Rövid lapszemle az ÁSZ Magyar Nemzeti Bankról készített jelentése okán
Az ÁSZ szerint az MNB veszteségei csökkentésének egyik módja lehetne, ha korlátozzák a bankok által vásárolt rövid lejáratú kötvények mennyiségét. Simor András nehezményezte, hogy a számvevőszék javaslatot tett a devizatartalék kezelésére vonatkozóan, mivel ez szerinte nem tartozik a hatásköréhez. A jegybankelnök levelére válaszolva az ÁSZ munkatársai megjegyezték: az Állami Számvevőszéknek, mint a közpénzek és a közvagyon felett őrködő legfőbb ellenőrző intézménynek kötelessége az adófizetők pénzének védelme.
Nem hagyhatják szó nélkül, ha a költségvetés több tíz- vagy akár százmilliárd forintos kockázat terheli, vagy ennek a kockázat újra és újra felvetődik.
Magyar Nemzet
Járai Zsigmond korábban azt mondta volna, hogy hosszú távon a jegybank nem segíthet a növekedésben. De más lett a világ. Minden jegybank megváltozott, már csak a magyar jegybank olyan, mint a válság előtt volt.
Népszabadság
2010 őszén Simor András is azt mondta: az együttműködés a kormány és a jegybank között jobb gazdaságot, jobb befektetői klímát és alacsonyabb kockázati felárat hozhat. (Ezt persze úgy gondolta, hogy a kormány igazodik őhozzá. Most, amikor esetleg ennek a fordítottjára kerülhet sor, Simor természetesen óva int az együttműködéstől. - szerkesztő megjegyzése)
Patrióta Európa Mozgalom
Böjte Csaba a boldogságról
Legyél azzá, amiért születtél, merd vállalni önmagad, és boldog leszel! Böjte Csaba
Kászonszék - őrzők a keleti gyepűn - VIDEÓ
Kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=KUI-4LkU5Dw
A civil társadalom Magyarországon
Elmondható tehát, hogy az előző években, de különösen 2009-től megfigyelhető Magyarországon a civil társadalom nem felülről oktrojált, hanem spontán, alulról jövő újjászerveződése. Erős erkölcsi és politikai töltete közvetlen következménye annak a politikai-közéleti kihívásnak, amely a 2000-es évek második felében érte Magyarországot.
Feltételezhető, hogy a bontakozó magyar civil társadalom a továbbiakban is erősen politika- és erkölcs orientált lesz, aminek a későbbiekben nyilván oldódnia kell, s a szakkérdéseknek kell fokozatosan előtérbe kerülniük. Kérdés persze, hogy a magyar politikai küzdelmek, törésvonalak és mély megosztottságok milyen irányba viszik a civil társadalmat; a meghasadás és kettéválás, avagy a szakmai-közpolitikai alapú kiegyenlítődés irányába.
Fricz Tamás
Magyar Nemzet
A hely szelleme
Álmatlan éjszakákat hozott a diákparádé Gyurcsány Ferencnek, napok óta nem alszik szegény. Újabban az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete előtt múlatja a sötét órákat.
... Alig karnyújtásnyira attól az épülettől, amelynek már eddig is volt némi Gyurcsány-vonatkozása. A maga idején nagy port vert fel az ingatlan körül kipattant színlelt lizingszerződéses disznóság. Disznóság? Jóval több: elévült bűncselekmény. A hely szelleme. Ha azt mondod, Szalay utca, én azt mondom: Gyurcsány.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Ki vállal gyermeket?
A házasság intézményének erodálódása, az élettársi együttélési formák elterjedése, valamint a tudatosan vállalt partnernélküliség (szingliség) a gyermekszületések számának csökkenését okozták. Annak ellenére, hogy egyre több gyermek születik élettársi kapcsolatokból, a házasságban élő nők termékenységi rátája még mindig kétszerese a nem házastársi kapcsolatban élőkének. Noha a válások száma évről évre növekszik, és egyre kevesebb házasságot kötnek, mégis vitathatatlanul a házasság a társas együttélés legstabilabb és legtartósabb intézménye.
Farkas Péter
Magyar Hírlap
A gyermek egyrészt a legnagyobb öröm az ember életében, megszületése a záloga a társadalom, és végsőo
Bayer Zsolt: Birkózás
Már Gilgames is birkózott Enkiduval. Tehát már a sumérok is birkóztak. Az ókori Egyiptomban szintúgy. Gondoljunk csak a Beni-Hasszán sírjából előkerült képekre! És hát a görögök, persze, a görögök. S nemcsak az olimpiákon ám – de a mitológiában is. Herakles és Theseus a két legjobb birkózó.
Herakles Poseidon és Gaia fiából, Antaioszból szorította ki a szuszt, míg Theseus Poseidon másik fiát, Kerkiont győzte le. S aztán a két hős egymással is birkózott, de nem tudta egyik sem legyőzni a másikat. Az ókori olimpiákon (Krisztus előtt 776, ugye, de egy lelet tanúsága szerint már Krisztus előtt 1580-ban is rendeztek olimpiát) a pentatlon utolsó száma volt a birkózás. S csak egy bajnokot ismerünk, aki a birkózásban is győzni tudott a másik négy szám mellett: ő volt Eutelidas. És spártai volt, persze hogy spártai!
A versenyzők olajjal kenték be a testüket, majd homokot dörzsöltek rá. A birkózás: tiszta küzdelem. Férfi férfi ellen, minden eszköz nélkül. Sokáig, nagyon sokáig úgy tűnt, van helye az emberi világban az ilyesféle tiszta küzdelmeknek. Mára kiderült, nincs helye a világunkban ennek. Mára kiderült, ez a világ már nem is egészen emberi. Éppen ezért igazából senki sem csodálkozhat, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, a 2020‑as olimpián már nincs helye a birkózásnak. Ennek feltehetőleg így kellett lennie.
Ebben a világban az ókori görögségnek sincs helye, az ókori Egyiptomnak se – és semmiféle elmúlott emberi civilizációnak nincs már itt helye. Az elmúlott emberi civilizációk hordoztak ugyanis magukban valami tisztaságot, valami szépséget, valami nagyszerűt, az elmúlott emberi civilizációknak volt ethoszuk.
Ennek vége.
A jelenlegi emberi civilizációnak nincs ilyesmije.
A jelenlegi emberi civilizációnak pénze van, fogyasztása van, a jelenlegi emberi civilizáció úgy képzeli, mindennek mértéke az ember, méghozzá az ember a rettenetes és pitiáner vágyaival , amelyeket most, ebben a pillanatban ki kell elégíteni.
Szophoklész még meggyőződéssel írhatta:
Sok van, mi csodálatos,
De az embernél nincs semmi csodálatosabb.
Ő az: ki a szürke
Tengeren átkel,
A téli viharban
Örvénylő habokon,
S Gaiát, a magasztos istennőt,
Zaklatja a meg-megújulót
Évről évre az imbolygó ekevassal,
Fölszántva lovával a földet.
Amit Szophoklész az emberben látott, az mára tovatűnt. Tovatűnt az idő, a dicsőség, a tisztelet, a tiszta küzdelem. Tovatűnt a birkózás is.
Lesz helyette… Nem is tudom, mi lesz majd helyette. Sokféle cifra és lelketlen és nyomorúságos és ostoba „sportot” űz manapság az emberiség, majd valamelyik lesz helyette. Valamilyen „ball”, ahol szép seggű csajok ugrálnak, és az egész olyan „pörgős” lesz, mert hát, mint mondottam, nincs idő semmire.
Pörögni kell. Mindenáron. Ezért nem kell az öttusa és ezért nem kell már a birkózás sem. S majd amikor elsiratjuk ezt a sportot is, és elsiratjuk vele az egész ókort, és minden letűnt, nagyszerű civilizációt, azért majd gondoljunk egy pillanatra azokra az idiótákra is, akik a birkózást az elmúlt években „megreformálták”.
E reformoknak köszönhetően az utóbbi időben már nem volt birkózás a birkózás. Birkózás helyett a bírók sorsoltak, hülye kék meg piros golyókat húzogattak elő a cilinderből, aztán az egyik versenyző négykézláb állt, a másik mögötte pilinszkázott, aztán vége lett az egésznek.
Az összes baromállat reformer felelős azért, hogy a birkózásnak vége. Mert tudjátok, a birkózásban az volt a nagyszerű, hogy két férfi minden eszköz nélkül megmérkőzött egymással. Birkózott. Már nem fog. És ezt is megérdemeljük.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Rövid lapszemle a fővárosi színházak tájékáról
Tarlós István, miután a 15 fővárosi önkormányzati színház korábbi, nagyon egyszínű vezetői közül 13-at a helyén hagyott, egyet pedig a politikától teljesen független gazdasági ügy miatt kellett lecserélnie, az arány miatt erőltetettnek érzi az Új Színház témájának folytonos előhúzását.
Az Új Színház vezetése az utóbbi egy évben semmit sem tett, ami alátámasztaná a prekoncepciókat.
„Nekem nem az a sokszínűség, ha minden budapesti színházat liberális vezető irányít.
Még akkor se, ha egyébként tehetséges. Az Új Színházban az én motivációm az volt, hogy olyan fővárosi önkormányzati színház legyen, ahol klasszikus darabokat, klasszikus rendezésben mutatnak be”.
Népszava
Vidnyánszy Attila felkérte Asher Tamást, Székely Gábort és Zsámbéki Gábort, akiket az elmúlt évtizedek meghatározó rendezőinek tart, hogy rendezzenek a Nemzetiben. Mindhárman elutasították.
Magyar Hírlap
A művészetpiac eddigi kényurainak monopóliumát az MMA veszélyezteti - ezért a nagy ordítozás
Czakó Gábor felidézi Pablo Picasso nyilatkozatát a jugoszláviai Magyar Szó 1962. november 18-i számában: Abban a pillanatban, amint a művészet nem nélkülözhetetlen lelki táplálék, a művész tehetségét az új formákkal való kísérletezésnek szenteli, amely végső fokon nem egyéb, mint intellektuális csalás.
„A kubizmustól kezdve ezeket a kifinomult ízlésű urakat és műbírálókat én is kiszolgáltam különböző furcsaságokkal, amelyek éppen eszembe jutottak, és az igazság az, hogy minél kevésbé értettek, annál jobban el voltak tőlem ragadtatva.
"Minél jobban komédiáztam és játszadoztam a legkülönfélébb talányokkal, rébuszokkal és cikornyás arabeszkszerű motívumokkal, annál nagyobb volt a hírnevem és a dicsőségem”.
„De amikor egyedül maradok, nincs hozzá bátorságom, hogy magamat a régi és a szó igazi értelmében művésznek tekintsem. Én csak hivatásos komédiás vagyok, aki megértette korának szellemét és kiszolgálja minden szeszélyét.
Beismerésem keserű és fájdalmas ugyan, de úgy érzem, érdemes volt elmondani, mert mindenképpen őszinte”.
Czakó szerint a művészeti ipar minden ágára igazak Picasso megállapításai, és a korai avantgárdtól a kubizmuson át a posztmodernig, a „szó régi és igazi értelmében” egyik sem művészet.
Nem az az érdekes, hogy a piac éppen milyen izmust rendel a „művészektől”, hanem a művészet szellemvesztése, lényegének pusztulása.
Ha ezt felismerjük, akkor megértjük a Magyar Művészeti Akadémia körüli vitákat.
A művészetpiac eddigi kényurai úgy látják, hogy negyedszázados kultúrharc során megszerzett demokratikus monopóliumukat az MMA veszélyezteti.
Magyar Nemzet
A kommunisták és a nyilasok módszereire emlékeztet az, ahogy a hallgatók egy kis csoportja át akarja venni az irányítást a többség fölött - Rövid lapszemle
Az ország számos pontján tartott hahás megmozdulás látványos volt, de a HÖOK mögötti hallgatói tömeg nélkül inkább csak bosszantja, semmint idegesíti a kormányt.
Népszabadság
Fázsy Anikó, a Nagyvilág főszerkesztője szerint tudjuk, mit gondoljunk a diákok „spontán lázadásáról”. Mit erről az „új politikai kultúráról”, amelyen ott sötétlik a kormánybuktatásra készülő erők árnyéka. Képzett amerikai aktivisták a Civil Kollégium Alapítvány közvetítésével készítik fel a Haha tagjait az akciózásra, s tanítják ki őket, hogyan gyakoroljanak nyomást a kormányra.
Magyar Nemzet
Tolcsvai Nagy Gábor akadémikust a kommunisták és a nyilasok módszereire emlékezteti az, ahogy a hallgatók egy kis csoportja át akarja venni az irányítást a többség fölött.
Dezső Tamás dékán leszögezte: bármilyen célokért is küzdenek a fiatalok, az egyetemfoglalás elfogadhatatlan lépés, hiszen ezzel korlátozzák a többi egyetemi polgár jogait. Egy szurkolói csoport szószólója emelt hangon kérte számon a résztvevőkön,
Népszabadság
Turai Eszter Haha-aktivista szerint annyi negatív véleményt kaptak a módszereiket illetően, hogy a szervezők között is vita volt az akció folytatásáról. Már érzik, a diákoknak sem tetszenek a radikális módszereik.
Magyar Nemzet