II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) egy másik imája

II. Rákóczi Ferenc fejedelem imája

Tekintsd, uram, néped sóhaját,

hallgasd meg a szegények,

özvegyek és árvák

hozzád felsíró jajkiáltásait!

Tekints az engesztelésre kész ártatlanokra,

és ne feledkezzél meg

irgalmasságod cselekedeteiről,

melyekkel hajdan oly kegyesen

elárasztottad szolgaságban sínylődő

választott népedet…

Vezéreld cselekedeteinket,

erősítsd karunkat,

hogy egyesült erővel szolgálhassunk

akaratodnak…

Add, hogy rendelkezésed útjáról

le ne térjünk,

hanem igazságtételeid őreivé lévén,

utunk nyugalomban

és békességben vezessen tehozzád!

2021. June 05. 00:00

Egyéb , Haza és haladás , Töhötöm postája

Patay László (1932-2002) képeiből

Munkácsy Mihály-díjas festőművész, egyetemi tanár.

Középiskolai tanulmányait a győri Bencés Gimnáziumban végezte el 1942–1950 között. 1950–1956 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola freskó szakára járt

Barcsay Jenő, Fónyi Géza és Szőnyi István osztályába. 1944-ben Örsújfalura költözött szüleivel.

1953-tól állította ki műveit. 1970-től 20 évig a Képzőművészeti Főiskola tanára, tanszékvezetője volt; anatómiát és térábrázolást oktatott.

1992-ben nyugdíjba vonult. 1996-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. 1994-ben az Európai Akadémia tagja lett.

2021. May 12. 00:00

A Magyar konyha ínyencségei – Vasi pecsenye

Hozzávalók:

1 kg sertéscomb vagy -karaj - szeletben

só

bors

fokhagyma

olaj

őrölt fűszerpaprika

liszt

3 tojás

Elkészítés:

A húst kicsit kiklopfoljuk. Fűszerezzük sóval, borssal, zúzott fokhagymával, finom olíva olajjal gyengén meglocsoljuk. Fél napra a hűtőbe tesszük.

Sütés előtt az őrölt paprikát a liszttel összekeverjük, és beleforgatjuk a hússzeleteket, majd a tojásba a mártjuk, és még egyszer a paprikás lisztbe forgatjuk.

Forró olajban kisütjük.

Párolt rizzsel, párolt zöldségekkel, vagy krumplival tálaljuk.

kattints a képekre - érdemes!

2021. May 03. 00:00

A magyar konyha ínyencségei

Jönnek a boldog szép napok - Nagy Feró és Bagi Iván

A régi sláger újratöltve a járványtól való szabadulásunk hajnalán

https://www.youtube.com/watch?v=EbUcqbS5Usk

C:\Users\user\Pictures\Jönnek a boldog szép napok - Nagy Feró és Bagi Iván.png

2021. April 25. 00:00

Videó

Balla Béla (1882-1965) festőművész képeiből

A nagybányai szabadiskolában 1904-1905-ben tanult. Ferenczy Károly festőművészt vallotta mesterének. Ezután Münchenben folytatta tanulmányait, s Olaszországban (Firenzében, Rómában) járt tanulmányúton.

1927-től kezdve 1942-ig felváltva Aradon és Nagybányán működött. Az 1937-ben megalakult Nagybányai Művészek Egyesületének választmányi tagjává, majd az 1941-ben újra megalakult Nagybányai Festők Társaságának törzstagjává választották.

Élete utolsó éveit Nagybányán töltötte, tagja volt az itteni művésztelep maradványainak. Impresszionista kezdetek után a dekoratív irányzatok felé tájékozódva tájképeket, csendéleteket, figurális kompozíciókat festett.

Festett hagyományos naturalista és impresszionista tájképeket, megérintette a szecesszió, de hatott rá Matisse művészete is.

Rajongott a modern francia művészetért, a kolónián pedig Ziffer Sándor festészetét tartotta példaadónak.

kattints a képekre - érdemes!

2021. April 18. 00:00

Egyéb ,

Czóbel Béla (1883 - 1976) festőművész képeiből

Czóbel Béla (1883 - 1976) festőművész képeiből - I. album

Kossuth-díjas, érdemes művész , kiváló művész , az École de Paris jelentős magyar képviselője.

Tanulmányait a nagybányai szabadiskolában kezdte 1902 nyarán Iványi Grünwald Béla tanítványaként, és a következő években többször visszatért ide. Az 1902-03-as tanévben a müncheni akadémián tanult.

1903-ban a párizsi Julian Akadémiára iratkozott be. 1903-ban a Nemzeti Szalon őszi tárlatán és Párizsban a Champs-de-Mars-i szalon kiállításán szerepelt.

Első munkái plein air tanulmányok , a szecesszió hatását mutatják. Párizsban barátságot kötött Picassóval, Braque-kal, Dunoyer de Segonzac-kal és a fauves-ok csoportjához tartozó több festővel. 1905 őszén és a további években a Salon d'Automne-ban, a fauves-ok termében állította ki kompozícióit.

Ezekkel a képekkel a nagybányai művésztelepen, a "neósok" vezéregyénisége lett. Egyformán részt vett a párizsi és a magyar művészeti életben. Első gyűjteményes kiállítását 1907-ben Párizsban, a Galerie Berthe Weilben rendezte meg.

Részt vett a Magyar Impresszionisták és Neoimpresszionisták Köre (MIÉNK) megalakításában, a Műhely kiállításain, tagja volt a Nyolcaknak, bár kiállításaikon nem szerepelt. Az I. világháború idején műveinek nagy része megsemmisült. 1914-1919 között Hollandiában, Bergben élt. Amszterdamban részt vett a Hollandische Kunstenaarskring kiállításain. 1919-1925 között Berlinben tartózkodott, tagja lett a berlini Freie Sezessionnak.

Első budapesti gyűjteményes kiállítását 1924-ben rendezte meg a Belvedere szalonban. Alapító tagja volt a KUT-nak, a Nemzeti Szalonban rendezett szinte valamennyi kiállításukon szerepelt.

1925-ben Berlinből Párizsba költözött. A párizsi Galerie Bing 1927-ben reprezentatív kiállításon mutatta be a fauve-ok 1904-1908 közötti tevékenységét, ahol Festők a fák alatt c. képével szerepelt.

A harmincas évek elejére kialakult, és a továbbiakban lényegében nem változott sajátos festői világa, amely mindvégig megőrizte természetszerűségét. 1971-ben a Műcsarnokban nyílt reprezentatív, retrospektív kiállítása műveiből.

1975-ben műveinek bemutatására Szentendrén múzeum nyílt. A rendkívül gazdag életmű jelentős darabjai magyar és külföldi magángyűjteményekben vannak.

2021. April 06. 00:00

Izsó Miklós (1831-1875) - Csokonai Vitéz Mihály szobra - Debrecen - Alföld

A 19. századi magyarországi emlékműszobrászat legjelentősebb alkotásai közé tartozik a debreceni Csokonai-emlékszobor.

1861-ben a helyi kereskedők, katonák, színészek, tanárok által megalakított, az irodalmi műveltséggel rendelkező, jómódú kereskedő, Csanak József által vezetett debreceni Emlékkert Társulattól kapta a megbízást.

A Nagytemplom és a Református Kollégium közötti térben egy olyan szobor-panteont akartak létrehozni, amely Debrecen nevezetes szülötteinek állít emléket – elsőként Csokonai Vitéz Mihálynak.

Bár az 1871-ben felállított Csokonai-szobrot Izsó Miklós fejezte be, a megvalósult emlékmű némileg eltér a terrakotta modelltől.

A megrendelők szerint túlságosan csenevésznek hatott Csokonai alakja (a valóságban olyan is volt), ezért a nagyításnál 'vastagítottak' az alakon. Ezt a 'vastagítást' a Müncheni Királyi Bronzöntödében hajtották végre.

Az alkotást 1871. október 11-én avatták fel ünnepélyes keretek között.

A terrakotta kismintát a Református Kollégiumban őrzik, de van még egy a Déri Múzeum egyik lépcső feljárójánál, és újabban Karcagon is áll egy másolat belőle; kútszoborként a Csokonai Könyvtár előtt.

A szobor már nem az eredeti helyén áll, a tér rendezése során a villamossínek megváltozásával a szobrot is arrébb tették, 1977-78-ban.

2012 nyara: örvendetes hír: a kismintát mindenki számára láthatóvá tette a református kollégium. A második emeleten kialakított Csokonai emlékszobában helyezték el.

fotó és szöveg: Kotricz Tünde

2021. April 05. 00:00

Gyulai Líviusz (1937-2021) grafikáiból - I. album

Szerelemgyermekként született 1937. december 2-án Baróton, Erdély sajátos hangulatú kistáján.

Édesanyja nevelte, azonban 1944-ben a román megszállás ellen menekülnie kellet Magyarországra, gyermekét közeli rokonokra hagyta. 1946-ban végre követhette édesanyját Sopronba. Először állandó látogatója, aztán segítője lett a helyi könyvtárnak. Itt ismerkedett meg Gustav Doré metszeteivel, Verne-illusztrációkkal.

Nemsokára az Ágoston Ernő vezette Képzőművészeti körében kezd el rendszeresen rajzolni. 1952-ben a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban folytatja tanulmányait. 1956-ban felvételt nyer a Képzőművészeti Főiskolára, ahol részt vesz a grafikai műhelyének újraépítésében, a litográf műhely helyreállításában. A Főiskolai évek alatt jó barátságot köt Bernáth Auréllel. 1962-ben diplomázik a Főiskola grafika szakán, ahol Kmetty János volt a mestere.

Gyulai Líviusz ironikus hangvételű ábrázolásain keresztül, humort lopva a képekbe, letűnt korok mesélőjeként tűnik fel.

Látványos, aprólékos rajzú grafikái, amelyekben jól megfér egymás mellett a középkori fametszetek stílusa és a modern montázstechnika is, önálló fantáziavilágot teremtenek és tárnak a néző szemei elé.

A régi képeslapokra és századfordulós litográfiákra emlékeztető nyomatokon, egyszerű emberi és állati karaktereket csempész egy-egy történelmi múltú helyszínre.

Más képeken fantáziadús karneváli hangulat, olasz rokokó és angol úri társaság, 19. századi kosztümök és szórakozási formák, életöröm és irónia jelenik meg. A pikáns, olykor kissé frivol irodalmi illusztrációkon a megöregedett csábítók, a női kegyek hódolói megmosolyogtató együttérzést váltanak ki, emberi esendőségükre irányítva a figyelmet.

Máskor az alakok jól ismert irodalmi szereplők vagy mindennapi mesehősök a maguk feladatával és sorsukkal. A képekben egyszerre van nosztalgikus hangulat és groteszkség.

Egy mintának gondolt miliő a maga kis tökéletlenségeivel. Tisztelgése és egy kicsit kifigurázása is egy kornak és életérzésnek, de egyúttal érezhetően valamifajta romantikus vággyal azok után, ráeszmélve saját korunkra és kizökkenve kicsit abból.

2021. March 29. 00:00

A Magyar konyha ínyencségei – Libamáj zsírjában sütve

Hozzávalók:

80 dkg libamáj

1,6 kg libaháj

10 dkg vöröshagyma

5 dkg fokhagyma

3 szem szegfűszeg

15 szem fekete bors

tej

só

Elkészítés:

A sütés előtt pár órával libamájat beáztatjuk a tejbe, amibe 2-3 gerezd foghagymát teszünk összezúzva. Egy edény aljára libahájat terítünk, erre ráfektetjük a lecsepegtetett májat.

Beletesszük a megtisztított és félbevágott vöröshagymát, 3 gerezd fokhagymát és a fűszereket. Betakarjuk a maradék libahájjal és felöntjük a húslevessel.

Lefedve, lassan gyöngyöző tűzön a máj nagyságától függően 20-40 percig nagyon lassan forraljuk.

Ekkor a májat kivesszük, és a főzőlevünket - fedő nélkül, forró tűzön - addig forraljuk, míg minden lé el nem párolog, és a háj zsírjára sül.

Ezután a zsírt szűrőn keresztül leszűrjük. (Vigyázat! A forró zsír miatt műanyag szűrő nem használható!) Egy szép tál aljára néhány merőkanál libazsírt öntünk, és hideg helyen megdermesztjük.

Ráhelyezzük a közben kihűlt libamájat, és óvatosan ráöntjük a többi libazsírt. Újra megdermesztjük.

Friss házi kenyérrel, lila hagymával, paradicsommal és paprikával kínáljuk.

kattints a képekre - érdemes!

2021. March 25. 00:00

A magyar konyha ínyencségei

Tölgyessy Artúr (1853-1920) festményeiből

Középfokú tanulmányokat Szegeden és Budapesten folytatott, Szegeden egy címerfestőnél inaskodott a tanulás helyett,

Pesten a Szépművészeti Múzeumba járt másolni a klasszikusok festményeit, a bécsi múzeumokban is szorgalmasan másolt.

Felsőfokú képzőművészeti tanulmányait Bécsben és Münchenben végezte. Wagner Sándor volt a mestere.

Budapesten telepedett le, közben ellátogatott Belgiumba, Olaszországba és Párizsba, több évig Münchenben alkotott. Budapesten festette hangulati elemekre épített, kiváló megfigyelő- és összefoglaló készségről tanúskodó alföldi és balatoni tájképeit.

1875-től nyaranként a Szolnoki Művésztelepen gyűjtött tapasztalatokat, készített vázlatokat képeihez, később a Balaton mellett.

Bécsben, Párizsban, Münchenben, majd a Nemzeti Szalonban, mindenütt sikerei voltak. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, de munkáinak nagy többsége magántulajdonba került.

2021. March 19. 00:00