A magyar konyha ínyencségei – Sonkás tészta
A magyar konyha ínyencségei – Sonkás tészta
füstölt sonka (lehet csülök is) sovány részei
50 dkg száraztészta (fodros kocka)
15-20 dkg reszelt trappista sajt
A tésztát szokásos módon megfőzzük. Nem puhára, csak "ressre"! Amíg a tészta fő, ledaráljuk a sonkát.
A tésztát leszűrjük, a főzőedénybe visszatesszük, és összekeverjük a sonkamasszával és a tejföllel.
Egy olajjal kikent és a szemlemorzsával megszórt tepsibe beletesszük, szépen eligazítva - a tetejét megszórjuk a reszelt sajttal.
180-200 fokos sütőben addig sütjük, míg a sajt szépen rápirul. Evéshez tálalhatunk egy kis tejfölt is.
kattints a képekre - érdemes!
2023. June 22. 00:00
A magyar konyha ínyencségei – Esterházy csirkeragu
A magyar konyha ínyencségei – Esterházy csirkeragu
1 vöröshagyma, durvára szeletelve
20 dkg sárgarépa – kockázva
20 dkg petrezselyemgyökér – kockázva
1 nagyobb vöröshagyma – finomra aprítva
Előző este a húst ujjnyi csíkokra vágjuk, összeforgatjuk mustárral, borssal, vöröshagymával, babérral és öt evőkanál olajjal. Egy kisebb zárható dobozban egy éjszakát a hűtőben pácoljuk. (Az sem baj, ha két éjszakát pácolódik.)
Másnap eltávolítjuk belőle a hagymát, a babért, majd egy szélesebb teflon serpenyőt felforrósítunk, és a pácos-olajos húst benne jól átforgatjuk, majd fedő nélkül pároljuk.
Hozzáadjuk a kockára vágott zöldséget, a vöröshagymát, sózzuk, borsozzuk, majd együtt dinszteljük pár percig. Beledobjuk a babért, meglocsoljuk a borral, és kevés vízzel, lefedve takarékon puhára pároljuk.
A tejfölből és a lisztből kevés vízzel (attól függ, mennyi mártást szeretnénk) habarást készítünk, az ételt behabarjuk. Mustárral, pici cukorral és kevés citromlével kellemesen pikánsra ízesítjük.
Sokfajta köret illik hozzá: párolt rizs, különféle főtt tészták.
kattints a képekre - érdemes!
2023. June 20. 00:00
Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királynéjárás
Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királynéjárás
Eredetileg a Dunántúlra volt jellemző ez a szokás. Négy nagyobb lány (később több) körbe visz a faluban egy ötödiket, aki a legkisebb és a legszebb, minden udvaron megállnak, a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják őt fátyollal, énekelnek, közben körbejárják a királynét, a végén felemelik, és termékenységvarázsló mondókákat mondanak.
A mondókák végeztével a ház népétől ajándékokat kapnak. Ezt a dalt éneklik:
Elhozta az isten, piros pünkösd napját,
Mi is meghordozzuk, királyné asszonykát.
És a legkisebb leány énekli.
Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok, mégis az istennek dicséretet mondok.
Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok, szüleim kertjében, most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa, de ki nem nyilhatok, csak úgy illatozok.
2023. May 28. 00:00
Dsida Jenő Pünkösdi várakozás - részlet anyám
"A legáldottabb kéz a földön
A te két kezed, jó Anyám!
Mindenki áldja közeledben:
Hát én hogy is ne áldanám?!
Tudom megáldja Istenünk is,
Az örök Jóság s Szeretet! -
Némán, nagy, forró áhitattal,
Csókolom meg a kezedet!"
Pünkösdi várakozás - részlet
Dsida Jenő (1907-1938) - költő
2023. May 27. 00:00
Pünkösd - a Szentlélek eljövetelének ünnepe
Pünkösd - a Szentlélek eljövetelének ünnepe
A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.
A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
„ Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”
Apostolok cselekedetei - 2. fejezet - Károlyi-biblia
2023. May 27. 00:00
Pünkösdi népszokások - Törökbasázás, borzakirály, rabjárás, májusfa állítás
Pünkösdi népszokások - Törökbasázás, borzakirály, rabjárás, májusfa állítás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein volt jellemző pünkösdkor, hogy egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy ,,Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.
A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.
A pünkösdi ünnepkör egyik jeles hagyománya a májusfa állítása. A májusfát (májfa, hajnalfa, jakabfa, jakabág) bizonyos területeken pünkösd napján állítanak. Más helyeken viszont ilyenkor bontják le a május elején állított májusfát.
Játékokkal, versenyekkel tarkított része ez pünkösdi ünneplének: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait.
Patrióta Európa Mozgalom
2023. May 27. 00:00
Pünkösdi népszokások - Pünkösdölés
Más néven mimimamázásnak, mavagyon-járásnak is nevezik. Hasonló szokás, mint a pünkösdi királynéjárás, de ennek adománygyűjtő szerepe van.
Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző. A gyerekek (fiatalok) énekelve, táncolva végig járták a falut, és adományokat gyűjtöttek. Három jellegzetes típusa alakult ki:
1. Nincs megkülönböztetett szereplő. A lányok a fonóház elől indulnak el ünnepi viseletben, négyes sorban, kezükben pünkösdi rózsával énekelve körbejárni a falut.
2. A játék főszereplője a pünkösdi királyné, mellette megy még négy lány a királyné feje felé virágos kendőt tartva.
3. Egyes helyeken a menyasszony és a vőlegény voltak a főszereplők.
Pünkösdölő ének: Mi van ma, mi van ma Piros pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Andreás, bokrétás feleséges, jó táncos,
Jól megfogd, jól megfogd a lovad kantárját,
ne tipesse, ne tapossa a pünkösdi rózsát.
2023. May 27. 00:00
Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királyválasztás
Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás
A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:
A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink.
Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen (vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában.
A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”
A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.
Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.
A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.
2023. May 27. 00:00
Reviczky Gyula: Pünkösd ünnepére
Reviczky Gyula: Pünkösd ünnepére
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!
fotón: Ismeretlen festő (1510) - A szentlélek eljövetele - Oltárkép - Pünkösd - Csíkszereda - Székelyföld - Erdély
2023. May 27. 00:00
20 év után ismét magyar kézben a kabai cukorgyár!
20 év után ismét magyar kézben a kabai cukorgyár!
Az elvtársak lényegében a magyar piacot szolgáltatták ki ilyen módon külföldi érdekeltségeknek.
Ezeknek a gyáraknak a szétrablása miatt hány ember került utcára?!
A mintegy tízezer cukorrépa termelésben érdekelt gazdáról nem is beszélve.
Szinte ingyen kaparinthatták meg az összes cukorgyárunkat a profithiénák.
A gépeket meg kellett semmisíteni, az épületeket lebontani!
Nehogy valaki ott még cukrot akarjon gyártani!
"Beszántották és sóval beszórták", hogy még fű sem nőjön a helyükön..
Volt is aztán cukorhiány, meg kvóta, tán 2 kilót vehettél havonta..
Aztán 3x-os áron hirtelen lett cukor...
kép: cukorgyár kaba privatizáció
2023. April 06. 00:00