Egy ember soha nem magányos
"Egy ember soha nem magányos, ha érdekli egy másik ember sorsa. Segíteni mindig lehet, mindig lehet egy kicsivel többet adni."
Szepes Mária (1908-2007) - író, költő, színész, forgatókönyvíró
Magyar közmondások, szólások
"Keserű a tűrés, de édes a gyümölcse"
Magyarázat: bármennyire nehéz is türelmesnek, kitartónak lenni, célunk elérése gazdagon kárpótol nehézségeinkért.
Munkácsy Mihály (1844-1900) - Pásztorleány az erdőben
Szenzáció!
Méltán világhírű festőművészünk egyik legjelentősebb képe került elő a közelmúltban, s ismerhette meg azt újra, a világ művészeteket kedvelő közvéleménye
Munkácsy Mihály (1844-1900) - Pásztorleány az erdőben
Székelyföld támogatja Skóciát!
Minden kisebbségben élő európai nemzet, vagy nemzetcsoport számára rendkívül fontos esemény a szeptember 18-i skóciai választás.
Nekünk, magyaroknak is nemzetstratégiai érdekünk, hogy a skótok választás útján elnyerhessék szabadságukat, és a jövőben önállóan kormányozhassák saját életüket!
Ezért osszuk meg - adjuk tovább az anyagot!
Székelyföld támogatja Skóciát!
Igen, nekünk kell például határozott nemet mondanunk az újabb világháború kirobbantásában érdekelt világhatalmi csoportok terveire, politikájára!
"Hiszem, hogy világunkat nem a nagyok, az uralkodók formálják, mentik meg, hanem az egyszerű emberek, akik a maguk névtelen hősiességével bizonyítják, hogy az ember minden bűne ellenére hordozza istengyermekségének csodálatos vonásait"
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Moszkva semleges Ukrajnát szeretne
Ukrajna semlegessége „alapvető kérdés” Moszkva számára, az ennek megváltoztatására irányuló erőfeszítések mögött pedig az Egyesült Államok áll, amelynek az a célja, hogy éket verjen Oroszország és Európa közé – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Lavrov az Ukrajna semleges státusának megváltoztatását előirányzó törvénytervezetről szólva úgy fogalmazott, hogy az el nem kötelezettség képviseli legjobban „az ukrán nép, a környező országok és az európai biztonság” érdekeit.
A kérdéses törvénytervezetet – amely a semlegesség feladása mellett az ukrán NATO-csatlakozás felújítását tartalmazza – a múlt hónapban nyújtotta be Arszenyij Jacenyuk kormánya. A miniszterelnök az utóbbi időben gyakran hangoztatta, hogy Ukrajna biztonsága csak a NATO-hoz való csatlakozás által biztosítható az „orosz agresszióval” szemben, bár az atlanti szövetség szeptember eleji csúcsértekezletén elzárkózott az ukrán csatlakozás lehetőségétől.
„Számunkra (a semlegesség) alapvető kérdés. (Jacenyuk) nem saját állama érdekeit képviseli, hanem azokét, akik viszályt akarnak szítani az ukrán és az orosz nép között, és éket akarnak verni Oroszország és Európa közé. Ez elsősorban Washington, az Egyesült Államok nem is titkolja ezt” – mondta az orosz diplomácia vezetője egy tévéinterjúban.
Elemzők már hosszú ideje hangoztatják, hogy az ukrán válsággal kapcsolatos orosz magatartást elsősorban az motiválja, hogy Moszkva nem hajlandó a NATO „befolyási övezetébe” engedni Ukrajnát.
Lavrov az interjúban visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy Moszkva ütközőzónát vagy orosz befolyás alatt álló szakadár államot akar létrehozni Kelet-Ukrajnában. „Ez butaság, ami (...) csak a közvéleményt becsapni akaró lázas agy szellemi terméke lehet” – mondta.
MTI
Ferenc pápa üzent a globális pénzhatalomnak és politikai kiszolgálóiknak - az emberiség semmit nem tanult az első és a második világháború kudarcából, és jelenleg a harmadik világháborút éli meg
Érdekek, geopolitikai tervek, pénz- és hataloméhség, valamint a fegyverkereskedelem a felelős a háborúk okozta pusztításért – hangoztatta Ferenc pápa Észak-Olaszországban, az Isonzóhoz és Doberdóhoz közeli Fogliano Redipuglia katonai temetőjében mondott homíliájában, amelyben az első világháború és a mai világ konfliktusainak borzalmairól beszélt. A háború őrültség, a háborúk kirobbantói bánják meg bűneiket! – fogalmazott a pápa.
„A háború őrültség, mindent elpusztít és tönkretesz. Pusztító terveivel gyarapszik és maga a pusztítás táplálja. A háború senkit sem kímél” – hangoztatta Ferenc pápa a világ összes háborújának áldozataiért és a békéért bemutatott szentmisén. Az egyházfő szerint az emberiség semmit nem tanult az első és a második világháború kudarcából, és jelenleg „darabokban ugyan”, de a harmadik világháborút éli meg.
A most száz éve kitört első világháború legnagyobb olaszországi, több mint százezer, többségében ismeretlen katona temetőjében felállított oltárnál Ferenc pápa kijelentette: mindazoknak, akik itt fekszenek, terveik és álmaik voltak, életüket az törte ketté, hogy az emberiséget akkor sem érdekelte, mi történik testvéreivel.
A háborút a kapzsiság, az intolerancia, a hatalomvágy robbantja ki, az ezeket igazoló ideológiával a háttérben, de a felelősség azt a magatartást is terheli, amely azt mondatja velünk, „mit érdekel engem, mit érdekel a testvérem sorsa, miért én törődjek vele?” – hangoztatta az egyházfő. Hozzátette: a mostani újságok főcíme is az lehetne, hogy mit érdekelnek bennünket a mai háborúk. Egyedül a másikkal törődés segíthet a konfliktusokkal szemben, aki azt mondja, hogy ez őt nem érdekli, magát ítéli el – fogalmazott a pápa.
Beszédének egy részét az egyházfő azok ellen intézte, akik a háborúval üzletelnek, borzalmakat terveznek, konfliktusokat szerveznek. „Térjenek meg! Érezzenek fájdalmat, bánják meg bűneiket, kérjenek bocsánatot és sírjanak!
Szívük korrupt és nem képes többé sírni! (…) Megtérésre van szükség. Az emberiségnek arra van szüksége, hogy sírjon és most itt a sírás ideje!” – idézte fel a háborút elítélő, a száz évvel ezelőtti egyházfő, XV. Benedek szavait - „felesleges mészárlásnak” nevezve a háborúkat Ferenc pápa.
Ők a budapesti közlekedés legpofátlanabb résztvevői
Nem ismernek se Istent, se embert. Se piros lámpát, se zebrát, se gyalogjárdát. Egyaránt veszélyesek a gyalogosokra és az autósokra nézve. Meg önmagukra is, de nincsenek tudatukban, hogy ön- és közveszélyesek.
Ők a kerékpárosok.
Tisztelet a kivételnek, de a bringások jó része elképesztően pofátlanul közlekedik.
Vélhetően sokakat magamra haragítok most. Sokáig vissza is fogtam magam, mert végül is minek velük foglalkozni. Amikor azonban a minap az egyik nagy, forgalmas kereszteződésben a várakozó kocsisor mellől három kerékpáros is simán átment a piroson, önkényesen jelenségnek minősítettem a drótszamarasok bravúrjait.
Tisztában vagyok azzal, hogy Budapesten nincs elegendő kerékpárút, néhol pedig a kijelölése sem szerencsés. Nem értem viszont, hogy ahol van, ott miért kell a járdán tekerni. Például a bámulatosan széles Stefánia út egyik oldalán ott a kijelölt bringasztráda, de csak a kerékpárosok fele használja, a többiek a másik oldalon robognak a gyalogosok között cikázva, illetve a kapukon át kihajtó autók lökhárítói elől el-elrebbenve. És még nekik áll feljebb. És ennél van rosszabb is, mert a kényelmes kerékpárút és a széles járda mellett naponta látni bringásokat, akik az autók mellett tekernek. Önök értik ezt?
Hasonló módon érthetetlen számomra az a kockázat, amelyet egy huszonéves srác vállalt fel, amikor a rendkívül forgalmas Rottenbiller utcában – csúcsforgalomban – úgy ment kerékpáron, hogy közben egy óriási kerekes bőröndöt húzott maga mellett az aszfalton. Bár a legtöbbet ő kockáztatja, elvégre a saját testi épségéről van szó, mégsem csak az ő problémája lesz, ha történik valami. Egy autós életét is tönkreteheti…
A gyalogátkelőknél kialakult bringás szokások egyenesen vérlázítóak. Mint a sólymok, úgy csapnak le a zebrára, láthatatlanul, teljes vadászsebességgel, mintha a sors kihívásával direkt provokálni szeretnék az autósokat. Azért, mert ők is pontosan tudják, hogy ez tilos. Hogy miért tilos? Azért, mert az autós nem tud figyelni rájuk. Hát hogyan tehetné, amikor azt a távolságot, ahonnan egy kerékpáros be tud robbanni, nem láthatja be. Lehetetlen. Meg azért is provokáció, mert itt élvezettel felmutathatják a középső ujjukat az autósoknak, mert a maguk által kiváltott konfliktus teljes bizonyossággal érkezik.
Mindennek a teteje az a szituáció volt a Bosnyák téri kettős kereszteződésben, amit eleddig csak autósoktól láttam. Gyalogos készülődött a zebránál az átkelésre. Lassítottam és megálltam a belső sávban, mert nem csak a KRESZ, az emberi jó érzés is ezt kívánja. Néha megesett, hogy a másik sávon „öntudatos” autós társam a forgalomban a sebességet sem csökkentve húzott el mellettem és az életveszélyes átkelési manővert már megkezdő gyalogos előtt. De hogy ezt egy bringás tegye… Igen, ez is bekövetkezett. Egy szuper bringán, szuper felszerelésben tekerő, mackós kinézetű – óriási feneke fölött lógott a háj mindenfelé – férfi süvített el, majdnem elütötte szegény nénit. Szerencsére csak a szaga csaphatta meg.
És mindehhez most már fogyaszthatnak alkoholt, a helyszínen kell elbírálni, hogy kerékpározásra alkalmas állapotban van-e a derék delikvens. A zéró toleranciás közegből kiemelkedve.
Nekem az az érzésem, hogy a kerékpárosok egy része nemhogy egy jó kupicával felhajt reggelente, hanem egyenesen vért iszik, mielőtt beszáll a szorítóba, és megkezdi napi – általa vélt – küzdelmét a forgalomban.
A helyzet megoldására két lehetőséget látok. Az egyik szerint tisztelettel kérném az illetékeseket, hogy minél gyorsabban építsenek minél több és minél jobban elhatárolt kerékpárutat. Földön, levegőben, elkerítve, bárhogyan. Ezzel talán sikerül valamelyest csökkenteni a forgalomra gyakorolt hatásukat. A másik, hogy a KRESZ-ben súlyosbítani kellene a kerékpáros kihágásokat, a rendőröknek pedig nem kellene a másik irányba fordítani a fejüket egy-egy „csíny” láttán.
Arra nem számítok, hogy a bringások arroganciája magától csökken.
naivblog
A legfontosabb stratégiai cél: a születések számának növelése – a nemzet fogyásának megállítása, majd gyarapítása
Térségünk államai közül hazánk támogatja adókedvezménnyel a legnagyobb mértékben a gyermeket nevelő, legálisan dolgozó szülőket – mondta Varga Mihály miniszter. A nemzetgazdasági tárca vezetője közölte: a nyolcszázmilliárd forintot is megközelítheti az az összeg, amelyet Magyarország kedvezmény formájában négy év alatt a családoknál hagy.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Antall József-szárny az Európai Parlament épületegyüttesében - Brüsszel - Belgium
Magyarország első szabadon választott miniszterelnökének , Antall Józsefnek (1932-1993) a nevét kapta az Európai Parlament brüsszeli székháza új épületének egyik szárnya.
Antallról, aki fiatalon részt vett az 1956-os forradalomban, és jelentős szerepet vállalt az 1989-90-es rendszerváltoztatás előkészítésében is, határainkon túl is elismeréssel nyilatkoztak a politikusok, közéleti személyisége.
Jelentős szerepe volt a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásában, a szovjet csapatok 1991-es kivonásában. Miniszterelnöksége alatt tette meg az ország az első lépéseket a NATO- és az EU-tagság irányába.
Munkássága előtt tisztelegve döntött úgy az Európai Parlament elnöksége, hogy az EP egyik új épületét (korábbi D5-öt) Antall Józsefről nevezi el.
Egy másik szárny, (a D4) az NSZK volt egykori kancellárja, Willy Brandt nevét kapta, a két épületrészt az EP fő tömbjével összekötő üvegfolyosó pedig az egyesülő Európa egyik megalapozója, Konrad Adenauer volt német kancellár nevét viseli.