Varga Péter Dénes: A székelyek eredetéről - Magyarok, akik már Árpád előtt itt lehettek a Kárpát-medencében
Számos legenda kering arról, hogy honnan is származnak a székelyek. Nézzük, mit is ír erről Anonymus a Gesta Hungarorumban.
"Árpád vezér és nemesei sereget küldtek Mén Marót bihari vezér ellen. Ennek a hadseregnek Ősbő meg Velek lettek a kapitányai és vezetői. Ezek a szigetről nekiindulva […] a Kórógy vize mellett ütöttek tábort. Ott a székelyek, akik előbb Attila király népe voltak, Ősbőnek hírét hallva, békés szándékkal elébe jöttek, s önként kezesül adták fiaikat különféle ajándékokkal. Sőt, Ősbő serege előtt első hadrendként indultak Mén-Marót ellen harcba."
A hun-magyar krónika pedig a következőket írja:
"Maradt a hunokból még háromezer férfiú, ezek futással menekedtek meg Krimhilda csatájából, s elhatározták, hogy Csiglamezején szedelőzködnek össze. Féltek a nyugati nemzetektől, hogy hirtelen rajtuk támadnak, bementek hát Erdélybe, s nem hívták magukat magyaroknak, hanem más névvel székelyeknek.
A székelyek tehát a hunok maradékai, akik a többi magyarok visszatéréséig az említett mezőn tartózkodtak. Mikor tehát megtudták, hogy az említett magyarok visszatérnek Pannóniába, elébük siettek Ruténiába és együtt hódították meg Pannónia földjét. Ennek elfoglalása után részt kaptak belőle…"
Ne feledjük azonban, hogy Anonymus Gestáját mintegy háromszáz esztendő választotta el a honfoglalástól, a hun-magyar krónika pedig nyolcszáz évvel Attila után keletkezett. Az első hiteles adat a székelyekről a 12. századból való. Eszerint a székelyek és a besenyők a magyar sereg előtt harcoltak az ország nyugati határszélein.
Az egyik ütközet az Olsava mellett, a másik a Lajta mellett zajlott le. Tehát székelyek laktak a Morva folyó mellett, Sasvár körül, ahol később a sasvári ispánság terült el, valamint Moson megyében, ahol Árpád-kori oklevelek szólnak a székely telepekről. De ha megvizsgáljuk az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzát, azt tapasztaljuk, hogy az országhatár szélén majd mindenütt találhatók székely telepek.
Erdélyben, a mai lakóhelyükön a 13. század óta említik őket. Az udvarhelyi, valamint a Marosvásárhely körüli székelyeket telegdi székely néven említik a középkorban. Valószínű, hogy az ő korábbi lakóhelyük a Bihar megyei Telegd környéke volt. Elképzelhető tehát, hogy a székelyek határvédő feladattal az ország szélein telepedtek meg. Mindazonáltal abban a kérdésben, hogy a székelyek vajon itt éltek-e már a honfoglalás előtt, nagyon eltérő a történészek véleménye.
Az semmiképpen nem valószínű, hogy hun eredetűek lennének, hiszen a hun birodalom rengeteg népet foglalt magába, és a hunok csak a vezetői réteget adták. Sokkal valószínűbb, hogy az avarok közé került ez a néprész, és itt élt a honfoglalás koráig. Kérdéses, hogy a magyarok miért nevezték őket székelyeknek, s miért nem azzal az összefoglaló névvel illették őket, amivel az avar birodalom népeit. A magyarok nyelvében ugyanis várkony volt az avarok neve.
Számos jel utal arra, hogy ugyanakkor valamely, a magyarokkal kapcsolatba került török néprész lehetett az ősük. Győrffy György feltételezése szerint a Volga mellékén élő eszkil bolgárokkal lehetnek rokonságban, illetve közülük váltak ki.
Az is elképzelhető, hogy a honfoglalást megelőzően ők vonultak be először a Kárpát-medencébe, mintegy előőrsként, és őket követték a magyarok, amikor a második besenyő támadás arra kényszerítette a hét magyar törzset, hogy bemeneküljön Erdélybe, illetve Magyarország keleti felébe. Ebben az esetben a magyarok valóban itt találták már őket. Forrásunk mindenesetre sajnos nagyon kevés a székelység eredetét illetően, leginkább csak a hagyományra hagyatkozhatunk.
mno
Szerető Szabolcs: Tóbiás
Olyat sokszor láttunk már, hogy egy kis párt nagyra nő, azután vagy stabilizálja a helyzetét, vagy visszasüllyed a kispárti létbe, hogy végül megsemmisüljön. Ha egy nagy politikai erő elveszíti a váltópárt státusát, akkor a lejtőn nincs megállás. Egyirányú út ez, amit a rendszerváltozás óta végigjárt az MDF és az SZDSZ, s amelyre az MSZP is rálépett egy ideje.
Ami azért is különös, mert 2006-ban, amikor kormányzó pártként először tudtak újrázni, egy röpke pillanatra felvillant a lehetősége – felrémlett a veszélye –, hogy a szocialisták tartósan a magyar politika domináns erejévé válnak. Mondhatni ők alkotják a centrális erőteret. Mint tudjuk, a dolgok másként alakultak.
Ebben a keretben érdemes értékelnünk, értelmeznünk azt az eseményt, hogy az MSZP szombati rendkívüli tisztújító kongresszusa Tóbiás Józsefet választotta meg a párt elnökének. Innen nézve világosan látszik, hogy az ellenjelölt hiánya nem az új elnök képességeinek, a belé vetett reménynek, hanem az MSZP – illetve azon politikai tábor, amelyet hagyományosan magyar baloldalnak nevezünk – nyomorúságos állapotának a jele.
Nagy pártok is szenvedhetnek vereséget, de az nem mindig jár együtt a választói bázis, az identitás megroppanásával. Jó példa erre az MSZP 1998-as vagy a Fidesz 2002-es és 2006-os kudarca. De ami a szocialistákkal 2010-ben, majd ezen a tavaszon történt, az kiábrándító, kudarcos jövőt vetít előre.
Az európai parlamenti választások nyomán olyan kihívással kell például szembesülniük, amilyennel igazából 1990-ben sem: megkérdőjeleződött vezető szerepük a baloldalon. Közben a párt bázisa megállíthatatlanul öregszik, a fiatalok minden felmérés szerint leírták az MSZP-t. Tóbiás Józsefnek kellene tehát most szembeszegülnie a politikai életciklusok vastörvényével, neki kellene helyretolnia a baloldalról nézve kizökkent időt.
El kell ismerni, a probléma lényegét ragadta üstökön a kongresszus több szónoka. Az MSZP és a baloldal Szeged falai közé zárt örök reménysége, Botka László pontosan fogalmazott: nem csak a választásokat, egy kicsit önmagukat is elveszítették a szocialisták.
Mesterházy Attilából – aki befolyását a lemondása ellenére is megőrizte, elég, ha arra gondolunk, hogy a parlamenti frakciót lényegében az ő káderei alkotják – a kollektív túlélési ösztön csalogatta ki a mondatot, hogy az MSZP az egyetlen baloldali erő. Tóbiás József is a baloldali önazonosságáról beszélt, s ennek jegyében utasította el a szivárványkoalíciót, a szélkakas politikát és a követhetetlen ötletparádét, neve említése nélkül ütve egyet Gyurcsány Ferencen.
Világos az üzenetük a kongresszus személyi döntéseinek is: Kovács László leszavazott alelnöksége, az úgynevezett Deák-kör híveinek a háttérbe szorítása akár a közvélemény előtt ismeretlen politikusok elnökségbe emelésével mintha azt jelezné, hogy az MSZP nem kér többet a liberális gyámságból, a mindig valamilyen külső elvárásnak megfelelő politikából.
Aminek az lett a következménye, hogy hiába nyert háromszor is választást az MSZP 1990 óta, valóban baloldali kormánya nem volt még Magyarországnak. Horn Gyula is csak annak illúzióját nyújtotta figyelemre méltó tehetséggel. Gyurcsány és Bajnai már ezt sem.
A magának és párttársainak munkaterápiát ajánló Tóbiás József szervezeti hátteret, társadalmi hálózatot akar építeni, vagyis olyasmit szervezne újjá, ami egykor adottságként, történelmi örökségként az MSZP sajátja volt.
A nagy kérdés az: vajon azt a sok-sok szavazót, akiknek kormányon elengedte a kezét, érdekli-e még a baloldal sokadik megújulási kísérlete?
mno
Nem lehet egyszerre a háborúra és a békére is készülni
"Nem lehet egyszerre a háborúra és a békére is készülni."
Albert Einstein (1979-1955) - Nobel-díjas fizikus, a relativitáselmélet megalkotója
Több európai városban is tüntettek az izraeli agresszió miatt - A török miniszterelnök szerint az izraelieknek „nincs lelkiismeretük, becsületük, büszkeségük, és azok, akik nap mint nap elítélik Hitlert, felülmúlják őt barbárságban.”
Tüntetések voltak több európai városban Izrael gázai hadjárata ellen. Amszterdamban mintegy 3 ezren vonultak az utcákra a palesztinok támogatására, és azt követelték, hogy Izrael hagyja abba a véres támadást. A felvonulók között arabok és európaiak is voltak. Felirataikon az „állítsák le a háborút” és „Izrael háborús bűnös” szöveg szerepelt. Incidens nem történt.
Párizs egyik külvárosában , Sarcelles-ben a tüntetési tilalmat megszegő fiatalok autókat, szemetes tartályokat gyújtottak fel. Egy zsinagógánál zsidó fiatalok gyűltek össze vasbotokkal felfegyverkezve az épület védelmében.
Manuel Valls miniszterelnök a Párizs térségében 72 éve tartott deportálások évfordulóján, egy megemlékezésen kijelentette: nem engedi meg, hogy konfliktus törjön ki az ország zsidó és muzulmán lakosai között.
Bécsben 11 ezren tüntettek a gázai katonai offenzíva ellen. A tömegben sok palesztin és török zászlót lehetett látni. Grazban és Linzben az előz nap voltak hasonló tüntetések pár száz résztvevővel.
Londonban is több tízezres tüntetés volt a palesztinok mellett.
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő bírálta az izraeli hadsereg offenzíváját rámutatva, hogy sok palesztin polgári áldozata van a harcoknak. Erdogan úgy fogalmazott, hogy az izraelieknek „nincs lelkiismeretük, becsületük, büszkeségük, és azok, akik nap mint nap elítélik Hitlert, felülmúlják őt barbárságban.”
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő minderre úgy reagált, hogy Erdogan kijelentése antiszemita jellegű.
A gázai konfliktus miatt az utóbbi napokban több török városban is Izrael-ellenes tüntetések voltak.
Több európai városban is tüntettek az izraeli agresszió miatt - A török miniszterelnök szerint az izraelieknek „nincs lelkiismeretük, becsületük, büszkeségük, és azok, akik nap mint nap elítélik Hitlert, felülmúlják őt barbárságban.”
Párizs egyik külvárosában , Sarcelles-ben a tüntetési tilalmat megszegő fiatalok autókat, szemetes tartályokat gyújtottak fel. Egy zsinagógánál zsidó fiatalok gyűltek össze vasbotokkal felfegyverkezve az épület védelmében. Manuel Valls miniszterelnök a Párizs térségében 72 éve tartott deportálások évfordulóján, egy megemlékezésen kijelentette: nem engedi meg, hogy konfliktus törjön ki az ország zsidó és muzulmán lakosai között. Bécsben 11 ezren tüntettek a gázai katonai offenzíva ellen. A tömegben sok palesztin és török zászlót lehetett látni. Grazban és Linzben az előz nap voltak hasonló tüntetések pár száz résztvevővel. Londonban is több tízezres tüntetés volt a palesztinok mellett. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő bírálta az izraeli hadsereg offenzíváját rámutatva, hogy sok palesztin polgári áldozata van a harcoknak. Erdogan úgy fogalmazott, hogy az izraelieknek „nincs lelkiismeretük, becsületük, büszkeségük, és azok, akik nap mint nap elítélik Hitlert, felülmúlják őt barbárságban.” Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő minderre úgy reagált, hogy Erdogan kijelentése antiszemita jellegű. A gázai konfliktus miatt az utóbbi napokban több török városban is Izrael-ellenes tüntetések voltak.
Református templom - Mezővári - Kárpátalja - Rákóczi-szabadságharc kezdetére emlékeztek az ősi templom előtt
Mezővári református temploma a beregszászi járás egyik legszebb műemléke.
Az egykori önálló masszív harangtorony továbbépítésével alakult ki mai formája. Tornyát galériás, négyfiatornyos barokk sisak koronázza.
1703. május 21-én Tarpa népének példáját követve Vári piacterén is kibontották az Esze Tamás vezette kurucok a II. Rákóczi Ferenc által Lengyelországból hazaküldött, Cum Deo pro Patria et Libertate! - Istennel a hazáért és a szabadságért! - feliratú toborzózászlókat.
Ennek a jeles alkalomnak, vagyis a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 311. évfordulója tiszteletére 2014. május 21-én közösen szervezett megemlékezést a településen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Mezővári Alapszervezete, a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskola, a Rákóczi Szövetség mezővári, illetve középiskolai alapszervezete, valamint a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet hagyományőrző műhelye.
A templom bejárata fölött tábla hirdeti:
"1703 máj. 21-én Tarpa népének példáját követve, Esze Tamás kurucai Vári piacterén is kibontották a Nagyságos Fejedelem zászlaját. Ringató bölcsője ezért e föld az 1703-1711-es szabadságharcnak. Állíttatta Vári népe 1989-ben"
Ha odaállítanának a világ nagy keverőpultja elé
" Ha odaállítanának a világ nagy keverőpultja elé, hogy Csaba testvér, csavargathatod, nyomogathatod a gombokat, akkor elsősorban, a nyugalmat, a derűt és a bizalmat tekerném fennebb. Meg kéne nyugtatni magunkat, hogy ma nincs olyan hihetetlen nagy probléma, amitől pánikolni kellene.
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Felállították a német megszállás áldozatainak emlékművét
Helyére került a Szabadság téren a német megszállás áldozatainak emlékműve. A teret éjszaka több tucat rendőr zárta le, ekkor emelték a helyére a sast és az angyalt ábrázoló szobrokat. Az ellentüntetők vasárnap délelőtt megpróbálták megbontani a kordont és tojással is megdobálták az emlékművet. Az emlékmű ellen hónapok óta tiltakoznak zsidó szervezetek és a balliberális értelmiség.
Vasárnap fél tizenkettő tájékán megjelent egy idősebb úriember és tojászáport zúdított az emlékműre. A dobálózásba többen is bekapcsolódtak – közölte a Hír Televízió helyszínen tartózkodó riportere.
Szabadságunk elvesztésének fájdalma vezeti a budapesti Szabadság téri emlékmű felállítóit – írta korábban Orbán Viktor abban a válaszlevélben, amelyet harminc zsidó származású amerikai képviselőnek küldött. A kongresszusi képviselők és szenátorok a Zsidó Világkongresszus honlapján május végén közölt nyílt levelükben a Szabadság téri emlékmű megépítésére vonatkozó tervek felülvizsgálatát kérték a magyar miniszterelnöktől.
„Egy függetlenségét oly büszkén ünneplő népnek, mint az amerikai, talán természetesnek tűnhet a magyarok ragaszkodása a szabadsághoz, és talán átélhető az a fájdalom, amelyet szuverenitásunk és szabadságunk elvesztése jelentett. 1944. március 19-től 1991-ig folyamatosan állomásoztak megszálló katonai csapatok hazánk területén.
A szabadságunk elvesztésének fájdalma vezeti tehát az emlékmű felállítóit. Az a törekvés, hogy emlékeztessük az elkövetkezendő nemzedékeket a szabadság jelentőségére és hogy milyen tragikus következményekkel jár egy nemzet életére szabadságának elvesztése. Az emlékmű felirata világos: Magyarország német megszállása, 1944. március 19., az áldozatok emlékére” – írta válaszában Orbán Viktor.
Az emlékmű nem holokauszt-emlékmű – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy megindító holokauszt-emlékművek és -emlékhelyek léteznek már Magyarországon. Az alkotás – írta a kormányfő – egy szabadságharcos nemzet emlékműve arról a fájdalomról, amikor eltiporták a szabadságát.
„Ez az emlékmű arra emlékeztet mindannyiunkat az áldozatok emléke előtti főhajtással, hogy hazánk szuverenitásának elvesztése tragikus következményekkel járt, sok százezer ember életét követelte, és további millióknak, az egész nemzetnek rengeteg szenvedést okozott.”
Orbán Viktor felidézte, hogy Magyarországon megszülettek azok a döntések, amelyekkel „erkölcsi, szellemi jóvátételt adtunk a történelem során velünk együtt élt és a magyar nemzet részévé vált zsidó közösség tagjainak” is. Megemlítette a Holokauszt Emlékközpont létrehozását, a holokauszt-emléknap bevezetését, és kiemelte: „zéró toleranciát hirdettünk az antiszemitizmus ellen”.
A miniszterelnök jelezte egyúttal, hogy idén emlékezünk meg a magyar holokauszt 70. évfordulójáról. Ezzel kapcsolatban arról biztosította az amerikai képviselőket, hogy kormánya a holokauszt-emlékév minden lényeges mozzanatában igényt tart a magyarországi zsidó közösség véleményére és részvételére.
„Mi úgy gondoljuk, hogy a holokauszt az egyetemes és a magyar történelemben is egyformán sötét korszak” – rögzítette Orbán Viktor.
Hungarikumok - Bérescsepp
Az unikális összetételű Béres Csepp és a Béres Csepp Extra gyógyszerek egyedi terápiás javallatai az alábbiak:
- Az immunrendszer működésének, a szervezet ellenálló képességének támogatására, pl. meghűléses megbetegedésekben, influenza idején;
- Hiányos táplálkozás (pl. speciális diéták, fogyókúra, vegetarianizmus), jelentős fizikai igénybevétel esetén;
- Fáradékonyság, étvágytalanság, elesettség, gyengeség, álmatlanság esetén, illetve e panaszok megelőzésére; betegségek, műtétek után a felépülés elősegítésére;
- Kiegészítő terápiaként tumoros betegségben szenvedők általános állapotának, közérzetének javítására.
Az erkölcs mindössze egy vékony máz az emberi állaton
"Az erkölcs mindössze egy vékony máz az emberi állaton, amit magányos elmélkedések órái raktak reá, s ami könnyen ledörzsölődik róla, amikor falkába verődik, s kitör alóla a vadállat rejtett ösztöne."
Wass Albert (1908-1998) - író, költő