Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik, beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe.
Tolnai Vilmos (Pozsony, 1870 – Sopron, 1937) - nyelvész, irodalomtörténész
Mondáink, népmeséink egyik leggyakoribb szereplője, jelképrendszerünk ősi eleme a turulmadár. Nehezen érthető korunk „liberálisainak” azon igyekezete, hogy e közös, nemzeti szimbólumunkat a tiltott, önkényuralmi jelképek közé sorolják.
Hiszen a turul épp a szabadság jelképe is. A turul a sólyommadárnak a régi megnevezése, és vita tárgya még ma is, hogy az ázsiai (altáji) havasi sólyom, vagy a nálunk hála Istennek még honos, gyors-röptű, szilaj kerecsensólyom volt-e őseink vadászmadara. Egy biztos emlékezetünkben mítoszainkban ma is él.
"Ha eldobjátok magatoktól ezt az örökséget, ha magyarságotokból kivetkőztök, akkor senkik se lesztek. Csupán egy halom szemét, amit ide-oda sodor a szél,míg végül elmerültök a semmiben."
Még ki nem adott kézirat - részlet
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
"Nekünk magyaroknak valóságos nemzeti betegségünk a sok beszéd, melynek csak egy ellenszere van: a tett." Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, miniszter
Szolnokon, Bécsben és Münchenben tanult, 1878-ban visszatért Szolnokra. A hangulatos, finom tájképek mestere volt. Élt Párizsban és Münchenben is, de legszívesebben bodajki otthonában tartózkodott. Korai műveit részletező előadásmód jellemzi. Stílusa később oldottabbá vált. Az Országház étterme számára öt nagyméretű tájképfalfestményt készített. 1905-ben gyűjteményes kiállítási volt a Műcsarnokban. Számos művét (Faluvége, Országút este, Bodajki Kálvária stb.) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. kattints a képekre - érdemes!
Erről van mémünk
Az irány: ráébreszteni a világot arra, hogy mi történt velünk, és ráébreszteni a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk van." Wass Albert (1908-1998) - író és költő
A hit a remélt dolgok bizonyosságként való megélése.
Pál apostol