Fricz Tamás: A bojkott dumája - Álláspont - (teljes cikk)
„Mondja meg nekem, Pelikán, mi a duma bojkottja?” „Ha megöl, akkor sem tudom.” „De mégis…” „A duma bojkottja? Hát az, hogy mindenki fogja be a pofáját!” (A tanú, Bacsó Péter filmje, 1969)
A duma (az orosz parlament) bojkottját a bolsevikok már 1906-ban is tervezték, de akkor még Dzerzsinszkij sem értett ezzel egyet. Igaz, alig néhány képviselőjük volt csak a dumában. Később, 1916–1917-ben aztán mégis megvalósult a bojkott. Meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom…És lőn: csaknem száz évvel később, a kommunisták utódpártjában, az MSZP soraiban felbukkant a gondolat, hogy a 2014-es választásokat bojkottálni kellene. Ezt egy „aktíván” Kolláth György alkotmányjogász vetette fel, s a teljesen véletlenül éppen ott állomásozó Ujhelyi István, a szocialisták fiatal üdvöskéje gyakorlatilag nem zárkózott el a gondolattól. Igaz, a későbbiekben a párt vezetése végül is elzárkózott Ujhelyitől és a választásoktól való távolmaradás ötletétől, minek hatására Ujhelyi is úgy döntött, hogy elhatárolódik önmagától.
Akárcsak annak idején, az ötvenes években Kovács elvtárs (itt most ez a név csak általánosító jelző) a pártgyűlésen, amikor bár már mindenki kifejtette a véleményét, ő még mindig nem szólalt meg. Ekkor megkérdezte a párttitkár: Kovács elvtárs, neked nincs véleményed? A válasz: de van, de nem értek egyet vele!
Már csak Kolláth alkotmányjogászon a sor…
Egy szó, mint száz, szégyen és gyalázat, de ki kell mondanunk: a duma bojkottja helyett megvalósult a bojkott dumája. Igaz, úgy tűnik, ez sem tart sokáig.
De ha egy kicsit egy pillanatra komolyan vesszük a Kolláth–Ujhelyi-féle „tervezetet”, akkor sok minden az eszünkbe juthat.
Meg kell kérdeznünk: milyen komolyan vehető érvek is szólnának amellett, hogy a szocialisták bojkottálják a 2014-es választásokat? Ők azt mondják: a kétharmados parlamenti többségű kormány úgy alakította át a választási törvényt, és úgy fogja átalakítani a választási eljárásról szóló törvényt, ami ellehetetleníti, hogy az ellenzék megnyerje a választásokat. Ha ez így lenne, akkor a bojkott ellen senki nem szólhatna egy szót sem, mert az tényleg túllépne a demokrácia határain. De nincs így.
Elfelejtik ugyanis a szocialisták a következőket. Először is a Velencei Bizottság megvizsgálta az új választójogi törvényt, s egészében elfogadhatónak és demokratikusnak tartotta. Ha más esetekben mindig és mindenkor az a fontos a szocialistáknak, hogy hogyan vélekednek az Európai Unióban, illetve annak csatolt szervezeteiben és intézményeiben a magyarországi eseményekről, akkor most miért nem mérvadó, sőt mértékadó számukra, amit egy európai intézmény mond?
Másodszor: komolyabban vehető választási szakértők, közöttük még bal-balliberális kötődésűek is úgy nyilatkoztak a napokban, hogy az új választási rendszer nem akadályozhatja meg az ellenzéket abban, hogy győzzön a Fidesz felett. (Kéri Lászlót idézem: a Fidesz legyőzhető!) Akkor miért ez a távolmaradás-duma?
Meg kell mondanom: ha valamikor, akkor 2006 őszén, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, de különösen az október 23-i rendőri randalírozás után lett volna igazán indok arra az újkori magyar demokrácia történetében, hogy megtörténjen a parlamenti munka bojkottálása.
Ugyanis akkor nem az történt, hogy egy parlamenti többség a demokratikus játékszabályokon belül módosított a választási törvényen, hanem egy miniszterelnök manipulálta a választásokat, s ezt egy zártkörű rendezvényen beismerte. Majd a spontán kitörő tüntetéseket a rendőri erők brutálisan leverték, s ezzel a kormány kilépett a demokrácia keretei közül. Ott és akkor valóban kellő indok állt volna rendelkezésre, hogy – mutatis mutandis – a „bojkott dumája” helyett a „duma bojkottja” megvalósuljon.
Amit viszont a szocialisták most bemutattak, az valóban csak duma volt a javából. Viszont azért helytelen ez a handabandázás, mert paródiát csinál olyan kivételesen alkalmazható radikális politikai lépésekből, amelyeknek vis maior szituációkban helyük és idejük van.
Több komolyságot, szocialisták!
Fricz Tamás
Magyar Hírlap
Orbán Viktor sajtótájékoztatója a LIGA vezetésével folytatott megbeszélése után
A jelenlegi kabinet a béremelések, minimálbér-emelések kormánya - a gazdasági ésszerűség határain belül - mondta a miniszterelnök a sajtótájékoztatóján.Majd hozzátette: egyetértettünk az érdekképviseleti vezetőkkel abban, hogy ma minden béremelés indokolt Magyarországon, de olyan gazdaságpolitikát nem szabad folytatni, amely gazdasági teljesítmény híján hitelezésből finanszírozná azt. Vagyis minden béremelést üdvözöl a kabinet, azzal a kitétellel, hogy a gazdaságnak kell megtermelnie a szükséges forrásokat.
Az adórendszert érintő minden véleményt készek vagyunk megfontolni, arra azonban nem vagyunk hajlandók, hogy visszalépjünk annak az adórendszernek az irányába, amely tönkretette Magyarországot. Az országot 2010-ig egy olyan adórendszer uralta, amely család-, munka- és vállalkozásellenes volt. Erre adott a kormány választ akkor, amikor megkezdte az adók átterelését a munkát terhelőkről, a forgalmat és a fogyasztást terhelők irányába.
Egyúttal arra kértük a szakszervezeteket, kövessék nyomon az IMF/EU-tárgyalások alakulását, és jelezzék, melyek azok a feltételek, amelyeket még elfogadhatónak tartanak, és melyek azok, amelyeket nem. A tárgyalások során folyamatosan tájékoztatni fogjuk az érdekképviseleteket
A köztulajdonban lévő munkáltatóval fennálló munkaviszony kérdésében év végéig megállapodás születhet, a sztrájktörvényt viszont a kormány nem akarja módosítani, de abban partner, hogy a sztrájkjog bírói gyakorlatban való érvényesülését áttekintsük. Át fogjuk nézni a közszférában is a kollektív munkaügyi kapcsolatokat.
Arra is kértük Gaskó Istvánt, támogassák a kormányt a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtásában, mert anélkül nem lehet béremelésről sem beszélni.
A szerdai kormányülésen alakul meg a Nemzetgazdasági és a Vidékfejlesztési Minisztérium közös bizottsága, amely az év végére készíti el intézkedési javaslatait arra vonatkozóan, hogy Magyarország hogyan reagáljon egy élelmiszer-árrobbanásra. Ennek köszönhetően az ország felkészülten fogad majd egy ilyen helyzetet.
A keddi elnökségi ülésen más, ágazati szakszervezetek is jelen voltak, és ígéretet tettünk arra, hogy az egyeztetések ágazati szinten is folytatódnak.
A Fidesz elnöksége az azeri kiadatás kérdésében nem foglalt állást, a döntés kormányzati szinten született meg. Minden érintett tárca elmondta a véleményét, majd megszületett a döntés, amelyet természetesen - mint mindig - a miniszterelnök mond ki, most is így történt. A Külügyminisztérium pontosan jelezte előre, milyen típusú következményei lesznek egyik vagy másik döntésnek. Semmi nem történt a döntésünk után, amivel ne számoltunk volna előtte.
patriotaeuropa.hu
Orbán Viktor viszontválasza a frakcióvezetők fölvetéseire 2012. szeptember 10.
Kattints a videóra:
http://www.youtube.com/watch?v=vrAt0HS7sJw
A családpolitika nem szegénységpolitika
A családpolitikának most két, egymástól jól elkülöníthető feladatot kell megoldania. Az egyik, hogy azokat a családokat, amelyek munkából, a jövedelmükből képesek felnevelni a gyermeküket úgy, hogy a társadalmi munkamegosztásba bekapcsolódjanak, hozzásegítsük, hogy több gyermeket tudjanak vállalni. A másik feladat, hogy azokat a nagyon szegény családokat, amelyeknél a gyerekek megszületnek, de még a szakmunkásképzőt sem végzik el, olyan helyzetbe juttassuk, hogy a gyerekek tanuljanak, és szakmát szerezzenek. Ezért kötöttük a családi pótlékot iskolába járáshoz, a köznevelési törvényben ezért vezettük be az óvodába járást 3 éves kortól, ezért erősítjük az egész napos iskolát, és épp a szegény településeken élő gyerekek miatt fontos, hogy az iskolák állami fenntartásúak legyenek.
Révész Máriusz
Magyar Nemzet
Balliberális népleértékelés
Emberi ésszel nehezen felfogható, miért hadakozik az ellenzék, s főként a liberális baloldal kézzel-lábbal az előzetes választási feliratkozás ellen. Racionális érvek nemigen hangzanak el, csak mint a kénköves poklot festik le az egyszerű regisztrációt. Holott az sem nem fájdalmas, sem nem fárasztó egy állampolgár részéről, aki amúgy is részt akar venni a választáson.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Orbán Viktor Napirend előtt
A válság ellenére is ragaszkodtunk és ragaszkodunk a céljainkhoz. Ragaszkodunk tehát most, 2012 őszén is ahhoz a célhoz, hogy kitörjünk az adósságcsapdából, és ragaszkodunk ahhoz a célunkhoz is, hogy az emberek segély helyett munkából élhessenek.
Orbán Viktor napirend előtti felszólalása a parlamentben - 2012. szeptember 10.
Forró
A Fidesz és az ország szerencséjére ma nem az a kérdés, mint egy másik forró őszön, 2008-ban volt: hitelmegállapodás vagy halál? Ha lesz egyezség, azt alighanem minden idők leghosszabb alkufolyamata előzi meg; csak a segítség iránti igény bejelentésétől tíz hónap telt már el. Magyarország azonban talpon maradt, átvészelte a piacok rohamait és az európai válság újabb és újabb hullámveréseit, és a szakértők konszenzusa szerint belátható ideig nem is szorul külső támaszra.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet
Félidőben
Két év kormányzási öröksége, hogy el kellett takarítani az itt hagyott szociális és pénzügyi romokat, végig kellett gondolni Magyarország és az IMF nem éppen gyümölcsöző kapcsolatát, vissza kellett szorítani az államadósságot és az MSZP-SZDSZ által létrehozott költségvetési hiányt hétről három százalékra kellett lefaragni. Nem vitás: a valutaalappal a 2008-as rossz helyett jó megállapodást kell kötni. Ehhez megvannak a feltételek. A kormányfő úgy látja: jelenleg a jobboldalnak nincs alternatívája, csak a jobboldal tudja sikeressé tenni Magyarországot és leküzdeni a válságot.
Stefka István
Magyar Hírlap
Orbán Viktor napirend előtti felszólalása
A dolgok a kormány elképzelései szerint alakulnak: százezreket szabadítottunk ki a devizahitelezés fogságából; bevezettük az arányos, teljesítményösztönző, családi alapú adózást, és - a KDNP javaslatai alapján - folytatjuk is annak kiépítését; továbbá a válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget, a munkahelyvédelmi akciótervet pedig bárki bármit mond, végig fogjuk vinni.A kérdés az, hogy ha a dolgok így, a tervek szerint alakulnak, mi szüksége van az országnak egy IMF-megállapodásra. Magyarországnak saját problémái miatt nincs szüksége az IMF-megállapodásra, mert stabilan állunk a lábunkon, a magunk problémáit saját erőből is meg tudjuk oldani.
Az országnak az Európai Unió problémái miatt van szüksége egy biztosításihitel-megállapodásra, Magyarország ugyanis így védheti meg magát az Európát nyomasztó betegségtől.
Az unió jelenleg inkább a probléma forrása, nem pedig a megoldás, Magyarország azért nem tud kilábalni a problémáiból, mert visszahúz bennünket az eurózóna válsága.
Amiben Magyarország előrelépett, az is azért sikerült, mert tudatosan mást csináltunk, másképp és más döntéseket hoztunk, mint azok, akik a válságot okozták, és láthatólag nem is boldogulnak vele azóta sem.
Számunkra előnyös lenne egy megállapodás, akarunk is megállapodást kötni, de csak jót. Rosszat már kötöttünk. Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP-típusú megszorításokhoz vezető megállapodásra az IMF-fel és az Európai Unióval, az ország ugyanis ma erősebb, mint 2008-ban volt, nagyobb a mozgástere.
A magyar államkötvényeket túljegyzik, a pénzpiac működik, az ország kereke, bár nagy erőfeszítés árán, de forog, ezért Magyarországnak nem kell elfogadnia egy a 2008-ashoz hasonló megállapodást.
Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha növeli autonómiáját, erősíti az önálló döntéshozási képességét.
A kormány alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatának kidolgozása előtt tanulni kell a korábbi hibákból, le kell vonni a 2008-as megállapodás tapasztalatait: a következő kormányülésnek ezért ez lesz az egyik fontos napirendi pontja, a kabinet javaslatának alapja a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz.
Az IMF követelései megegyeznek a négy évvel ezelőttivel. Biztosak lehetnek benne, hogy az IMF ma pontosan azt követeli tőlünk, mint amit a szocialistáktól követelt. A valutaalap ugyanúgy a költségvetési kiadások visszafogását várja el, mint négy évvel ezelőtt, és követeli azt a hatszázmilliárdos - most a számok mások ugyan - nagy pénzügyi csomagot, amit a szocialisták az IMF-hitelből a bankoknak átadtak. Ne várják tőlünk, hogy olyan dokumentumot hozzunk nyilvánosságra, amit nem mi vagy a kormányunk írt.
Magyarországnak biztonságihitel-megállapodásra van szüksége a valutaalappal, és ha azt elfogadható feltételekkel nyújtják nekünk, akkor érdemes megfontolnunk, hogy milyen áron vesszük ezt igénybe ahelyett, hogy mezítelenül ott állnánk a várható, nagy tavaszi világgazdasági viharokban.
Látszik, hogy remegve várják a baloldalon a megszorításokat, ezzel azonban összekeverik saját politikai érdekeiket az ország érdekeivel. Az ország érdeke, hogy a kormány bebizonyítsa: jobban tudjuk csinálni, mint ők.
Bár az elmúlt két évben sokat tettünk - és értünk is el eredményeket - annak érdekében, hogy az embereket megvédjük az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, még mindig sok a dokumentálható állampolgári sérelem. Ezért azt javasoltuk, hogy angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman, vagyis pénzügyi szószóló intézményét az emberek védelmében.
Magyarországnak is fel kell készülnie a fenyegető élelmiszer-árrobbanásra - amely nyomában társadalmi nyugtalanság, feszültség, sőt konfliktusok alakulhatnak ki a világ különböző pontjain -, ezért az ősz során a gazdasági és vidékfejlesztési tárca külön munkacsoportja készíti fel a magyar nemzetgazdaságot a jövő év tavaszán várható nehéz világhelyzetre.
A parlament előtt álló feladatok közé tartozik az új választási eljárási törvény, amely alkalmazkodni fog ahhoz a tényhez, hogy a magyar világnemzet lett. Feladat az alaptörvényben lefektetett szabadság és felelősség eszmei-elvi alapján álló új polgári törvénykönyv; valamint az új földtörvény is, amely a termelést, a munkát, a munkahelyteremtést szolgálja majd, kielégíti a magyar földművesek százéves életigényét, és megvethető vele egy új, modern, gazdaközpontú mezőgazdaság birtokrendszerének alapja.
Az ősz feladata a szociális adókedvezményre, munkahelyteremtésre, államadósság-csökkentésre és kézben tartott pénzügyekre épülő, jövő évi költségvetés elfogadása is. Folytatódik továbbá az új magyar államrendszer kiépítése, az igazságszolgáltatás reformja, az egészségügy és az oktatás újjászervezése, és befejeződik a rendőrség átszervezése is. Október 1-jétől magyar katonák biztosítják a kabuli nemzetközi reptér védelmét.
Most sem ígérhetjük, hogy az év végére már olyan államunk lesz, amely teljes egészében megfelel a magyar életigényeknek, és a magyar észjárás szerint működik, de azt ígérhetjük, hogy ezen ülésszak végére már közel leszünk hozzá, és a 2013/14-es tanév megnyitójával végére is érünk az új magyar államszervezet teljes kiépítésének.
2012 őszén saját magunkat kell legyőznünk, vagyis az országnak le kell győznie kishitűségét, azt a belénk plántált gondolatot, miszerint ha magyar vagy, úgysem lehetsz sikeres, ha ide születtél, nem boldogulhatsz, legfeljebb, ha elmész innen.
Illúzió azt hinni, hogy a fogyasztás nőni fog a közeljövőben, a magyarok ugyanis, okulva az elmúlt tíz évből, óvatosak, nem akarnak hitelből fogyasztani, inkább szabadulnának az adósságtól. Az országnak is az a jó, ha az adósságban fuldokló családok ki tudnak menekülni a hiteleikből. Pozitívum, hogy minden korábbinál több, 770 milliárd forint értékű állampapír van magyarok kezében, és ez az összeg el fogja érni az ezermilliárdot is.
Fontos dolog, hogy a középosztály - miután rendezte az adósságát - ismét el tudjon kezdeni fogyasztani. Ezért azt a Matolcsy-féle gazdaságpolitikát, ami egyszerre próbálja kimenekíteni az embereket az adósságból, és próbál második lépésként vásárlóerőt létrehozni, helyesnek tartjuk és követni szeretnénk.
Az LMP nem játszik tiszta lapokkal, amikor arról beszél, hogy korrupció van egyes közbeszerzéseknél. Az LMP ahelyett, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordulna, politikai hecckampányt folytat, aminek egyetlen haszonélvezője van: a külföldiek. Mondhatnak amit akarnak, mindannyian tudjuk: az LMP mögött a külföldiek vannak, ki akarják szorítani a magyarokat, hogy a külföldiek elvihessék a közbeszerzéseket. Ezért mi csak labancpártnak tartjuk őket.
Elutasítjuk a Jobbiknak a műveltségi cenzus bevezetésére vonatkozó javaslatát.
Visszautasítjuk azt az MSZP-s feltételezést, hogy a kormány pénzügyi érdekből döntött Ramil Safarov átadásáról. Ugyanakkor nem vagyunk meglepve, hogy ezt előhozzák, mert ki mint él, úgy ítél. A magyarországi joggyakorlat az volt és az is marad, hogy ha valakit itt egy bűncselekményért elítélnek, és hazája kéri, a büntetés végrehajtását átengedik. Eddig is mindig ezt tettük, ezután is ezt fogjuk tenni, ha a nemzetközi jognak megfelelő hivatalos dokumentumok megszületnek. A kiadatási ügyben összkormányzati egyeztetés volt, számba vettük a nemzetközi jogi és diplomáciai szempontokat, és végül arra jutottunk: az az igazságos döntés, ha folytatjuk az említett joggyakorlatot.
patriotaeuropa.hu