A zsák meg a foltja
Ma már tekintélyes irodalma van a 2006. őszi rendőri jogtiprásoknak, s ha Debreczeni egy komoly könyvet akart volna írni, mindegyik köteten, tanulmányon, jelentésen végigrágta volna magát. Ő inkább a politikai pornográfia műfajában alkotott. Ami arról szól, hogy Debreczeni József DK-alelnök megpróbálja kivakarni a sitt alól főnökét, a DK elnökét.
Pilhál Tamás
Magyar Nemzet
A télfa nevű tréfa
Az idei durvasági rekordot Brüsszel tartja azzal, hogy a Grand Place-en nem állították fel a város karácsonyfáját, hanem egy 25 méteres úgynevezett „elektronikus télfát” építettek helyette, ami nem más, mint tévéképernyőkből összerótt installáció, változatos színekben pompázik, sőt öt euróért megmászható. A hivatkozás, hogy nem akarják megsérteni a 25 százalékos mozlim kisebbség érzékenységét. Kérdés persze, hogy mi van a 75 százalékos többségű keresztények érzékenységével.
Seszták Ágnes
Magyar Nemzet
Lelkileg is teljesen hozzászoktak a hatalomhoz
Bekövetkezett az, aminek húsz évvel korábban kellett volna bekövetkezni. Most azonban a szociálliberálisoknak még fájóbb, mintha akkor, 1989–90 táján történt volna, hiszen oly hosszan élvezték már-már kikezdhetetlennek tűnő hatalmukat az ország felett, hogy nemcsak anyagilag, de lelkileg is berendezkedtek a helytartóknak ácsolt színpadon.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Bayer Zsolt: Tizenkét adag - Álláspont - (teljes cikk)
Végül mégis csak az a kérdés marad, vajon tényleg a világ lett-e ennyire iszonyatos, vagy csak mi, emberek. S persze létezik-e a világ önmagában, nélkülünk, s úgy van-e értelme? (Van. Csak úgy van igazán…)
„Növeszd a körmöd két héten át! Ó, milyen gyönyörűség ágyából vadul kirántani a még puha ajkú gyermeket, milyen gyönyörűség tágra nyílt szemmel azt színlelni, hogy most kedvesen a homlokára teszed a kezedet, és hátrasimítod szép haját! Hirtelen, amikor a legkevésbé várja, vájd hosszú körmeidet puha mellkasába, de meg ne haljon, mert ha meghal, később nem élvezheted szenvedéseit. Aztán sebeit nyalogatva iszod a vért, és ez idő alatt, egy örökkévalóságig, a gyermek sír. Semmi sem olyan jó, mint ez a még meleg vér, amelyet a fent említett módon csapolsz, hacsak nem a gyermek só-keserű könnyei.”
Amit itt olvastak idézőjelek között, azt egy Isidore-Lucien Ducasse nevű francia illetőségű ember írta. 1846 és 1870 között élt 24 évet – teljesen feleslegesen. „Műve”, amelyet Lautréamont grófként jegyez, s amelynek címe Maldoror énekei, ezzel van tele: „Szövetkeztem a prostitúcióval, hogy a viszály magvát hintsem el a családokban. (…) E perctől hátat fordítok az erénynek. Nos hát, ha a téli szél jajong a tengeren és a partokon vagy a nagy városok fölött, melyek régóta gyászolnak engemet, vagy a hideg sarkvidékeken, így szóljatok, ó, emberek: »Nem Isten lelke lebeg fölöttünk: ez csak a prostitúció metsző sóhaja összevegyülve a montevideói fájdalmas panaszával.« Én mondom ezt nektek, gyermekek. Bűnbánattal eltelve térdepeljetek le hát; és a tetveknél is számosabb emberek mondjanak hosszú imákat!”
Ha a világ nem lenne iszonyatos, Isidore-Lucien Ducasse egy elegáns kastélyban élte volna le az életét, körötte ápolt park, s csak a mindenhol meglévő rácsok emlékeztettek volna rá, mi is az az intézmény valójában.
De az emberiség olyan lett, amilyen, és Izidore-Lucien Ducasse „művész” lett, s az utókor művészként gondolt őreá. Miképpen hasonló sors jutott de Sade márkinak is – őt is értelmezni s érteni kell, mert az emberiség olyan, amilyen. S ahogy ez mindig lenni szokott, az emberiség önmagát magyarázza Lautréamont grófjával és de Sade márkival, mert ebben találja meg az önfelmentés lehetőségét.
Győrffy László „képzőművész” is az emberiség önfelmentő apparátusának része lett. Alkatrésze. Azzá lett, amitől feltehetőleg a legjobban rettegett: pusztán egy csavar a gépezetben. Képeiben ott van mindaz összehányva, amitől ma „sikeres” és „elismert” lehet egy művész.
A testrészek halála című kiállításán láthatunk grafikákat, amelyeken Jézus keresztfája nő ki egy ember fejéből, a Megfeszített alatt a keresztre emberi lábakból összerótt horogkereszt van szegezve, s fölé van írva Kubrick kultuszfilmjéből, a Ragyogásból ismert szó: „REDRUM”. Vagyis visszafelé olvasva: MURDER - tehát gyilkos.
Győrffy Lászlót valószínűleg az Isten sem menti meg a „világhírnévtől” (15 perc hírnév, kéretik megnézni!). Az Isten sem menti meg, ugyanis Győrffy László szerint Isten nem foglalkozik Győrffy Lászlóval. S Győrffy László eme tévhitében eltöltekezve megalkotta a Nem érzek hálát, hogy részt vehetek a teremtésben című installációját.
A „műben” tizenkét tányéron tizenkét adag szar látható – Győrffy László lényének lényege. Tizenkét adag szarból áll Győrffy László felebarátunk lelke, s csak azért jutott idáig, mert teljesen félreértelmezte önmaga lényegét: ugyanis Győrffy László soha semmilyen módon nem vett és nem vesz részt a teremtésben. Ő pusztán VAN – s részese az emberiség legnagyobb tragédiájának: azt hiszi, hogy a LEVÉS önmagában méltó a tiszteletre, sőt, a LEVÉS egyszersmind teremtés is.
Nem. Nem az.
De az emberiség olyan, amilyen, s ezért Győrffy Lászlóért megmozdul majd a sokaság. Győrffy László ikon lesz, s az lesz majd Bátyai Edina is, a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. igazgatója, akit ugyan felmentett a szegedi közgyűlés, ám felmentését Botka László, a tizenkét adagot értő és érző polgármester nem írta alá. Csak idő kérdése, hogy a tizenkét adag szar elutasítása összefüggésbe kerüljön az antiszemitizmussal. (Uramisten, ebbe bele sem merek gondolni…)
Amúgy, felebarátaim, nem történt semmi sem. A dolgok történnek, ahogyan történniük kell. Az emberiség egyik része a tizenkét adag szarért aggódik, felismervén benne önmagát, a másik része készülődik a karácsonyra. Ami hivatalosan persze már nem is létezik. Ahogy Seszták Ágnes megírta: „Az idei durvasági rekordot Brüsszel tartja azzal, hogy a Grand Place-en nem állították fel a város karácsonyfáját, hanem egy 25 méteres, úgynevezett »elektronikus télfát« építettek helyette, ami nem más, mint tévéképernyőkből összerótt installáció, változatos színekben pompázik, sőt öt euróért megmászható. A hivatkozás, hogy nem akarják megsérteni a 25 százalékos mozlim kisebbség érzékenységét.”
Másfajta elmebetegek pedig már kezdik kifejteni újfent, hogy a karácsony csak valami „zsidó ármánykodás”, itt valójában az ősi magyar „kerecsenysólyom-ünnepről” vagyon szó. Csupa beteg idióta. De azért az emberiség maradékának csak azért is MENNYBŐL AZ ANGYAL…
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
A homoszexuális párkapcsolat legyen az érintettek magánügye!
A Franciaországban legelterjedtebb hat vallás képviselői mind elutasítják a kormány homoszexuálisok házasságára vonatkozó terveit. Gilles Bernheim, Franciaország főrabbija 25 oldalas tanulmányt küldött Hollande államfőnek. A tervezett törvénnyel az a probléma, hogy miközben egy egész társadalomnak okoz sérelmeket, csekély kisebbségnek nyújt előnyöket. Az apaságot és anyaságot alárendelni az adoptálási jognak, tárggyá válik a gyermek státusa, amelyre bárki jogot formálhat.
Az identitás és nemiség nem mint természetes adott dolog szerepel, hanem mint vagylagos, mindenki által magának választott irányultság, amelyen kedvünkre változtathatunk. - Hollande polgármesterek előtt kijelentette, hogy azokat az elöljárókat, akik lelkiismereti okokból nem akarják végrehajtani a törvényt, nem kötelezhetik a homoszexuálisok összeadására. Másnap a rendelkezés támogatóinak heves tiltakozására visszavonta szavait.
Erőszakos csoportok hangja visszhangzik a médiában, maguk sajátítják ki a három és fél milliós meleg közösség érdekeinek képviseletét – mondják azok a homoszexuálisok, akik maguk is részt vettek a szombati párizsi tüntetésen, elutasítva a melegházasságot és elvetve a nem kért politikai ajándékot.
Túlzott a homoszexuális szervezetek adata, amelyek szerint 200-300 ezer gyermeket érinthet a most születő törvény. A francia demográfiai intézet nem teszi többre a számukat negyvenezernél, az együtt élő homoszexuálisok számát egy százalékban határozza meg, ami megfelel a környező országok adatainak.
Tíz ilyen párból csupán egynél – zömében leszbikus nőknél – nevelnek átlagban két gyereket. Tíz év alatt először csökkent a homoszexuális házasság támogatóinak aránya, a korábbi 63 százalékról 58 százalékra.
Az örökbefogadásnál a múlt hónap végére az egész lakosságot tekintve a tavalyi 56 százalékos támogatás 50 százalékra csökkent. 1990-ben Franciaország aláírta a gyermekek jogairól szóló nemzetközi Chartát, amelynek teljesen ellentmond a jelenleg készülő törvény, ugyanis a szerződés anyáról és apáról rendelkezik, nem pedig egyes és kettes szülőről.
Magyar Nemzet
Svédországban elmentek otthonról
Svédországban a jelenleg kormányzó konzervatív párt beállt a gender nevelés mögé. A gyermekekben nem alakítja ki a megszokott nemi sztereotípiákat, a lányoknak és fiúknak teljes szabadságot hagynak játékaik ruházatuk, érdeklődési körük kiválasztásában. Törölték a svéd nyelvben létező nemeket is, helyette a melegek körében divatos, semlegességre utaló „hen” szót használják mindenre. A kisautók száműzve lettek a termekből, ugyanis túlságosan erősítették a férfiöntudatot. A homoszexuális kapcsolatok és elvált szülők helyzetének megértéséhez tanító célzatú meséket olvasnak.
Az esélyegyenlőség megteremtését egy különleges nemi pedagógus ellenőrzi, a tapasztalatok szerint az iskolák szívesen alkalmaznak meleg vagy transzszexuális embereket a munkakörre. Svédországban a nevelési divat leleményesen kihasználja: sok nagyáruházban nincsenek férfi s női osztályok.
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Európa vallási semlegessége ehetetlen, mint a sótlan húsleves
Az eredeti elképzelés szerint hagyta jóvá a szlovák nemzeti bank a szlovák kéteurós emlékérmét, Cirill és Metód arcmásával. Az Európai Bizottság és több EU tagállam azt kérte Szlovákiától, hogy a vallási semlegesség jegyében távolítsák el a vallási jelképeket az érméről.
Magyar Nemzet
Rövid lapszemle a lakosság tartozásainak csökkenéséről
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint tovább bonyolódik az adórendszer, pótolni kell ugyanis az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt kieső költségvetési bevételeket. A kormány adótechnikailag jó megoldásokat dolgozott ki, mert széles körben teríti szét a terheket.
Magyar Hírlap
A végtörlesztés és a forintárfolyam erősödése miatt a lakosság tartozása jelentősen csökkent. A háztartások nettó pénzügyi vagyona a harmadik negyedév végén soha nem látott szintre, 17969 milliárd forintra emelkedett.
Népszabadság
Rövid lapszemle a tarthatatlan "pézszivattyúzásról"
Tavaly a külföldiek a Magyarországon megtermelt jövedelmük döntő részét hazautalták, csak 14 százalékát fordították magyarországi fejlesztésre.
Magyar Hírlap
Több mint 4500 milliárd forint áramlott ki Magyarországról 2011-ben, ez nagyrészt a külföldi tulajdonú vállalatok jövedelme. Varga István szerint rengeteg eszköz áll a cégek részére, hogy jövedelmeiket manipulálják.
Az adókedvezmény arra sarkallja a cégeket, hogy a külföldi nyereségeiket is hazánkban mutassák ki. A kedvezmények lejártával megfordult az irány, amelyet a cégcsoporton belüli transzferek különböző árakon való elszámolásával, úgynevezett eltérítési árakkal, vagy a pénzügyi szektorban árnyékbankok létrehozásával valósítanak meg.
Magyar Nemzet
Ewald Nowotny, az osztrák központi bank elnöke szerint új növekedési modellt kell kidolgozni Kelet-Közép-Európának és Dél-Európának, mert a tőkebeáramlásra és az extraprofit-növekedésre épülő jelenlegi modell a válság tapasztalatai alapján túlhaladottá vált. a válság legfontosabb tanulsága az a felismerés, hogy idegen tőke beáramlásán nyugvó modell hosszabb távon nem tartható fenn.
Magyar Nemzet
A "független hitelminősítők" odavágnak az ostorral a nem "illendően viselkedőknek"
Szabó Anna szerint nem sokkal azután, hogy szétkapkodták a magyar államkötvényeket, és a meghirdetett mennyiség többszörösét szerették volna megvásárolni, minősítették le a magyar papírokat. Az ellentmondást azóta sem sikerült feloldani, mert a hazai és külföldi piaci elemzők is úgy vélik, hogy indokolatlan a Standard & Poor’s lépése.
Az indoklás szerint a probléma azok a „kivételes lépések, amelyek a pénzügyi szektort érintik”.
Helyben vagyunk. Megkaptuk a választ a bankadó meghosszabbítására és tranzakciós illeték emelésére. A gazdaságpolitika megpróbálja a válság terheit igazságosabban, a pénzügyi szektort is bevonva szétteríteni.
Magyarországra ez ugyanúgy érvényes, mint a szintén leminősített Franciaországra. Francois Hollande azzal húzta ki a gyufát a nagyhatalmú Moody’s hitelminősítőnél, hogy van mersze válságadót kivetni a nagyvállalatokra, és nem csak a lakossággal fizettet.
Magyar Nemzet