Az utóbbi egy-két évben sorra alakultak a különböző „hálózatok”. A felületes szemlélőnek e csoportosulások tevékenységét, mondandóját figyelve olyan érzése lehet, hogy 2010-ig az oktatás területén minden rendben zajlott, majd a kormányváltás után elkezdődött az ágazat „szétverése”. A korábbi évek liberális oktatáspolitikája melletti kiállás „állampolgári jog” – csakhogy e hálózatok ezt az egykori SZDSZ-es holdudvarral és a párt korábbi prominens politikusaival a soraik között teszik: „civilként”.
Az Oktatói Hálózat (Ohá) tagjai akár egy „tiltakozó levél” aláírói is lehetnének. A csoportosuláshoz tartozik (a teljesség igénye nélkül) az immár MSZP-s Braun Róbert, továbbá Ferge Zsuzsa, Fleck Zoltán, György Péter, Heller Ágnes, Kis János, Radnóti Sándor és Vásárhelyi Mária. Ráadásul LMP-s platformjával az Együtt 2014 felé kacsingató Jávor Benedek is csatlakozott a hálózathoz.
Máté András, az ELTE Filozófiai Intézetének tanszékvezetője – alapító tagként – a HVG múlt heti számában arról beszélt, „csak szakpolitika, egy centivel sem azon túl”. Ehhez képest az Ohá múlt szerdai sajtótájékoztatóján Máté András hajtókáján Kossuth-címerrel állt a nyilvánosság elé, amelynek viselésére Mesterházy Attila MSZP-elnök szólította fel „a demokratákat”. Máté András ráadásul olyan „szakpolitikai tüntetéseken” is részt vett, mint a lapunk elleni, mintegy húszfős flashmob.
A Hálózat a Tanszabadságért (Hát) nevű csoportosulásról már írtunk, tagjai között Tamás Gáspár Miklós „filozófus, tud. kutatóval” vagy Magyar Bálint „szociológussal”, az 1996–98 és 2002–2006 közötti oktatási miniszterrel. Hát-alapítóként talán nem véletlen, hogy a PDSZ maradt az egyetlen pedagógus-szakszervezet, amely továbbra is sztrájkkal fenyegetőzik.
A legnagyobb diáktüntetések élére álló Hallgatói Hálózat (Hahá) fiatal tagjai még nem futhattak be ilyen „pályát”, de – mint azt több lap megírta – soraik között számos LMP-s és DK-s aktivista található. Politikai indíttatásukról sokat elárul, hogy előszeretettel emlegetik az 1968-as párizsi diáklázadást, amely köztudottan kommunista jelszavakat tűzött zászlajára.
„Hálózat vagyunk, nincs szervezetünk, nincsenek tisztségviselőink” – mondta Máté András. Éppen ezért abszurdnak tekinthető a bármiféle felhatalmazás nélkül álló „hálózatok” határozott követelése, hogy „érintett szervezetekként” a szakminiszter tárgyaljon velük.
Magyar Hírlap
Eredetileg a Duna-Tisza közén terjedt el a magyar pulyka. Elsősorban fekete és fehér színben tenyésztették. Idővel a fekete színváltozat száma nagyon lecsökkent és a 19–20. század fordulójára a fehér színváltozat került túlsúlyba. A fehér magyar pulykát később a mexikói fehér pulykával nemesítették a testsúly növelése érdekében.
A fehér magyar pulyka tolla igen értékes árucikknek számított, különösen a hónalj alatti, ún. “marabutollak”. A Kárpát-medence egyes területein – elsősorban a Délvidéken és Erdélyben – a fekete és a fehér magyar pulyka mellett különböző parlagi színváltozatok (fehér-tarka, szürkésbarna, világosbarna) is előfordulnak.
Lovas István példák sorával bizonyítja, hogy az Egyesült Államok kettős mércét használ Magyarország rovására. Budapesti nagykövetségének internetes honlapja az új évet ezzel a hírrel vezette be: az Egyesült Államok a leghatározottabban ítéli el azokat a megjegyzéseket, amelyek az Országgyűlés padsoraiból hangzottak el a Jobbik parlamenti képviselőjétől.
Ezzel szemben nyoma sincs a helsinki amerikai nagykövetség a tiltakozásának, amikor Pertti Salolainen, a finn parlament külügyi bizottságának alelnöke, a kormányzó Nemzeti Koalíciós Párt tagja kijelentette: „Az amerikai zsidóknak megvan a pénzük, és a médiát jelentős mértékben a markukban tartják, és ez megakadályozza az amerikai kormányt, hogy semleges legyen a palesztinok irányában.”. Görögországban az Arany Hajnal nevű párt képviselője, Iliasz Kaszidarisz a Cion bölcseinek jegyzőkönyvéből olvasott fel részleteket a görög törvényhozásban. Tettét a görög politikai élet részéről tökéletes csönd követte.
A francia amerikai követség honlapja – ismét a budapestivel szöges ellentétben - az antiszemitizmus kifejezésre egyetlen dokumentumot sem dobott ki.
Holott tavaly március 19-én négy embert gyilkoltak le a toulouse-i Ozar Hatorah zsidó iskola előtt. Szeptember 19-én egy franciaországi kóser élelmiszerboltban robbantottak. Októberben röplapokat terjesztettek azzal a szöveggel, hogy űzzék ki a televíziót, rádiót és a filmeket beszennyező zsidókat az országból.
Olaszországban több fasiszta párt működik. De az Egyesült Államok római nagykövetségét ez nem izgatja.
A State Department hágai nagykövetségét sem irritálja Geert Wilders és rasszista Szabadság Pártjának tevékenysége, illetőleg az, hogy az kívülről támogatta a tavaly megbukott liberális holland kormányt.
Egy német neonáci csoport tíz gyilkosságot is elkövetett éveken át. Mindennek semmi nyoma a berlini amerikai nagykövetség honlapján.
Magyar Nemzet
kattints a rövid VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=lkOoz77bx8g
Netanjahu izraeli miniszterelnök mindent megtett az elmúlt két évben, hogy a hazai és nemzetközi figyelmet elterelje a társadalmi problémákról. Ennek egyik eszköze volt az Irán atomlétesítményei elleni megelőző csapás állandó lebegtetése. Az iráni atomfenyegetést fiktívnek mondta egy hétvégi nyilatkozatában Ehud Olmert volt kormányfő. Szerinte Netanjahu feleslegesen költött erre dollármilliárdokat.
Népszabadság
Az MSZP elnöke által beígért werberi háztól házig való zaklatással a munkásmozgalmi agressziót melegítik fel. Egy no name elnökségi tag szerint óriásplakátokat helyeznek el, s a közterületeken fogják győzködni a gyanútlan lakosságot az Orbán-kormány ellen. Hogy egy neve senkit tuszkoltak ki a sajtó elé, jelzi: ők is érzik, mennyire ciki az emberek inzultálása. Ha majd nem válik be az ávós-werberi tömeguszítás, ne a legfelsőbb pártvezetéshez kötődjön a fiaskó.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Popovics Béla munkácsi helytörténész megtalálta azt a földrajzi pontot, ahol Feszty Árpát a híres Körképet mintázta. A kárpátaljai magyar közösség hamarosan emlékhelyet állít ezen a Munkácshoz közeli hegyen.
Ungvár, Munkács, Nagyszőlős, Ilosva, Huszt, Beregszász –magyar helységnevek, amelyek államhatáron túli településeket neveznek. kilencvenhárom éve a trianoni diktátummal szakították el ezeket a városokat is Magyarországtól, így az itt lakó magyarok úgy lettek határon kívüliek, egy egy tapodtat sem tettek otthonukból. A Kárpátalján élő magyarok két, már nem létező országban is éltek: Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. Miközben ki sem tették a lábukat szülőföldjükről... Mindamellett ez a föld is a magyar történelem és művelődés értékeit rejti, s itt keresi jövőjét egy ma is létező magyar nemzetrész.
KárpátaljaMa, Patrióta Európa Mozgalom
A kárpátaljai magyar értékekről Popovics Béla munkácsi helytörténésszel Molnár Pál beszélgetett a Magyar Rádióban.
Hallgassa meg a felvételt!
másolja be a linket, és hallgassa meg a rádióriportot:
http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=00687e5c_5559961.mp3
Mihálykó Ferencné Győrffi Ilona Régi idők szép napjai című kötetének bemutatóját tartották a máréfalvi (Erdély) művelődési házban. A szerző, akit különösebben nem kellett bemutatni a jelenlévőknek, hiszen a 71. életévében járó asszony egész életét a falujában, odahaza töltötte.
Hét elemi osztályt végzett, s bár nem tudott továbbtanulni, írásra adta a fejét, az évek során nemcsak tájszavakat gyűjtött, énekeket és történeteket „mesélt", hanem összeszedte a paraszti élet szokásait karácsonytól adventig. Az általa látottakat és megtapasztaltakat vetette papírra. Ez a sokadik máréfalvi vonatkozású néprajzi gyűjtéseket és kulturális antropológiai írásokat, illetve visszaemlékezéseket tartalmazó kötete, amely szakemberek örömére is szolgál.
A könyvet a szerkesztő, P. Buzogány Árpád szerkesztő mutatta be. Kitért arra, hogy az itt szereplő gyermekjátékokat tartalmazó fejezetet már kölcsön is kérték egy udvarhelyszéki gyűjteményes kötethez, hogy majd Zetelakán, Felsőboldogfalván és Székelyudvarhelyen is megismerhessék, megtanulhassák a hajdani máréfalvi gyermekjátékokat.
„Az évek, évtizedek gyors múlásával úgy hetven év körül az ember elkezd visszapillantani az elmúlt évekre, és úgy érzi akarva-akaratlan, ezek emlékeiből kap erőt a mindennapok gondjaira, az öregségnek átéléséhez. Úgy érzem, a gyermekkor szép emlékei erőt adnak az öregkor méltó elviseléséhez" – fogalmazott a szerző.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Idén második alkalommal is nekivágtak a felolvasók, hogy a magyar kultúra napja alkalmából bizonyítsák, lehet 24 órán át éjt nappá téve olvasni – mégpedig marosvásárhelyi vagy épp erdélyi kortárs szerzőktől. Az olvasnivaló nem fogy ki, s a tervek szerint a felolvasó sem.
Pontban éjfélkor nekivágtak a Studium szakkönyvtárban a 24 órás felolvasó maratonnak. Nem rekordot dönteni készülnek a részvevők, éppen csak ezt a módját választották a magyar kultúra napja megünneplésének. Így ezen a napon magyar szerzőtől olvasnak, az biztos, de leginkább marosvásárhelyitől, erdélyi kortárstól vagy épp valamelyik évfordulós szerzőtől.
A házigazda Vass Levente kezdte meg a felolvasások sorát, majd az unitárius főjegyző, Nagy László követte őt a sorban, s közben érkeztek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színészei is: Bányai Kelemen Barna, Berekméri Katalin, László Csaba, Gecse Ramóna és Varga Andrea is megidézte egy-egy kedves szerzőjét, s felidézte egy-egy kedves történetét, míg Kárp György lányával hajnalig olvasott és hallgatta a felolvasásokat. A színészeken kívül persze mások is betértek a maratonra, hogy Molter Károlyt, Székely Jánost, Wass Albertet olvassanak vagy épp Tündérbogyó történeteit, amelyeket Kádár Annamária Mesepszichológiájából olvastak fel fáradhatatlanul.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom