Áldott ünnepet, magyarok!
A magyar ember szereti a hazáját, még akkor is, ha nagy a baj. Együtt kell építenünk, mert csak egy haza van: Magyarország! Teremtsük meg a feltételeket úgy, hogy valóban áldott legyen a karácsony, s a megbékélést jelentse a világ összes magyarjának.
Vámos György
Magyar Hírlap
Belülről kell jóvá lenned - Újra betlehemeznek az erdélyi Homoródremetében
Homoródremete olyan a napokban, mint egy békebeli karácsonyi képeslap. Az érintetlen hó elpihen az ágakon, befedi a patakmedret is. A gondosan sepert, kétlépésnyi ösvény felé lábnyomok vezetnek: a kultúrház ablakain meglibbent a függöny: éreztük, várnak a felnőtt betlehemezők mellett a gyermekek is. Olyan híres volt a remetei betlehemes játék, hogy 1943-ban Benedek András hosszú tanulmányt írt róla a Magyarságtudományban. Két éve újra betlehemeznek Homoródremetében. Benedek Andrástól tudjuk: „Az erős és mély vallásossághoz bizonyos missziós öntudat is társul: a remetei betlehemesek – főként a múltban – többnapos vándorútra indultak a szomszédos falvak templom nélkül szűkölködő katolikusaihoz, mintegy megújítva a betlehemezés ősi értelmét. Szívesen fogadták azonban a szomszédos unitárius falukban, Keményfalván, Almáson is.” A helybéli öregek még mesélnek a sokszereplős régi játékról. Nyolc-tíz pásztort emlegetnek – tudtuk meg Gáspár Csabától, aki a jelenlegi csoport szíve-mozgatója. Felesége tanítónő, és mert nem sikerült a régi betlehemes eredetijére bukkanniuk, ezért az iskolában használatos szövegkönyvet használják. Mi a pásztorjelenet kosztümös próbáját láthattuk a borókákkal ékesített színtéren. Nagy élmény, hogy nem (csak) gyermekek, hanem meglett férfiak és asszonyok-lányok játsszák. A játékot kellő komolysággal, sőt liturgikus igénnyel adják elő, együttérzést keltve, amely ugyanakkor a hitbéli megerősítést szolgálja. A csillagénekes furulyaszava mellett indulnak a betlehemezők. „Hesska, hé, hé…” szólnak szerre a pásztorok: Bandi, János, Marci. Miközben elköltik az estebédet, az ősi Megváltó-jóslaton évődnek: „Ha eljönne mihozzánk”. A kultúrház kályhájában duruzsolt a tűz, miközben a pásztornép egy kis pihenőre ledőlt. Aztán énekkel mondja Gábriel arkangyal a betlehemi éjszaka történetét. Láthattuk-hallhattuk, milyen, ha „paradicsom közepén a magyarok ünnepelnek”. Értesítenek arról is: „támadt a világ sebeire ír”. Mária régi altatódala elérzékenyít egy pillanatra, és a pásztorokkal azt is elképzeljük, milyen lenne,ha „Erdélyországban, Remete kis faluban jött volna a világra” az Üdvözítő. Nem kemény szalmaszál lenne a vánkosa! A jászolbölcső körül áldást kérő és Jézusnak szép nótát zengő pásztoroknak elhisszük: Isten fia a földre költözött. Erre a karácsonyi ünnepkörre felettébb igaz a fenti állítás: a kárpátaljai születésű Kiss Albert Homoródszentmártonban szolgáló református lelkészt láthatjuk József szerepében. A Magyarországról hazatelepült és Homoródremetében otthonra talált Gáspár család apraja-nagyja részt vállalt a betlehemes játékból – ők szintén reformátusok. A helybéli katolikus férfiakkal és asszonyokkal-lányokkal a remetei katolikus templomban is bemutatták a születéstörténetet, és a homoródszentmártoni református egyházközség gyülekezeti termében is láthatták az előadást. Molnár Melinda székelyhon.ro
Szavak
Az operettszocialisták – jelzem, ez a szó is apró gyilkosság, bár igaz – szóhordója például márciusi ifjúnak vagy talán az új arculatnak megfelelően pesti srácnak képzelte magát, és a tüntető-sztrájkoló diákokhoz fordult. Nem, nem azt kiáltotta Török Zsolt, hogy aranyszájú gyerekek, a szívem van veletek. Nem. Hanem egyenesen beleordította a világháló képébe: Fegyverbe! Fegyverbe! Elfoglalni mindent, szöcskét, gyárat, tornyot, vad laktanyát!
...Labdázunk a szavakkal, dobáljuk őket oda meg vissza, nem törődve vele, hogy azok bizony veszélyesek.
Kiss László
Magyar Hírlap
Hetvenezren is tanulhatnak majd ingyen
Giró-Szász András: Az értetlenségből és bonyolultságból fakadó problémát a miniszterelnök kérésére a kormány leegyszerűsítette. Az a döntés született, hogy egyetlen korlátozó tényező legyen a felsőoktatásba belépés kapcsán: a minőség, vagyis a ponthatár."
Pintér Balázs interjúját a Magyar Hírlap 2012. december 21-i számában olvashatjuk.
Werber szelleme
Már itt kószál Werber szelleme, ami rosszabb, mint a kommunizmus kísértete, mert nemcsak a láncait csörgeti, hanem ránk is akarja rakni, hogy demokratikusak és szabadok legyünk. Hiába hajtogatják, hogy ők nem Magyarországot támadják itthon és külföldön, hanem a kormányt, és amúgy a magyarokkal semmi bajuk nincs, ha legközelebb okosabban szavaznak, minden szavukból ordít a féktelen gyűlölet és bosszúvágy.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában
A kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogy miként jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. Ezért a rendszer egyszerűsítése, a különböző kedvezmények összevonása mellett döntöttünk.
Lett volna mintegy tízezer teljes ösztöndíjas hely, továbbá részösztöndíjas helyek és diákhitel, amelyet valójában szintén az állam fizetett volna, de mire ennek a rendszernek a teljes képe kibontakozott a hosszú szakmai viták után a kormánydöntésekkel, addigra a diákok már elsöpörték, nem kellett nekik - mondta a miniszterelnök a Magyar Rádió 180 perc című műsorában.
Majd folytatta: nem akartuk eladósítani a fiatalokat, mert fel kellett volna venniük ugyan az állami diákhitelt, de azt a tanulmányok után a közszférában való elhelyezkedés esetén az állam azonnal kiváltotta volna, a magánszektorban pedig a munkaadónak kellett volna fizetnie a kölcsönt, úgy, hogy ezt az állam elismeri az adó- és járulékfizetésnél. Ezeknek az elképzeléseknek a megvitatása azonban elmaradt a diákok körében kialakult félelem miatt.
Minden diákmozgalomnak megvan a természetrajza, életérzések adódnak össze: jó társaság van, az ember úgy érzi, neki van igaza, ráadásul fiatalok vagyunk, egészségesek, szerelem van, együtt vagyunk. A diákmozgalom tehát nagyszerű dolog, amely sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra, és mindig megjelenik benne a politika, az ellenzék ugyanis megpróbálja felhasználni a megmozdulásokat, hogy uszítson a kormány ellen.
Az a fontos, hogy mindenki megőrizze a tisztánlátását, a diákok is biztosan tudják, mi az a pont, amíg ők alakítják az eseményeket, és mikor manipulálják őket.
A felsőoktatás átalakításának célja a minőség növelése, a hallgatók ne olyan diplomákat szerezzenek, amelyeket a való életben nem tudnak használni. Emellett öt százalék alá akarjuk csökkenteni a lemorzsolódást, nem szerencsés ugyanis, hogy száz fiatalból 25-30 nem végzi el az egyetemet, főiskolát.
Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy közpénzből képezzen diplomásokat például a németeknek, az osztrákoknak vagy éppen a norvégoknak.
Az inflációnál jóval nagyobb mértékben emelkedik 2013-ban a minimálbér, a rezsiköltségek csökkentésével ugyanis a pénzromlás üteme is alacsonyabb lesz.
Azt is szorgalmazzuk, hogy a kis- és középvállalkozások alacsonyabb kamattal juthassanak hitelhez.
Január 1-jével tíz százalékkal csökken a gáz, a villany és a távhő ára, aminek köszönhetően a pénzromlás mértéke is alacsonyabb lesz. Mivel az infláció mértéke alacsonyabb lesz annál, mint amivel a minimálbér-tárgyalások kezdetén kalkuláltunk, a minimálbérek végül jóval nagyobb mértékben emelkednek a pénzromlás üteménél.
Magyarország elég erős ahhoz, hogy a kormány kijelentse, többé nem fogadja el azt a helyzetet, hogy gyakorlatilag itt a legdrágábbak a közüzemi díjak Európában. Megjelenik az állam a piacon, ezért vásárolta meg az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeit, így ugyanis van eszköz az állam kezében, amellyel befolyásolni tudja az árakat.
Kibírtuk, sokfajta támadás volt Magyarországgal szemben 2012-ben, és rengeteg érdeket is meg kellett sérteni, például a bankokét, nagy nemzetközi cégekét, de az embereknek sem volt könnyű. Azonban a nagy részén túl vagyunk, letisztulóban van a kép.
Magyarország legtöbb gazdasági mutatója jól alakul, a gazdasági növekedés az, amire még szükség van. Jelenleg a hazai kis- és középvállalkozásokkal van igazán probléma, mert nekik nincs levegőjük, eladósodottak, nem jutnak hitelhez a magas kamatok miatt. Ezért abban kell reménykedni, hogy jó gazdaságpolitikával elérhető a kamatok folyamatos csökkenése, ebbe az irányba mutat a jegybanki alapkamat csökkentése is. Abban reménykedünk, hogy jövőre már elfogadható kamatszint mellett juthatnak lehetőségekhez ezek a vállalkozások.
2013-ban szeretnénk először kimondani azt a mondatot, hogy no, ugye látják uraim, megérte, meg kellett csinálni, jól döntöttünk.
Patrióta Európa Mozgalom
Kövér László: Történelmi fordulópontot jelent a Békemenet
A Békemenet kapta idén a Polgári Magyarországért Díjat. A pénteki átadási ünnepségen az Országgyűlés elnöke a rendszerváltás története egyik legfontosabb mozgalmának, történelmi fordulópontnak nevezte a Békemenetet, amely – mint mondta – idén januárban megvédte Magyarország megújításának programját, a nemzet szuverenitását és a demokráciát.
A Békemenet jelentőségét csak a Nagy Imre-újratemetésen vagy az erdélyi tüntetésen megjelenő sokaság kiállásához lehet hasonlítani – fogalmazott. Kövér László szerint ha a Békemenet 1994, a kommunisták hatalomba való első visszatérése előtt szerveződik meg, ma nem itt tartana Magyarország.
A Békemenettel a polgári Magyarország meg tudta védeni kormányát, az egész országot és a demokráciát, azt az elvet, hogy „a nép akaratát nem írhatják felül magukat felvilágosult médiaértelmiséginek gondoló zsoldosok, és nem írhatják felül az üzleti hasznot az egyetlen értéknek gondoló oligarchák sem” – mondta a házelnök. Hozzátette, a Békemenetnek köszönhető, hogy „tovább tudtunk harcolni és tovább tudtunk dolgozni Magyarországért”.
A jelenlegi kabinet szembeszállt a válsággal
Kövér László beszélt arról is, hogy a 2002–2010 közötti kormányok után kikerülhetetlenül következett az a mély társadalmi krízis, amely nemcsak „a posztkádári létező szocialista elitet tüntette el meggyőződésem szerint egyszer és mindenkorra a hatalomból”, hanem az élet minden területére kiterjedő válságot eredményezett. A jelenlegi kabinet azonban szembeszállt a válsággal és annak okozóival – hangsúlyozta.
Legutóbb október 23-án volt Békemenet, melyen több százezer ember vett részt.
A kormány melletti kiállást többször is demonstráló Békemenet nevében Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum alapítója és szóvivője vette át az elismerést Mádl Dalmától, Mádl Ferenc államfő özvegyétől és Balog Zoltántól, a díjat létrehozó Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnökétől, az emberi erőforrások miniszterétől.
A Békemenet a népfelség intézménye
Egész Európában egyedülálló, új jelenség volt a Békemenet, „400 ezer csendes, derűs polgár szolidáris kiállása a közjó mellett a nemzet szuverenitásának megőrzése érdekében, megvédve a magyar miniszterelnököt” – mondta beszédében Csizmadia László, aki a népfelség intézményének nevezte a menetet, résztvevőit pedig a civil kurázsi letéteményeseinek.
A díjjal járó pénzösszeget rászorulóknak adományozzák
A kitüntetés egy bronzplakettből és az adományozást igazoló oklevélből áll, a díjjal járó juttatás pedig kétmillió forint.
A rendszerváltást csak stabil háttérrel lehet befejezni, ezért a kétharmados többség kitart, és nem engedi a demokrácia lebontását, „a lejárt szavatosságú pártpolitikai erők visszaszivárgását” – fogalmazott, közölve egyúttal, hogy a díjjal járó pénzösszeget egyrészt a székelydályai templom és annak egyedülálló freskójának felújítására ajánlják fel, másrészt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével szilveszter éjjelén háromezer adag ételt osztanak ki rászorulóknak.
Balog Zoltán felszólalásában a Békemenet szervezőihez és résztvevőihez szólt, kiemelve, manapság nem divat „kiállni magunkért”, azonban „mi azért jöttünk most össze, hogy ünnepeljünk titeket”.
Meghatottság nélkül nem lehetett részt venni benne
Jókai Anna író úgy fogalmazott, a Békemenetnek olyan volt az aurája, hogy meghatottság nélkül nem lehetett részt venni benne, az eseményt a méltóságteljes nyugalom jellemezte. A Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma a polgári szerveződések összefogásáért, a hazai és határon túli honfitársak és a nemzetközi támogatók aktivizálásáért, a magyar polgári szerveződések megerősítéséért, a hazai, a határon túli magyarok és Magyarország külföldi barátainak összefogásáért, a nemzeti önrendelkezés és az emberi méltóság melletti kiállásért, Magyarország és a magyar kormány jó hírének védelmezéséért ítélte oda a díjat a Békemenetnek.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Polgári Magyarországért-díj
A Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma „Polgári Magyarországért” díjat alapított, amely minden évben olyan személynek vagy közösségnek adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, mellyel Magyarországot, a magyarságot, annak valamely adott közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, valamint tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget.
A „Polgári Magyarországért” díj plakettból és oklevélből áll, a díjjal járó juttatás összege 2 millió forint.
2005. évi díjazott Mádl Dalma asszony, a 2006. évi díjat megosztva Dr. Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos, 2007. évi díjat szintén megosztva Ékes Ilona és Dr. Gaudi-Nagy Tamás, 2008. évi díjat ismételten megosztva Kopp Mária és Skrabski Árpád, 2009. évben Lezsák Sándor, 2010. évi díjazott Wilfried Martens, 2011. évi díjazott Duray Miklós volt.
És 2012-ben a Békemenet Magyarországért kapta a díjat.
.
Patrióta Európa Mozgalom
Hálás vagyok a lehetőségért, és folytatom, amíg lehet
Ebben a felbolydult világban, amelyben mindenki mondja a magáét, de a másikra oda sem figyel, talán még számít valamit a megfontolt beszéd és az irónia. Naponta őrségben vagyok egy meglehetősen huzatos helyen, amit Magyarországnak neveznek. Belekiáltok a pusztába, de le is írom, amit kiáltok. Ha most kevesen is hallják, később talán érdekes lesz. Kár, hogy utólag, amint ez krónikásoknál megszokott dolog. De azért így is hálás vagyok, ahogyan szokták mondani a tévéstúdiókban búcsúzáskor a lehetőségért. És folytatom, amíg lehet.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A doktriner és a haladó
... a kormány azért védi a házasságot, mint kizárólagosan férfi, nő és gyerekek kapcsolatát, mert ebben látja a jövő biztosítékát. Élettársi viszonyban, hozott és közös gyerekekkel élni, felbomló és újrarendeződő párokban próbálkozni népszerű, de nem garanciális alapja egy kormány családról alkotott filozófiájának.
Seszták Ágnes
Magyar Nemzet,