlót, de a demokratikus tüntetés létjogosultságát is kétségbe vonta, és a „kis lépések politikája” nevében ismét visszavonulót fújt.   Jelzésértékű, hogy az RMDSZ csak akkor tartja fontosnak a székely zászlót, ha Kelemen Hunor elnök kizárólag a szövetség fényezéseként, olcsó PR-fogásként átadhatja a lobogót Crin Antonescunak, hogy a „magyarbarát” liberális pártelnök aztán megalázó reakcióval válaszoljon. Az RMDSZ ismét a kettős kommunikációt alkalmazta: kifelé saját eltökéltségét, vélt erejét próbálta mutatni, befelé, saját választóinak pedig ismét az arrogáns mindentudó pózolása jutott. Felhívjuk a március 10-re Marosvásárhelyre tervezett békés autonómiatüntetés ellen ágáló Markó Béla, az RMDSZ árnyékelnökének figyelmét, hogy az utcai demonstráció a közösségi igény kifejezési eszközeként a demokratikus jogállamiság egyik alapköve, amelynek az érdekérvényesítésben játszott szerepét és jogosultságát csak a legvadabb diktatúrákban kérdőjelezik meg. Markó Bélának és az RMDSZ vezetőinek tudomásul kell venniük, hogy a „hagyjuk az RMDSZ-re, hogy apránként dolgozzon az autonómiáért” doktrína nevében munkálkodásuk az elmúlt két évtizedben semmivel nem vitt minket közelebb sem a Székelyföld területi autonómiájához, sem az erdélyi magyar közösség kulturális autonómiájához, ahhoz viszont elég volt, hogy elterelje a nemzetközi közvélemény figyelmét helyzetünk megoldatlanságáról. Arra is emlékeztetnénk őket – köztük Verestóy Attila szenátort, aki provokációnak minősítette a tervezett demonstrációt –, hogy a hatalom a világon sehol sem nyújtott át ezüsttálcán semmiféle önrendelkezést az azt igénylő közösségnek, és egyetlen nemzeti közösség sem kapott alanyi jogon autonómiát, amelynek kivívása mindenütt hosszú és néha kilátástalannak tűnő vitákkal járt.   Az RMDSZ kettős mércéjét jelzi, hogy a tüntetést nem tekinti az autonómiaharc elemének, viszont amikor saját képviselőinek tisztségből való elmozdításáról, esetleg bebörtönzésének lehetőségéről van szó, akkor a párt(ön)érdeket a közösségi jogok védelmének ürügyén nem habozik az utcára vinni az embereket, ahogyan történt ez 2009-ben Csíkszeredában. Sokat elárul az RMDSZ általában csak a választási kampányokban fellángoló autonómiapártiságáról az, hogy vezetőik szerint a demokratikus érdekérvényesítés és a közösségi igény kifejezésének természetes módja, a békés tüntetés ellehetetleníti a politikai érdekérvényesítést. Ez a magatartás inkább tűnik egy örökkévalónak és megkérdőjelezhetetlennek vélt hegemóniájához foggal-körömmel ragaszkodó szűk érdekcsoport változásokkal szembeni ellenállásának. Megerősíti azt az egyre inkább terjedő benyomást, hogy egy húsz év alatt választói bázisának kétharmadát elveszítő alakulat kizárólag a bizonytalan állapotok fenntartásában, a zavarosban való halászatban érdekelt, elvakultságában és saját hatalmi érdekeinek előtérbe tolásával pedig alapvető demokratikus gyakorlatok létjogosultságát is megkérdőjelezi. Leszögezzük, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt társszervezőként teljes mellszélességgel támogatja a március 10-re Marosvásárhelyre tervezett tüntetést, és arra buzdítja az embereket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a rendezvényen. Toró T. Tibor Erdélyi Magyar Néppárt elnöke ErdélyMa, MTI, Patrióta Európa Mozgalom

"Az RMDSZ megtagadta a székely zászlót"

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megtagadta a székely zászlót – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az MTI-hez vasárnap eljuttatott állásfoglalásában. Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!   0   Az EMNP vezetője arra reagált, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton bejelentette: az RMDSZ nem vesz részt a Székelyföldnek területi autonómiát követelő március 10-ei marosvásárhelyi tüntetésen, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az EMNP kezdeményezett a Székely Szabadság Napja elnevezéssel. „Az RMDSZ nem lesz az SZNT vagy az EMNP utánfutója.” Ezt a tüntetést nem ők szervezték, ezért nem vesznek részt rajta – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, hogy egy ilyen megmozdulás nem segíti, hanem rontja Székelyföld autonómiájának esélyeit.   Toró T. Tibor úgy vélekedett, hogy az RMDSZ nem csupán megtagadta a székely zászlót, hanem a demokratikus tüntetés létjogosultságát is kétségbe vonta, és a „kis lépések politikája” nevében „ismét visszavonulót fújt”. Kifejtette: az utcai demonstráció a demokratikus jogállamiság egyik alapköve, amelynek az érdekérvényesítésben játszott szerepét és jogosultságát „csak a legvadabb diktatúrákban kérdőjelezik meg”.   Az EMNP elnöke szerint a kis lépések politikája két évtized alatt nem vitte közelebb a magyar közösséget sem a Székelyföld területi autonómiájához, sem a kulturális autonómiájához. „Sokat elárul az RMDSZ-nek általában csak a választási kampányokban fellángoló autonómiapártiságáról az, hogy vezetői szerint a demokratikus érdekérvényesítés és a közösségi igény kifejezésének természetes módja, a békés tüntetés ellehetetleníti a politikai érdekérvényesítést” – fogalmazott állásfoglalásában Toró T. Tibor.   Úgy vélekedett: az RMDSZ ezzel saját hatalmi érdekeit helyezi előtérbe, hiszen az autonómiatüntetést ellenző szövetség nem habozott utcára vinni az embereket, amikor saját tisztségviselőinek elmozdításáról volt szó. Az Erdélyi Magyar Néppárt mint társszervező arra buzdítja az embereket, hogy minél többen vegyenek részt a rendezvényen – írta az EMNP elnöke.

Csíki farsangtemetési kalendárium

                          Idén korán elkezdődött a nagyböjt időszaka, február 12-ére esett húshagyó kedd. Csíkcsicsóban tartották 12 hagyományőrző csoport részvételével a megyei farsangbúcsúztatót. A találkozó lényege az volt, hogy ösztönözze a szokás fennmaradását, azért szervezték,  hogy a részt vevő csoportok otthon is be tudják mutatni a téltemető rítust. Alábbi összeállításunkban azzal foglalkozunk, hogy kik és mikor temetik Csíkban a telet. Csíkcsicsóban 12 hagyományőrző csoport vett részt a télbúcsúztatón. A szentegyházi csapat bemutatta az ördögbetlehemest. A csapatok délben indultak a kijelölt útvonalak bejárására. Alszegen a csíkszentsimoni és gyergyóremetei hagyományőrzők "alakoskodását" láthatták, a Petőfi negyedben pedig a szárhegyiek „temettek”. Újfaluba a csobotfalviakat é s borzsovaiakat osztották, Oltfalván pedig a csíkszentkirályi csapat vonult fel. Középtízen a kászoni, a csíkszentdomokosi és az alsósófalvi farsangtemetők hagyományos játékait láthatták, végül, Felszegen a csíkmenasági és gyergyóditrói téltemető szokásokba nyerhetnek betekintést. A csapatokat a faluvégekre autóbusszal szállították ki, és onnan jöttek vissza a központ felé, ahol a tél és a mulatozás végét jelképező bábukat égették el. A Hajdúságból érkezett vendégekkel közösen búcsúztatták idén a farsangot a csobotfalviak.  Csíkborzsovában is eltemették a telet. Csíkmenaságon a Jászapáti testvértelepülésről érkező vendégekkel közösen tartották a télbúcsúztatót. Menaságon a település központjában tartották a szokásos „zsidóvecsernyét”.  A menasági kultúrotthonban a gyerekeket várták, számukra minden farsangfarkán szénabált rendeznek. Csíkszentkirályon idén a falurészek nem külön-külön temették a farsangot, hanem közösen. Itt a bábuégetés mellett, ahogy Gál Mária kultúrfelelőstől megtudtuk, kiértékelőt is tartottak. Tréfásan, rímbe szedve dolgozták fel az elmúlt évben történt, közösségüket érintő eseményeket. Csíkszentdomokoson az előző években húshagyó kedden temették a farsangot, de idéntől előhozták vasárnapra, hogy az iskolások is bekapcsolódhassanak. Vasárnap  szentmisét követően vonulnak fel a hagyományőrzők, hogy jelképesen „vezessék ki” a telet a falujukból. Kászonaltízen húshagyó kedden szokták „a bikát megütni”. Ezúttal is így történt: a  misét követően indultak útjukra a hagyományőrzők. szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom