Az euró hosszú válsága
Mit tehetünk mi? A legfontosabb, hogy kiaknázzuk a gazdaságpolitika szabad alakításának lehetőségeit. Éljünk azzal az előnnyel, hogy nem vagyunk euróövezeti tagok! Saját receptünk szerint állítjuk be a fenntartható államháztartást, okos eszközökkel csökkentjük az államadósságot, jó adóreformot hajtunk végre, élünk az önálló monetáris politika eszközeivel, rugalmas munkaerőpiacot építünk, teljes keleti nyitást hajtunk végre, összekötjük egymással a térségi és nem eurós gazdaságokat. Az unión belül és kívül új gazdasági és pénzügyi szövetségeket hozunk létre. Gyorsan növeljük versenyképességünket, ezzel a fejlett uniós gazdaságok elsősorban a német, osztrák, észak-olasz skandináv térség - számára fejlesztési alternatívát adunk: hozzák közelre és ne távolra vigyék új beruházásaikat. Esélyünk az, hogy olyan fegyelmezettek leszünk az állami pénzügyek terén, mint az északiak, és olyan vonzóak a reálgazdaság terén, mint az ázsiaiak. Ehhez alacsony deficit és csökkenő államadósság, magas és növekvő foglalkoztatás vezet el. Megyünk előre.
Matolcsy György
Heti Válasz
Sarkosan fogalmazva
Az érdekvédelem az egyik legjobb üzletág, s minél távolabb vannak fizikai értelemben is az érdekvédők azoktól, akiket védelmeznek, annál nagyobbakat lehet teljesen komoly és aggodalmas képpel hazudozni, az Európai Unió alapelveire hivatkozva. Ezt a „technikát” nem sikerült eltanulnunk a baloldaltól, pontosabban a mi alapelveinkkel, erkölcsünkkel, becsületünkkel nem férnek össze ezek a módszerek, ezért is néznek minket könnyű prédának, hiszen még kitartóan és nagyokat hazudni sem tudunk, a gyűlöletkeltésben és a rémhírterjesztésben pedig hozzájuk képest akkor is kezdők lennénk, ha próbálkoznánk vele.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Most mengeléznek
Azt mondja Korózs Lajos, hogy a kormány amolyan Mengele-tervet hajt végre, amikor felülvizsgáltatja a rokkantakat: valóban azok-e, vagy egyesek csak füllentenek....Sosem voltam nagy véleménnyel Korózs honatyáról, most sem tervezem változtatni ezen. Egy megkeseredett ember, akinek most az a tiszte, rúgjon bele a kormányba, mint a rokkantak védőszentje. Mószerolásban mindig erős volt a tudományos baloldal. Bár az is lehet, Lajos meggyőződéssel hiszi, Magyarországon tényleg hatszor-nyolcszor annyi rokkant ember él, mint a környező országokban
...Ebben az esetben viszont ki kell mondanunk, Korózs Lajos nem rosszindulatú, mindössze buta. Esetleg mindkettő.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Fő, az egyenlő elbírálás elve...
Az Európai Parlamentben hétfőn felvetették, meg kellene beszélni már, mit történik Romániában. Mi van „a bukaresti balliberális kormány vitatott intézkedéseivel”? A finom strasbourgi megfogalmazás nem csak az új román kormány magyarellenes intézkedéseire vonatkozik. Szó van szép „demokrata” témákról is: az alkotmányos rendszert alapjaiban felforgató törvényekről, az „európai értékrendet” semmibe vevő, plágiumát szinte büszkén vállaló Victor Ponta kormányzási módszereiről. Ha mindez Magyarországgal kapcsolatban merülne fel, Cohn-Bendit és Lunacek már fasiszta diktatúrát üvöltene!
Máté T. Gyula
Magyar Hírlap
Határtalanul!
Az „egyéb” kormányzatokról jobb nem beszélni, a főhatalmú emeszpések ugyanúgy szorongtak, mint emeszempés atyáik, ha bármi határon túli dolog szóba került, és ezt az állapotot ügyesen kihasználták liberális szövetségeseik. És sikerült „lenyúlniuk” – megvenniük és manipulálniuk - az utódállamok sajtójának, könyvkiadásának, egyetemi oktatásának stb. nagy részét (és itt egy rendkívül nyomorúságos példatárnak kellene következni), de volt olyan vezető alakjuk is, aki attól sem tartózkodott, hogy másságát is latba vesse az „eszmei” hódítás érdekében.
Alexa Károly
Magyar Hírlap
Az ellenzék rossz üzenete
Megértem én, hogy az ellenzék számára bosszantó a helyzet, szeretnének valahogyan kibontakozni, de rossz üzenet a saját esetleges választóik számára, hogy ennyire nem érdekli őket a kormány erőfeszítése, hogy megvédje a munkahelyeket és nagy adókönnyítéseket hajtson végre ezzel kapcsolatban, mégpedig olyan nehéz körülmények között, amelyek a nálunk tízszer gazdagabb országokat is próbára teszik. A pályakezdő, munkanélküli fiatalok és a nyugdíj előtt álló idősek sorsa nem nagyon érdekli a „szociálisan érzékeny” balliberálisokat, a legkevésbé pedig a miniszterelnök kérése, hogy együtt vitassák meg felelősen, mi legyen Magyarország álláspontja a nemzeti szuverenitást (még jobban) korlátozó brüsszeli elképzelésekkel kapcsolatban.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Élet az uniós csúcsok után
A hajdani osztrák–magyar államban a közös pénzügyminiszter csak a közös ügyek (honvédelem és külügy) pénzügyeit intézte. A két funkcióhoz a két állam nemzeti jövedelme arányában járult hozzá. Egy ilyen típusú együttműködésben ugyanezekre a funkciókra és a hagyományos kohéziós célokra kellene közös költségvetést kialakítani. A költségvetési unió azonban nem erről szól. Ez a közös pénzügyminisztérium beleszólhatna a nemzeti költségvetésekbe azok elkészítésekor is, azaz a teljes pénzügyi szuverenitás feláldozása a cél. Ilyen mélységben még az Egyesült Államokban sem nyúl bele a szövetségi állam a tagállamok ügyeibe. Az effajta centralizmusra a romokban heverő bankok további mentése miatt van szükség. Erről szól a bankunió és az uniós szintű bankfelügyelet. Hol marad akkor az eddig sokat ismételt szubszidiaritási elv?
Az elővágás már megtörtént. A bankmentő alapot ravasz módon eurómentő alapnak nevezték el. A választópolgár aggódik az eurója miatt, a bankokért azonban kevésbé fáj a feje. De fájt eddig és ezek után is a csúcsok főszereplőinek, és kiváltképp azoknak, akik őket mozgatják. A bankmentő alapba az államok költségvetése tehet pénzt, vagy vállalhat garanciákat.
Ezek fedezetére helyet kell szorítani a nemzeti költségvetésekben, de úgy, hogy az államok deficitje se növekedjen. Ezt a célt szolgálná az EU-szintű költségvetési unió, valamint a pénzügyminisztérium. Ők mondanák meg, hogy hazánkban mennyi jut oktatásra, egészségügyre, tömegközlekedésre abból, ami marad az eurómentő-bankmentő csomagba történő befizetések után. A nemzeti parlamentek munka nélkül maradnának, csak az utólagos bólogatás lenne a dolguk. Az uniós kassza és az IMF-fel szembeni tartozások befizetése mindig elsőbbséget élvezne.
Boros Imre
Magyar Hírlap
Orbán válaszolt a kongresszusnak
Az Egyesült Államokból támogatott antiszemita provokációk megszüntetését kérte a washingtoni kongresszus tagjaitól Orbán Viktor. A kormányfő ezt az Egyesült Államok kongresszusának ötven tagjához címzett válaszában írta, miután az amerikai képviselők levélben fordultak hozzá, létfontosságúnak nevezve, hogy a magyar vezetők szót emeljenek az antiszemitizmussal és a fanatizmus minden formájával szemben. A levelet Joseph Crowley kongresszusi képviselőnek címezte a miniszterelnök, aki köszönetet mond az amerikai képviselők megkereséséért.
„A legjobbkor tették ezt, ugyanis éppen a segítségüket szerettem volna kérni egy olyan ügyben, amelyben a kormányközi kapcsolatokon és nagykövetségen keresztül nem sikerült célt érnem” – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő kifejtette, hogy jelentős antiszemita támadások érik az általa vezetett politikai közösséget és személy szerint őt is.
„A szélsőséges erők zsidóbérencnek titulálnak bennünket” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy ezek az erők a legnagyobb támogatást az Egyesült Államokból kapják. „Az antiszemitizmus magyarországi központja egy olyan hírportál, amely föllépéseink elől az Egyesült Államokba menekült, s onnan végzi gyalázatos tevékenységét.
Ha ez a probléma megoldódna, az antiszemitizmus magyarországi erői jelentősen meggyengülnének. Kérem önöket, hassanak oda, hogy megszűnhessenek Magyarországon az Egyesült Államokból támogatott antiszemita provokációk. Miután az Egyesült Államok kormánya visszautasította kérésünket, önökhöz fordulok segítségért” – zárul Orbán Viktor válaszlevele.
Az Egyesült Államok kongresszusának ötven tagja június 21-én levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, kérve, hogy a magyar vezetők emeljenek szót az antiszemitizmus és a fanatizmus minden formájával szemben.
Magyar Hírlap