Magyarország rendelkezik a világ tizedik legbiztonságosabb energiaellátási rendszerével - idézi az Energia-világtanács (WEC) nemrég közzétett rangsorát a hétfői Magyar Nemzet. Magyarország egy év alatt 10 helyet lépett előre.
Magyar Nemzet
Rogán Antal szerint a Nemzetközi Valutaalap nem akar tudomást venni arról, hogy a magyar kormány letette Brüsszel asztalára tárgyalási javaslatát. Rogán egy vitapontot lát az IMF és a kormány között, a bankadót. „Szerintünk bankadó nélkül nem lehet kezelni az államadósságot”. Szeretnének IMF-megállapodást, de nem akármilyen áron. Amit Gyurcsánynak és Bajnainak már eladtak, s ami Portugáliában és Görögországban sem vált be, azt nem érdemes Magyarországra ráerőltetni. Nem véletlen, hogy a spanyol miniszterelnök is ugyanazt mondta két hónapja a spanyol köztelevízióban: Spanyolország nem kér a hagyományos IMF-megoldásokból, a nyugdíj- és bércsökkentésből.
Népszabadság
Salgótarjáni sajtótájékoztatóján a következőket mondta a miniszterelnök:
El kell érni, hogy a távhőszámlák összege is legalább tíz százalékkal csökkenjen 2013. január 1-jétől.
Természetesen tudjuk, hogy a gáz- és a villamosenergia-szektor befektetői veszteséget fognak elkönyvelni az árcsökkentés miatt, de vannak ebben az országban még pármilliónyian, akik az elmúlt években veszteségeket szenvedtek el.
A válságban mindenkinek viselnie kell valamit a terhekből.
A mostani tízszázalékos rezsiköltség-csökkentés egy hosszabb folyamat első állomása.
Magyarországon a megélhetési költségek a fizetés akkora hányadát viszik el, ami párját ritkítja Európában.
Salgótarján 2014-ben hitel- és adósságmentes város lehet. A megyeszékhely azon kevés városok közé tartozik, amelyek már adóssággal léptek át a tanácsrendszerből az önkormányzati rendszerbe. A cél az, hogy Salgótarján úgy tervezhesse a 2014-es költségvetését, hogy abban az évben az adóssága utolsó forintjaitól is megszabadul.
Három fronton zajlik az adósság elleni harc: az egyik az államadósság-csökkentés, a másik a családok megsegítése - amellyel kapcsolatban az árfolyamgát igénybevételére buzdított -, a harmadik pedig a helyhatóságok adósságkiváltása.
Azért látogattunk Salgótarjánba, mert a nógrádi megyeszékhely is azon volt szocialista iparvárosok közé tartozik - hasonlóan például Komlóhoz és Dunaújvároshoz -, amelyeket általában kézlegyintéssel szoktak elintézni, mondván, menthetetlenek. Mi azonban úgy látjuk, hogy éppen ezek a városok jelentenek igazi mutatványt, vagyis ha ezeken a településeken sikerül érzékelhető eredményt elérni, akkor kijelenthető, hogy csináltunk valamit, amire érdemes odafigyelni.
A kabinet dolgozik azon, hogyan tudna pénzügyi lehetőséget teremteni azoknak a magyar vállalkozásoknak, amelyek ha felfuttatják a termelésüket, importot váltanak ki.
A polgármesterrel nem kevesebbről állapodtunk meg, mint hogy el akarjuk érni 2014-ben Salgótarjánban a teljes foglalkoztatást. A magántőke nem lesz még ekkor abban az állapotban, hogy munkát tudjon adni mindenkinek, de a Start munkaprogram révén olyan várost szeretnénk Salgótarjánból faragni, ahol csak azok élnek segélyből, akik nem akarnak dolgozni.
A kormány döntött a 21-es főút további négysávosításáról, a középső szakaszon 2014-ben megkezdődik az építkezés, mert az a cél, hogy ne legyen olyan megyeközpont, amelyet nem lehet elérni autópályán, és Salgótarján jelenleg ilyen .
A vízdíj még az adósságrendezésnél is nehezebb kérdés, a salgótarjáni árak méltánytalanul magasak. Munkacsoportot alakítottunk Lázár János államtitkár vezetésével, a napokban esedékes államtitkári értekezleten elővesszük ezt a kérdést, és megoldást fogunk találni arra, hogy érzékelhető mértékben csökkenjen a vízár Salgótarjánban.
Patrióta Európa Mozgalom
Érdekes színdarabot láttam a hét végén az Újszínházban, Pozsgai Zsolt Szeretlek, Faust című drámáját. Remek ötlet a feldolgozásra: Sopronkőhidán a nyilasok börtönében egy cellában két híres rab, Mindszenty József veszprémi püspök és Jávor Pál színész. A főpap náci- és nyilasellenessége közismert volt, tiltakozott a zsidóüldözés ellen, mint ahogy a népszerű színész zsidóbarátsága is ismert volt, ráadásul felesége zsidó származású.
A nyilasoknak különösebb koncepciót nem kellett kidolgozniuk, hogy véresre verjék a két „zsidóbérenceknek” tartott hírességet. A „felszabadulás” nem sok újat hozott Mindszenty Józsefnek, az akkor már hercegprímásnak, mivel a volt nyilas pártházba, az Andrássy út 60.-ba került, a hírhedt Péter Gábor vezette „gyógyintézetbe”, s így a színek változásakor a verőlegények csak „öltönyt” cseréltek, a nyilasról az ávós egyenruhára.
A szovjet mintából átvett koncepciós perek egyik áldozata éppen Mindszenty József esztergomi érsek, hercegprímás volt, akit erkölcsileg s politikailag meg kellett semmisíteni belföldön, külföldön egyaránt. Hamis vád, hamis bizonyíték, tudatmódosító szer, verés, kínzás, lelki fenyegetés, mind-mind benne szerepelt a kommunisták eszköztárában.
Saját elvtársaikat is kinyírták gondolkodás nélkül hatalmuk megtartása érdekében, így került bitófára többek között Rajk László belügyminiszter, Pálffy György tábornok és ötvenhat után Nagy Imre miniszterelnök is. Más kérdés, hogy többen közülük előtte szintén ártatlan embereket gyilkoltattak meg. Könyörtelenül leszámoltak ellenfelükkel.
Ez már a múlt, a történelem, ám a kommunista bűnöket, amelyeket az ország és a magyar emberek ellen elkövettek, nem szabad elfelejteni. Már csak azért sem, mert maga a módszer, maga a hamis, bolsevista koncepciógyártás megmaradt. Ma is él és virágzik. Igaz, a rendszerváltás huszonkét éve alatt némileg „finomodott a kín”, s nem a fizikai megsemmisítés már a cél, hanem az ellenfél erkölcsi, politikai megsemmisítése.
Ez történt például Csurka Istvánnal, Schmitt Pállal, és legújabban kísérlet folyik Semjén Zsolt és Fekete György lejáratására. Maga a miniszterelnök-helyettes nevezte politikai karaktergyilkosságnak a húsz évvel ezelőtt írott szakdolgozatával kapcsolatban ellene indult támadást. Kijelentette, hogy szakdolgozata elkészítésekor mindenben az ELTE oktatóinak iránymutatása szerint járt el, tíz féléven át az összes bizonyítványa vagy jeles vagy kitűnő volt.
De számít ez ezeknek? Nem. Nem, mert ők előre megrajzolt koncepciót gyártanak, mint ahogyan azt elődeik tették. Márai Sándort például ma ugyanez a szellemiség imádja, dicsőíti, amely korábban mindenféle disszidens, hazaáruló, szabadeurópás, kikopott polgári firkásznak jellemezte. Nem véletlen, hogy a nagy író addig nem volt hajlandó hazajönni, amíg nálunk a kommunizmus országol, s Mindszenty is megtiltotta, hogy hazai földbe helyezzék nyugalomra, amíg szovjet tankok vannak itt.
A hamis koncepciókon egy remekül felkészített és jól megfizetett csapat munkálkodik. Lehetnek százan, vagy még többen is? Az előző köztársasági elnök politikai kiiktatása politikai bosszú volt. Bejött. De ehhez segítők, súgók, tippadók is kellettek, hogy találjanak egy icipici pöttyöt a múlton. Voltaképpen nem különböznek a tolvajoktól, a rablóktól, hiszen ellopják, beszennyezik mások becsületét, tisztességét, belegázolnak a magánéletükbe.
Vagy sikerül, vagy nem. Ahhoz, hogy Semjén Zsolt szakdolgozatát bárki tanulmányozhassa, vizsgálgathassa, összehasonlítsa másokéval, nem elég internet meg tucatnyi könyvtár. Hiszen szakdolgozatokat közkönyvtárak nem nagyon tárolnak. Akkor hol lehet egy szakdolgozatot megtalálni? Egyszerű, az én szakdolgozatomat – amelyet Ivánka Imréről írtam – Szabad György egyetemi tanár bírálta el. S akik arra az egyetemre jártak, tudják, hogy hol keressék, ha kíváncsiak rá.
S milyen érdekes? A Gyurcsány-féle szakdolgozaton nincs egy icipici folt sem, nem lehet rajta, benne mit vizsgálni. Az kézen-közön eltűnt. A pécsi egyetem úgy járt el, ahogy kell. A régi elvtik, a kiszesek, a diszesek tudják, hogy mi az összetartás. És még mindig ők vannak többen a felsőoktatásban. Pedig mennyi érdekes dolgot mesélhetnének a kis- és nagydoktorikról, a szakdolgozatokról, amelyeknek tulajdonosai netán a baloldal vezető politikusai, megmondóemberei és sorolhatnám tovább.
Az egész eljárás úgy undorító, ahogy van. Igazi bolsi módszer ez, lejáratni, hazudozni, tényeket meghamisítani emberekről, politikai ellenfelekről. Nem méltó ez újságíróhoz, mert kicsinyes, pitiáner, jellemtelen eljárás. Persze, a pénz- és tippadók nem mutatják arcukat, a háttérből mozgatják a szálakat. Jó lenne végre már oda hátra, a sötétségbe bevilágítani.
Stefka István
Magyar Hírlap
Továbbra is szerencsés helyzetben van a forint a jó nemzetközi hangulat miatt. A magyar deviza nem szakadt le a régiótól, a zlotyival együtt tud mozogni az árfolyama. Úgy tűnik, a forint elleni spekulációk is kifáradtak, így további erősödés jöhet. A piaci szereplők közül egyre többen gondolják úgy, hogy akár IMF megállapodás nélkül is sikerülhet megoldani az ország gondjait, így már az ezekkel kapcsolatos negatív hírek sem hatnak igazán gyengítőleg az árfolyamra.
Ötvös Mihály, a CIB devizakereskedője szerint a befektetők már egy hónapja elfogadták, hogy nem lesz az idén, sőt a jövő év első negyedévében sem IMF-megállapodás, ezért nem hatnak a forintra az ezekkel kapcsolatos hírek.
Napi Gazdaság
Soós Róbert, az XTB Magyarország elemzője szerint a tartósan pozitív kereskedelmi egyenleg a sereghajtó növekedési potenciál ellenére is a magyar eszközök mellett szól. A jövő év első negyedévében 2 milliárd euró devizaadósságot kell törlesztenie az államnak. Úgy tűnik, a piacok nem aggódnak.
Világ Gazdaság
Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője szerint a magyar eszközök jó teljesítménye bátoríthatja a kormányt, sokkal kevésbé akar kompromisszumos megoldást az IMF-fel, és valószínűleg még az év vége előtt sort kerít devizakötvény-kibocsátásra is.
Világ Gazdaság
Jó hír az Orbán-kormánynak, hogy a Moody’s-nál egyelőre nincs tervbe véve a magyar minősítés frissítése. Könnyen lehet, hogy amennyiben a nemzetközi légkör nem változik drasztikusan, akkor az Orbán-kormány 2013 első negyedévében sem veszíti el a sikeres kibocsátás lehetőségét.
Jelenleg a 2020-ban lejáró devizakötvénynél, 4,8 százalék alatt van a hozamszint, míg a magyar ötéves CDS-felár 290 bázispont alatt mozog. Kedvező, 3,7-5,5 százalékos hozamszinteket látunk az euróban kibocsátott 3-7 éves magyar államkötvények másodpiacán is.
Napi Gazdaság
Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője szerint a jelenlegi hozamszintek túl vonzóak ahhoz, hogy a kormány egy „misztikus” IMF-megállapodásra várjon. Ez azt is jelenti, hogy a tárgyalások „halottak”.
Napi Gazdaság
Orbán Viktor szerint Magyarországon ma senki sem kényszerül arra, hogy az utcán éljen, ezért „jogos az emberek kérése”, hogy a hajléktalanok ne éljenek az utcán. Az Alkotmánybíróság döntése Orbán szerint életszerűtlen.
hvg.hu
Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint a magyar hajléktalanellátó rendszer Európában az egyik legjobban szervezett. 2011 tele óta nagymértékben csökkent az utcán élők száma, mivel új intézmények nyíltak, és szociális munkások bent tudták őket tartani e létesítményekben.
A főpolgármester határozott fellépése nélkül nem lett volna új fővárosi hajléktalanügyi koncepció, s nem jött volna létre 700 új férőhely. Egy budapesti aluljárótól száz méterre biztosan van fűtött hely, ingyen-konyha, mosoda, ételosztás, orvosi ellátás és a járókelők adományai.
Sokan azonban különféle sérüléseik miatt nem akarják, vagy már nem tudják akarni elfogadni az ilyen típusú segítséget. A hajléktalanság legalább annyira kapcsolati, mint lakásprobléma. Akinek van szerető környezete, kapcsolatrendszere, nem válik hajléktalanná.
Az elmúlt két évben a rendőrség a közterület-felügyelet, a mentők és a szociális munkások között soha nem látott együttműködés indult. Ez egy hatalmas eredmény, egy paradigmaváltás az utcai együttműködésben.
Magyar Nemzet
Clintonné – bocsánat a kissé házmesteres hangzásért - amerikai külügyminiszter kifogásolta december 7-én, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) dublini csúcsértekezletén, hogy Magyarországon „a demokratikus visszaesés sajnálatos jelei mutatkoznak”.
Épp e napon kézbesítette a postás az amerikai New York Review of Books című, két hetente megjelenő amerikai folyóirat december 20 – január 9-i karácsonyi dupla számát, benne egy rendkívüli beszámolóval arról, hogy az USÁ-ban a republikánus kormányzás alatt álló néhány szövetségi államban miként akadályozták a potenciálisan demokratapárti szavazókat szavazási joguk gyakorlásában az elnökválasztáson. Igyekezetükben az „alkotmánnyal szemben oly messze menve”, hogy „demokratikus rendszerünk lényegét tagadták meg.”
Mielőtt az amerikai liberális értelmiség zászlóshajójában megjelent cikket ismertetnénk, néhány szó a novemberi amerikai elnökválasztások „leképződéséről” nálunk.
A voksoláson ott volt a Klubrádió tudósítója, Zentai Péter is. Az „elhallgattatott” rádió krémtársulata másik krémalakja, Szénási Sándor konferálta fel őt helyszíni választási tudósítóként emígy: „Szervusz Péter, mi a helyzet Washingtonban?”
Zentai: „Nem ott vagyok, hanem az Ohio állambeli Cleveland egyik szállodájában, de olyan erős a szél, hogy nem tudok kimenni az utcára.” Zentai így onnan adta le, hogy miként szavaznak elnököt a balliberális hazai értelmiség földi paradicsomában, Amerikában. Nem egészen úgy, mint ahogyan azt Elizabeth Drew, neves amerikai újságírónő, 14 könyv szerzője írta le két hatalmas oldalon megjelent cikkében, amelyet itt ismertetünk.
Éppen Ohióval kezdve a példákat arról, hogy a republikánusok miként manipulálták az elnökválasztást, emberektől megtagadva a voksolás jogát, hatalmas kárt okozva magának a demokratikus folyamatnak. „Amikor eljött a választás, több mint harminc szövetségi állam hozott olyan törvényt, amely értelmében a választóknak valamilyen fényképpel ellátott személyi azonossági igazolványt kellett bemutatni, amely nem volt nekik, és amelyet vagy csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak beszerezni. Azért, hogy nehezebbé tegyék a Demokrata Párt szavazó csoportjainak – feketéknek, spanyolajkúaknak, szegényebb idős embereknek és diákoknak - alkotmányosan biztosított szavazati joguk gyakorlását”.
Drew szerint ezek nem elszigetelt, alattomos jelenségek voltak, hanem „országosan koordinált vállalkozás, amit nem lehetett nem észrevenni”. Világossá vált, hogy a „republikánusok összeesküdtek azért, hogy a demokratákat megakadályozzák a megszámolható szavazatuk leadásában.” (A liberális Drew tehát nem összeesküvési elméletekben, hanem összeesküvésben hisz.)
A választások napján jogászok nemzeti koalíciója, az 1-866-OUR–VOTE számon hívható ötezer telefonközpontban ülve igyekeztek segíteni „százezer kétségbeesett embernek, akiknek azt mondták a szavazóhelységekben, hogy nem szavazhatnak, holott regisztráltak”.
Közbevetőleg megjegyezhetjük, hogyha – ad absurdum - az Egyesült Államok az Európai Unió tagja lenne az orbáni Magyarország álarcában, akkor szavazati jogát megvonnák, miután Neelie Kroes és Viviane Reding biztosok sósavval lelocsolták volna.
A cikk szerzője azután rátér Ohio szövetségi állam példájára, mert Drew szerint ebben az államban történtek a legdurvább manipulálások, amelyeket Zentai nyilván csak az orkán miatt nem vett észre.
Ohióban a korai, hétvégi „előszavazások” napját ötről egyre csökkentették és akkor is csupán a katonákat engedték szavazni. Tudni kell, hogy az Egyesült Államokban a korai szavazási napokat azért engedélyezik, mert csökkenteni akarják a végső és fő szavazási napon a sorállást. Mivel ebben a hibátlan országban a szavazás törvényileg keddre esik, és főleg a szegényeket nem engedik el munkáltatójuk órákra „lógni”, ezért azok, akik a konfliktust el akarják kerülni, előtte mennek el voksolni a hétvégi „korai” szavazási napokon.
Túlnyomó részt feketék, spanyol ajkúak és társaik. Ohióban a kormány először még azt akarta, hogy az előszavazást a városi területeken korlátozzák, tehát ott, ahol főleg szegények élnek, míg a kertvárosokban – szuburbia – nem, de a felháborodás akkora volt a diszkrimináció miatt, hogy visszakoztak.
Sőt, a szövetségi állam kormányzatának további manipulációja ellen a szegényeket felkaroló jogászok a bírósághoz is fordultak, amire egy államtitkár kijelentette – miután először ki akarta játszani a bíróság döntését -, hogy a bírósági döntés a szavazás „nem amerikai” (értsd: idegenszívű) megközelítése.
A kormányzat utolsó erőfeszítéseként a szavazás előtti pénteki korai szavazási napon este 7-kor a szavazó helységekben a szavazókat váratlanul arra kötelezték, hogy a meglehetősen bonyolult korai szavazási engedélyt ne a biztosok, hanem maguk a szavazni akarók töltsék ki.
Floridában a republikánus politikusok úgy döntöttek, hogy mivel 2008-ban a korábbi kormányzó volt olyan ostoba és 14 korai szavazati napot engedélyezett, ezzel Obamát juttatta győzelemhez. Ezért a helyi törvényhozás e napok számát 8-ra csökkentette, ejtve a választási nap előtti legutolsó vasárnapot is, mert az különlegesen alkalmas a feketéknek a szavazásra, hiszen sokukat busz szállítja ilyenkor a templomtól a szavazóurnáig.
November 3-án, szombaton iszonyatos sorok kígyóztak a szavazó helységek előtt. Voltak, akik nyolc órát vártak sorukra. Drew idézi a Miami Herald című vezető floridai lapot is, amely dokumentálta, hogy szavazókat rostáltak ki. A választás napján, 6-án, voltak olyanok, akik még mindig sorban álltak, amikor Obama már megtartotta győzelmi beszédét és az utolsó szavazócédulát hajnali 1 óra 8 perckor dobták be Floridában.
De Obama – az Egyesült Államok elnöke – sem tétlenkedett. Elővette Kubatov-listáját…, bocsánat, saját pártjáét, és…, de hagyjuk a szerzőt beszélni: Obamáék „minden regisztrált demokratával felvették a kapcsolatot és bátorították őt vagy segítettek neki elmenni a szavazóhelységbe”. Sőt, az egyedülálló gyerekes anyákhoz Virginia államban még baby-sittert is küldtek.
„A republikánusok rostáló igyekezete viszont olyan mértéktelen, látható és botrányos volt, hogy az emberek ettől még elszántabbakká váltak.”
Mitt Romney, a republikánus elnökjelölt elővette a rasszista kártyát is. Obama javaslatait rendre „idegennek” nevezte, ami különösen a feketéket ingerelte és mentek el csak azért is szavazni. John Sununu, Romney országos társelnöke pedig még azt is megengedte magának, hogy Obamát „lustának” nevezze, amely szó Amerika rasszista tudatában a „fekete” szóhoz társul („lazy black”).
Romney még odáig is elment, hogy megnyerte magának a milliárdos mágnás Donald Trump nyílt támogatását, noha ő a „birther”-ek (azok, akik szerint Obama nem Amerikában született, meghamisítva anyakönyvi kivonatát) hamelini patkányfogója, írja róla kedvesen Elizabeth Drew, aki szerint Obama csak azért lett újra elnök, mert „olyannyian keltek fel Obama politikai ellenfelei azon manipulációs kísérletei ellen, hogy demokratikus rendszerünket meghajlítsák, eltorzítsák és lényegét tagadják.”
December 4-én cikk jelent meg a brit Guardian című napilapban, amely arról számol be, hogy az amerikai rendszer legélesebb nyelvű amerikai bírálóit külföldi útjaikról hazatérve a határon nem egyszer órákon át hallgatják ki, laptopjaikat olykor hónapokra is elvszik – mindenfajta bírósági engedély nélkül. Ami szintén bizonyítja: Clintonnét ránk mondott szavai - „a demokratikus visszaesés sajnálatos jelei mutatkoznak” – otthonkába öltöztették.
Lovas István
Magyar Nemzet
Átélve azt az intenacionális össztüzet, ami két és fél éve az Orbán-kabinetre zúdul, nem lehet nem gondolni arra, hogy ebben a permanens információs hadviselésben milyen részt vállaltak a sértett, kárvallott társaságok és tulajdonosaik. Nem is szólva arról, hogy vajon mennyire lehettek sikeresek azok a több
Nem is szólva arról, hogy vajon mennyire lehettek sikeresek azok a több száz millióba fájó stratégiai és szakpolitikai tanulmányok, amelyek Gyurcsány és Bajnai idején az országot csúcsadósságba, csődhatárra, egy időben már-már polgárháborúba sodorták. Mit ért a Szonda Ipsos egymilliárdja, amelyből olyan kiválóan segítették a szocialistákat és a szabad demokratákat a közvélemény-kutatásaikkal, hogy azok a politikai ellenlábasaikat alkotmányozó többséghez juttatták?
Csontos János
Magyar Nemzet
Mindenekelőtt azt a kérdést illene feltenni, hogy a közelmúltban játszott-e és milyen szerepet a hitel hazánkban. A válasz egy mára közkinccsé vált mondást idézve: mi az hogy, nagyon is! 2002-2010 között Magyarországon, aki hitelt vehetett fel, tönkremenésig eladósodott. Az állam adóssága a GDP 53 százalékáról a 83 százalékára nőtt, a korábban adósságok nélküli önkormányzatok is ezermilliárdjával vettek fel hiteleket, a háztartások korábbi néhány száz milliárd forintos adóssága is több ezer milliárdra hízott, a hazai tulajdonú cégekről nem is beszélve.
Nemcsak belső megtakarításait vette fel az ország, hanem eladósodott a külföldnek is. Erre mondják, hogy nőtt a kitettségünk, amit magyarul inkább függőségnek kellene hívni. A japánok függősége nem nőtt meg, pedig a GDP 200 százalékáig van az államuk eladósodva, de azt megtakarítások fedezik, és pénz jut még arra is, hogy külföldre hiteleket nyújtsanak. Micsoda különbség! A hitelexpanzió vezetett oda, hogy nem a hitelek hiánya, hanem bőséges volta akasztott meg minden fejlődést.
Boros Imre
Magyar Nemzet
A csütörtöki parlamenti ülésen a lakosság által fizetendő gáz- és áramárak tízszázalékos csökkentéséről szóló bejelentés azért nagy jelentőségű, mert kormánytól ilyet még nem hallottunk. Attól kezdve, hogy az Orbán-kormányt felváltották a szocialisták, az áram 63,5 százalékkal lett drágább, a vezetékes gáz 108,2 százalékkal.
Egy internetes portál is idézi ezeket az adatokat, de szemérmesen csak annyit ír, hogy „tíz év alatt” ennyi volt a drágulás. Csakhogy mivel a második Orbán-kormány rezsistopot vezetett be, a hatvannál több, illetve a száz százalék fölötti (!) árdrágítások ideje kizárólag a szocialisták nyolc esztendejére esik.
Ezt azért nem árt tudatosítani. Soha, egyetlen nagy szolgáltatóval nem vették fel a harcot, soha eszükbe nem jutott, hogy ha már nevükben szocialisták, akkor valamelyest képviselniük kellene a szegények, a lecsúszó rétegek érdekeit is!
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet,