Szent tehenünk

                            Valami védőhálóféle veheti körül Demszky Gábort, Budapest korábbi főpolgármesterét, hogy még most, bő két évvel távozása után is vígan élheti világát, ahelyett, hogy elmesélné végre, miként sikerült ilyen kétségbeejtően lezüllesztenie azt a világvárost, amelyet húsz esztendőn át mégiscsak ő irányított.   ...  Szent tehén? A mostani főpolgármester friss nyilatkozatában ezt olvasom: „Ma sem tudjuk, hogy az MSZP-SZDSZ-es vezetés miért nem volt hajlandó az orosz államadósság terhére megépíteni ezt a (4-es) metrót. ... A városházán az orosz államadósság ügyével kapcsolatos papíroknak nincs nyomuk. Úgy tudom, hogy már rég nincs nyomuk.” Talán éppen ezen a nyomon - hogy eltűntek, eltűnhettek a nyomok - kellene kutakodnunk. Miért és kik hagyták, hogy így legyen? Talán végre karámba kellene terelni a szent tehenet. Pilhál György Magyar Nemzet    

Kudarcba fulladt szoci gyűlöletkeltés

                        Az Európa Tanácsot megnyugtatták a magyar kormánytól kapott válaszok a médiatörvény és az igazságszolgáltatás ügyében. Thorbjørn Jagland, a szervezet norvég főtitkára egy minapi sajtóreggelin azt ecsetelte, jó irányba halad a magyarok ügye, ezért személy szerint ő, de a tanács is kifejezetten elégedett velünk, örülhetünk.   Hogy Jagland főtitkár mindezt két szalonnás omlett elfogyasztása közben tudatta a kontinens közvéleményével, arra utal, Európa urai tényleg megbékéltek rebellis hazánkkal, talán még meg is bocsátottak nekünk, pH-értékeik helyrebillentek, s immár vígan falatozva is el tudnak minket látni jótékony intelmekkel, buksisimogatásokkal, nem kerülgeti őket a gyomorideg. Hát köszönjük. Árulkodó mozzanat: bár Jagland úr jelezte, ezzel lezárult a párbeszéd Magyarország és az Európa Tanács között, időközben befutott Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációvezetője, aki riadt közleményben tudatta, dehogy zárult le a tanács vizsgálata, még csak az kellene… Hogy a „vizsgálat” és a „párbeszéd” két különböző szó más jelentéssel, szóra sem érdemes. Annál inkább a kivagyi, tipikusan szocialista tempó: ők még az illetékesnél is jobban tudják, mit zárt le és mit nem. Meg aztán átlagemeszpés úgy van vele: nehogy már véget érjen az általuk csiholt médiatörvény-cirkusz, sok pénzt és gyűlöletet lapátoltak bele, kárba ne vesszen. Pilhál Tamás gondola.hu

Összeomlás helyett

                          A rezsicsökkentés közben a múlt héten a miniszterelnök brüssszeli és moszkvai látogatása, a médiaszabályozás körüli legfontosabb nemzetközi vizsgálat nyugvópontra jutása, az elhibázott kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolásáról szóló európai bírósági döntés (nem volt lopás) mind a konszolidációt szolgálta, a kormányt szorongató nyomást enyhítette.   Ami persze így is roppant erős. Köhög a gazdaság motorja, az átalakítások miatt csikorog a gépezet, összeomlásról azonban csak álmodik az ellenzék. A mától Gyulán ülésező Fidesz-KDNP-frakciószövetség a következő parlamenti szezonnak is annak esélyével futhat neki, hogy nála marad a kezdeményezés. Elhúzódó kegyelmi állapot: a kormánypártok a választás előtt egy évvel valódi kihívó nélkül készülhetnek a kampányra. Szerető Szabolcs Magyar Nemzet

Az arcátlanság bája

                              Miért is olyan nagy baj tehát, ha a kormány visszavásárolja a gázüzletágat? Bár minden tiszteletem az E.ON-é, mint kitűnő német befektetőé, de nem a magyar kormányzat tudja jobban, hogy milyen nemzeti érdekeket kell érvényesíteni az ország gázellátásában és erőműfejlesztesében? Nem a magyar kormánynak kell tárgyalni az orosz kormányzattal arról, hogy Magyarország milyen szerepet játsszon a térség energiaigényének kielégítésében és milyen áron juthassunk az ehhez szükséges nyersanyaghoz? Lehet utálni a jobboldalt, de az eszmének nem kellene elhomályosítania józan észt, mert itt mindannyiunk hosszú távú érdekeiről van szó, beleértve az unokáinkat is. Szalontay Mihály Magyar Hírlap

Bocsánatkérés után ismét románozni kezdték a szocik az erdélyi magyarokat

Míg az MSZP három héttel ezelőtt bocsánatot kért a 2004. december 5-i népszavazáson képviselt álláspontja miatt, addig a miskolci szocik után Szanyi Tibor románozta le a határon túli magyarokat. A szocialista politikus a békemenet résztvevőit akarta román nyelven köszönteni. Lapunknak elismerte, hogy ezt mondta, majd pedig úgy fogalmazott: „mindenkit úgy köszöntök, ahogy akarok”.   A baloldal gyulai demonstrációján felszólaló Szanyi Tibor az Indexvideónak nyilatkozva azzal tréfálkozott, hogy románul fogja köszönteni a békemenet résztvevőit, mert szerinte sokan onnan érkeztek. A politikus az MNO-nak később elismerte, hogy valóban ezt nyilatkozta, de végül nem tudta köszönteni a békemeneten résztvevőket. Arra a kérdésre, hogy miért mondta ezt, azt válaszolta, hogy az MSZP és a DK tüntetésén részt vevők azt mondták neki, hogy a mai nap során sok románul beszélő embert hallottak a városban. Mindehhez hozzátette: hogy az Európai Unióban vagyunk, „mindenkit úgy köszöntök, ahogy akarok”. Szanyi beszámolt arról is: hogy beszédében külön köszöntötte a határon belülről és túlról érkező békemeneteseket is. Hasonló szocialista vádak Miskolcon Nem ez az első ilyen jellegű megnyilvánulás a baloldal részéről. Kriza Ákos fideszes miskolci polgármester január 16-án arról beszélt, hogy az erdélyi magyarokat a szocialisták következetesen románoknak nevezik. A városvezető akkor kifejtette: „megalázó és gusztustalan” az a módszer, ahogy a helyi MSZP-sek saját városuk lakóit immáron évek óta félrevezetik. A szocialisták ugyanis azzal vádolják a városvezetést, hogy erdélyi származású magyarokat „hoznak helyzetbe”.   Kitörölhetetlen december 5. Emlékezetes, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson a szocialisták elképesztő mozgósításba kezdtek, hogy rávegyék híveiket, szavazzanak nemmel arra a kérdésre, hogy „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” Lendvai Ildikó MSZP-s politikus akkor azzal riogatott, hogy egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát, a baloldali lapokban pedig hemzsegtek az olyan vélemények, miszerint „többet kell majd várni a rendelőben, ha az idős erdélyi, vajdasági magyarok a számukra is ingyenessé váló magasabb színvonalú ellátás miatt itt keresnek gyógyulást fájdalmas betegségeikre”.   Mit ér Mesterházy bocsánatkérése? Mindezért Mesterházy Attila jelenlegi MSZP-vezér szintén január 16-án Erdélyben bocsánatot kért a határon túli magyaroktól. Úgy fogalmazott: a 2004-es népszavazáson „egy rosszul feltett kérdésre rossz választ adtak”. Szanyi megnyilvánulásából úgy tűnik, ezt a gesztust nem minden szocialista érzi magáénak. Kolozsváron egyébként Mesterházy a határon túli magyarok felé történő bizalomépítésről beszélt, és hangsúlyozta, hogy szívesen vennék a határon túlról érkező szavazatokat, ugyanakkor a városban tartott MSZP-s fórumon román csendőrök védték a szocialistákat, ahonnan kizártak harminc fiatalt. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezet által mozgósított fiatalok transzparensekkel felszerelkezve próbáltak bejutni akkor a rendezvényre. Egy transzparensen az MSZP egyik kampányüzenetét közölték, amellyel a párt a 2004. december 5-i népszavazáson az állampolgárság kiterjesztésének elutasítására biztatta a magyarországi szavazókat. mno.hu

Több ezren voltak a békemeneten, Gyulán

                          Több ezer fő vett részt Gyulán a békemeneten. A városban a Fidesz–KDNP háromnapos frakcióülést tart. A kedd délután elkezdődött ülés legfőbb témája a rezsicsökkentés lesz, valamint szóba kerül a tavaszi jogalkotási menetrend.   Több ezer fő vett részt a gyulai békemeneten, amely a Kossuth térről indult. A polgármester a várnál megjelentek előtt arról beszélt, hogy Gyulán az MSZP semmit sem tett a gyárbezárások ellen, a város egy „modern Karthágó” volt. Ez a folyamat 2010-ben változott meg. Amióta a Fidesz–KDNP van kormányon, a városban lévő vállalkozások, beruházások 11,5 milliárd forintnyi támogatásban részesültek – mondta el Görgényi Ernő. A rendezvény végén Bencsik András arra kérte az embereket, hogy békésen térjenek haza. A békemenet elején Bencsik András, Bayer Zsolt és Csizmadia László egy molinót vitt, melyen a következő felirat volt olvasható: „Bajnai és Gyurcsány együtt tették tönkre az országot”. A menetben magyar zászlókat és transzparenseket lehetett látni, többek között a következő feliratok voltak olvashatók: „Viktor, veled vagyunk”, „Gyula nem kér a gyűlöletkeltésből”. Német nyelvű transzparenst is lehetett látni: „El a kezekkel Európától és Magyarországtól". Egy kerékpárra erősített feliraton pedig az állt: „Sumákok”, „Az MSZP elvette a nyugdíjamat”. Egy 58 éves helyi lakos arról beszélt az MNO-nak: azért vesz részt a békemeneten, mert ki kell állni egy olyan kormány mellett, amely segít az embereken. Beszélt arról is, hogy nagyon örül annak, hogy sikerült a Gyulai Húskombinát Zrt. helyzetét megoldani. Egy hölgy pedig kifejtette, nagyon örül a rezsicsökkentésnek.   „A jelenlét a fontos” Bencsik András, a békemenet szervezője a menet indulása előtt azt mondta a Hír TV-nek, hogy először a Városháza elé vonulnak, majd onnan mennek a gyulai várba. Bencsik hangsúlyozta, hogy a jelenlét a fontos és az emberek hisznek abban, hogy ez az ország fel fog emelkedni. A szervező a békemenetet 300 főre jelentette be, de a téren az induláskor körülbelül 1000 ember tartózkodott. Később jóval többen csatlakoztak a megmozduláshoz.  MNO, Hír TV

Bayer Zsolt: Irány Gyula! - (teljes cikk)

                          Ma Gyulára megyünk. Régen, tovatűnt ifjúkoromban megrögzött dunántúli voltam. Megrögzött budaiként voltam az. Aztán lassan, félve, de felfedeztem az ország keleti felét, és beleszerettem. Az egyik legnagyobb szerelmem éppen Gyula. Olyan igazi krúdys kisváros ez, amelyet gyönyörűséges, ódon délutánok laknak, s ahová még oda lehet képzelni a lámpaoltogatót egy hófúvásos éjszakába.   Megyünk Gyulára. Öröm az ilyen utazás. Még akkor is, ha mint most, egyéb célja van, mintsem a menekülés. Most azért megyünk Gyulára, mert úgy döntött a baloldal és úgy döntött Ron Werber, hogy nekifog a kampánynak. És ők egyféle kampányt ismernek: a békétlenség és a viszály kampányát. Nincs és nem is volt soha más mondanivalójuk. De azt mindig nagyon pontosan el tudták mondani, kit és miért kell gyűlölni. S miközben a gyűlöletet szítják, terjesztik, fecskendezik és suttogják, egyvégtében a szeretetről papolnak. A végtelen, örök szeretetről és megértésről, amelynek ők és csakis ők az alanyai és tárgyai. Szeret a baloldal az égvilágon mindenkit, aki azonos ővele, és megért az égvilágon mindenkit, aki ugyanazt mondja, amit ő. Szeretetük a saját köldökükig, liberalizmusuk meg a budi faláig ér. És most nekifogtak kampányolni. Több mint két éve hátrahagytak egy tönkretett, élhetetlen, szomorú, kizsigerelt, a végletekig kiszolgáltatott, eladósított, a puszta létét szégyellő országot. Így mentek el. És semmit meg nem bántak. Úgy mentek el éppen, mint 1990‑ben. Akkor is romhalmazt hagytak maguk mögött. Negyven év romjait, hazugságát, gyilkosságait, minden bűnét és nyomorát. S talán ha fél évig féltek kicsit, hogy lesz számonkérés. Aztán fél év elteltével kinyílt a pofájuk. S visszajöttek – a taxissztrájkkal. Most vagy másfél évig kussoltak. És csak utána fogtak neki. De nekifogtak megint. Most éppen éhségmenetekkel és kormány- meg Fidesz‑ellenes tüntetésekkel, hátulról irányított diáklázadással. Mind közül talán az éhségmeneteik a legvisszataszítóbbak és leghazugabbak. (Már most szólok, hogy holnap vagy holnapután beszámolok önöknek az egyik Nyíregyházáról indult éhségmenetelőjükről, bizonyos Jakab Attilánéról, csak azért, hogy önök is tudják, és ami ennél is fontosabb, önök is érezzék, kicsodák ezek.) Ilyen éhségmeneteket húsz‑egynéhány éve útnak lehetne indítani. S indítani lehetett volna az előző rendszerben is – de leginkább a 2002 és 2010 közötti időszakban indulhattak volna. De akkor nem indultak. Amikor kormányon vannak, soha nincs éhség, nincs munkanélküliség, nincs gázáremelés, nincs nyomor, nincs hajléktalan, amikor kormányon vannak, mindig minden olyan szép. Olyankor nagyszerűen prosperál a gazdaság, mosolygósak és dundik a bankok meg az összes multi. Olyankor szabályszerű és jogszerű minden. Olyankor Alföldi Róbert is szabályosan nyeri meg a Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatot – ha pedig mégsem, akkor sincs semmi baj. Hiszen ő: Ő. Ők pedig ők. Olyankor nem írogat kioktató és penetráns stílusú leveleket a bécsi színház igazgatója minekünk, hogy miképpen lenne helyes és illendő gondolkodnunk és éreznünk. (Vége a Bach‑korszaknak, helyedre!) Ha ők vannak hatalmon, mindig minden rendben van. Oberleutnant úrnak alázatosan jelentem, a bőröndöket valószínűleg akkor lopták el, amikor jöttem oberleutnant úrnak alázatosan jelenteni, hogy a bőröndökkel minden rendben van. Ebben a páratlanul zseniális svejki mondatban reszket az ő uralkodásuk alatti rend. Mi pedig keresgéljük ellopott bőröndjeinket és ellopott életünket. Ennek vetünk végre véget. Mesterházy Attila pártvezér hiába hirdeti meg, hogy majd 180 fokos fordulatot hajtanak végre a gazdaságpolitikában, ezt mi nem fogjuk megengedni, mert ismerjük a 180 fokos fordulatot. Tudjuk, hogy akkor azonnal eltörlik a bankadót, a multikra kivetett adókat, és azonnal felvesznek nyakló nélkül minden hitelt. Abból meg két évig megint osztogatnak, utána pedig bejelentik, hogy „fájni fog”, és tízszeresen visszavesznek mindent. És győzelmi jelentést adnak ki, hogy iszonyatos megszorítások és iszonyatos hitelek árán „konszolidálták az országot”. Ezt csinálják hatvan éve a gazemberek. Elég volt belőlük! Miképpen abból is elég volt, hogy ott rohangáljanak a kormány és a Fidesz–KDNP nyakában az utcán, és elhitessék a társadalommal, velük van mindenki. Elég volt a hazug éhségmeneteikből, az ellentét és a gyűlölet szításából, elég volt a mesterséges botrányokból, elég volt a véget nem érő, hatvan éve tartó permanens hazugságaikból. Elég volt belőletek! Mostantól majd megszokjátok, hogy akárhogy is töritek magatokat, nem az van, amit ti elképzeltek. Majd megtanuljátok tisztelni a végtelen türelmet, amivel ez az ország tolerál benneteket hatvan (vagy ha 1919-től számolom, hát majdnem száz) esztendeje. Bayer Zsolt

Miként fenyegetik a szólásszabadságot a „gyűlöletbeszédet” büntető törvények?

                    Lovas István szerint Paul B. Coleman: Cenzúrázva című– Miként fenyegetik a szólásszabadságot a „gyűlöletbeszédet” büntető törvények alcímű. művével forradalmi könyv jelent meg az angol nyelvű könyvpiacon.   Coleman szerint eredetileg a kommunista országok – élükön a Szovjetunióval – szorgalmazták a „gyűlöletbeszéd” büntethetővé tételét, amit akkor a nyugati országok elleneztek. Ma is az ellenfél elhallgattatása a cél az államot felhasználva eszköznek. Ennek mindig is ott volt a gyökere a baloldali gondolkodásban. Herbert Marcuse, az új baloldal atyja sziklaszilárd intoleranciát hirdet azok ellen, akik tőle eltérően gondolkodnak. Az egyik fő veszély, ha az Európai Unió szabályozni akarja a szólásszabadságot, hogy ezt nem teszi következetesen. Azt a beszédet korlátozzák, amelyet nem szeretnek hallani. Nincs könnyű válasz arra, hogy egyes embereket miért tekintenek emberjogi hősöknek, amikor áthágnak a nyilvános beszédre vonatkozó jogszabályokat (amikor pl. a dán Jyllands Posten megjelentette a muzulmánokat sértő karikatúráit), másokat súlyos pénzbüntetésre ítélnek (pl. az ismert francia komikust, Dieudonnét, amiért állítólag antiszemita kijelentéseket tett a színpadon), sőt börtönbe is zárnak, és semmiféle védelmet nem kapnak a médiában. Vagyis semmiféle elv nem működik e téren. Egy 63 éves osztrák nyugdíjast vallási jelképek kigúnyolása miatt 700 eurós büntetésre ítéltek, mert jódlizott a kertjében. Muzulmán szomszédjai azt állították, hogy Helmut Griese a jódlizással a müezzin imára hívását akarta gyalázat tárgyává tenni. Kinek ment el az esze? Ez az eset mutatja, milyen idióták ezek a ködös jogszabályok. Olyan törvény nevében ítélték el, amelyet eredetileg zsidó sírok meggyalázása ellen hoztak. E büntető jellegű tiltásokkal nem fog Európában csökkenni a rasszizmus, vagy a társadalmi harmónia erősödni, az eredmény inkább az ellenkezője lesz. Magyar Nemzet

Amerikának legeslegelőször tükörbe kellene néznie, mielőtt hazánkat oktatgatja az "emberi jogok című tantárgyból"

                                  Az emberi jogok korunkat átható nimbusza attól a nagyhatalomtól, Amerikából ered, amelynek tizenkilenc tagállamában még 1966-ban, tehát 30 évvel a nürnbergi törvények után is (!), természetellenes fajtalankodásként kezelték a fehérek és feketék házasságát, és szabtak ki emiatt letöltendő büntetést.  

Szent István István és Boldog Gizella szobra - Ispánki József alkotása, (1938) - Veszprém - Dunántúl