Székely Csaba marosvásárhelyi író nyerte el a BBC rádiójáték-pályázatának Imison-díját Szeretik a banánt, elvtársak? című művéért, amely egy korábbi nemzetközi pályázaton a legjobb európai dráma díját is megkapta a brit közszolgálati rádiótól.
A BBC rádiójáték-pályázatának díjait – a tavalyi első gála után most második alkalommal – a hét végén adták át a brit közszolgálati adó Rádió Színházában megrendezett ceremónián. Az idei díjazottakat 180 brit és nemzetközi pályázó közül választották ki. Székelynek a fiatal alkotókat felkaroló egykori BBC-dramaturgról, Richard Imisonról elnevezett elismerést ítélték oda, amely a legjobb forgatókönyvet író új szerzőnek jár.
Székely Csaba az erdélyi író darabjának főszereplője egy londoni elmegyógyintézetben meséli el emlékeit a rendszerváltás előtti és utáni Romániáról.
A 32 éves Székely a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem angol-magyar szakán szerzett diplomát, majd drámaírást tanult a marosvásárhelyi színművészeti egyetemen. Évekig volt A hét című kulturális folyóirat szerkesztője, dolgozott az Erdély FM rádiónál, jelenleg a manna.ro portál munkatársa és a színművészetin is tanít.
Tavaly Bányavirág című színművéért megkapta a magyar színikritikusok céhének díját.
erdely.ma
Pénteken, február '-én, 18 órakor a zentai városháza dísztermében Víztükör címmel Tőke Istvánra emlékeznek tisztelői, diákjai, olvasói. A kiváló magyartanár és anekdotagyűjtő 30 évvel ezelőtt, 1983. február 2-án hunyt el.
Az esten a pedagógusra és néprajzi íróra Gerold László ny. egyetemi tanár emlékezik. Köszöntőt mond Kormányos Katona Gyöngyi zentai kulturális és oktatási tanácsos. Közreműködik: Krnács Erika előadóművész, Magyar Attila színművész, Hajnal Anna népdalénekes és Zsoldos Ervin verséneklő-muzsikus. A műsort Gruik Ibolya, a Magyar Szó újságíró-szerkesztője állította össze.
VajdaságMa
Megdöbbentő hatással ködösíti évtizedek múltával is a magyar múlt horizontját a kommunista diktatúra történelemhamisító mesterkedése.
Amikor rájöttek, hogy a zsarnokság és a szemfényvesztés eszközei nem képesek garantálni a pártállam stabilitását, akkor acélos szigorral alkalmazták a „tiltott történelem” rendjét még a gulyáskommunizmus évtizedeiben is. Ez kísért manapság. A Rákosi Mátyás-i és Kádár János-i történelemtiltás olyan maradandó siker, amely a jelen nemzedékének vállát is nyomja.
Horváth János
Magyar Hírlap
A baloldal kormányzása alatt két kézzel asszisztált a nyugdíjvagyon eltüntetéséhez: az emberek, ha akarták, ha nem, kötelező befizetésre kényszerítették őket külföldi kézben lévő nyugdíjpénztárakba, amelyekről most sorra derül ki, hogy a rájuk bízott megtakarításokat eltapsolták. Ezzel veszélybe sodortak minden mostani és leendő nyugdíjat. Az ügyben kiemelt nyomozások folynak - olvasható a Fidesz-frakció közleményében.
A Gyurcsány-Bajnai-kormányok a magyar emberek nyugdíjvagyonát kezelő állami nyugdíjkasszát kiürítették: a 2010-es kormányváltáskor már minden harmadik forint hiányzott. A Bajnai-kormány 2010-ben 357 milliárd forintos hiánnyal adta át a nyugdíjkasszát. Ha rajtuk múlt volna, 2011 szeptemberében a postás már nem vitt volna nyugdíjat senkinek, mert egyszerűen hiányzott a pénz.
A szocialisták cserbenhagyták a nyugdíjasokat, csökkentették a nyugdíjak reálértékét. A Gyurcsány-kormány 8 százalékkal csökkentette az induló nyugdíjakat. Bajnai Gordon 6,4 százalékkal csökkentette a nyugdíjak reálértékét és eltörölte a 13. havi nyugdíjat.
Szemben a baloldal nyugdíjas-ellenes politikájával a Fidesz-kormány a nyugdíjakat – ahogy azt a mai strasbourgi ítélet is igazolja – megmentette, sőt, Európa számos országával szemben a válság ellenére növelte azok összegét. 2010-ben a Fidesz megállapodást kötött a nyugdíjas szervezetekkel, miszerint bármi történjen, garantálja és megvédi a nyugdíjak értékét.
fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Bajnaiék még mindig a a Haza és Halódás programmal bíbelődnek, s nem igazán tudják, kinek a hazájáról beszélnek, és merre a haladás.
Zsolnay Miklós
Magyar Nemzet
Az IMF ugyan következetesen mondja a magáét, de egyre kevesebb olyan eszköz van a kezében, amivel kényszeríthetné vagy zsarolhatná a magyar kormányt. Igazán látványos fordulatot a napokban megjelent országjelentések hoztak.
Míg a valutaalap változatlanul gazdaságpolitikai hátraarcot követelt, az Európai Bizottság méltatta az adósságcsökkentés és költségvetés rendberakása körül elért magyar eredményeket, és az IMF-fel szemben azt sem kérdőjelezte meg, hogy nem volna tartható idén az államháztartási hiány.
Miközben a valutaalap továbbra is a multikra kivetett különadók eltörlését követeli, Brüsszelben abbahagyták a kard csörgetését, és egyfajta „atyai jó tanácsként” fogalmazzák meg a kritikai észrevételeket.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor a tudósítások szerint tegnap a nyilvánosság előtt majdhogynem baráti hangnemet ütöttek meg egymással – nyoma sem volt legalábbis a korábbi zord üzeneteknek. Úgy tűnik tehát, az európai hisztéria az új „keleti sztálinista államról” – egyelőre legalábbis – véget ért.
Nánási Tamás
Magyar Nemzet
Magyarország pénzügyi védőhálót kért az IMF-től, de nem kapta meg - ellentétben például Lengyelországgal és Mexikóval -, holott ha akarták volna, adhatták volna. Ugyanakkor, hogy a tárgyalásoknak nincs vége, mert Magyarország még vár egy végső válaszra a szervezettől, és továbbra is szeretné megkapni a pénzügyi védőhálót - monda a miniszterelnök a Kossuth Rádióban.
Majd folytatta: az idő múlása Magyarországon oldalán áll, mert az elmúlt egy évben jelentősen javult a magyar pénzügyek helyzete. Ezért azt vártuk, hogy az IMF is látni fogja: van lehetőség a rugalmas hitelkeretre.
Láthatóan az IMF egyetlen dologra koncentrál, ez pedig az, hogy a bankadót töröljük el, és helyette az embereket adóztassuk meg. Az IMF is egy bank. Ezen a ponton úgy látjuk, kicsi esély van arra, hogy zöld ágra vergődjön a két fél.
Tavaly Magyarország képes volt forintból, vagyis a magyar emberek megtakarításaiból visszafizetni a korábbi adósságát. Csaknem a kétszeresére növekedett a magyar magánszemélyek kezében lévő magyar állampapír.
Jóval a kormány által meghatározott maximális vételár alatt vásárolta meg Magyarország az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeit.
Minden megállapodás létrejött az ügyben, csak technikai részletkérdések, szövegezési munkálatok maradtak hátra, a szerződés aláírása bármelyik pillanatban megtörténhet, hiszen csütörtökön az MVM közgyűlése meghozta a döntést. Összesen négy földgáztározóról van szó és arról a szerződésről, amely az oroszországi gáz importálását szabályozza, vagyis a jövőben - az E.ON helyett - Magyarország fog tárgyalni az oroszokkal arról, mennyi gázt hoz be, milyen ütemezésben és mennyiért.
Elfogadhatatlan volt, hogy ezt a kérdést - amely a magyar gazdaság működése szempontjából az egyik legfontosabb - egy olyan szerződés szabályozza, amelyben nincs magyar szereplő.
Az E.ON gázüzletágának megszerzése a rezsicsökkentéssel is összefügg. Minél több eszközünk van - erőművünk, gázvezetékünk, tározónk, nálunk vannak a szerződések -, annál inkább lehetősége van a kormánynak a rezsiköltségek csökkentésére.
A kabinet a továbbiakban is csökkenteni fogja a rezsit. A kívánt szint legalább az európai átlag.
Offshore-lovagokat nem fogunk a jegybank élére jelölni, mert bár mindenki azt csinál a pénzével, amit akar, kivéve, ha közmegbízatást vállal, mert abban az esetben vannak bizonyos betartandó szabályok.
Magyarország a nyugati szövetségi rendszer része, de húsba vágó érdeke a lehető legjobb viszony Oroszországgal. Magyarország egyszerre akarja visszaszerezni az energetikai függetlenségét - ami azt jelenti, hogy nem egyetlen helyről szerzi be az energiahordozókat - és fenntartani az ellátásbiztonságot Oroszország segítségével.
José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével áttekintettük a vitás kérdések állását, és lényegében mindet lezártuk, továbbá értékeltük a magyar gazdaság helyzetét.
A túlzott deficit-eljárás kérdése is szóba került, hogy van-e még értelme fenntartani Magyarországgal szemben olyan fenyegetettséget, amelyet a magyar gazdaság helyzete már nem indokol. A magyarok nem különleges, hanem csak tisztességes és kettős mérce nélküli elbánást kérnek, azt kérjük, hogy kapjuk meg azt a tiszteletet, amelyet Magyarország az elmúlt két, két és fél év teljesítménye alapján megérdemel.
Jó esélyünk van arra, hogy kikerüljünk a túlzott deficit-eljárás alól, érdemes harcolnunk. Semmit nem lehet felhozni Magyarország ellen a tényvilágból, hiszen mindent, amit vállaltunk, teljesítettünk.
A jövő heti gyulai Fidesz-KDNP-frakcióülésen a magyar emberek felé tett vállalások végrehajtásának állásáról kell majd tárgyalni. Egyébként tartjuk azt az irányt, amelyről 2010-ben megállapodtunk.
Magabiztos és a jövőre vonatkozó komoly terveket tárgyaló frakcióülés lesz a gyulai.
Patrióta Európa Mozgalom
Dunaszerdahelyen a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott teltházas ünnepségen sok más színvonalas produkció mellett magyar népzenét játszott a a Pántlika zenekar, és táncműsort adott elő a Dunaág Néptáncműhely
Ennek a feltűnő külsejű tyúkfajtának az ősei valószínűleg Kis-Ázsiából a török hódoltság idején jutott el Erdélybe. Egy bécsi kiállításon 1875-ben,az addig ismeretlen fajta általános feltűnést keltett.
1925-ben a bécsi kiállításon már erdélyi kendermagos néven szerepelt. Elterjedt elnevezése volt a bosnyák tyúk is, ugyanis Erdélyen kívül a szerb és bosnyák hegyvidékeken is előfordult. Rendkívüli jó tojóképességű. Csórényakúnak is nevezik.
Az Alkotmánybíróságot (Ab) érintő több változtatást is javasol a Fidesz elnöksége: e szerint a jövőben a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez, továbbá erősítenék az Ab munkájának nyilvánosságát, valamint felülvizsgáltatnák a korábbi Ab-állásfoglalásokat.
Erről Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke nyilatkozott , jelezve, hogy ezeket a módosításokat várhatóan tavaszi ülésszakán fogadja majd el a Ház.
A részletekről szólva kifejtette: a Fidesz elnöksége egyrészt javasolja az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségének kiterjesztését, vagyis bővítenék az alkotmányos kontrollt kezdeményezők körét, így ezentúl nemcsak az ombudsman, hanem a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna az Ab-hoz. Az alaptörvény vonatkozó passzusa jelenleg úgy szól, hogy az Ab a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére vizsgálja felül a jogszabályoknak az alkotmánnyal való összhangját.
Emellett - folytatta a politikus - céljuk, hogy erősítsék az Ab munkájának nyilvánosságát és ezzel a demokráciát is. Mindezt úgy képzeli el a Fidesz elnöksége, hogy az Ab az egyes konkrét esetek állásfoglalása előtt köteles lenne kikérni és megismerni az ügyben érintettek véleményét.
Példaként azt mondta, hogy ha a kormányhivatal vezetője az Ab-hoz fordul egy önkormányzati rendelet alkotmányosságával kapcsolatban, akkor az Ab-nek be kellene szereznie a helyhatóság vezetőjének véleményét.
"Hallgattassék meg a másik fél is! - ezt a parancsot az Ab munkájába is beillesztjük" - magyarázta Kósa Lajos, hozzátéve ugyanakkor, hogy "ettől még az Ab úgy dönt, ahogy akar".
Az Ab-t érintő változtatási javaslatok harmadik pontja a korábban hozott alkotmánybírósági állásfoglalásokat érinti, és úgy szól, hogy "az Alkotmánybíróságnak nem tesszük lehetővé a puskázás lehetőségét" - fogalmazott a Fidesz alelnöke.
Álláspontjuk lényege az - ismertette -, hogy bár szerintük a korábbi alkotmány alapján hozott Ab-vizsgálatok és -állásfoglalások éppúgy felhasználhatók, figyelembe vehetők, mint a magyar jogfejlődés és történeti alkotmány más vívmányai, de az Ab köteles ezeket újra megvizsgálni, átgondolni, ugyanis nem hivatkozhat rájuk automatikusan, hiszen új alaptörvénye van az országnak.
"Puskázni nem lehet úgy, hogy előveszünk egy régi állásfoglalást, (...) Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van" - fogalmazott Kósa Lajos.
MTI, fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom